Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-07-08 / 14. szám

CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSI­­LINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 Békésy György (Novotta Ferenc felv.) MEGHALT BÉKÉSY GYÖRGY, NOBEL-DÍJAS TUDÓS Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekről szinte nap-nap után megemlékezik a magyar nyelvű sajtó. A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban pél­dául május 21-én tartották meg a költőre emlékező ünnepségsorozat első rendezvényét. Amint az Előre című romániai magyar lap tudósítója hírül adja, a közönség nagy tetszéssel fogadta Szász Já­nos „Időszerű-e Petőfi?” című előadását, amelyben egyebek kö­zött hangsúlyozta: „Hogyan ne lenne időszerű ez a mű, amelyből népszeretetet, forradalmiságot, a népek testvériségéhez körömsza­kadtáig való ragaszkodást lehet tanulni?” Az előadást követően Fali Ilona és Péterffy Lajos, a sepsiszent­györgyi Állami Magyar Színház művészei Petőfi-verseket olvastak fel, Tóth Erzsébet, a marosvásár­helyi Állami Népi Együttes tagja Petőfi-dalokat adott elő. Ugyancsak Petőfi emlékét idézi a román Írószövetség Igaz Szó című szépirodalmi folyóiratának májusi száma „Petőfi a kedélye­sen tarka Kolozsváron” címmel. A közölt részlet Dávid Gyula és Mikó Imre „Petőfi Erdélyben” cí­mű dokumentumkötetéből való, ebből idézünk mi is. „1847. október 20-án indult el Petőfi Sándor ifjú feleségével, a tizennyolc éves Szendrey Júliával Költőről és 21-én esté érkeztek meg Kolozsvárra. ,;Szeptember végén” még Koltón voltak... Ha a sajtóban nem is, a polgárság és az ifjúság körében híre ment, hogy Kolozsvárt van a „koszo­rús költő”. Megindult a búcsú­járás a Biasini Szálló felé. ahol Petőfi, alighogy lerázta magáról az út porát és elhelyezkedett szo­bájában, levelet kezdett írni Pest­re Kerényi Frigyesnek. Abban így számolt be — a többi között — utazásáról”. Gy. Szabó Béla: Hullámverés része, hiszen a két nemzet kultú­ráját közös eszmények és törek­vések hatják át, függetlenül attól, hogy milyen nyelven fogalmazód­nak meg. Ezen belül a nemzetisé­gek kultúrájának, így a romániai magyar kultúrának is megvannak a maga sajátos vonásai, amelyek a nyelvből, hagyományból és a nemzetiségek élettalajának sajá­tosságaiból fakadnák. Ma már intézményesített keretek között biztosítják a teljes egyenjogúsá­got, erről tanúskodik a többi közt a Kriterion Könyvkiadó, amely a nemzetiségek nyelvén ad ki könyveket, a televízió magyar és német nyelvű adása, számos uj megyei napi- és hetilap. Ám a nemzetiségi kiadó létrejötte nem jelenti azt, hogy csak itt jelennek meg könyvek magyarul, németül és más nyelveken. Több mint tíz más kiadó is bocsát ki magyar nyelvű köteteket. Gálfalvi Zsolt elmondotta azt is, hogy a magyar könyvkiadás az utóbbi években ugrásszerűen fej­lődött. Tíz évvel ezelőtt egy ver­seskötet átlagos példányszáma hatszáz volt, ma az első 'kiadásé kettőezer. A regények esetében az átlag háromezerről hétezerre, ér­tekező prózában kilencszázról öt­ezerre emelkedett. Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regénye rövidesen eléri a százez­res példányszámot, nagy sikere van Bálint Tibor Zokogó majom című regényének, Páskándi Géza drámáinak, Szabó T. Attila nyel­vészeti tanulmányainak. És egyre gondosabb válogatásban jelennek meg magyar könyvek román for­dításban is, a múlt évadban öt­venkét magyar fordításban meg­jelent román szerző művén kívül tizenhárom romániai magyar szerző kötetét adták ki románul. A Petőfi-évfordulóra magyar nyelven hetvenötezer, román nyelven százezer példányban je­lennek meg a költő válogatott versei. De rendkívüli mértékben meg­növekedett az érdeklődés a művé­szettörténeti, művelődéstörténeti és történelmi jellegű munkák iránt is. annak jeleként, hogy a romániai magyar nemzetiség a maga egészében kívánja megis­merni múltját, értékeit és szellemi teljesítményeivel az eddigieknél is nagyobb mértékben akar része­se lenni országa szellemi vérke­ringésének. Ami a romániai magyar szín­játszás helyzetét illeti: hat ma­gyar színház, illetve tagozat mű­ködik Romániában, ezen felül pe­dig Kolozsvárott az Állami Ma­gyar Opera. De nyugodtan lehet beszélni hét színházról is, mert a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet di­ákjainak kétszáz személyes stú­diótermében évente több bemuta­tót tartanak. A romániai magyar színházak műsorrendje nagyon változatos, nemcsak romániai ma­gyar szerzők műveit játsszák, de arra törekszenek, hogy színpadot adjanak minél több külföldi, főleg a szocialista államokban született műveknek — mondotta interjújá­ban a többi közt Gálfalvi Zsolt. H. M. Kovács Zoltán: A hír. (Képeink a romániai Ötünk és Kortárs című irodalmi folyóiratokból valók) Lapzártakor érkezett a hire, hogy június 13- án a Hawaii-szigeti Honoluluban elhunyt Bé­késy György, magyar származású Nobel-díjas tudós. 1899-ben született Budapesten. Békésy György már fiatal korában kitűnt fizikai, kémiai és matematikai tudásával. Egyetemi tanulmányait Svájcban kezdte, fizi­kus-doktori diplomáját a budapesti egyete­men szerezte meg. Levelezett Einsteinnel, aki meghívta munkatársának, de a fiatal Békésy akkor még nem vállalkozott az útra, előbb be akarta fejezni tanulmányait. 1924—1945-ig Budapesten a Posta Kísérleti Állomásán vég­zett kutatómunkát. Kiemelkedő feladata tu­lajdonképpen az volt, hogy az elavult, gyenge teljesítményű telefonkészülékeket, berendezé­seket tökéletesítse. Ez a feladat határozta meg érdeklődési körét és irányította a fizikusi alapképzettségű szakembert az orvostudo­mány, pontosabban az élettan irányába. A harmincas években kezdett foglalkozni a hal­lás fiziológiájával. Kutatásai feltűnést keltet­tek a tudomány világában, meghívták Stock­holmba, Oslóba, Berlinbe és Moszkvába. 1931- ben Denker-díjjal tüntették ki, 1937-ben a Berlini Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1946-ig a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, ekkor meghív­ták a stockholmi technikai főiskolára, majd onnan a Harward egyetemre. Számos kitünte­tést és díszdoktorságot nyert el, majd kutatá­saiért 1961-ben megkapta a fizikai Nobel-dí­­jat. Kutatásairól így nyilatkozott: „Munkássá­gom lényege abban állott, hogy új fizikai mé­rőmódszerek kidolgozásával sikerült a hallás fiziológiájában technikailag felhasználható adatokat szerezni.” Egész sorozat új mérőbe­rendezést szerkesztett, amelyekkel a közép- és belsőfül számos sajátságát lemérhette. Egzakt mérései tisztáztak számos, addig csak feltéte­lezésekből megítélt fiziológiai problémát a hallás területén és lényegesen hozzájárultak egy új fizikai anatómia kiépítéséhez. 1958-ban megjelent „Experiements in Hearing” című hétszáz oldalas összefoglaló munkáját követte azután a legmagasabb tudományos elismerés. Amikor angol nyelvterületen kezdett dol­gozni, többen is tanácsolták neki, hogy az ott nehezen ejthető nevéről hagyja el az é-betű ékezeteit. De ő ragaszkodott hozzájuk. Hiába élt és dolgozott hazájától távol, sohasem akart Békési lenni. Holtáig megmaradt Békésynek. b. „Lepje meg ma­gyarországi isme­rőseit! Megbízásait telje­síti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvá­sárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGA­LAT! Mohi Sándor: Kariatidák Szederjes! András: Tavaszi szél Szederjes! András: Érés „Kolozsvár, október 21. 1847. Már egy pár órája, hogy Kolozs­várott vagyok, s még mindig azon töröm a fejemet, hogy csakugyan itt vagyok-e vagy sem? Annyiszor indultam már ide, s fordultam ismét vissza útközben, hogy végre örökös obsittal küldtem el a re­ményt, e városba valaha eljuthat­nom. Annyi bizonyos, hogy Köl­tőről eljöttem vagy is tulajdon­képpen eljöttünk, hála isten­nek ... de jól megértsük egymást: nem azért hála istennek, hogy Költőről eljöttünk, hanem azért, hogy eljöttünk, TÜNK; röviden szólva, hogy már nem magam utazom, hanem másodmagammal, tudniillik az én kedves kis felesé­­gecskémmel. Ah, csak szép is az. ha az ember világosan s röviden tudja magát kifejezni!”... A Szabadkai Népszínház máju­si, romániai turnéja utáni fogadá­son — olvassuk a jugoszláviai Magyar Szó május 28-i számában — a lap munkatársa interjút foly­tatott Gálfalvi Zsolttal,, a román Művelődési és Nevelési Tanács igazgatójával, a nemzetiségek problémáival foglalkozó igazgató­ság vezetőjével, a romániai ma­gyarok művelődési életének ered­ményeiről. Arra a kérdésre, hogy milyen helye és szerepe van az egyete­mes romániai kultúrában a romá­niai magyar nemzetiség művelő­désének. a válasz úgy szólt, hogy a romániai magyar kultúra a ro­mán szocialista kultúra szerves « «

Next

/
Thumbnails
Contents