Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-07-08 / 14. szám
CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 Békésy György (Novotta Ferenc felv.) MEGHALT BÉKÉSY GYÖRGY, NOBEL-DÍJAS TUDÓS Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekről szinte nap-nap után megemlékezik a magyar nyelvű sajtó. A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban például május 21-én tartották meg a költőre emlékező ünnepségsorozat első rendezvényét. Amint az Előre című romániai magyar lap tudósítója hírül adja, a közönség nagy tetszéssel fogadta Szász János „Időszerű-e Petőfi?” című előadását, amelyben egyebek között hangsúlyozta: „Hogyan ne lenne időszerű ez a mű, amelyből népszeretetet, forradalmiságot, a népek testvériségéhez körömszakadtáig való ragaszkodást lehet tanulni?” Az előadást követően Fali Ilona és Péterffy Lajos, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészei Petőfi-verseket olvastak fel, Tóth Erzsébet, a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes tagja Petőfi-dalokat adott elő. Ugyancsak Petőfi emlékét idézi a román Írószövetség Igaz Szó című szépirodalmi folyóiratának májusi száma „Petőfi a kedélyesen tarka Kolozsváron” címmel. A közölt részlet Dávid Gyula és Mikó Imre „Petőfi Erdélyben” című dokumentumkötetéből való, ebből idézünk mi is. „1847. október 20-án indult el Petőfi Sándor ifjú feleségével, a tizennyolc éves Szendrey Júliával Költőről és 21-én esté érkeztek meg Kolozsvárra. ,;Szeptember végén” még Koltón voltak... Ha a sajtóban nem is, a polgárság és az ifjúság körében híre ment, hogy Kolozsvárt van a „koszorús költő”. Megindult a búcsújárás a Biasini Szálló felé. ahol Petőfi, alighogy lerázta magáról az út porát és elhelyezkedett szobájában, levelet kezdett írni Pestre Kerényi Frigyesnek. Abban így számolt be — a többi között — utazásáról”. Gy. Szabó Béla: Hullámverés része, hiszen a két nemzet kultúráját közös eszmények és törekvések hatják át, függetlenül attól, hogy milyen nyelven fogalmazódnak meg. Ezen belül a nemzetiségek kultúrájának, így a romániai magyar kultúrának is megvannak a maga sajátos vonásai, amelyek a nyelvből, hagyományból és a nemzetiségek élettalajának sajátosságaiból fakadnák. Ma már intézményesített keretek között biztosítják a teljes egyenjogúságot, erről tanúskodik a többi közt a Kriterion Könyvkiadó, amely a nemzetiségek nyelvén ad ki könyveket, a televízió magyar és német nyelvű adása, számos uj megyei napi- és hetilap. Ám a nemzetiségi kiadó létrejötte nem jelenti azt, hogy csak itt jelennek meg könyvek magyarul, németül és más nyelveken. Több mint tíz más kiadó is bocsát ki magyar nyelvű köteteket. Gálfalvi Zsolt elmondotta azt is, hogy a magyar könyvkiadás az utóbbi években ugrásszerűen fejlődött. Tíz évvel ezelőtt egy verseskötet átlagos példányszáma hatszáz volt, ma az első 'kiadásé kettőezer. A regények esetében az átlag háromezerről hétezerre, értekező prózában kilencszázról ötezerre emelkedett. Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regénye rövidesen eléri a százezres példányszámot, nagy sikere van Bálint Tibor Zokogó majom című regényének, Páskándi Géza drámáinak, Szabó T. Attila nyelvészeti tanulmányainak. És egyre gondosabb válogatásban jelennek meg magyar könyvek román fordításban is, a múlt évadban ötvenkét magyar fordításban megjelent román szerző művén kívül tizenhárom romániai magyar szerző kötetét adták ki románul. A Petőfi-évfordulóra magyar nyelven hetvenötezer, román nyelven százezer példányban jelennek meg a költő válogatott versei. De rendkívüli mértékben megnövekedett az érdeklődés a művészettörténeti, művelődéstörténeti és történelmi jellegű munkák iránt is. annak jeleként, hogy a romániai magyar nemzetiség a maga egészében kívánja megismerni múltját, értékeit és szellemi teljesítményeivel az eddigieknél is nagyobb mértékben akar részese lenni országa szellemi vérkeringésének. Ami a romániai magyar színjátszás helyzetét illeti: hat magyar színház, illetve tagozat működik Romániában, ezen felül pedig Kolozsvárott az Állami Magyar Opera. De nyugodtan lehet beszélni hét színházról is, mert a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet diákjainak kétszáz személyes stúdiótermében évente több bemutatót tartanak. A romániai magyar színházak műsorrendje nagyon változatos, nemcsak romániai magyar szerzők műveit játsszák, de arra törekszenek, hogy színpadot adjanak minél több külföldi, főleg a szocialista államokban született műveknek — mondotta interjújában a többi közt Gálfalvi Zsolt. H. M. Kovács Zoltán: A hír. (Képeink a romániai Ötünk és Kortárs című irodalmi folyóiratokból valók) Lapzártakor érkezett a hire, hogy június 13- án a Hawaii-szigeti Honoluluban elhunyt Békésy György, magyar származású Nobel-díjas tudós. 1899-ben született Budapesten. Békésy György már fiatal korában kitűnt fizikai, kémiai és matematikai tudásával. Egyetemi tanulmányait Svájcban kezdte, fizikus-doktori diplomáját a budapesti egyetemen szerezte meg. Levelezett Einsteinnel, aki meghívta munkatársának, de a fiatal Békésy akkor még nem vállalkozott az útra, előbb be akarta fejezni tanulmányait. 1924—1945-ig Budapesten a Posta Kísérleti Állomásán végzett kutatómunkát. Kiemelkedő feladata tulajdonképpen az volt, hogy az elavult, gyenge teljesítményű telefonkészülékeket, berendezéseket tökéletesítse. Ez a feladat határozta meg érdeklődési körét és irányította a fizikusi alapképzettségű szakembert az orvostudomány, pontosabban az élettan irányába. A harmincas években kezdett foglalkozni a hallás fiziológiájával. Kutatásai feltűnést keltettek a tudomány világában, meghívták Stockholmba, Oslóba, Berlinbe és Moszkvába. 1931- ben Denker-díjjal tüntették ki, 1937-ben a Berlini Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1946-ig a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, ekkor meghívták a stockholmi technikai főiskolára, majd onnan a Harward egyetemre. Számos kitüntetést és díszdoktorságot nyert el, majd kutatásaiért 1961-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. Kutatásairól így nyilatkozott: „Munkásságom lényege abban állott, hogy új fizikai mérőmódszerek kidolgozásával sikerült a hallás fiziológiájában technikailag felhasználható adatokat szerezni.” Egész sorozat új mérőberendezést szerkesztett, amelyekkel a közép- és belsőfül számos sajátságát lemérhette. Egzakt mérései tisztáztak számos, addig csak feltételezésekből megítélt fiziológiai problémát a hallás területén és lényegesen hozzájárultak egy új fizikai anatómia kiépítéséhez. 1958-ban megjelent „Experiements in Hearing” című hétszáz oldalas összefoglaló munkáját követte azután a legmagasabb tudományos elismerés. Amikor angol nyelvterületen kezdett dolgozni, többen is tanácsolták neki, hogy az ott nehezen ejthető nevéről hagyja el az é-betű ékezeteit. De ő ragaszkodott hozzájuk. Hiába élt és dolgozott hazájától távol, sohasem akart Békési lenni. Holtáig megmaradt Békésynek. b. „Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT! Mohi Sándor: Kariatidák Szederjes! András: Tavaszi szél Szederjes! András: Érés „Kolozsvár, október 21. 1847. Már egy pár órája, hogy Kolozsvárott vagyok, s még mindig azon töröm a fejemet, hogy csakugyan itt vagyok-e vagy sem? Annyiszor indultam már ide, s fordultam ismét vissza útközben, hogy végre örökös obsittal küldtem el a reményt, e városba valaha eljuthatnom. Annyi bizonyos, hogy Költőről eljöttem vagy is tulajdonképpen eljöttünk, hála istennek ... de jól megértsük egymást: nem azért hála istennek, hogy Költőről eljöttünk, hanem azért, hogy eljöttünk, TÜNK; röviden szólva, hogy már nem magam utazom, hanem másodmagammal, tudniillik az én kedves kis feleségecskémmel. Ah, csak szép is az. ha az ember világosan s röviden tudja magát kifejezni!”... A Szabadkai Népszínház májusi, romániai turnéja utáni fogadáson — olvassuk a jugoszláviai Magyar Szó május 28-i számában — a lap munkatársa interjút folytatott Gálfalvi Zsolttal,, a román Művelődési és Nevelési Tanács igazgatójával, a nemzetiségek problémáival foglalkozó igazgatóság vezetőjével, a romániai magyarok művelődési életének eredményeiről. Arra a kérdésre, hogy milyen helye és szerepe van az egyetemes romániai kultúrában a romániai magyar nemzetiség művelődésének. a válasz úgy szólt, hogy a romániai magyar kultúra a román szocialista kultúra szerves « «
