Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-07-08 / 14. szám

* • • HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK SZABÓ JANOS (született az észak-ameri­kai BARBERTON, Ohio-ban 19X8. március 20-án, anyja neve Pavelka Zsuzsanna) 1956- ban Oroszlányból állítólag amerikai szülővá­rosába, vagy annak környékére tért vissza. Keresi első házasságából származó leánya, Zsuzsanna, Tamásiból. A második házassá­gából származó leányával hagyta el annak idején az országot. VADAS JENŐ (született Nagykanizsán 1918- ban, anyja neve Szalai Erzsébet) 1956-ban az Egyesült Államokba, állítólag Kaliforniá­ba távozott. Keresi nagynénje, Szalai Fánni Budapestről. NAGY ENDRE (ANDRE HAJMASSY) szü­letett Zalaegerszegen 1920. augusztus 5-én, édesanyja neve Hajmás! Erzsébet, nevelő­anyja neve Persa Emília, 1947-ben külföldre vándorolt. 1954-ben állítólag Chilében vegytisztító üzeme volt. Jelen­leg Brazíliában tartózkodik. Keresi édesapja Vecsésről. KRAUSZ JENÖT, aki Nagyváradról vándorolt ki az Egyesült Ál­lamokba, keresi rokona, Krausz Emil Izraelből, mert 1914 óta semmit nem tud nagybátyjáról. BENJAMIN TAMAS elektromérnököt (született Aradon 1931. ok­tóber 10-én) keresi ismerőse Dániából. Benjámin Tamás 1966-ig Köln­ben élt, majd feltehetően Malnzba költözött. B. NAGY ILONA (született Vértesen 1937. június 17-én, anyja neve Kusai Ilona) 1956-ban külföldre távozott. Keresi húga, Júlia, Debre­cenből, akinek 1968. március 12-én Athénből írt utoljára. FABIAN GYULA (Hulló) (született Tlszadadán 1905. szeptember 10-én, anyja neve Fábián Rebeka) 1929 augusztusában Argentínába, Buenos Aires környékére vándorolt (Valentina Alslna). Keresi Hat­vanból unokaöccse, László, aki úgy hallotta, hogy nagybátyja, állí­tólag 1968. február 25-én meghalt. TOLDI-CZUBAk ÉVA VALÉRIÁT (született 1944. november 28-án Budapesten, édesanyja neve SImkó Éva) keresi édesanyja Kanadá­ból, aki 1957 óta semmit sem tud leányáról. LÉVAY TIBOR (születési ideje kb. 1923) 1950-ben került Francia­­országba (Páris), ahonnan még abban az évben tengerentúlra vándo­rolt. Keresi barátja, Bánhegyi László Budapestről. MÁTÉ SÁNDOR (született 1913-ban Sályon, anyja neve Bodnár Erzsébet) 1937 őszén az Egyesült Államokba (Ft. Lauderdale) ván­dorolt. Keresi testvére, Sályról, akinek 1965-ben írt utoljára a kere­sett. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE, Postafiók 292. BUDAPEST 62. Oírni iáink (iíjijehnéhe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással te KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia 1 font 40 d., az új pénzegység szerint. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállí­tás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Britannla, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk ja­vára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésé­vel. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegek­nek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkal­mával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfi­zethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: The Danubla Book Company, B. I. Iványi, 78, Shaftesbu­ry Avenue, London WTV 7DG. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Kilda, Vlc. 3182. — Globe Book Co. 694 George Street, Sydney NSW 2000. — AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH., Köll­­nerhofgasse 4., A—1011 Wien I. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A., Rue du Midi 162., B—100 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria Bródy LTDA., Calxa Postai 6366., Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 7 de Abril, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37. Bagsvaerd. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2., SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Ba­laton, 12. Rue de la Grange-Bateliére, Paris 9«. — HOLLANDIA: Librex Agenturen, Pallieterstr. 57., Amstelveen. — Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam. — IZRAEL: Alexander Fischer, Hungarian Bookimport, R. H. Strauss 3., Jerusalem. — Gondos Sándor, HerzI 16, Bét Hakranot, Haifa. — Hadash Kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4., Tel-Aviv. — JU­GOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Stúdió, 19, Prince Arthur Street West, Mon­­treál, 130. P. O. — Pannónia Books, 2 Spadina Road, Toronto 179. Ont. Europa Agency 501 — 38 Ave. S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA: A/S Narvesens Lltteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — NSZK: Cjváry — Griff. Painbreitenstr. 4/0, 8022 Grünwald b München. — W. E. Saarbach GmbH., Follerstrasse 2, 5 Köln 1. — OLASZORSZÁG: Avv. Andrei Lazar, Via Monte Delle Gicle, 24, 00199 Róma. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH—4142 Mün­chenstein. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordlska Bokhandein, Drottning­­gatan 7—9., 10110 Stockholm 1. — U. S. A.: Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. — Center of Hungarian Literature, Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Bookshop, P. O. Box 145., Passaic N. J. 07056. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla Ed Villoria, Apt. 21—105. C. 24. Caracas. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és clmhelyesbltések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.30-lg) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méte­res rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.30-lg) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48.1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amcrikában élő honfitársaink számára (riól időszámítás sze­rint 20.00-tól 20.30-lg) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 25,2. 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvidé­ken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-lg, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 12,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullá­mon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szer­kesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszer­kesztő: szántó MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató. ©Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 Mikes Lilla JHikej Jíilla varázslata Több nagysikerű előadó­estje volt a párizsi és New York-i magyarok előtt, a Koncert prózában és a Paró­dia parádé című műsoraival. Itthon, Pesten az Interconti­nentalban és a Pilvaxban, a hazalátogató, s már az anya­nyelvet kevéssé beszélő ma­gyarok számára rendezett irodalmi esteken igyekezett megközelíthetővé tenni költé­szetünket az ő számukra is, német, angol, francia, olasz fordításban... Legutóbbi műsorának cí­me: „A teszt ördöge”. (A cím: lelki, szellemi próbaté­telek, vizsgálatok — önvizs­gálatok pszichológiai módsze­rére utal.) Vajon mire gondol, aki Bartók I. hegedűversenyét hallgatja, miközben Mikes Lilla elmondja „fölötte” Vá­ci Mihály Bartók-versét. Jómagam például zenével, s szöveggel együttsodródás közbe arra gondolok: vajon mit szólnának ehhez a mű­sorhoz azok a magyarok, akik külföldön élnek, s szeretik és várják a szép magyar szót. Azért gondolok rájuk, mert ezen a különös előadóesten a szép magyar szó igézetén túl, sok az olyan tartalmi elem és lelket fölrázó mozzanat, ami­ről határainkon kívül élő ba­rátaink, honfitársaink jut­hatnak az ember eszébe. Hogy melyek ezek a mozza­natok? Talán Bartók nyugta­lanító zenéje, Bartóké, aki úgy ment viszonylagos nyu­galmat keresni a tengeren túlra, hogy tudta: nem leli meg. Talán a korán elhunyt költő áradó verses-prózája, amely egy békés országban talált a disszonáns zenével testvéri összhangot. De talán leginkább maga az előadó­­művész Mikes Lilla késztet rá, hogy a külföldön élő ma­gyarokra gondoljak. Mert nő létére akkora feladatra vál­lalkozott, hogy szeretném, ha minél szélesebbre tágulna a kör, ahol hallhatják. Az egész estét betöltő „one woman show’’-k általában ritkák külföldön, s idehaza is. Ha előfordul, akkor az illető egész estét betöltő „one wo­man” — rendszerint sanzon­énekes. ö azonban verseket mond, s előadja egy világ­hírű nagyregény — Thomas Mann József és testvérei — játékos-mély részletét. De a műsor csúcspontja egy másik híres regényből — Keyes: Virágot Algernonnak című művéből — írt mono­dráma. Ebben az egyszereplős drá­mában Mikes Lilla eljátssza egy lelkileg sérült idegbeteg férfi történetét, aki az elme­beli fogyatékosság fájdalmas mélységéből feltör a szellem legfénylőbb magaslatáig, mintegy a szemünk láttára járja be az emberi agy fejlő­désének és gyötrelmes ha­nyatlásának útját. Talán ezek az egész embe­riséget érintő, s finoman az emberiség idegszálait meg­­rezzentő vonatkozások: mű­vészet és tudomány összekap­csolása, hazai és világirodal­mi alkotások keresztezése, az ismeretterjesztésnek verssel, zenével, pszichológiával elegy merőben új és modern for­mája juttatja eszembe Bécset, Párizst, Londont? Elnézem Mikes Lillát. Nincs rajta semmi aszkétikus vonás, amelyről arra követ­keztethetne az ember, hogy keresi az önkínzó, súlyos fel­adatokat, Csinos, törékeny, fiatal nő, utolsó divat szerinti frizurát és vidám színű ru­hát visel. Amikor megkér­dem, hogyan jutott eszébe ez a műsor, hiszen tudomásom szerint a nagysikerű Paródia parádé után az Irodalmi Színpad kifejezetten felkérte rá, hogy valami hasonlót, vagy akár ugyanazt csinálja meg ismét 1972-ben, azt fele­li: „Szeretem a merész dolgo­kat.” Amikor a további „merész” terveiről érdeklődöm, nem árul el részleteket. De reméli, hogy még ezt is, A teszt ör­dögét, bemutathatja a pesti Irodalmi Színpad, Pécs, Veszprém, Kecskemét után — a külföldi magyaroknak is. Soós Magda Hetven esztendővel ezelőtt indult útjára az amerikai Nép­akarat — emlékezett meg a Magyar Hírek néhány hete az évfordulóról. Hetven év a béke, az egyenlőség, a jólét je­gyében — tűzi táblájára az Amerikai Magyar Szó, a .Népaka­rat ügyének mai folytatója. Hetven év — annyi, mint egy át­lagos emberi élet. Az évforduló nagyszerű alkalom a visszaemlékezésre. A Népakarat szerkesztőinek, kiadóinak élete — majd később utódaié, a Testvériség, az Előre, az Üj Előre és az Amerikai Magyar Szó munkatársaié — egyáltalán nem volt eseményte­lennek nevezhető. Munkáslapok lévén, meglehetősen sokszor kerültek nehéz, megoldhatatlannak látszó helyzetekbe — s hogy rendszerint mégis kikerültek a kátyúból, mi sem bizo^ nyitja jobban, mint az, hogy az Amerikai Magyar Szó, a Nép­akarat legfiatalabb utóda önállóan, függetlenül ünnepelheti ezt a jubileumot. Az Amerikai Magyar Szót említettük. Nos, e lap készítői­nek helyzete sem rózsás. Nemcsak a mindennapi szerkesztő­munka nehézségeivel kell megküzdeniök — ami egy ilyen lap szárhára Amerikában távolról sem könnyű feladat —, hanem állandóan szem előtt kell tartaniok a nagy elődök példáját is, állandóan úgy kell mérni a lap nívóját, hogy az méltó legyen az évtizedes hagyományokhoz. Sőt, nem csupán a bekötött évfolyamok figyelmeztetésével kell szembenézni. Közismert, hogy az Előre név a lapon kívül a szocialista munkásegyletet is jelentette; ez az egylet pedig kimagasló eredményeket ért el kulturális tevékenységével. Az Előre Műkedvelő Kör szín­darabok tucatjait hozta színre, mégpedig a magyar és világ­­irodalom legjobb alkotásaiból. Madách, Gorkij, O’Neil, Upton Sinclair darabjai kerültek színre. Bebrits Lajos például így írt Upton Sinclair; Dalol a börtön című színdarabjának be­mutatójáról: „ ... Üj magyar szavakat kellene alkotni, oly nagyszerű volt ez. Eddig is, ha jónak találtunk munkás mű­kedvelő produkciókat, megdicsértük. Elpazaroltuk azonban a kifejezéseket, és most, amikor az eddigieket jóval fölülmúló teljesítményről kell tárgyalnunk, a már sokszor használt sza­vak nem fedik azt, ami tulajdonképp történik ... Amilyen ki­tűnő a darab tartalma, oly hiánytalan nagyszerűséggel mutat­ták azt be. Lelket, kifejezést vitt minden mozdulatba, szóba, kulisszába a rendező: Stone Martin. A legkisebb zökkenő, ké­sedelem nélkül szaladt le a darab; pedig karokat és a játéko­sok prózáját kellett összhangba hozni és fényhatásokkal dol­gozni. A tömegjelenetek erővel, lendülettel voltak teli...” Köteleznek a régi sikerek, harcok és köteleznek az akkori kor alakjai — néhányuk még ma is aktívan dolgozik —, pél­dájukat követik a szerkesztőbizottság mai tagjai, Lusztig Imre honfitárssal az élen. Mi a lap, az Amerikai Magyar Szó mai feladata? Nemrégi­ben maga a szerkesztőbizottság fogalmazta meg egy, a Ma­gyar Híreknek írott levelében: „ .. ..az Amerikai Magyar Szó hű támogatója a magyarországi szocialista rendszernek, szor­gos képviselője az amerikai magyarság érdekeinek, istápolója a magyar nyelvnek és kultúrának, építője az óhazai és kiván­dorolt magyarság barátságának.” A szocialista lapok a szá­zadforduló óta azt hirdették, hogy a magyarság számára csak egy gyökeres társadalmi átalakulás hozhatja meg a felemel­kedést. Nemrégiben beszélgettem Martin Stone-nal, aki erre célozva a következőket mondta: „A mi munkánk hatása ma is érződik, Amerikában és az óhazában egyaránt. És jó érzés azt hallani a hazalátogató magyaroktól, hogy úgy látszik, iga­zunk volt: a háború utáni Magyarország fölemelkedése elkép­zelhetetlen lett volna más társadalmi viszonyok között.” A gyakorlat igazolása: ez sok magyar nyelvű emigráns lap fájó pontja. Csoportérdekek, pártharcok, személyeskedések közepette gyakorta messzire rugaszkodnak az igazságtól. Eb­ben a rendkívül vegyes „mezőnyben” különös jelentősége van az emberi haladásért, az amerikai dolgozó népért, az USA magyarságának valódi érdekeiért kitartóan és bátran har­coló Amerikai Magyar Szónak. A jubileumon köszöntjük a Népakarat mai utódát, laptár­sunkat, az Amerikai Magyar Szót, kívánjuk, hogy olvasótá­borával együtt mind több célja megvalósulásának lehessen lelkes tanúja. —spé— A Collegium Musicum trió, amely a szlovák könnyűzenei együttesek szakmai bemutatója alkalmából járt Magyarországon, sikeresen szere­pelt Budapesten (Lévai András felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents