Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-10 / 12. szám

HONFITÁRSAINKAT keressük NEMETH LÁSZLÓ (1»«. október 12-én született Jákon, anyja neve Hajat Júllanna) lést decemberében Burgenlandban telepedett le. Utoljára 1961-ban adott életjelt magiról. Egyes hírek szerint, 1919 március végéig Ho­­henemsben (Vorarlberg tart.) élt és dolgo­zott, majd Innen Is eltávozott. Keresi test­vére, Gyula Budapestről. FAZEKAS MIHÁLY (született Budapesten 1929. április 25.) 1996-ban küllőidre távozott, Ausztráliában (Kogarah) telepedett le. Kere­si édesanyja Budapestről. BÍRÓ FERENC (született Ojpesten 1929. december 9-én, édesanyja neve Béres Mária) 1970-ben Ausztriába került. 1972 márciusá­ban édesapja meghalt, hagyaték ügyben ke­resi Biró Istvánné, édesapja felesége. NEMETH László LIESZKOVSZKY JANOS (született Buda­pesten 1914-ben, édesanyja leánykori neve Tott Erzsébet) 1956 szeptemberében küllőidre ment, majd Ausztráliában (Melbourne) letelepedett. Keresi testvére, Márta, 1965 óta nem tud fivéréről. CBAKFAI TIBOR (budapesti születésű) 194S kOrül került küllőidre. Ausztráliába vándorolt és Melbourne-ben letelepedett. Utoljára 1951- ben irt barátjának Rózsa Tibornak, aki Brazíliából keresi. DERKA ATTILA (született Budapesten 1921. január 29-én, anyja neve Zukovlts Mária) feltehetően 1996-ban ment küllőidre. Keresi Tóth József, aki évfolyamtársa volt (1939—1942) a Budapesti FelsO- lparlskolán és most 30 éves évfolyam-találkozójuk alkalmából, sze­retne levelet váltani vele. ÚJHÁZI JANOS (Újkígyóson született 1921. Június 23-án, anyja ne­ve Dudás Mária) 1944-ben Ausztriába (Salzburg) került, ahonnan to­vábbment Dél-Amerlkába. Keresi évfolyamtársa, Tóth József <1939— 42 Bp-1 FelsOtparlakola), aki 30 éves évfolyam-találkozójuk alkalmá­ból kéri jelentkezését. KEINESDORFER JAKABNE szül. Jttgendorf Anna (kb. 70-80 éves) 29 évvel ezelőtt vándorolt ki Budapestről az Egyesült Államokba (Mountvemon). Örökösödési ügyben keresi dr. GERENYI Tibor ügy­véd. A keresett nagyobb Összeget OrOkOlt fivére, dr. Jágendorf Mord­­ko Ozlás után, aki 1971. Január 12-én elhunyt. TOLDY-CZUBAK SVA VALÉRIÁT (1944. november 28-án született Budapesten, édesanyja leánykori neve Slmkó Éva) keresi édesanyja Kanadából, 1997 óta semmit sem tud leányáról. LfiVAY TIBOR (születési Ideje kb. 1923) 1990-ben került Francia­­országba (Pária), ahonnan még abban az évben tengeren túlra ván­dorolt. Keresi barátja, Bánhegyi László Budapestről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék rel a kapcsolatot az Okét keresőkkel. A MAGYAROK VII.AGSZOVETSEGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetOkhöz. elme: MAGYAROK VILAG8ZÖVET­­SEGE Postafiók 292 BUDAPEST 62. Öl na sóink fiyijelméhe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) Jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta KOzpontl Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V„ József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 218—96181 pénzforgalmi jelzOszámlára. Ha lapunkat külfOldról fizetik eld, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következét Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 86 schilling, Franciaország: 18,40 frank. Nagy-Brltannla 1 font 40 d., az új pénzegység szerint. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM. Svájci 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállí­tás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Brltannla, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetést dU bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—223« sz. folyószámlánk Ja­vára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésé­vel. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent Jelzett pénzösszegek­nek megfeleld számú nemzetközi postai válasz-roupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkal­mával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfi­zethető közvetlenül, a következő cégek útján Is: ANGLIA: The Danubla Book Company, B. I. tványl, 78, Shaftesbu­ry Avenue, London WIV 7DO. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 148 Acland St., Bt. Kllda, Vlc. 3182. — Globe Book Co. 694 Oeorge Street, Sydney NSW 2000. — AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH., Köll­­nerhofgasse 4., A—1011 Wien 1. — BELGIUM: „Du Monde Entler" 8. A„ Rue du Midi 182., B—100 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Llvrarla Bródy LTDA., Calxa Postal 636«., Sao Paulo. — Llvrarla D. Landy, Rua 7 de Abril, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevel 37. Bagsvaerd. — FINNORSZÁG: Akaleeminen Klrjakauppa, Keskuskatu 2„ SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZAG: Soclété Ba­laton, 13. Rue de la Grange-Batellére, Paris 9«. — HOLLANDIA: Llbrex Agenturen, Pallleterstr. 87., Amstelveen. — Club Quallton, Prlnsenstraat 26, Amsterdam. — IZRAEL: Alexander Fischer, Hungarian Booklmport, R. H. Strauss 3., Jerusalem. — Gondos Sándor, Herzl 16, Bét Hakranot, Haifa. — Hadash KOlcsOnkOnyvtár, Nesz Ciona u. 4., Tel-Avlv. — JU­GOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Miska broj 1., Novi Sad. - KANADA: Délibáb Film and Record Stúdió, 19, Prince Arthur Street West, Mnn­­treál, 130. P. O. — Pannónia Books, 2 Spadlna Road, Toronto 179. Ont. Europa Agency 801 — 38 Ave. S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA: A/S Narvesens Lltteratur Tjeneste, P. O. Box «140 Etlerstad, Oslo. — NSZKi Ojváry — Griff. Palnbreltenstr. 4 0, 8022 Grünwald b München. — W. E. Saarbach GmbH., Follerstrasse 2. 3 Kllln 1. — OLASZORSZÁG: Aw. Andrei Lazar, Via Monte Delle Gide, 24, 0019« Róma. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Tetchweg 16. CH—4142 MUn­­chensteln. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandein, Drottnlng­­gatan 7—8., 10110 Stockholm L — U. S. A.: Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. — Center of Hungarian Literature, Inc.. 183» Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Bookshop, P. O. Box 148., Passaic N. J. 0703«. — VENEZUELAt Luts Tarcsay, Calle tglesla Ed Vllloria, Apt. 21—103. C. 24. Caracas. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és clmhelyesbltések közlését Is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 282., Budapest, «2. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 18. TAVASZI BARANGOLAS (VARGABETŰ A BÜKKBEN.) Azok akik külföldön szeretnek utazni — ezek közé tarto­zom én is —, nem is tudják, milyen élvezet ke­resztülautózni Magyarországot. Kevés ország használhatja ezt az Igekötőt ebben az érte­lemben, mert hiszen Európának vagy akár az egész világnak kevés országa van, amelyet egy vagy legfeljebb két nap alatt keresztül lehet utazni. Azért is olyan kedves nekünk, mert olyan kicsi, mert mértékegysége, csak­úgy. mint a középkori katedrálisoké. maga az ember. De éppen azért, mert kicsi, változato­sabbnak tűnik fel, mint a nagyobb és gazda­gabb országok. Más országban a turista százhúszas sebes­séggel húzna el a Mátra mellett, hiszen ilyen hegység százával van még a kis Európában is. De nekünk megdobban a szívünk, ha Hatvan után az országúton, egy kicsit balra, lassan főikéklik a Mátra vonulata. Mi is rálépünk a gázra, de hogy minél hamarább ott legyünk, és Mátrafüreden már az Alpesekben érezzük magunkat. Múlt vasárnap Miskolcra igyekez­tem, de nem jutottam el. Ha már vargabetűt csináltam Mátraháza felé, akkor, gondoltam, csak nem megyek vissza Gyöngyösre, itt van egy macskaugrásnylra Párád, megkóstolom ott, a helyszínen, a Csevice-forrás vizét. Meg akarom tudni, valóban örökre eltűnt-e belőle az a jó kénes büdösség, amit a parádi vízben Krúdy előtt és Krúdy óta mindenki úgy sze­dret. Régebben ugyanis ritkaság volt a parádi­­vizes palack a pesti vendéglőkben, de ha az ember kihúzta a dugót, megcsapta orrát az a finom szag, amelyben a kén illatához én min­dig hozzáéreztem a Bükk fenyőgyantás leve­gőjét Is. Üjabban könnyűszerrel lehet parádi vizet kapni, jobban pezseg benne a szénsav, de szaga nem az igazi. Párádon az ember mór olyan távol van az országút morgásaitól és a világ zajától, hogy eldugott svájci fürdőhelyen is képzelhetné ma­gát) pontosabban svájci fürdőhelyen húsz év­vel ezelőtt. Ebben ugyanannyi a bírálat, mint a dicséret, hiszen a magyar vidék bája éppen az, hogy nem rohanta még le és nem deko­rálta föl a turista-forradalom. Még megvan­nak azok a régi ízek és hangulatok, amelyek kedvéért újabban kocsira, hajóru, repülőgépre szállnak éppen azok az utasok, akik valami mást, eredetit szeretnének találni. Ezt a eredetit most én is megtaláltam Párá­don. Ezennel ünnepélyesen igazolom a parádi gyógyvíz, borvíz, kénesvíz, szagosvíz, büdös­víz minden kedvelőjének, hogy a forrás nem apadt el, a szaga is a régi még, csak éppen megnyitottak egy másikat is és annak vizét szénsavval dúsítják. Orvosbarátaim szerint ez is jó a gyomornak, és saját szájpadlásom ta­núsága szerint ez is kellemesen ízesíti a sa­­vanykás bort. . Ezt, sajnos, nem tudtam kipróbálni Párá­don, mert a szigorú magyar közlekedésrendé­szet még egy hosszúlépést sem engedélyez sze­gény autóvezetőnek. Miközben ezt leírtam, Homérosszal szólva „szőrös keblem kétfelé habozik”, mint Achillesznek, mert autóveze­tés közben olykor de jól esne egy klsfröccs, de mint állampolgár, mint családfő, mint gya­logos, vagy egyszerűen mint ember nem is tudnám jobban helyeselni a magyar autós szesztilalmi törvénynek ezt a szigorúságát. Párádról harminc-negyvenes tempóban ha­józtunk Egerbe. Most kiveszem az írógépből a papírt, mert különben a billentyűk maguk­tól elkezdenének szerelmemről, Egerről írni, pedig most csak éppen a szélét érintettük át­utazóban. Azt mór nem tudtam megállni, hogy Budapestről jövet a főútról'le ne térjek balra és meg ne nézzem egyik kedvencemet, az egy­kori trinltárius tempóimból átalakított műve­lődési otthont. Az egykori azt Jelenti, hogy már II. József elvette a trinltárius rendtől, azután évtizedekig, sőt, évszázdokig raktár volt, kallódott, mígnem néhány évvel ezelőtt pompásan rendbehozták. Aligha van Magyar­­országon még egy ilyen franciásan barokk épület, amelynek — de hiszen nem Egerről írok ma... Ha egy kis eszünk leit volna, akkor most húsz kilométert visszasietünk a jó úton Fü­zesabonyig és onnan még jobb úton, az új 3-as számú országúton egykettőre Miskolcon lehettünk volna. Ehelyett engedtem a kocsit okosan menni, azaz a saját feje szerint, az autó pedig unta az országutat, inkább vállalta a kapaszkodókat, és így elindultunk a Bük­­kön ót Miskolc felé. Aki még nem járt a Bükkfennsíkon, és a Járáson azt értem, hogy ki kell szállni az autóból, ott kell hagyni egy nagy juharfa alatt, ott is kell felejteni, akár bezáratlanul, mert itt csak a madarak járnak, azután el kell indulni be az erdőbe, torony­iránt, persze legjobb, ha az ember egy kis ösvényt választ. A Bükkfennsik varázsa az, hogy hegyet mászni alig kell, kapaszkodó csak ltt-ott van, az ember úgy sétál, mintha a sík­ságon járna, csak éppen a tüdeje jobban tá­gul, az agyába több oxigént szállít a vér, az égboltot közelebbnek érzi, és önmagát fiata­­labbnak, emberebbnek. (VALLOMÁS.) Most bevallom naplóm ol­vasójának, hogy amikor nekiültem az íráshoz, tulajdonképpen arról akartam beszélni, hogy két héttel ezelőtt — Szegeden jártam. Akik most már esztendők óta el-elolvasgatják nap­lómat és más írásaimat, azoknak talán feltű­nik ez a gondolatjel, mert a nemszeretem írásjelek közé tartozik. Azt tartom, hogy a mondat lejtéséből, belső ritmusából, a szó­rendből kell kiolvasni a gondolatjelet, akkor meg minek odabiggyeszteni. De most mégis éltem vele, mert hiszen emlékeim még el sem indultak velem a szegedi országúton az Al­földre, hanem egy frissebb élmény elibük vá­gott, gyors és kissé szabálytalan országúti elő­zéssel, és mire észbekaptam, mór nem a ti­zennégy nappal ezelőtti szegedi útról, hanem a múltheti bükki vargabetűről kezdtem írni. Es ha már így adódott, akkor Szegeddel még egy kis időre adós maradok, Mert nem Sze­gedről, a városról akartam írni, nem is az odavezető útról, hanem egy esti találkozóról, egyik kollégium diákjaival. Már nagyon a lap alján járok, erre nem futja az időből. De engedjék meg nekem, hogy régi magyar virtus szerint a szükségből erényt csináljak: ha mór az utazással kezdtem, azzal is foly­tatom. Csúf, esőre hajló tavaszi délben indul­tunk el Budapestről és amíg a Petőfi-hídról Soroksáron ót kikecmeregtünk a városból, ugyanúgy átkoztam a többi autót, mint ami­kor Párizsból indultunk el Orléans felé, vagy New Yorkból a sok oszloplábon álló út közül az egyiken, Mount Kisco irányába. Lépésben mentünk, benzingőzt szívtunk be, türelmetlen­kedtünk, azután egyszerre, még mielőtt Bu­dapest végét jelezte volna a tábla, kitágult a táj, mező, cserjék, távolban még egy gémes­­kút is: közigazgatásilag még Budapesten vol­tunk, de voltaképpen már a Nagy-Alföldön. Az Alföldet csak azóta szerettem meg, mióta ko­csin járok. Régebben olvastam, meg Idéztem is Petőfit („Szép vagy Alföld, legalább ne­kem szép .,.”), de nem értettem meg igazá­ból, hogy lelt otthonra Petőfi lánglelke ezen a lapályon. Lehet, hogy lovon járt? Nem való­színű. Valószínűbb az, hogy belülről szerette és érzékenyebb volt szeme-szíve. De mióta kocsira kaptam, fölfedeztem, mi­lyen változatos ez az egyhangúnak megbé­lyegzett táj. Mennyi színe van a fűnek, a me­zőnek, a földnek, milyen rejtett, apró lanká­kat figyelhet meg az ember a kocsiból egy­­egy asztallap simaságának látszó réten. Mi­lyen meghitt egy-egy zsombékos kanyar után az a kis kacsaúsztató, ami gyalogszerrel talán pocsolya, de ha az ember lelassítja a kocsit és lépésben halad el mellette, még a kacsák is hattyúvá változnak. Leesett az eső, alig láttunk valamit, azután kiderült, és vadonatúj falvakon mentünk át. A térképen eddig is ott voltak, az utcák is ugyanazok, a Park Avenue-nél szélesebb fő­utca is, de kétoldalt a házak, ugyanolyanok, mint a Park Avenue-n. ha nem is olyan ma­gasak, nem is olyan drágák, nem is olyan szé­pek, azaz hogy egy pillanat... nekünk szeb­bek. Az én nemzedékem harminc-negyven év­vel ezelőtt a vályogkalyibák, a nádtetejű há­zak, a döngölt padlók, a tüdőbaj és a gyer­mekhalandóság korában új parasztházakról álmodott. Most itt vannak. £s milyen furcsa ez a mi világunk: ez az egyszerű, még csak nem is bővített mondat: „most itt vannak”, úgy hat, mint holmi propaganda. (Utóirat a legutóbbi „Londoni naplóhoz". Prof. Nicholas Kürti, azaz Kürti Miklós tanár úr, nem Cambrldge-ben tanít, ahogy tévesen írtam, hanem Oxfordban. Elnézést kérek.) A Szülőföldünk hullámhosszai Félórán adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten éló honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-1« a 28,2, 30,8, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi Idő szerint 19.00-tól 19.30-1*) a 19,8, 28,2, 30,8 és 48,1 méte­res rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi ldö szerint lS.OO-tól 16.30-lg) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tdl 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi ldö szerint 20.00-tól 20.30-lg) a 19,8, a 28,2, 30,8 és 48.1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riól Időszámítás sze­rint 20.00-tól 20.30-lg) a 184, 18,8, 28,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-lg a 28,2. 30.8, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvidé­ken helyi Idő szerint 21.00-tól 22.00-lg, a nyugati partvidéken helyi Idő szerint 18.00-tól l».oo-tg a 19,8, 28,2, 30,8 és a 49,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17,00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19.8, 28,8, 80,7, 12,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullá­mon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szer­kesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszer­kesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: sala Sándor Igazgató. ffl Isssthí;] Villamos a budapesti Arpád-hldon (Tlchy felv.) VELENCE, 1972. Június első felében kerül megrendezésre immár har­minchatodik alkalommal a Velencei Biennálé. A magyar pavilon kiállitását, a bienna­le célkitűzései közül kivá­lasztva, a „művész magatar­tásának" Illusztrálásaként rendezik meg. A kiállításon Domanovszky Endrének el­sősorban gobelinfeit és má­sodsorban táblaképeit, Kiss Nagy Andrásnak kisplaszti­káit és érmeit mutatják be. A nemzeti pavilonokon kí­vül megrendezésre kerüld grafikai kiállításon Würtz Adám és Pásztor Gábor lap­jai szerepelnek. A Doge-pa­­lota udvarán Varga Imre La Charogne című bronzszobrát állítják fel. Varga Imre Velencébe kerülő bronzszobra (Lévai András /elő.) JOGI TANÁCSOK 4 hazatelepülök nyufgellátánáról Mint ismeretes, a külföldi nyugdijak (Járadékok) folyósítá­sára kizárólag a nyugellátást megállapító Intézmény államá­nak foga Irányadó. A magyar Jogszabályok nem tiltják a kül­földi nyugdijak és járadékok Magyarországra történő átutalá­sát. A kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy az Egyesült Ál­lamokból, Kanadából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Ang­liából, Ausztriából, Franciaor­szágból és Belgiumból — a nyug­dijakra vonatkozó belső jogsza­bályok szerint — különféle tí­pusú nyugellátásokat rendszere­sen átutalnak Magyarországra Is. Ilyen esetekben tehát taná­csos a hazatelepülés előtt meg­győződni arról, hogy a külföldi nyugdíjfolyósító szerv három, il­letőleg hat hónap eltelte után Is átutalja-e vagy sem a ked­vezményezetteknek a már meg­állapított nyugellátást és esetle­gesen milyen Időszakonként kö­vetett meg az úgynevezett élet­­benlétl Igazolás bemutatását. Más a helyzet az Itthon forint­ban megállapított nyugdijak fo­lyósításánál. Ha a hazatéró nyug­ellátását még a külföldre utazds előtt határozatban megállapítot­ták, és az Illetékes magyar ha­tóságok engedélyével történik a magyar állampolgárságú személy hazatérése, a korábbi nyugdíj­jogosultság automatikusan fel­éled. Ez azt Jelenti gyakorlatilag, hogy az Ilyen nyugdíjas vissza­kapja régi nyugdiját, amit ha­zaérkezése után következő hó­nap első napjától folyósítanak részére. Ha a fenti módon — tehát en­gedéllyel — hazatérő, külföldre távozása előtt nem kapott ma­gyar nyugdijat, újabb ötévi munkaviszony, Illetve biztosítási idő elteltével kérheti a nyugdíj megállapítását, amennyiben az álatlános feltételeknek megfelel. Ezek közé tartozik a minimális 10 esztendős munkaviszony, iU letőleg más elismert biztosítási Idő, nőknél az 58., férfiaknál a 60. életév betöltése is. Jó tudni még, hogy az 1970. december 31. napja után megál­lapított magyar nyugdijakat évenként két százalékkal au te­matikuson, tehát kérés nélkül, emelik. Egyébként a magyar nyugdíj­­jogszabályok egységesítését, kor­szerűsítését célzó kodl/ikdciós munkák a kormány által jóvá­hagyott főbb. irányelvek alapján már folyamatban vannak. Dr. M. D. 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents