Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-20 / 6. szám

/láttuk, olvastuk, hallottak... 32 ország vesz részt az idei, május 21—31. között rende­zendő Budapesti Nemzetközi Vásáron. .Új, hivatalos kiállító­ként fogadjuk Írországot és Dániát 1150 külföldi és ezer ma­gyar cég mutatja be termékeit és magas szintű külföldi de­legációk jelentették be érkezésüket a hagyományos gazdasági találkozóra. Londonban február 27-én megtartották az Angol—Magyar Baráti Társaság évi közgyűlését. A tanácskozáson Eric Burhop világhírű tudós, a társaság elnöke, ünnepélyesen átnyújtotta Dóczé Kálmán nagykövetségi tanácsosnak a tavalyi magyar­­országi árvíz károsultjai számára Angliában összegyűjtött 1298 fontról szóló csekket. Kilencvenéves a Magyar Távirati Iroda, az MTI. Alapítója a hajdani országgyűlési gyorsíróiroda két munkatársa volt, Maszák Hugó és Egyesy Géza. Jelenleg a nemzetközi sajtó negyven hírügynökségétől naponta több mint harmincezer sornyi jelentést, híranyagot, tudósítást küldenek a Nap-he­gyen működő MTI-be, ahonnan a hazai tudósításokkal együtt — nonstop szerkesztéssel — percről percre ontják az anyagot a telexgépek, az újságokhoz, a rádióhoz, a tévé-szerkesztőség­hez, és a világ minden tájára. Rövidesen Magyarországon is megkezdik — svéd—magyar kooperációval — a legkorszerűbb típusú faházak sorozatgyár­tását. Az első faházgyár előreláthatólag Vásárosnaményban kezd működni. Budapesten tartózkodott Faith Worth, a londoni Covent Garden operaház balettegyüttesének koreográfus-asszisztense. Worth tanítja be március végén, az Erkel Színházban színre kerülő A rosszul őrzött lány című balettet. Frederick Ashton, a világhírű angol táncos, a londoni operaház volt balettigaz­gatója, a balettbemutató koreográfusa később érkezik Buda­pestre. Rudnay Gyuláról, a tizenöt esztendővel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas festőművészről nevezték el az újjáalakított egri kiállítótermet. A terem első kiállítása február végén nyílt meg, Rudnay tanítványainak müveiből. Az amszterdami Broekmans und van Poppel kiadó a Zene­műkiadóval közösen megjelentette Balassa—Berkes Klarinét­iskoláját és Kadosa 55 kis zongoradarab című válogatását. Négyéves külföldi utazásáról hazatérve 350 évvel ezelőtt adta ki Szepsi Csombor Márton Kassán „Europica Varietas" címmel az első magyar nyelvű útleírást. Erről beszélt Szíj Rezső irodalomtörténész a Miskolcon 'megrendezett emlék­ülésen. Nemzetiségi múzeumot létesítenek Békéscsabán: összegyűj­tik a megyében élő német, szlovák, román és délszláv nemze­tiségek nemzeti hagyományait, néprajzi emlékeit s a mú­zeumban mutatják be az érdeklődőknek. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke február 25-én a Tudós Klubban fogadta Benjamino Segre-t. az olasz Accademia Nazionale dei Lincei elnökét és feleségét. A magyar—szíriai munkaterv alapján meghívták Szíriába dr. Tibold Vilmost, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető tanárát, hogy előadásokat tartson a damaszkuszi egyetemen. Dr. Tibold Vilmos március 4-én elutazott Szí­riába. Dürer-évvé nyilvánították 1971-et Gyulán, a művész szüle­tésének 500. évfordulója alkalmából. A Dürer-család ugyanis a Gyulához tartozó középkori faluból, Ajtósfalváról vándo­rolt ki Nürnbergbe. Az évfordulóra a városi tanács a Nem­zeti Galériával közösen országos grafikai emlékpályázatot hirdetett, amelynek anyagából Budapesten és Gyulán kiállí­tást rendeznek. Szeptember végén megrendezik az olaszországi Sorrentóban az olasz filmművészek, kritikusok és nézők találkozóját a magyar filmművészettel — jelentette be a Magyar Sajtó Há­zában Luigi Rondi, a sorrentói filmnapok igazgatója. Á talál­kozó magyar elnöke Déry Tibor. Bokrétát kötöttem címmel magyarnóta-gyűjtemény jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában. A füzetben a többi közt Dankó Pista, Lavatta Rezső, Dóczy József, id. Magyari Imre egy-egy híres dalának kottája és szövege található. Meghalt a Sárköz festője, Szabó Dezső. A 82 éves korában Szekszárdon elhunyt festő kedvenc témája volt a Tolna me­gyei népélet; ilyen tárgyú alkotásai díszítik a szekszárdi vasútállomás várótermét. Sok műve került külföldre is. Tudományos együttműködési szerződést kötött a szilárdtest­fizikai, kozmikus-sugárzási és részecskefizikai kutatások ér­dekében a Szlovák Tudományos Akadémia kísérleti fizikai intézete és az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete. A Holland Televízió érdekes műsorösszeállítását sugározták március 2-án a magyar tévénézőknek. Kilencedik alkalom­mal került sor ezúttal egy idegen ország életének, népének, művészetének teljes estét betöltő bemutatkozására. — Ez semmi, én már előre rettegek a tavaszi fáradtságtól.,. Kodály Zoltánról nevezték el a Köröndöt Kodály Zoltánról, a magyar és az európai zeneművészet egyik legkiemelkedőbb alakjáról nevezte el a Köröndöt a fő­városi tanács végrehajtó bizottsága. A nagy zenetudós, aki négy évvel ezelőtt, 1967. március 6-án halt meg, évtizedekig élt és alkotott a Köröndön levő egykori otthonában. Barcsay Jenő festőművész kiállítása Brüsszelben a Galerie I. de Balas termeiben Barcsay Jenővel kezdtük a névsort" Magyar művé­szek külföldi sze­repléséről miniig szívesen emléke­zünk meg. Ezúttal Barcsay Jenő Kos­suth-díjas festő­művész belgiumi, grafikai kiállításá­nak elismerő visszhangjáról van szó, erről adott hírt szerkesztősé­günknek közvetle­nül a brüsszeli Galerie I. de Balas kiállítóterem tu­lajdonosa. Noha a kiállítás már be­zárta kapuit s a mester szép grafi­kái belgiumi ott­honok falait díszí­tik, érdemes el­időzni a témánál. Annál is inkább, mivel a kiállítóte­rem, a Galerie I. de Balas magyar nevet takar. A tu­lajdonos Ildikó Balas (Madame László Ivánszky) — maga is alkotó­­művész, Olaszor­szágban végezte tanulmányait s több ízben szere­pelt magánkiállí­tásokon — egy lel­kes művészgárda élén évek óta, mind sikeresebben gyűjti maga köré, azaz galériájába a Belgiumban s más külföldi ország­ban élő magyar művésztársait, fes­tőket, szobrászo­kat. Most célul tűzte ki, hogy a Magyarországon működő művé­szekkel is kapcso­latot teremt, kiál­lítja alkotásaikat, s általuk ismerteti meg a belga mű­értő közönséggel a mai magyar kép­zőművészet legki­válóbbjait. Úgy véljük, jó művészi érzékkel indította e kapcsolatot, hi­szen — s most le­veléből idézünk: „Az otthon élő művészek közül Barcsay Jenővel kezdtük a név­sort.” Ildikó Balas és művésztársai munkájához sok sikert kívánva, né­hány képpel egé­szítjük ki a kettős ismertetést. — h — * Bal oldali kép: Ildikó Balas szobor­­kompozíciójával Barcsay Jenő élet­művéről írt francia nyelvű ismertetőt tartalmazott a kiállí­tási meghívó. Alsó kép: Részlet a kiállí­tásról (Studio Verzar, Bruxelles) Jenő BARCSAY PEINTRE expose á la Galerie I. de BALAS rue de Suisse, 25 1060 Bruxelles A hivatalba lépett Batthyány-kormány a nemesség liberá­lis szárnyának érdekeit képviselte. A hajdani ellenzék öt tár­cát kapott benne, Kossuthnak a kis hatáskörrel járó, de sok gondot okozó pénzügy jutott. A miniszterek különböző poli­tikai felfogása már magában hordozta a kormányon belüli összeütközések csíráit. Azonkívül a kormány nehéz helyzet­ben látott az országszervezés gondjához: szinte semmi pénz. megbízhatatlan tisztikar, erős belső ellenzék, a jobbágyfel­szabadítás és az úrbéri kötelezettségek eltörlése körüli bi­zonytalanságok, félreértések okozta nehézségek, mind a nya­kába szakadtak. A paraszt többet követelt, mint kapott, a ne­mes úgy védte a magáét, ahogy tudta. Az ország területén élő nem magyar nemzetek a forradalom társadalmi céljainak igenlése mellett, nemzeti igényeik valóra váltását is remélték, a magyar vezető osztály azonban ragasz­kodott szupremáciájához, elzárkózott minden engedmény elől. nem számolva azzal, hogy így a nemzetiségeket egyenesen az ellenforradalom karjába taszítja. A román mozgalmat ud­vari bujtogatásnak tekintette, a szerb küldöttséget maga Kos­suth is elutasította. Ugyanakkor az udvar alkotmánytervezetet készített az örökös tartományok számára és abba belefoglal­ta a nemzetek egyenjogúsításának ígéretét is. Nem csoda, hogy a nemzetiségek vezetői Bécs felé fordultak ... Batthyányéknak tehát első perctől kezdve a különböző társadalmi és nemzeti, forradalmi és ellenforradalmi erők kereszttüzében kellett működniük. A polgárosodó nemesség érdeke és az erőviszonyok egyaránt egyensúlyozó politikát diktáltak. A nép és a nemzetiségek követeléseinek leszerelé­sére elég erősnek érezte magát, de az udvar számottevő ka­tonai ereje óvatosságra intette. Ez a konszolidációs politika egy ideig egybeesett a reálpolitika érdekeivel, de 1848 nyarán annak mindinkább ellentétévé kezdett válni. A radikális baloldal sem politizált hibátlanul, főként úgy­szintén a nemzetiségekkel szemben, számos kérdésben azon­ban helyesen ismerte fel a forradalom érdekeit, és nagy sze­repe volt abban, hogy ősszel az ellenforradalom az országot viszonylag felkészülten találta. A honvédelem kérdéseiben Kossuth is messzemenően egyetértett a radikálisok javasla­taival. A veszély különösen Horvátország felől fenyegetett, ahol az új bán, az udvarhű Jellasics vállalta, hogy eljátssza a reászabott ellenforradalmi szerepet. Hosszú és több menetes huzavona indult meg a kormány és az udvar között Jellasics kinevezése körül, miközben a déli határvidéken mind gya­­koriabbak lettek a fegyveres összeütközések, nemzetiségi vil­longások. Júniusban megválasztották az első népképviseleti nemzet­­gyűlést. A szavazatok megszerzésére a pénzzel-itallal való lekenyerezés és minden más visszaélés is alkalmas volt. Így a városok kivételével a mandátumok elsöprő többségét a li­berális nemesek szerezték meg. A valóságos földművelőket egyedül Táncsics Mihály képviselte, akit két kerületben is megválasztottak. A márciusi ifjak közül mindössze hárman — Irányi Dániel, Irinyi József és Lukács Sándor jutottak be. A megválasztott 414 képviselő többsége helyeselte a kormány politikáját. Az ellenzéket Madarász László tömörítette az Egyenlőségi Társulatba. Kossuth beszéde után az országgyű­lés egy emberként szavazta meg a kétszázezer katonát és a negyvenmillió forint hitelt. Az erőviszonyok Európa-szerte a nyár második felére az ellenforradalmi tábor javára tolódtak el. A gazdasági fellen­dülés és a tömegmozgalmaktól való félelem arra bírta a nyu­gati országok polgárságát, hogy a forradalmakat lezárják és a reakcióval kiegyezzenek. A helyzet megérett arra, hogy az udvar augusztus végén kiadja a parancsot Jellasicsnak, Ma­gyarország megtámadására. Közben további békítési kísér­letek folytak, de a kamarilla szándékai mindinkább leleple­ződtek. A kormány felbomlott és lemondott. Kossuth felis­merte a kormányválságban rejlő veszedelmet és királyi jóvá­hagyás nélkül megszavaztatta a bankjegykibocsátást és meg­kezdte az újoncozást. Jellasics átlépte a határt és viszonylag akadálytalanul hatolt Pest felé. A király ugyanakkor gróf Lamberg Ferenc kezébe tette minden magyarországi alakulat felett a parancsnokságot. A válság kirobbant. A pesti nép az utcán felismerte és agyonverte Lamberget, a születő honvéd­sereg pedig felvonult Jellasics ellen. A pákozdi ütközet, a negyvennyolcas honvédsereg diadal­mas tűzkeresztsége, máig emlékezetes (emlékmű áll is a he­lyén, az ütközet napját néphadseregünk születésnapjaként ünnepli). Jellasics túlerejével sem tudott győzni, háromnapos fegyverszünetet kért és közben hanyatt-homlok elfutott sere­gével Bécs felé. Roth tábornok hadtestét pedig a nemzetőrök bekerítették és fegyverletételre kényszerítették. Az ellenforra­dalom negyvenháromezres seregéből tizenötezer maradt hol­tan, vagy fogolyként a Dunántúlon. A győzelem kiaknázása azonban elmaradt. A menekülőt nem üldözték, és a magyar seregek akkor sem lépték át a határt, amikor Bécs fegyveresen felkelt császárja ellen. A ki­rályra felesküdött tisztikar esküjének megszegését látta ben­ne, nem ismerte fel, hogy ezt az esküt már uralkodója szegte meg. Az országgyűlés is ragaszkodott a többszörösen áthágott legalitás fenntartásához; a tétovázással, vitával múlott az idő, és mire a magyar seregek mégiscsak átlépték a Lajtát, oda­lett a nagy történelmi alkalom: a császári haderők Prágától Olaszországig Bécsbe koncentrálódtak, leverték a forradal­mat és Schwechatnál megverték a tapasztalatlan honvédsere­get. Az ország más vidékei is lángba borultak, a reakció táma­dott. A nyugati honvédsereg főparancsnoka a törekvő, de óvatos Görgey lett, aki kemény szervezőmunkához látott, ha­diterve azonban nem a támadás, hanem a védekezés straté­giájára épült. Érett az új összecsapás. (Következik: A Függetlenségi Nyilatkozat) 8

Next

/
Thumbnails
Contents