Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-03-20 / 6. szám
BENN ÉS KINT „A politikusok között az az egyetlen különbség, hogy az egyik benn van, a másik meg kint'' — Charles Churchill nevezetű 18. századbeli angol szatirikus írótól származik ez a mondás, amely — ahogy mondják: ilyen kerek perec — valószínűleg a nyugati polgári demokráciákra és parlamentáris rendszerekre sem alkalmazható, de nyersen fogalmazva mégis az igazság fontos elemére tapintott rá a maga társadalmában. Mikor van egy politikus benn és mikor kint? Nem feladatom most a kérdés részletes vizsgálata, egész általánosan fogalmazva azt lehetne mondani, hogy benn van az, aki részt vesz. Részt vesz a döntések kidolgozásában, előkészítésében és meghozásában. Részese tehát a hatalomnak. Az amerikai társadalomban végbemenő folyamatok olyan érzékeny elemzője, mint Daniel Bell, a Harvard egyetem professzora „A kommunális társadalom” című tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a társadalomban tapasztalható nyugtalanság egyik forrása a növekvő igény a részvételre, a közösségi döntésre. A piaci mechanizmusban a fogyasztó individuálisan dönt, megvásárol-e egy bizonyos árucikket vagy sem. Ha az individuumok milliói nemlegesen döntenek, akkor rendkívül súlyos helyzetbe kerülhet egy iparvállalat vagy akár egy egész iparág. Ki felelős ezért? Nyilván senki. A piaci mechanizmusban létrejövő döntés tehát szétszórja a felelősséget. A mai hihetetlenül bonyolult társadalomban egyre több olyan kérdéssel kell szembenézni, amelyet nem lehet a piacon eldönteni, amely közösségi döntést, a lakosság bizonyos csoportjainak részvételét igényli. Ilyen a szociális biztosítás, a várostervezés, a környezet szennyeződés stb. Senki sem vásárolhatja meg a maga „jó levegőjét” a piacon. Mindezt csak azért bocsátottam előre, mert hazánk választás előtt áll s ilyenkor különösen érdemes közelebbről megnézni: a szocialista társadalomban hogy is tükröződik Charles Churchill benn és kint kérdése? Március 7-én jelent meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása s ez többi között megállapítja: „Bizalom és közös munka fűzi össze a párttagokat és a pártonkívülieket, a hívőket és a nem hívőket, minden hazáját szerető dolgozó embert.” Majd hozzá teszi: „... az élet minden területén, a társadalmi, gazdasági és kulturális munkában jobban érvényesüljön a közösség iránti felelősség, s az alkotómunka megbecsülése.” A népfront választási felhívása előrehaladásunk legfőbb feltételének a szocializmus gazdasági alapjainak, a szocialista államnak, a néphatalomnak az erősítését, a szocialista demokrácia erősítését tartja. A gyakorlatban a módosított választójogi törvény bizonyára jól szolgálja, elősegíti ezt a célt. A jelölőgyűlések új rendszere határozottan növeli az egyének és a közösségek jogait. A választópolgárok nem olyan személyekre adják voksukat, akiket a „belső kör” már kijelölt, hanem maguk élhetnek a jelölés jogával, s ha javaslatukat a jelölő gyűlés egyharmada támogatja, az illető neve felkerül a szavazólapra. Mi tehát a közösségi döntés területét kiszélesítettük és — hogy úgy mondjam — kétlépcsőssé tettük. Közösségi döntés születik a jelölő gyűlésen, mint első fokon és közösségi döntés jelentkezik a választás eredményében. A választási kampány során tehát az egyén többször is aktivizálja önmagát, gyakorolja a részvétel jogát és kötelességét. Már most a jelölő gyűlések előkészítésekor általános az a törekvés, hogy a jelölő gyűlések egyben politikai vitafórumok is legyenek. A részvevők ne csak a jelöltekről mondjanak a vie” -A városházán — a hagyomány szerint Budapest felszabadításának évfordulója alkalmából — ünnepélyesen átadták a fővárosi tanács által a kiváló művészi alkotások szerzőinek, illetve a város és a lakosság érdekében kiemelkedő munkát végző személyek jutalmazására alapított „Pro arte” és „Pro űrbe” aranyérmeket. A „Pro arte” aranyéremmel tüntették ki Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költőt, akinek eddig tizenegy verseskötete jelent meg. A „Pro űrbe kitüntetésben a következők részesültek: Dr. Bakács Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója, a főváros szocialista egészségügyi szervezetének kialakításában és fejlesztésében végzett tevékenységéért. véleményt, hanem fejtsék ki nézeteiket mind a kül- és belpolitika fontos kérdéseiről, mind lakóhelyük problémáiról, a fejlesztési tervekről, a közigazgatás működéséről, a közlekedésről, az árak és bérek alakulásáról, egyszóval mindenről, ami a szívüket nyomja, s ahol változtatásokat tartanak szükségesnek. E vita jellegű jelölő gyűléseken minden bizonnyal nagy helyet kapnak majd a helyi kommunális és szociális kérdések, nem beszélve olyan növekvően fontos feladatról, mint a környezeti ártalmak leküzdése. A kerületekben általános az a törekvés is, hogy a jelöléseknél, a szavazásoknál közreműködő különböző alkalmi bizottságok, testületek népfrontjellege kidomborodjon. Várhatóan a bizottságok összetételében jobban kifejezésre jut majd az adott körzet lakosságának életkor vagy foglalkozás szerinti sajátossága is. Jelentősen több nő és fiatal vesz részt ezekben a bizottságokban. Az idősebb korosztály tagjainak egy része túl magasra emeli a fiatalok előtt a mércét. A népfrontbizottságok viszont jogosan érvelnek azzal: ebben a vonatkozásban is meg kell adni a fiataloknak a lehetőséget a közéleti szereplésre, ha azt akarjuk, hogy új színt, új lendületet kapjon, felfrissüljön egyes testületek munkája. Különösen fontos a választásokon a több jelölt állításának lehetősége. A népfrontbizottságok előzetes tájékozódással, közvéleménykutatással igyekeznek a legmegfelelőbb, legrátermettebb jelöltet állítani valamennyi választókörzetben. Ennek ellenére bizonyosan sok helyen állítanak majd második vagy harmadik jelöltet. Ez természetes, hiszen egy-egy körzetben nem csupán egyetlen alkalmas ember található erre a megtisztelő feladatra, és az emberek különböző értékítéletek alapján döntenek a jelöltek között. A jelenlegi választásnál kissé még összemosódik az a követelményrendszer, amelynek alapján a parlamenti képviselőt, illetve a tanácstagot kiválasztják. Magától értetődően más-más követelményeket kell támasztani a képviselőkkel, akik országos és nemzetközi ügyekkel foglalkoznak, és az elsősorban helyi kérdésekben eljáró tanácstagokkal szemben. Miután a választási kampány együtt folyik, lehetséges, hogy a különféle követelmények a választók szemében kissé összekeverednek. A jövőben azonban ez a helyzet megváltozik, mert a mostani választáson a tanácstagokat csak két évre választják. szemben a négyéves képviselői ciklussal. Két év múlva viszont újból lesznek tanácsválasztások, és ekkor már a tanácstagok megbízása is négy évre szól. S akkor világosan különbséget lehet tenni a tevékenységi terület között. A Hazafias Népfront felhívása egyben választási program is. Lehetővé teszi, hogy minden választópolgár megismerje és magáévá tegye az országépítő programot. A részvétel nemcsak ennek a választásnak, hanem az egész politikai-gazdasági építőmunkának is központi kérdése. Ahogy az üzemi, vállalati demokrácia igényli és szükségessé teszi a dolgozók aktív beleszólását az ügyek vitelébe, ahogy a termelőszövetkezeti demokrácia a tagok tevékeny részvételére épül, úgy fejlődik, szélesedik a szocialista demokratizmus, mind nagyobb tömegek közéleti szereplésével, tevékenységével. önmagában a leghelyesebb politika sem tesz csodát, ha nem váltja ki a dolgozók cselekvő támogatását. A választás fő törekvése tehát: a lehető legtöbben legyenek „benn” és minél kevesebben „kívül”. Pethő Tibor uvhe” Dr. Lamm Györgyné, a Móricz Zsigmond Gimnázium tanára, kiemelkedő szaktanári és nevelői tevékenységéért. Rácz József, a Budapesti Közlekedési Vállalat csoportvezető lakatosa, a fővárosi közlekedés korszerűsítését szolgáló kiváló szakmai és újító munkájáért. Különösen példamutató munkát végzett a csuklós autóbuszok kialakításában. Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője, a fővárosi tanács vb-elnöki tisztségében több mint hét éven keresztül végzett kiemelkedő tevékenységéért. Az említett időszakban Budapest nagyarányú fejlődésnek indult, új városrészek, jelentős létesítmények születtek. Nagy részt vállalt az elkövetkező évtizedekben megvalósuló alkotások előkészítésében is. Dragutin Haramija, a Horvát Szövetségi Köztársaság végrehajtó tanácsának elnöke hivatalos tárgyalásokat folytatott Magyarországon. Képünk a vendég elutazásakor készült, balra: Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, középen a tolmács, jobbra: Dragutin Haramija (MTI felv.) n a■ t k. . 'rí ,y,i hu*:,, ;.c . Aw A Március 8-án a Nemzetközi Nőnap alkalmából kiiüntetéseket adtak át a Parlamentben. Képünkön: Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke Bogár Sándnrnéval, a Decsi Háziipari Szövetkezet egyik dolgozójával beszélget Hosszúlejáratú indiai—magyar árucsereforgalmi megállapodást írtak alá. Az egyezményt magyar részről dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, indiai részéről Chonira Belliappa Muthampa látta el kézjeevével A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége által a választás alkalmára kijelölt Országos Választási Elnökség tagjai letették a hivatali esküt az Elnöki Tanács elnöke előtt Angol képviselőnő a magyar—brit kereskedelemről „Tekintsen Magyarországra minden angol cég, amely fejleszteni kívánja külkereskedelmét Kelet-Európávál” — írja Renée Short angol alsóházi képviselőnő a Financial Times március 3-i számában. — „Az új gazdaságirányítási mechanizmus bevezetése óta Magyarország negyven százalékkal többet importál Nyugat-Európából és ezt valamilyen módon a magyar kivitel hasonló emelkedésével kell egybekötni. Az angol—magyar kapcsolatok szépen fejlődnek: 1970-ben a Magyarországra irányuló angol kivitel értéke csaknem húszmillió font volt, szemben az 1969. évi 13 millióval, míg a magyar export 1970-ben 9,5 millióról 10,5 millióra emelkedett.” As angol külügyi államtitkár Budapesten Anthony Royle angol külügyi államtitkár és felesége, valamint kísérete néhány napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Az államtitkár magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytatott Marjai Józseffel, a magyar—angol kapcsolatok, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Richard T. Davies látogatása Budapesten Richard'T. Davies, az amerikai külügyminisztérium államtitkára, aki március 2—4. között Budapesten tartózkodott, megbeszélést folytatott Marjai József külügyminiszter-helyettessel. Az államtitkár látogatást tett Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettesnél és Rosta Endrénél, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökénél is. 3
