Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 1. szám
Egy öreg amerikás magyar ajándéka ""6/ v6 —-----ö/— •------------ 0 COMENIUS ÜNNEPLÉSE A nemrég elhunyt Milton Smith-Kupferschmldt Menyhért Q<txnpxt a. rPei5p-kAíuzűJJw z A 125 éven át rejtezett nevezetes szerződés, amelyet Petőfi Sándor maga írt 7 ' * *» ■-ÍA m / ivt 4* /Auijt» X*«'»-V —1a i* •f. &*.-»/ 'I.aAí' ■T» .*■». m»'* < ( J«— Amikor az elmúlt májusban ismét megszólalt itthon Hajnal Jenó kedves hangja a telefonban, első mondata így hangzott: „Fiacskám, tietek a Petőfi-kézirat.” O volt ugyanis, aki meggyőzte Smith-Kupferschmidt Menyhértet, hogy Petőfi minden kezevonásának itthon a helye. Régóta kísérte figyelemmel a becses kézirat sorsát, bölcs tapintattal egyengette útját, eloszlatta a félreértéseket, megmagyarázta, kimentette a mi ügyetlenségeinket is, és az ő jólismert csendes, szívós módján sikerült elérnie azt, amit az öreg irodalomrajongó szabómester szive mélyén maga is akart. (Különben nem őrizte volna az iratot legdrágább kincseként, hanem búsás haszonnal tovább adta volna.) Ami azután történt, a végrendelet végrehajtása és a kézirat hazajuttatása körül, az már Bán Oszkár érdeme elsősorban, ö levelezett fáradhatatlanul mindenkivel, akiről csak hitte, hogy az értékes okmány hazajuttatásában segítségére lehet. Hogy hogyan került Amerikába Petőfi szerződése könyvkiadójával, azt még nem sikerült kideríteni: családi ereklyeként, vagy spekulációs okokból. Az az áldozatkész, féltő és teljesen spontán összefogás azonban, amely annyi viszontagság után hazasegítette, legalább olyan megható és értékes, mint maga a kézirat; jó reménnyel tölt el a jövőre is. A sokféle emigrációs hullám számos történelmi és irodalmi emléket sodort el a világ minden tájára. A magyar kéziratokat, történelmi emlékeket minden műgyűjtő börzén jegyzik, de sehol sincs olyan magas árfolyamuk, mint idehaza, mert itthon a forgalmi árhoz még egy igen jelentős plusz járul: a nemzeti értéket megillető tisztelet, az őrzőknek kijáró megbecsülés és hála. A világ legelőkelőbb gyűjteményében a legavatottabb néző szakértelme sem vetekedhet azzal a fénnyel, mély akár egy magyar kisiskolás szemében is kigyullad történelmi múltunk egy-egy hiteles dokumentuma láttán. Vezér Erzsébet rpetfífi oiuzaiÍF December elsején egy New York-i bérházból elindult Budapestre, a Petőfi Irodalmi Múzeum címére egy történelmi értékű okmány, annak az 1846. június 22-én aláirt szerződésnek az eredetije, amelyet Petőfi kötött Emich Gusztáv pest-budai könyvtárossal. E dokumentum értelmében a legnagyobb magyar költő eladta 500 pengő forintért, összes költeményeinek „ezer példányra való kiadhatási jogát”. A dátum fontos, mert a most Budapestre küldött okmány felbukkanásáig az irodalomtörténeti kutatás csak az 1847. június 27-én kelt Petőfi— Emich szerződésről tudott. Ámbár a Pesti Divatlap 1846. július 4-én megjelent közleménye szerint Petőfi verseinek kiadását „derék könyvárusunk, Emich Gusztáv vállald magára, ki a geniális költőnek eddigelé megjelent valamennyi költeményét 500 pengő forintért vette meg, mi nálunk, kivált versekért nem csekély díj”, az elfogadott vélemény az volt, hogy az 1846-beli híradás „úgy látszik csak szóbeli megegyezés volt; semmi írásbeli megállapodás nem maradt ránk”. Az éveken át egy New York-i bank páncélszekrényében őrzött dokumentumot Kasnyik András, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségének tisztviselője vette át a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízásából Mrs. Lillie Browntól, a hagyományozó Milton Smith— Kupferschmidt Menyhért, egy, 1970. május 13-án elhunyt 85 éves amerikás magyar leányától, Mr. Smith ugyanis végrendeletileg meghagyta, hogy az okmányt juttassa el a pesti múzeumhoz. A 270X360 mm-es okmány majd 125 éves hányattatásának történetét eddig homály fedi. Mr. Smith az 1960-as évek legelején szerezte meg érdekes körülmények között. A New York-i szabómesternek, aki egy autószerencsétlenség következtében munkaképtelenné vált, szívszerelme volt a magyar irodalom és a labdarúgó sport, 1954-ben a saját pénzén kiadta New Yorkban 2000 példányban Kiss József válogatott verseit. A könyvek legnagyobb részét ingyen küldte el magyaroknak, szerte széjjel az egész világon. Egyszer, történetünk idején, olvasta, hogy egy énekesnő egy irodalmi esten Kiss József verseire szerzett dalokat énekelt. Elismerésként küldött neki egy Kiss József könyvet. Rövid idő múltán az énekesnő felhívta telefonon és felajánlotta megvételre 100 dollárért Petőfi Emich Gusztávval kötött szerződésének a költő sajátkezűig írt eredeti példányát. Mielőtt megkötötte volna az üzletet, Mr. Smith fényképmásolatot készíttetett a szerződésről és elküldte Pestre, állapítsák meg, valódi-e. Miután az okmány valódiságáról megbizonyosodott, megvásárolta. Az öregúr nagyon büszke volt, örült, hogy egy ilyen értékes dokumentum birtokába jutott, de úgy érezte, nem kapta meg az őt megillető elismerést a Petőfi—Emich-okmány megmentéséért. Mert Milton Smith—Kupferschmidt Menyhértnek nagy szüksége volt egy kis „lelki vállveregetésre”. Elemista kora óta szerette, szavalta a magyar verseket, énekelte, dúdolta a magyar dalokat. A szerződést elhelyezte tehát egy New York-i bank páncélszekrényében bérelt fiókban. És — mint leánya, Mrs. Brown, aki New Yorkban tanár, közölte Kasnyikkal — az öreg magyar néhanéha elsántikált a bankba, kinyittatta a páncélszekrény fiókját, és nézegette kincsét. Vajon milyen emlékeket idézhettek fel ezek a látogatások a lelkében? Talán az erdélyi szülőfalu képét, az elemi iskolás éveket, a Bajnok utcában, ahol az inasiskolában a legjobb szavaló volt? Mert szabóságot tanult, s az inasiskolában támadt az első összecsapása a cenzúrával, a költői szabadság védelmében. „Megkérdezték tőle, hogy milyen verseket tud kívülről” írta Márer György amerikai magyar újságíró egy New York-i lapban az öreg magyarral 1907-ben folytatott interjújában, „ö Petőfi, A király esküje című versét mondta el. Tetszett és azt a feladatot bízták rá, hogy az év végi záróünnepélyen a királyi tanfelüggyelő úr előtt szavalja majd el, ám azzal a módosítással, hogy az utolsó négy sort elhagyja. A kritikus négy sor így hangzott: Föl magyar nép, és e Gaz királyt legottan Fojtsuk az ártatlan Áldozat vérébe. A kis Kupferschmidt Menyus erre kijelentette, hogy ő csonka verset pedig nem szaval. Ha Petőfi le merte írni ezzel a szöveggel — mondta dacosan —, akkor én így szavalom el. A következmény persze nem maradt el, a tanító meg akarta pofozni, mire 6 kiszaladt a teremből. Többé vissza sem térhetett, eltanácsolták az iskolából.” 1909-ben Berlinbe költözött. Ott üzletet nyitott és aktív részt vett a berlini magyar kolónia sportéletében. Magyarországról vitt asszonyt. Négy gyermeke született Németországban. Az első világháborúban magyar huszárként harcolt az orosz fronton. 1923-ban Amerikába vándorolt, pár év múlva követte a családja. New Yorkban jól menő szabóműhelye volt a magyarlakta városrészben. Mind a négy gyerekét megtanította magyarul. Mrs. Brown-nak van egy 28 éves fia, Robert. Az unoka 1970 szeptembere óta tart Európában Johanne« Amos Comenlus ünneplése. Kalaplevéve áll a világ egy nemes férfiú emléke előtt, akinek mindnyájan haszonélvezői vagyunk, mért Comenlus formálta olyanná a tanítást, amilyen ma iskoláinkban észlelhető. Háromszáz évvel ezelőtt halt meg Amszterdamban, ahová politikai száműzöttként menekült a Duna mellől. A Duna táját akkor a Habsburg-uralkodók önkénye elviselhetetlenné tette olyan szellem számára, amilyen Comenlus volt. Amszterdamban befejezte írói munkásságát, elbúcsúzott Európától, s a holland főváros közelében, Naardenben temették el, kérése szerint egy kis templomban, amely fél százada mauzóleummá átalakítva őrzi a nagy író maradványait. Comenius Morvaországban született, egy Nivnice nevű kis faluban, közel a régi magyar határhoz. Korán elárvult, de szülei után tekintélyes vagyon maradt, s a cseh testvéregyház vénei ebből a vagyonból tisztességesen felnevelték és iskoláztatták, német egyetemekre küldték el, hogy kedve szerint mindent elsajátítson, amit lángesze kívánt. Hazatérve, 1018-ban, egy morvaországi német nyelvű testvérgyülekezet élére állították, mint lelkészt és iskolaigazgatót. . Megnősül, családot alapít, s írni kezd. Tele van sürgős és fontos mondanivalóval, meg akarja változtatni az iskolai tanítást, az erkölcsi fejlődés és felvilágosultság útjára akarja vezetni a cseheket. De kitör a harmincéves háború, a cseh állami önállóságnak véget vet a fehérhegyi csata; 1620-ban, Csehország és tartománya, Morvaország a Habsburg katonaság kezére kerül. Comenius, a cseh testvér, vagyis huszita pap, a felkelő protestáns csehekhez tartozott, akik számára nem volt kegyelem. El kellett hagynia hazáját mindörökre. Menekültében elveszíti feleségét és gyermekeit, Lendolgozik, és egyetemre jár, francia szakos tanár lesz. Az autóbaleset után Milton Smith abbahagyta a szabóságot, lelassult az életmenete is. Botjára támaszkodva sántikált, könyvtárakat, barátokat látogatott, a Central Parkban sétált vagy a parki pádon ülve álmodozott. Százakkal levelezett. És már eljött a halálra készülődés ideje is. Az évtizedek alatt összeszedett könyveit elajándékozgatta. A New York-i és a clevelandi könyvtáraknak, és jutott belőlük Magyarországra is. A Petőfi —Emlch-szerződéssel kapcsolatban azon gondolkodott, meghagyja-e, hogy szemfedőnek az arcára terítsék. Ügy egy hónappal halála előtt egy barátja a Petőfiokmányra terelte a beszélgetést, Szelíd szavakkal kérte, ne temesse el, hanem küldje el Pestre a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, mert odavaló, odatartozik a többi Petőfiemlék közé. Nem volt nehéz rábeszélni a derék öreg amerikás magyart, hogy változtassa meg elhatározását. Hiszen tudta és a szive mélyén azt is akarta, hogy a Petőfi-okmány Pestre kerüljön. „Igazad van. öcsém”, mondta és közölte Mrs. Brown-nal végső határozatét, legyen a Petőfi szép betűivel írt értékes okmánv Magyarországé, helyeztessék el Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bán Oszkár Cleveland A Petőfi-okmány átadási ünnepsége a Magyarok Világszövetségében. Kárpáti József főtitkár méltatja, Irodalomtörténészek, kutatók és vendégek előtt, az adakozó nemes tettét, a becses okmány Jelentőségét. Képünkön középen Kárpáti József, mellette dr. Vezér Erzsébet, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője (Novotta Ferenc felvétele) gyelországba kerül, ahol iskolaigazgató lesz, újra megnősül, s a cseh testvér egyháza, amely a száműzetésben újjáéledve szervezkedik, családnév, a szegekben, vagyis csoportokban lakó határvédő székely magyarok viselték leginkább. Ilyen magyar családként telepedett le A magyar delegáció elhelyezi koszorúját Comenius tiaardenl sírján püspökévé választja meg. A lengyel Lesznoban írja első s gyorsan világhírűvé váló oktatást könyveit. Ezeknek hatására hívják Angliába, Franciaországba, Svédországba, majd áttelepedik Magyarországra, ahová I. Rákóczi György fejedelem özvegye, Lórántffy Zsuzsanna és Zsigmond nevű fia hívta ugyancsak iskolát javítani, Sárospatakra. Négy évet töltött Comenius Sárospatakon — 1650-től 1654-ig — s életrajzírói szerint ez volt egész nevelési munkásságának legfontosabb szakasza, itt írta híres könyvét, az Orbis pictust (A látható világ), s számos más művét, amelyben a magyarokkal való barátságéról, sőt meghitt rokonságáról beszél. Ilyen nevezetes műve A nemzet boldogsága című kötete, amelyben a magyar nemzet életét bírálja s okos tanácsokat ad, mint válhatna a magyarság szerencsés és boldog nemzetté hazájában. Sárospatakról vissza kellett térnie Lesznoba, ahonnan a háború elől menekülve, felgyújtott és kirabolt otthonában hagyva minden kéziratát és könyvtárát, előbb Németországba ment, s ott elfogadta a holland gyáros család meghívását s áttelepedett Amszterdamba. Comenius sokoldalú író és tudós volt, aki százféléhez értett. Könyvei is annyifélék. A világ már életében elsősorban pedagógiai munkásságát becsülte, de a cseh irodalomban klasszikusnak számít egy szatirikus regényével és zsoltárfordításaival, no meg prófétikus Végrendeletével. Ma úgy látjuk, hogy a francia felvilágosodás egyik közép-európai előfutára volt egységes és teljes műveltséget követelő rendszerével és emberies gondolkodásával, amely egész nevelési felfogását jellemzi. Kitűnő nyelvtanokat írt, szemléletessé tette a tanítást, mély erkölcsi és vallásos nevelést kívánt. Hitt abban, hogy a társadalmat neveléssel is lehet alakítani és előrevinni. A háború és erőszak láttán vált a béke apostolává és a nemzetek közötti megértés hirdetőjévé. Háromszázadik évfordulójának ünnepségeit szeptemberben Prágában kezdték meg a Károly egyetem tanárai nemzetközi delegátusok meghívásával. Folytatódott Comenius idézése Hollandiában, november közepén. Amszterdamban a Holland Királyi Akadémia dísztermében a Holland Comenius Bizottság nemzetközi értekezletet tartott, amelyen magyar küldöttség is részt vett. Ennek nevében előadást tartottam Comenius immár nem vitás magyar származásáról és fontos szerepéről a magyar nevelésben és szellemi életünkben. Sárospataki műveinek magyar vonatkozású gondolatait hangsúlyoztam, mindazt, amit a magyar nyelv fontosságáról, irodalmi hajlékonyságáról, s finnugor rokonságáról írt. Megemlítettem művelnek elterjedtségét a régi Magyarországon. Igazoltam a norvég Blekasted asszonyt, aki megtalálta Comenius elveszettnek hitt Naplóját s abban a nagy jelentőségű feljegyzést, hogy őt tulajdonképpen Szeges Jánosnak hívják. A Szeges név ritka és régi magyar a határközeiben az a Szeges Márton, akinek fia lett a nagy cseh író és pedagógus, aki latin és cseh formában használt nevét egy Komna nevű morva faluból vette, amelyben kora ifjúságát töltötte. Ez ma már vitathatatlan, cseh tudósok is igazolták a norvég kutató felfedezését. De nem lehet elvitatni azt sem, hogy Comenius cseh író volt. Megmarad: a magyarok ajándékának a csehek számára s a világ számára. Előadásom utáni másnap Naardenben, a városházán lezajlott ünnepség után megkoszorúztuk Comenius sírját. Hollandok, csehek és magyarok helyeztek el koszorút a nevezetes mauzóleumban. A koszorút Naardenben rendeltük meg, látva, hogy a másik két delegáció is koszorúzni fog. De nem volt magyar nemzeti színű szalagunk. Zavarunkat látva, mosolyogva lépett hozzánk egy holland virágkereskedő: „Uraim, mondta, én magyarbarát vagyok s véletlenül van magyar szalagom”. Budapesten és Sárospatakon november végén rendezték meg a magyar Comenius-ünnepségeket. Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében, zsúfolásig megtelt széksorok előtt zajlott le a tudományos konferencia, amelyen Maller Sándor, a Magyar UNESCO Bizottság titkára elnökölt. Ennek a konferenciának az volt a nevezetessége, hogy a prágai profeszszor, Josef Poliáensky, az ismert cseh történetíró és Comenius-kutató, angol nyelvű előadásban kijelentette, hogy Comenius apja szerint Szeges volt és valóban magyar származású. A nagyszámú külföldi vendégsereg másnap Sárospatakra utazott, ahol részt vett a városi tanács ülésén, Pátzay Pál Comenius-szobrának leleplezésén, irodalmi és zenei műsort nézett végig, s meghallgatta a Zibolen Endre elnöklésével lezajló tudományos előadássorozatot Comenius magyarországi működéséről. Sárospatakon, akárcsak Budapesten, kilenc előadás hangzott el. Ezeket az előadásokat a Magyar Comenius Bizottság angol nyelven, kötetben fogja megjelentetni. Sárospatakon Comenius-kiállítás is volt, Magyarországon és Csehszlovákiában megjelent Comenius-műveket állítottak ki. A vendégek megtekinthették a híres sárospataki kollégiumi Nagykönyvtárat, amelynek kötetei között töltötte nem egy napját, háromszáz évvel ezelőtt, maga Comenius is. Könyvkiadásunk erre az alkalomra, gondos és szép kivitelben, megjelentette hasonmás kiadásban Comenius Orbis pictusának, a Sárospatakon írt műnek, 1075-ben Brassóban latinul és magyar nyelven kiadott kötetét, az elsőt Magyarországon, melyet aztán háromszáz év alatt meganynyi Comenius-kiadás követett. Az egész magyar sajtó, a magyar rádió és televízió is kivette részét Comenius megünnepléséből. Nem kétséges, hogy ilyen rendezések a békét és a nemzetek együttműködését szolgálják az irodalmi és tudományos igazság fényében. Szalatnai Rezső A
