Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-12-25 / 26. szám

T E M P L O M U K Az egyházi liturgiával együtt született egy­házi zene az idők folyamán nagy fejlődésen ment keresztül: így volt — s így van — ez nálunk is. De amíg a külföldi templomok jórészében főleg az újat keresik, addig Ma­gyarországon nemcsak ápolják a régi ha­gyományokat, hanem igyekeznek azokat az utókor számára átmenteni. Például a Buda­vári Nagyboldogasszony templomban, ame­lyet a nép Mátyás templomnak is nevez, a templom kórusának kutató csoportja a XIV. századig visszamenően dolgozza fel az egyházi zenét. így többek között előkészí­tette a XIV. századbeli Machaut: Reimsi mi­séjét, a XV. századi Flandria Ockhegen, vala­mint a XVI. századi Palestrina, Monteverdi és későbbi zeneszerzők műveinek bemutatá­sát. Ezzel egyidejűleg mind a Mátyás, mind a többi katolikus templom zenemiséin, hang­versenyein felhangzik a modern zene is. Az új utakat is kereső magyar egyházi zene a templomi magyar zene harmonizálásában, a liturgikus szöveghez alkalmazkodásában sa­játos, eredeti stílust hozott. Napjainkban az egyházi zene Magyarorszá­gon — elsősorban a katolikus templomok A MÁV Filharmonikus Zenekar hangversenye a debreceni Nagytemplomban szentmiséi alkalmával — a reneszánszát éli. A fővárosban hétről hétre rendezett templo­mi hangversenyek a magyar zenei élet ese­ményeivé váltak. Ilyenkor a hívők és nem hívők zsúfolásig megtöltik a templomokat, s egyformán élvezői a művészi élménynek. De ez a helyzet a vidéki városok, sőt a kisebb községek templomaiban is. Ez úgy vált le­hetségessé, hogy a budapesti és nagyobb vá­rosok templomainak kórusai nemcsak az ott­honaikban szolgálják az egyházi zenét, de ellátogatnak — ha nem is teljes számban — a környékbeli egyházközségekbe, ahol olyan capellákat és mottetákat mutatnak be, amelyek alkalmasak kisebb helyen való elő­adásra. A magyarországi egyházi zene virágzását talán úgy érzékeltetjük leginkább, ha a ma­gyar katolikusok lapjában, (az Űj Emberben) rendszeresen ismertetett vasárnapi programok egyikét közöljük: BUDAVÁRI NAGYBOLDOGASSZONY (MÁTYÁS) TEMPLOM 14. A. Mozart: Koronázási mise; 18 Arai szentmiséhez kapcsolódban egyházzenei áhítat. BUDAI FERENCES TEMPLOM 18 A. Händel: Ju­­dás Makkabeus. SZENT ISTVÁN BAZILIKA 10 A. Kolosa: Magyar mise, Liszt: Tu es Petrus, Liszt: Bach-prelúdium ég fúga. BELVÁROSI FÖPLÉBANIA TEMPLOM 10 A. Haydn: Nelson-mise (d-moll) Händel: Halleluja és a ZárAkórus tételek a „Messiás” c. oratórium­ból. SZENT MARGIT TEMPLOM 10 A. Kereszti: B-dúr mise, Liszt: Tu es Petrus, este: Závodszky: Zsol­tár, Liszt: O salutarls hostla. BÉKE TERI SZENT LÁSZLÓ PLÉBÁNIÁI TEMP­LOM: io A. Scubert: G-dúr mise, Händel: Halle­­lilja, 12 A. mise után Liszt: Prelúdium és fúga BACH-témára. PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ: 9 A. Vlttorta: M. O. quam glorosum, Lassus: Iltumina oculos. 18 A. Palestrina misékből, Liszt: Tu es Petrus, Händel: Hallelúja. MISKOLCI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA TEMPLOM S A. Schubert: G-dúr mise, Händel: Hallelúja, C. Franck: 150. Zsoltár, 10 A. Kodály: Magyar mise, Händel: Ünnepi zsoltár, Vlttorla: Ave Maria, Bárdos: Nyújtsd ki mennyből, este T A. Halmos: h-moll mise, Beethoven: Isten di­csőítése, Halmos: Szent Péter és Pál tiszteletére Casciolinl: .Panis angellcus. JÁSZBERÉNYI FÖPLÉBANIA TEMPLOM 11.30 A. Horváth O.: Szent Bita mise, Horváth M.: Vágyva jöttem. Bárdos: Az apostolfejedelmek dicsérete, Roselll: Adoramus te, Josquin: Tengernek fényes, Horváth O. Magyar szentek dics. Bárdos: Istené az áldás. TIHANYI APÁTSÁGI TEMPLOM este ‘/i8. Kovács Endre orgonaestje, közreműködik a Zeneművésze­ti Föslkola Liszt Ferenc kamarakórusa, vezényel: Párkai István. (A műsorban szerepel Liszt: San Francesco — magyarországi bemutató). KOROSHEGYI R. K. MÜEMLÉKTEMPLOM: este 8 A. Hangverseny. Közreműködik: Kovács Endre — orgona, Eszenyl Irma — ének, a Budapesti MadrigálkArus, vezényel Szekeres Ferenc. Az adventi heteket kivéve vasárnaponként ilyen gazdag a katolikus templomok hang­versenyeinek programja, és a hangversenye­ken az antik muzsika mellett mindig fel­­hangzanak a mai magyar zeneszerzők, Bár­dos Lajos Kossuth-díjas és mások művei is. ÚJ ERDŐK RÁCS-KISKUN MEGYÉKEN A székesfehérvári Bazilikában ebben az év­ben mutatták be Farkas Ferenc többszörös Kossuth-díjas zeneszerző Szent István zso­lozsmáját, amelyet VI. Pál pápának aján­lott. KLszely Gyula katolikus zeneszerző VI. Pál pápánál történt kihallgatása alkalmával személyesen nyújtotta át a XXIII. János pápa emlékére komponált oratóriumát — lapunk részleteket közölt belőle —, amelyet a budai* Ferences és a római Santa Maria Mediatrice templomban egyidejűleg adtak elő. De nemcsak a katolikus, a református, il­letve evangélikus templomokban rendezett hangversenyek iránt is általános az érdeklő­dés. A közelmúltban, amikor Bach 60. kan­tátáját Magyarországon először bemutatták, a közönség egy része nem fért be a Kálvin téri református templomba. A Deák téri evan­gélikus templomnak mintegy száz főnyi kó­rusa főleg Bach művekkel szerepel, a várbeli Bécsikapu téri evangélikus templomnak az orgonahangversenyei mennek eseményszám­ba. A közönség az őszi és téli hónapokban lelkesen fogadta az Olaszország, Franciaor­szág, Németország renenszánsz és barokk egyházi zenéjének sorozatos bemutatását. A vidékiek közül a híres debreceni Nagytemp­lom, a kecskeméti öregtemplom, a nyíregy­házi tizenkétharangú templom, a nagykőrösi gótikus, a hódmezővásárhelyi műemlék temp­lom hangversenyeinek művészi színvonala or­szágosan ismert. Az idősebbek talán még emlékeznek a fel­­szabadulás előtti vallási viszályokra, amelyek a különböző felekezetek egyházai és hívei között dúltak. Mindez már a múlté. A meg­békélés jeleként a Bécsikapu téri evangéli­kus templomban a Keresztelő Szent János templom énekkara rendezett hangversenyt, A Budapesti Madrigál Kórus énekel a Somogy megyei Kőröshegy gótikus templomiban (MTI felv.) amelyet az evangélikus egyházközség ének­kara viszonzott. S ebben az évben a Nyír­bátori Zenei Napok alkalmával a Budapesti Madrigálkórus délután a katolikus, este pe­dig a református templomban adott hang­versenyt. Ják Sándor Az enyhe decembert kihasz­nálva, teljes erővel dolgoz­nak a fatelepítők Bács-Kis­­kún megyében. A kiskunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság területén évente ezer hektár új erdőt telepítenek A nagyarányú fásítás össze­függ azzal, hogy az országos erdőültetési program javaré­szét már évek óta az Alföl­dön, főleg a Duna—Tisza kö­zén valósítják meg. A közis­merten kopár táj erdővel bo­rított részei ma már megkö­zelítik az országos átlagot. A tervszerű erdőtelepítéseket folytatják ezen a vidéken. A munka során elkülönítik a közjóléti és a gazdasági célo­kat szolgáló fásítást. A zöld­övezetek megteremtésekor esztétikai és környezetvédel­mi elveket érvényesítenek. MIKR0BUSZ0N UTAZNAK A GONDOZÓNŐK Budapesten Zuglóban is sok olyan idős, magányos ember él, aki nem szívesen válik meg otthonától, egészségi ál­­pota, szociális körülményei miatt azonban gondozásra szorul. Az idős zuglóiakat gondozók keresik fel, ápol­ják otthonukban, gondoskod­nak élelmükről, s rendbe te­szik lakásukat. A házi gon­dozónők munkájának meg­könnyítésére a XIV. kerületi tanáéi mikrobuszt vásárolt. A betegápolók naponta jóval több gondozásra szorulót ke­reshetnek fel, jobban tudnak gondoskodni ellátásukról, s a nehezen mozgó, gyenge, idős embereket is mikrobusszal vi­szik orvoshoz. Gárdonyi Géza A láthatatlan embere 'cgeny változat: Cs. Horváth libor- Korcsmáros Pál Nagysokára eszmél öntudatra. Szárító szomjúság ég benne. Szédelegve néz körül. Vérsárban fek­szik, holtak sokaságában. A harci zaj már elhalt, csak sebesültek jajszava, lovak hörgése hangzik fel innen-onnan. A csata eltávolodott, vagy az egyre sűrűsödő alkonyattal talán már véget is ért.

Next

/
Thumbnails
Contents