Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-12-11 / 25. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK FODOR BÉLA (született 1927. január 10-én Kőkúton, Somogy megye) 1944. decemberében eltűnt. Keresi fivére Kaliforniából (Culver City 90 230), aki 1944 december első napjai­ban kapott képeslapot a keresettől. GARTNER TIBOR (Budapesten 1929. június 4-én született, anyja neve Kltzlnger Etel) 1956-ban Kanadába távozott. Keresi özvegy édesanyja Budapestről. 1970 decembere óta nem kapott fiától hirt. FERENCZX MARTA (feltehetően az Egye­sült Államokban él) 1950-ben a szombat­helyi kereskedelmi leányiskolában érettségi­zett. Keresi egykori iskolatársa, leánynevén Marosszéki Teréz, az Egyesült Államokból (Torrington, Conn.). MANIGATI MIHÁLY (született 1910-ben Bécsben, anyja neve Ramharter Anna) 1939- ben Argentínába, Buenos Airesbe vándorolt. Keresi Budapestről testvére, Rudolf, aki ez­úton tudatja, hogy édesanyjuk meghalt. SU1YAK ISTVÁN (született Mesterszálláson 1882. augusztus 16- án, anyja K. Szabó Margit) 1910 körül Törökországban telepedett le. Megnősült, három gyermeke van: Rudolf (gépészmérnök), Erzsébet (győgyszerész), Márta (tanítónő). Rudolf 1942. húsvétján Magyaror­szágon Járt, felkereste a rokonokat, majd elme hátrahagyása nélkül visszautazott. Sulyák Istvánt és gyermekeit keresi unokaöccsük Kun­­szentmártonból. V. BIHALY leányneve WÄLDER VILMA (született Budapesten 1913 körül, anyja neve Fülöp Irén) utolsó ismert külföldi lakhelye Brazí­­lia. Ingatlan Ügyben jelentkezését kéri Rákosszentmihályról nevelő­apjának a felesége. GARDA! OSZKARNÉ, lányneve SOLYOM HEDVIG (Versecen szü­letett 1906. szeptember 24-én, anyja neve Petrov Katalin) 1957-ben külföldre vándorolt. Utolsó budapesti elme: V., Aulich u. 4—6. V. 10. Keresi távoli rokona, Kruppa Károlyné Budapestről. LINK MIKLÓST (született Tornaalján, Göraör megyében, apja Link Lipót bádogos volt) keresi unokatestvérének, Link Istvánnak a fele­sége, Budapestről. . WIMMER ÉVA (született Budapesten 1930-ban) és WIMMER RO­BERT (született Budapesten, 1927-ben, anyjuk neve Welsz Antónia) 1947. szeptemberében a budapesti Teleki Pál utca 16. sz. alatti lakásuk­ról Svájcba (Zürich), onnan az USA-ba távoztak. Keresi távoli rokonuk Scheller Béla Budapestről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe,! MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE Postafiók 292. BUDAPEST 62. öIna lóink (iq tjeimé he A Magyar Hfrek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hfrek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadat dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannla 1 font 40 d., az ÚJ pénzegység szerint. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM,' Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési d(J bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfoga­dunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai vilasz-coupont is, amelyek min­denütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hirek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdins Ltd., Denlngton Estate, Wellingborough, Northants. -• The Danubla Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTÍNA Juan Horváth Lavalle 361 Entreplso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Hil­da, Vic. — A. Keesing, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE BOOK CO. 694 George St. Sydney, NSW. — AUSZTRIA: Vertrieb Ansländischer Zeitschriften, Höchstädtplatz 3., A—1200 Wien. — Morawa et Co., Postfach 159, A—1011 Wien I. — Rudolf No­wak GmbH. KöMnerhofgasse 4. A—1011 Wien I. — BELGIUM: Du Monde Entier, 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mme Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. I a Centrale de la Cambre S. p. r. 1. 31 rue G. et .1. Mar­tin, Bruxelles 15 R. C. B. 336. 344. — BRAZÍLIA: Llvraria Bródy Lids. Rua Cons. Crlspliiiano 404—30, Sao Paulo. — Llvraria D. Landy, Rua 7 de Abril 252 5’ e/53. Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music. Lange­­mosevej 37 2880 Bags ward. — riNNORSZAG: Akateemlnen Kirjakauppa Keskuskatu »., Helsinki — 10. — FRANCIAORSZÁG: Soclété Balaton, 12, rue dc la Giange-Batellire, Paris 9". — HOLLANDIA: „Llbrex” Agenturen, Polli uerstraat 57. Amstelveen. — „Club Qualiton”, Prin­­senstraat 26. Amsterdam C. — JAPAN: Maruzen Company Ltd., 6. Torl-nichome Nihonbashl, Tokyo Central. — KANADA: Déli­báb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West. Montreal 18. — EUROPA AGENCY, 501—38 Avenue S. W., CALGARY 6. Alberta, Canada. — Pannónia Books. 2, Spadina Road Toronto 4. (Ont.) — NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schliess­­fach 68., B München 34. — Dr. Georges Milotay, Elbe Str. 73. 7 Stuttgart- Münster. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — UJváiy, Titurelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tid­­sakriftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Os­lo, 1., Ka 1 Johansgt. 41/43. — A/S Narvesens Lltteratur, Tjenelte, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Giole 24., 00199 Róma. Librerla Commlssionarla Sansonl, Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordlska Bok­­handeln, Drottn tnggatan 7—9. Stockholm, L — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropeiska Avdelningen, Brahegatan 3., Stockholm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Telchweg 16., 4142. Münchenstein. — Plnkus et Co., Froschaugasse 7., Zürich 1. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road. Cleveland, Ohio 44120. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y. Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Serond Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla, Edif. Vllloria Apto 21., Sabana Grande, Caracas Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek elme: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és clmhelyesbltések közlését is. Postacímünk: Magyar Hirek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VT., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honlitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi Idő szerint )9.00-tól 19.30-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi Idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30.5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amcrikában élő honlitársaink számára (riói időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a kővetkező időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-lg a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a iiozel-Kcleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19.8 , 25.2, 30,7, 12,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhul­lámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanái. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, felelős kiadó: Sala Sándor igazgató ©Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás | Index: 26.506 Melis György két operában Puccini Gianni Schicchl című operáját mutatták be az Erkel Színházban. Balról jobbra: Szalma Ferenc, Tóth Sándor, Vámos Agnes, Melis György (a címszereplő), Sándor Judit és Komlóssy Erzsébet. Jobb oldali kép: Donizetti: A csengő című operáját ugyancsak az Erkel Színházban mutatták be. A képen Melis György és Várhelyi Endre (Mezey Béla felvételei) Olvasóink írják A MAGYAR KULTÚRA VONZÁSÁBAN Az őszi termés fekszik asztalomon. Akár az őszi lombhullás: bőséges. És akár az őszi lombok, megszámlálhatat­lanul sokféle szín, de a színek e vál­tozatossága mögött van valami közös. S végül ez a két alapvonás válik egészen nyilvánvalóvá: a sokféleség meg bizo­nyos összetartozás. Színtobzódás, de azonos alaptónus. És a különbözőségen belül ezért a kö­zös valamiért érezzük mindig újra, hogy a levelek tartalma nemcsak a szer­kesztőségnek szól. Egy-egy honfitárs ügye, bosszúsága, öröme, elismerése, bírálata, hozzászólása egy kérdéshez — valamennyi honfitársunkat érintheti. Hogy mindjárt egy széleskörűen kö­zös üggyel kezdjük: még mindig — több mint egy év múltán — igen sok levél foglalkozik az anyanyelvi konfe­renciával. Némelyik csak áttételesen, némelyik konkréten az 1970 nyarán Debrecenben s Pesten lezajlott esemény kapcsán, a lényeg, hogy a konferencia munkájának hatása tart. Sőt. Mintha most terebélyesedne s egyúttal elmé­lyülne az érdeklődés ezirányban, ami tulajdonképpen érthető. Idő kell hozzá, amíg a kezdeményezésben rejlő lehető­ség a térben szétsugárzik. Különben pe­dig az anyanyelv ápolásának kérdése nem egyszeri akció volt, hanem rpint ezt a levelek bizonyítják, mozgalommá nőtt itthon is és a távolban is a Magyar Nyelv Barátai Köre révén. Dr. K. S. Kanadából köszönetét fejezi ki azért a baráti segítségért, amelyet a Magyar Tanárok Munkaközösségének és a Magyar Nyelv Barátai Köre torontói szervezetének nyújtottunk. Beszámol róla, hogy e szervek az elmúlt hónapok­ban megkezdték a művelődési évad programjának teljesítését. Eddig négy előadásból álló sorozatot rendeztek: a magyar föld őslakóiról és a magyar ős­történet újabb kutatásairól. Dr. K. T. Argentínából arról tudósít, hogy szep­temberben Buenos Airesben a Szabad Fórum nevű társaság összejövetelén elő­adást tartott A külföldön élő magyar­ság problémái címmel. A szép számban megjelent közönség előtt ismertette a debreceni konferencia célkitűzéseit s kéthónapos magyarországi tartózkodása tapasztalatait. A téma iránti nagy ér­deklődés bizonysága, hogy több egyesü­let meghívta előadása megismétlésére. Dr. K. T. külön pozitívumként emeli ki a fiatalok nagyszámú részvételét. „Ha az ő érdeklődésüket sikerül felkelte­nünk — írja —nyert ügyünk van.” Hidat teremteni a kint élő magyar fiatalság és az óhaza kultúrája közt, szintén ezt a feladatot tűzte maga elé konkrét program gyanánt az VSA-ban élő B. E., a Fairleigh Diskinson Univer­sity irodalomtörténeti tanszékének pro­fesszora. Terve, hogy a magyar iroda­lom tanítását bevezesse az egyetemen. B. E. professzor nem is említi a konfe­renciát, mégis annak szellemében írja, hogy barátai, kollégái körében milyen gyakran beszél kultúránkról, gazdag irodalmunkról s mindig szerét ejti, hogy kurzusaiba beiktassa egy-egy magyar költő — Ady, József Attila — életmű­vének ismertetését. Ehhez a szép mun­kához némi segítséget is kér: Petőfi, Vörösmarty, Madách, Móricz műveket. Álmai közé tartozik egy kis magyar könyvtár alakítása magyar tanítványai számára. Az Ausztráliában élő J. G. B. honfitársunk megköszöni a magyaror­szági látogatása alkalmából kapott ba­ráti segítséget s beszámol terveiről, amelyek egyúttal egy közösség tervei. Hosszas töprengés után elhatározták — írja —, hogy megalakítják az „Otthon­jártak Baráti Közösségét”. Legfőbb cél­ja a magyar nyelv ápolásával a közös irodalom, kultúra, az óhaza szereteté­­nek ápolása, e cél elérése érdekében pe­dig, mint gyakorlati teendők, filmbemu­tatók, kiállítások, vidám' műsoros es­tek szerepelnének a baráti közösség programjában. J. T. Franciaországból arról tudósít, hogy magyar származású gyermekek részére magyar nyelvtanfo­lyamot indítottak. A szellemi „tornát” fizikai mozgással kötötték össze, ameny­­nyiben hetenként egyszer délelőtt a szép magyar szót, ugyanaznap délután pedig a szép magyar táncokat sajátíthatják el az ifjú tanítványok. Dr. A. L. I. honfitár­sunk azzal lepett meg minket, hogy hol­land anyanyelvűek számára készített magyar nyelvkönyvét küldte el aján­dékba. Munkájának érdekessége, hogy a magyar nyelvet — kizárólag hollan­doknak tanítja. Az anyanyelvvel fog­lalkozó valamennyi kiadványunk tartal­mát rendszeres oktatás keretében fog­ja ismertetni hallgatóival — írja —, amint az egyetemi évad megkezdődik. (Azóta ez már bizonyára megtörtént s a hollandok dr. A. L. I. útmutatásával megtették első lépéseiket a magyar nyelv számukra merőben új, érdekes, színgazdag ösvényein.) A magyar nyelv és kultúra felé for­dulásnak természetesen szép számban akadnak egyéni megnyilvánulásai is. L. I. Ausztráliából — hogy egyet kira­gadjunk a nagyon sok hasonló tartalmú levél közül — köszönetét mond a köny­vekért, a lemezekért és a Magyar Hí­rekért. Külön dús csokorba gyűjthet­­nénk a Magyar Hírekkel foglalkozó le­veleket, de csak néhányat említünk. P. J. Dániából azt írja: különösen érdekes, hogy az országban végbement fejlődést képekben érzékelhetik. Nagyon jelen­tősnek tartja a Magyar Hírek összekötő szerepét, azt, hogy közelhozza egymás­hoz a szélrózsa minden irányában szét­szóródott magyarokat. L. I. ausztráliai honfitársunk szintén hálás a könyve­kért, a lemezekért, a Magyar Hírekért, egyúttal megjegyzi, hogy angol ismerő­sei rendkívül csodálkoznak amiért 6 a „disszidens” könyveket kap az elhagyott szülőhazából. B. J. Gy-nek (USA) la­punkban Gárdonyi Géza A láthatatlar ember című műve képregény-változatí nyerte meg különösen a tetszését. M G-né az Egyesült Államoknak egy olyan kis városában, Charlotte-ban lakik, ahol csak igen kevés magyar él. Ezeket távol a nagyobb magyar kolóniáktól, fokozottan érdekli minden, amit a Ma­gyar Hírekből Magyarország életéről, fejlődéséről megtudhatnak. K. J. szin­tén az USA-ból azt írja: számunkra nélkülözhetetlenné vált a Magyar Hí­rek. amelynek hasábjain keresztül meg­pillanthatják a magyar társadalom ké­pét. Hogy ez a lapból tükröződő kép va­lóban hű, s hogy az országban végbe­ment fejlődés milyen jelentős, arról nyáron személyesen is meggyőződtek. István fia visszatértük óta azop gon­dolkodik, hogy Magyarországon szeret­né elvégezni egyetemi tanulmányait. Hazánk fejlődésének kérdése — vagy egyéni érdeklődés, vagy az ilyen irányú ismeretek szélesebb körű terjesztése céljából — sok honfitársunkat izgatja. T. A., aki családjával kivándorolt a Né­met Szövetségi Köztársaságba, arról ér­tesít bennünket, hogy 22 éves fia ta­nárnak készül s legfőbb törekvése, hogy a magyar irodalmat és történelmet meg­ismertethesse a nyugati ifjúsággal. G. L., az ausztráliai Magyar Film Egyesü­let vezetője arról ír, hogy az egyesület célja filmeken keresztül megismertetni az ott élő fiatalokkal Magyarország ter­mészeti szépségeit, történelmi múltját, klasszikus irodalmát. A Kanadában élő T. család levele a torontói magyar kiál­lításról számol be. Ez a kiállítás ugyan­csak hazánk nagyszerű fejlődésének ta­núbizonysága. Volt egy eke a kiállítá­son — írja T. honfitárs —, amely olyan nagy hatást tett rá, hogy szívből saj­nálta, amiért nem farmer és nem volt miért megvennie. tme, egy ipari termék, amely olyan melegséget ébreszt valakinek a szívé­ben, hogy ez a melegség idáig árad. Mi is érezzük és mosolyogva s meleg szív­vel olvassuk a szer almi vallomásnak beillő sorokat egy ekéhez, amely nem­csak a magyar ipar tarméke, nemcsak a földbe hasít barázdát... Űgylátszik cél­szerű formájával, fémes csillogásával valahová mélyebbre szánt s képes ér­zelmeket is fölkelteni, örülünk neki. Ahogy a többi levélnek is, mert összes­ségükben bizonyos egységet alkotnak akár egy szimfónia, amelynek sokrétű polifónikus hangszereléséből a vissza­visszatérő motívumok és vezérdallamok csendülnek ki s terebélyesednek tisztán érthető muzsikává ezen a késő őszi dél­­előttön, miközben odakint hullanak a fákról a levelek s itt a szerkesztőségi íróasztalon már valamennyi levél fel­bontva, megszámlálhatatlanul sok szó­lamban beszél ugyanarról: a távolban élők és a szülőhaza kapcsolatáról. S. M. Balról jobbra: Feren­­csik János, Lucia Sta­­nescu, a kolozsvári Operaház igazgatója és magánénekesnője, és Sl­­mándy József az Erkel Színház Aida előadásán (Mezey Béla felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents