Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-12-11 / 25. szám
jYLtqj^ímmzáq a tudomás éntizexLlwL A KÖZÉLETI DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE Milyen irányban fejlődik tovább a társadalom politikai struktúrája az előttünk álló évtizedben? Erre a kérdésre a helyes választ akkor találhatjuk meg, ha azokat a fő folyamatokat vesszük vizsgálat alá, amelyek már jelentkeztek a hatvanas évtizedben is, és különösen erőteljesen befolyásolták a politikai szerkezetet az utóbbi években. A legfőbb ilyen folyamat a közéleti demokrácia szélesedése és fejlődése. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételére van szükség. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe van abban, hogy gazdaságirányítási rendszerünket a társadalom túlnyomó többsége helyesli és munkájával támogatja. A reform egyben számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, a felelős vezetők önállóságát. kibővítette döntési hatáskörüket. Ezzel párhuzamosan fölmerül a politikában a szakszerűség szerepe. Az a tény, hogy napjainkban a tudomány az élet minden területén egyre inkább jelentőssé válik, vonatkozik a politikai szférára is. A politika sajátosságaiból következően a tudomány eredményeire való támaszkodás különösen két síkon válik jelentőssé. Egyrészt o politikai döntések előkészítése során, amidőn a tudomány lehetőséget ad az optimális politikai döntések kialakítására, másrészt a következmények előrejelzésében és elemzésében. A társadalmi viszonyok bonyolultságát, a kibontakozó tudományos-technikai forradalom társadalmi hatását, a tudomány termelőerővé válását a politika vonatkozásában tehát úgy értékelhetjük, hogy a politikai döntések kialakítása egyre inkább tudományos megalapozottságot kíván. Itt nemcsak arról van szó, hogy a politikusnak egyre több szakismeretre van szüksége. A másik, a szélesebb rétegeket érintő fejlődés: a politikában való részvétel a szakismeret, a szaktudás segítségével. Vagyis, az elkövetkező évtizedben a politikai elem nem hanyatlik majd, hanem átformálódik. A mai társadalomban a politikai tevékenységre növekvő szakszerűsége és tudományos megalapozottsága mellett az is jellemző, hogy tipikusan szervezeti keretek között bontakozik ki. Megvizsgálandó az a kérdés is, hogy a szocialista demokrácia szélesedése főleg képviseleti úton megy-e majd végbe? A képviseleti elvvel szemben általában két ellenvetést szoktak felhozni. Egyesek azt állítják, hogy napjainkban, amikor az állami döntésekben is egyre nagyobb a tudományos ismeretek szerepe, a laikus képviseleti testületek akadályozzák a szakigazgatást a helyes döntésben. Szerintük a kiút ebből a szakigazgatás erősítése a testületek rovására. Ezzel nyomban szembe lehet állítaná, hogy a tömegek általános kultúrszínvonalának emelkedésével, szakmai és tudományos ismeretei gyarapodásával a képviseleti testületek egyre inkább hozzáértő testületekké válnak. A költő álma — „a dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” — most egyre inkább valóra válhat. Ugyanakkor a testületek politikai döntési jogkörének növelése nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy a döntés előkészítésénél széles körben támaszkodjanak a szakértők véleményére. Vannak olyanok is, akik azt vallják, hogy a képviseleti elv voltaképpen antidemokratikus, csorbítja a tömegek jogait. E nézetek szerint csak a közvetlen demokrácia a népakarat kifejezésének egyedül fontos formája. Természetesen a közvetlen és közvetett demokráciát nem lehet egymással szembeállítani vagy egymástól elszakítani. A mai anyagi-technikai és társadalmi viszonyok között szélesebb területen állandó jelleggel csak a képviseleti úton létrehozott intézmények működhetnek. A közvetlen demokrácia intézményes formáját — például a népszavazást, amit egyébként jelenleg hatályban levő alkotmányunk is biztosít — csak esetről esetre, a képviseleti demokrácia intézményi rendjén belül, azzal összhangban lehet alkalmazni. A képviseleti elv alkalmazása nélkül elképzelhetetlen a szocialista társadalom életének és fejlődésének tudományos, tervszerű, hatékony és ugyanakkor demokratikus irányítása. Ezzel nem ellentétes az az igény, hogy a közvetlen demokrácia egyes elemei épüljenek be a képviseleti intézmények hálózatába és azokra támaszkodva funkcionáljanak. Ilyen elemek máris vannak: például a fontosabb törvényjavaslatok országos vitája, az üzemi termelési tanácskozások, a termelőszövetkezeti közgyűlések stb. Az alkotmányt említve a szocialista demokrácia fejlesztése szükségessé teszi a népköztársaság alkotmányának módosítását is. Az 1949-ben megszületett alkotmány a dolgozó magyar nép küzdelmeinek nagy vívmánya volt: szentesítette a hosszú harcokban kivívott néphatalmat, egy új szocialista ország, egy új szocialista nemzet megteremtését tűzte célul a nép elé. Büszkék lehetünk rá, hogy alkotmányunknak szinte egyetlen olyan előírása sincs, amelyet ne teljesítettünk volna. Ellenkezőleg, többet tettünk, túljutottunk az 1949- ben megjelölt célokon, s ez jó dolog. Most olyan alkotmány kidolgozására van szükség, amely a szocialista Magyarország teljes felépítésének — a gazdaságot, társadalmat, tudományt, kultúrát, emberi tudatot átfogó — nagy munkájához adja meg a legfontosabb államjogi biztosítékot. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésében állandó feladat lesz a törvényhozó és kormányzati munka korszerűsítése. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rendszerünk szocialista jellegének céljából szükséges. hogy az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, növekedjék az országgyűlés szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. Az államélet fejlesztésének központi feladata a helyi és középfokú tanácsok hatáskörének és munkájának fejlesztése. Ezzel együtt erősödni fog a tanácsok népképviseleti önkormányzati jellege. Az államéletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban mara - déktalanul érvényesüljön a törvényesség. A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos törvényerendünket senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden törvénytisztelő állampolgár, származásra, foglalkozásra. világnézetre való tekintet nélkül, teljes védelmet élvez. A szocialista törvényesség e két követelménye érvényesül és a jövőben is érvényesülni fog. A szocialista demokrácia erősítésében kiemelkedően fontos szerepe van a Hazafias Népfront-mozgalomnak, amely legátfogóbb szervezeti kerete és megnyilvánulási formája a szocialista nemzeti egység erősödésének, a szövetségi politika megvalósulásának. A szocialista társadalom fejlődése tehát együtt jár a tényleges-demokrácia fokozatos erősödésével és szélesedésével. Pethő Tibor A FIZIKAI NOBEL-DÍJ BIZOTTSÁG ELNÖKE A MAGYAR TUDOMÁNYRÓL Hazánkban tanácskozott novemberben a svéd királyi tudományos akadémia delegációja, Eric Rudberg professzor, főtitkár vezetésével. A megbeszélések a Magyar Tudományos Akadémia képviselőivel folytak a két intézmény közötti tudományos együttműködési egyezményről. Rudberg professzor, a világhírű fizikus, a fizikai Nobel-díj bizottság elnöke elutazása előtt tett nyilatkozatában a többi között elmondotta, hogy a magyar tudósok, különösen az elméleti tudományokban mindig jelentősen hozzájárultak a nemzetközi tudományos élet fejlődéséhez és előrehaladásához, s ezért csak tisztelettel és megbecsüléssel lehet tekinteni a magyar tudományos életre. — Magyarország földrajzi méreteit és a lakosság számát tekintve kis ország, de ha tudományos erőit és eredményeit nézzük, valóban nagyhatalom a tudomány terén — mondotta. — Azok közül a külföldön élő magyar tudósok közül, akiknek személyesen is sokat köszönhetek, elsőként felejthetetlen tanáromat és barátomat, Riesz Marcelt említhetem, aki a matematikai tudományok svédországi oktatásában egészen kimagasló szerepet töltött be. Ugyancsak magyar származású volt Hevesy György professzor, aki a rádiókémiában, és Wigner Jenő professzor, aki az elméleti fizikában elért eredményeiért Nobel-díjat kapott. Magyar származású tudós az idei fizikai Nobel-díjas, Gábor Dénes professzor is. A holográfia megteremtésével a képrögzítésnek olyan új elvét hozta létre, amelynek alkalmazásával lencsék nélkül a tárgyakat nemcsak sík lapon és egyetlen aspektusból lehetséges ábrázolni, hanem a maguk teljes valóságában, térbeli elhelyezkedésében, különböző szögbő nézve tudjuk őket érzékeltetni. Ez pedig jelentős tudományos vívmány, valóban forradalmi lépés a fizika fejlődése terén — fejezte be nyilatkozatát Rudberg professzor. Losonczi Pál Afrikában Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, miniszterek, szakértők társaságában november 29-én hivatalos látogatásra az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba, a Guineái Köztársaságba, valamint a Kongó Népi Köztársaságba utazott. Képünk a Ferihegyi repülőtéren készült: Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke búcsúzik az államfőtől. (MTI felv.) Kádár János zalai látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára látogatást tett Zala megyében. Képünkön: a vendégek Zalaegerszeg új negyedében, a hersoni városrészben (MTI felv.) * ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A bolgár miniszterelnök Magyarországon Megkezdődlek a tárgyalások a Fock Jenő miniszterelnök vezette magyar és a Sztanko Todorov vezette bolgár delegáció között Fock Jenőnek, a magyar kormány elnökének meghívására Sztanko Todorov, bolgár miniszterelnök 1971. november 23—27. között hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Magyarországi tartózkodásának ideje alatt Sztanko Todorovot fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Bolgár vendégünk kíséretével megtekintette a főváros nevezetességeit, a Budapesti Történeti Múzeumot, a székesfehérvári Videoton gyárat és a Könnyűfémmüvet. Találkozott magyar ipari dolgozókkal. tájékozódott munkájuk, életük iránt. Mindenütt szívélyes fogadtatásban volt része, ami a két szocialista ország testvéri népei évszázados barátságának megnyilvánulása volt. A bolgár kormányfő sokirányú tárgyalásokat folytatott az ország vezetőivel és amint azt a magas szintű látogatásról szóló közlemény is kiemeli, a szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken ismételten megállapították, hogy minden megvitatott kérdésben azonos a két ország kormányainak álláspontja. Az olasz delegációi dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke köszönti a Parlamentben OLASZ KERESKEDELMI DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN Az olasz külkereskedelmi minisztérium kezdeményezésére és az olasz külkereskedelmi hivatal (ICE) szervezésében 24 tagú olasz kereskedelmi delegáció tárgyalt a magyar fővárosban. A küldöttségben 20 olasz cég képviselői vettek részt. A Külkereskedelmi Minisztériumban, a Magyar Kereskedelmi Kamarában és jó néhány vállalatunknál a megbeszélések témája a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése, új kooperációk kiépítése volt. AU Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ijjas József kalocsai érseknek, a magyar katolikus püspöki kar elnökének a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása, továbbá a békemozgalomban kifejtett eredményes munkája elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át, Miklós Imre államtitkár pedig fogadást rendezett dr. Ijjas József tiszteletére. Dr. Ijjas József kitüntetése Képünkön: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és*dr. Ijjas József a kitüntetés után (MTI felv.)
