Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-11-27 / 24. szám

fEHÉR ÚT A Kossuth Lajos téri metróállomás (Sipoczi Lajos rajza) Tcrv«t«ü vonalak Elővárosi gyorsvasutak A Zugtó Újpalotai vonat változata* ozidfcnrtnt vizsgálat alatt állnak A metró elkészült, tervezett, Illetve épülőfélben levő vonalai, és a millenniumi földalatti pályája (Lévai András felvételei) tokolnia, mert nem akadt rájuk vezető. Ma­gasba szöktek a túlórák, a közlekedést már csak a meglevő állomány erejének túlfeszítésé­­vel lehetett fenntartani. A nehéz helyzetben a Minisztertanács határozatot hozott a tömegköz­lekedés gondjainak megoldására, amelynek so­rán a fővárosi tanács és a munkaügyi minisz­ter intézkedések sorozatát hozta a közlekedé­si dolgozók munkakörülményeinek megjavítá­sára. Változtatnak a munkaidőbeosztáson, le­szállítják a nyugdíjkorhatárt, a törvényes ke­retekhez igazítják a szabadnapokat és fizetett szabadságot, végül pedig minden autóbuszveze­tő, minden, a vállalatnál ledolgozott esztendő után tízezer forint rendkívüli juttatásban ré­szesül. A munkaerő-hiány problémája így a megol­dás útjára jutott. Tegyük ehhez hozzá, hogy nemcsak növelik az autóbuszok számát, hanem a kocsiparkot már csak olyan járművekkel bő­vítik, amelyek nagy befogadóképességűek, auto­­mata-kapcsolásúak (egy kuplung-kinyomás 30 kilogrammnak felel meg, egy busz-műszak alatt kb. kétezerszer kell ezt a 30 kilót kinyomni!), és rövidhullámú rádióberendezéssel ellátottak. A villamosparkot modern csuklós kocsikkal újítják fel. A régi „kisföldalatti” útvonalát meg­hosszabbítják a Mexikói út és a Kacsóh Pongrác út kereszteződéséig, ahol az elmúlt esztendőkben új városrész épült fel. A százesztendős Fogaske­rekű vasutat, amely a Széchenyi-hegyre visz fel, egy osztrák cég közreműködésével ugyancsak teljesen felújítják. Előző cikkünkben említettük, hogy a Dunakanyarba vivő helyiérdekű gyors­­vasutat, részben a föld alá bújtatva, a Margit­­hidtól a Batthyány térig hosszabbítják meg (e munka jó része már elkészült), és újjáépítik Buda egyik különlegességét, a Várba közlekedő Siklót. Átok, vagy áldás a modern közlekedés — ez megítélés dolga. Egy bizonyos; elkerülhetetlen velejárója a nagyvárosnak. Ezért nem is szabad megkerülni: se gondjait, se megoldásait. Amikor azt mondjuk, hogy a budapesti fővárosi tanács a negyedik ötéves terv időszakában tizenkét­­milliárd forintot fordít közlekedési beruházá­sokra — nagy számot mondunk ki vele. De ha hozzátesszük, hogy ez az összeg kétszer annyi, mint az előző tervidőszakban erre a célra for­dított pénz, ezzel talán azt is sikerül érzékeltet­nünk, hogyan hatványozódik egy nagyváros — méretben, sűrűségben, forgalomban, elevenség­ben. Nem könnyű követni pénzzel, munkával. De ez a nagyváros a mi Budapestünk. Aki itt él, vagy élt, nem sajnálhat tőle semmit sem. B. P. A KUTATÓKNAKL jes felelősséggel tartozó könyvtár olvasótermében hasz­nálhatja a művet. Egy hónap időtartamra, indokolt eset­ben hosszabb időre kérheti a külföldi könyvtár a hozzá forduló számára a kért köte­tet. Nagy segítséget jelent a hazai és a külföldi kutatók­nak, szakembereknek — nem is szólva könyvállományunk védelméről —, hogy a könyv­tár a hosszabb műveket mik­rofilmen, a rövidébb anyago­kat xerox-másolatokon teljes terjedelemben tudja átnyúj­tani. A külföldről érkező megrendeléseket nemzetközi couponokkal egyenlítik ki. 2 mikrofilm-kocka — 1 coupon. Mikrofilmet és xerox-máso­(Novotta Ferenc reprodukciói) latot a könyvtártól egyéni kutatók is megrendelhetnek, a világ bármely tájáról. Sok érdekes témát megörö­kítő mikrofilm és xerox-má­solat segítette az évek folya­mán a külföldi magyar taná­rokat, szakembereket disszer­tációk, doktori értekezések megírásában. A könyvtárközi kölcsönzési osztályhoz befutó levelek­ből hadd idézzünk egy-egy sort: „ ... Köszönöm előzé­keny és gyors intézkedésü­ket ... kevés európai könyv­tár igyekszik ilyen messzeme­nően a segítségére lenni a hozzáfordulónak” — írta a közelmúltban B. Mester de Szentléránt Brüsszelből. Egy másik levélből: „ ... Szeret­ném megköszönni az Önök kedvességét és előzékenysé­gét: nagyon kellemes érzés volt, amikor az Önöktől kért könyv előbb megérkezett, mint az egyidőben kért könyv...” (s itt egy másik országot említ az Arizona ál­lamban élő Tamás D. Zsit­­vay). A sydneyi egyetem geo­lógiai tanszékének profesz­­szora azt írja, hogy a Széché­nyi Könyvtár küldeményét úgy tudja élvezni és használ­ni Ausztráliában, mintha Ma­gyarországon lenne; „A nagy messzeséget gyönyörűen áthi­dalják ...” Külföldi egyetemek magyar tanszékét, magyar iskolákat, finnugor intézetek munká­ját segítik az OSZK külde­ményei. Néhány hónapja Új­vidéken a magyar irodalmi tanszék és Hungarológiai In­tézet 12 ezer mikrofilm-koc­kát kapott. A könyvtár gyarapítási osz­tályára gyakran érkeznek ajándékok. A teljesség igénye nélkül persze, hadd említsünk közülük néhányat. Párizsból Löffler Pál nemcsak saját ta­nulmányköteteit küldte el, hanem a romániai Korunk évfolyamait és több, első ki­adású, nálunk hiányzó művet. Az VSA-ból Béky Zoltán re­formátus püspök az Amerikai Magyar Egyházközség múlt­jával foglalkozó tanulmányát kapta meg a könyvtár. Gabriel Asztrik premontrei pap, egye­temi tanár középkori történeti tanulmányokat küldött, Lóránt István értékes köteteit, Bán Oszkár, Erdy Miklós, Lengyel Emil (Lengyel Menyhért test­vére) gyarapította a könyvtár hungaricáit, Fáy Fischer An­dor pedig végrendeletileg ha­gyományozza a Széchényi Könyvtárra az amerikai ma­gyar bányászlap évfolyamait. Angliából Hevesy Pál az első világháború előtti kéziratos emlékiratait, a Német Szö­vetségi Köztársaságból Bar­­csay Amant Zoltán geológiai munkáját őrzik itthon. Firen­zéből Pálinkás Lászlótól, Sao Paolóból Rezek Román pap­tól, Pozsonyból Fügedi Erik­től, Ungvárról Bállá Lászlótól jöttek munkák... ■.. S érkeznek, mind gyak­rabban érkeznek a külföldi magyarok szellemi termékei a szülőföld nagy nemzeti könyvtárába, egyre tovább gazdagítva értékes gyűjte­ményeit. H. M. EGY AUSZTRÁLIAI MAGYAR MÉRNÖK AJÁNDÉKA Dr. Lévai Tamáané főigazgató és Benedek Jenő, a könyvtári igazgató­ság vezetője Kárpáti Józseffel, a Magyarok Világszövetségének főtitká­rával. Balról: Rágyánszki Andrásné, az MVSZ sajtócsoportjának ve­zetője 1971. november 2. Délelőtt 11 óra. Miközben az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ csöndes Múzeum utcai székházában éppen úgy folyik a könyvtári munka mint máskor, az igazgatóság tanácsko­zótermében a könyvtár vezetői, meghívott mű­szaki szakemberek — a sajtó, a rádió képvise­lőinek jelenlétében — meghitt ünnepséget ren­deztek abból az alkalomból, hogy az évtizedek óta Ausztráliában élő Bikkel Lajos magyar mérnök a Magyarok Világszövetsége útján a könyvtárnak ajándékozta idegen nyelvű kézi­­könyvtárát. Kattognak a fényképezőgépek, felgyullad­nak a fényszórók, a televízió stábja működésbe lép. a kamera a kézikönyvtár egy kiállított részletének értékes darabjait pásztázza, Kár­páti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára pedig arról beszél, hogy az utóbbi években a külföldön élő magyarok, szülőhazá­jukhoz való ragaszkodásuk jegyében, a legkü­lönbözőbb módokon igyekeznek gazdagítani népünk kincseit. Ez a magatartás jellemző a távol lévő Bikkel Lajos honfitársunkra is, aki negyedszázadon keresztül a Ganz-gyár mérnö­ke volt, több évtizede Sydneyben működik, s aki most értékes ajándékával a Műszaki Könyvtár állományát kívánta gyarapítani. Dr. Lévai Tamásné, a könyvtár főigazgatója meghatott szavakkal mondott köszönetét és küldött üdvözletét a küldeményért. Örömükre szolgált a könyvtár vezetőinek, hogy a gyakorlatban is jól hasznosítható isme­retanyagot felölelő, elsősorban az általános gé­pészet témakörével foglalkozó kézikönyvek, folyóiratok között több ritkaságot is találtak, így például az 1967-es kiadású Guide Book of Japanese Optical Precision Instruments című, japán műszerekről szóló kötet sem szerepelt eddig a könyvtár állományában. A több mint kétszáz kötetből a nálunk eddig hiányzott példányokat a Múzeum utcai köz­ponti olvasótermekben lapozgathatják majd a szakemberek, a többit üzemek műszaki könyv­tárai kapják. Hiszen Bikkel Lajos ajándékára nem a mu­zeális kincsek vitrinekben való elzártságának sorsa vár, több annál: fiatal szakmunkások, gépészeti technikusok, mérnökök közkincsévé teszik. h. m. A kézikönyvtár egyik értékes darabja, a Japán műszerkönyv ///#.- rt**K*.n AriJ//VAA7#//VCJ J UN /VAl.

Next

/
Thumbnails
Contents