Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-27 / 24. szám
— jK m |0 0 «MPT * f /!£!•* ip B j:-4r^SStr ) $}> . IH.* m "V'r. IS w 1 i J iftfr r&rSlii • "a" Xfi vn I raj | | ^jaBöfcfi J • 1 I 11 0 0 Közlekedési egyveleg a Margit körúton: villamosok, teherautók, személygépkocsik, és balra, a Moszkva téren a föld alatt már a metró állomása húzódik meg (Novotta Ferenc felv.) A kétszintes Kálvin téri aluljáró egyik alternatív terve. (A tervezést az UVATERV szakemberei végezték el) i c 2. OTT, AHOL A O Af 0 © K. HATOS MEGÁLL... Fél évszázados fogalom: ott, ahol a hatos villamos megáll. Nemzeti Színház, óra, és szemben az Emke cigánya zenél. Az Emkében a beat erősítői zenélnek, a színház helyén szökőkutak, az óra némileg modernizálódott és a randevúzók leköltöztek az aluljáróba. A hatos ugyan megáll, de csak szerényen; fölötte vastagon és magabiztosan ugrik ki az utca fölé a nagy M betű, jelezve, hogy valahol itt, a mélyben megáll a metró is. Négy és fél millió utas naponta a kétmilliós városban. Már két, három sávban haladnak az autók, gond, helyenként lehetetlen a parkolás, de az utasok több mint nyolctizedét autóbusz és villamos szállítja. A motorizáció rohamosan növekszik, és bár a tény örvendetes, a túlmotorizált országok példája bizonyítja, hogy a közlekedés alapvető gondjait nem oldja meg. A tetszetős elképzelés, hogy minden család legalább egy gépkocsit tartson, jelzője lehetne az életszínvonalnak (és a nagyzolásnak is...), de nem könnyíti meg, sőt egyik csődből a másikba vezeti a nagyvárosok közlekedését. Reális megoldás csak egy lehetséges: a gyors, tágas és olcsó tömegközlekedési eszközök. Fejlett metropolisokban, ahol megszüntették a villamost, a külterületeken újra üzembe helyezik. De a villamos és az autóbusz már szintúgy nem elegendő, még akkor sem, ha történetesen elég van belőlük. Fél percnél sűrűbben, három kocsinál hosszabb szerelvénnyel nem lehet a villamosokat indítani, mert telt a pálya, nem férnek a megállóba. Az autóbuszok pedig elakadnak az idegőrlő közlekedési dugókban ... Csak egy megoldás marad: a forgalom leköltözik a föld alá. Európa első földalatti — valójában burkolat alatti — vasútja Budapesten indult meg a millennium évében, 1896-ban. Több mint öt évtizednek kellett eltelnie, hogy e költséges — a budapesti talajviszonyok között különösen költséges — tömegközlekedési eszköz, most már valóságos mélyvezetésű földalatti gyorsvasút formájában, ismét épülni kezdjen. A lendületes kezdet után történelmi, majd gazdasági aka • dályok bénították meg az építkezést, hogy azután a növekvő és immár szó szerint követelő követelményekhez rendelkezésre álljon a szükséges gazdasági alap is. Másfél évvel ezelőtt, 1970. április 3-án megnyílt a budapesti metró kelet—nyugati vonalának első szakasza, a Deák tér és a Fehér út között. A hat és fél kilométeres szakasz, noha nem oldotta meg a közlekedési gondokat, de bebizonyította, hogy ez az egyetlen járható út, ha mi kétmillióan itt, a fővárosban gyorsan és kényelmesen akarunk járni. Egy esztendő múlva megnyílik a teljes vonal, amelynek építési költségei túlhaladják a hatmilliárd forintot. Ennek fejében nyolc százalékkal tehermentesül a teljes vonal autóbusz- és villamosforgalma, és huszonöt százalékkal a Belvárosé. Megnyílik a reális lehetősége annak, hogy a Rákóczi útról kiiktassák a villamost és akkor a Kerepesi úttól, az Erzsébethídon át, a balatoni autópályáig szabadabb teret kaphatna a mainál is jóval nagyobb autóforgalom. További földalatti vonalakkal a felszíni forgalom tehermentesítése ugrásszerűen nőne. Már folynak az előkészítő munkák az észak—déli vonalon, amelynek megépítése után a két vonal a felszíni közlekedés húsz százalékát, belterületen ennek kétszeresét venné át. A mintegy tizenkilenc kilométeres észak—déli vonal megnyitásának határideje ez idő szerint 1985. Ez azonban túlságosan távoli. Igaz, a mi metróépítkezésünk a nemzetközi összehasonlítás szerint még lassú, de a program gyorsítását kényszerítő indokok mellé már fel lehet sorolni a lehetőségeket is, amelyek a határidő előbbre hozatalát ígérik. Van már hozzáértő és gyakorlott építőgárda, elegendő korszerű gép, és a járulékos felszerelések Is beszerezhetőek. Az egyes szakaszok megnyitási határideje előrehozható oly mértékben, hogy az eredeti programhoz képest öt évvel hamarabb befejezhető lenne a teljes vonal. Az anyagi lehetőségek döntik el, hogy mennyire sikerül meggyorsítani a metróprogramot. A negyedik ötéves terv idejére tervezett szakasz kivitelezéséhez 3,1 mllliárdra lenne szükség. Ennek egy része máris előteremthető, más részéhez megvan a reális lehetőség. A feladat azonban meghaladja a főváros erejét, ezért o Minisztertanács éppen a közelmúltban hozott olyan döntést, amely a metróprogram meggyorsítását szolgálja és megfelelő segítséget nyújt hozzá a fővárosnak. Mindaddig azonban, amíg az alagutakat a mélyben fúrják, Budapest lakóinak a megszokott eszközökkkel kell eljutniuk munkahelyükre, otthonukba, vagy más úticéljukhoz. És ez nem könnyű. A tömegközlekedési eszközök többsége, elsősorban is az autóbuszok, túlterheltek, zsúfoltak és lassúak. Az okok pedig csak részben műszakiak, az avulás és romlás mellett van egy másik, jelentősebb nehézség is: a közlekedési munkaerő hiánya. Nem ideális dolog Budapesten villamos-, vagy autóbuszvezetőnek lenni. Többnyire kettéosztott — a csúcsforgalmakhoz igazodó — munkaidő, nagy fizikai és idegi megterhelés és a közelmúltig nem éppen kiemelkedő fizetés riasztotta el a dolgozókat. Ezen csak részben segített az az intézkedés, amellyel megszüntették a kalauzi posztot, bevezetve az előre váltott jegyet, illetve a bérletrendszert; a meglevő kalauzokból kocsivezetőket és ellenőröket képeztek ki. A fizetéseket is fokozatosan emelték, de például buszvezető még így is mind kevesebb akadt, és szerelőmunkás se volt elég. Hiába nőtt az elmúlt időszakban 224 kocsival az autóbuszpark, ha naponta negyvennek a garázsban kellett ros„A NAQY MESSZESÉQET gYÖNYÖRÜEN AJHIDALJAK..." Ái/T NYÚJT A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR Az egyik legnagyobb budapesti egyetem könyvtárának vezetője arra kérte szerkesztőségünket, közöljünk egy rövid felhívást. Arra akarta felkérni a magyarság múltjával és jelenével foglalkozó, külföldön élő magyar tudósok figyelmét, hogy ha kutatómunkájukhoz forrásanyagokat kérnek Magyarországról, kéréseikkel az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárközi kölcsönzési osztályához forduljanak, címe, Budapest, Vili., Pollack Mihály tér 10. (A könyvtár gyűjteményei olvasó és tájékoztató szolgálatának címe: Budapest, Vili., Múzeum körút 14—16.) Hogy miért éppen a Széchényi Könyvtár foglalkozik nemzetközi viszonylatban a könyvtárközi kölcsönzéssel, az a könyvtár gyűjteményének jellegéből fakad — hangzott kérdésünkre a válasz. 1972. november 25-én lesz 170 esztendeje annak, hogy gróf Széchényi Ferenc alapítólevelével a magyar államnak ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmékből álló gazdag hungaricum gyűjteményét, s ezzel megalapozta az Országos Széchényi Könyvtárat, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott Nemzeti Múzeumnak. A Széchényi Könyvtár, mint hazánk nemzeti könyvtára gyűjti egybe azóta is a Magyarországon megjelenő mindenfajta nyomdai terméket, könyvet, folyóiratot, újságot, színházi plakátot, műsort, meghívót. Bárhol a világon magyar nyelvű kiadvány lát napvilágot, vagy idegen nyelvű műben magyar vonatkozások szerepelnek, megtalálható a könyvtárban. A külföldön megjelent magyar nyelvű könyvek, s más kiadványok, amennyiben árusítják azokat, könnyen beszerezhetők. Sokkal nehezebb a második világháború előtti időszak magyar kiadványainak felkutatása, úgyszintén figyelmet kell fordítani a külföldi magyar intézmények, egyesületek évkönyveinek, újságjainak beszerzésére. Mint a könyvtár vezetői elmondották, e tekintetben különösen az utóbbi években a legmeszszebbmenö segítséget nyújtják a magyar egyesületek vezetői és magánosok is. Az ország leggazdagabb hungarica gyűjteményével rendelkező könyvtár tájékoztatási osztályának feladatai jelentősek, kapcsolatai szerteágaznak az öt kontinensen. Kapcsolatot tart fenn — a hazaiakon kívül — külföldön élő magánszemélyekkel, könyvtárakkal, kiadókkal, intézményekkel, akadémiákkal, magyar egyesületekkel, különböző felekezeti testületekkel. Munkatársai irodalomtörténészek, történelemtudósok, kultúrtörténeti szakemberek akár személyes felkérésre, akár levélileg adják meg a kért felvilágosításokat vagy gondoskodnak arról, hogy egy-egy hazai szakkönyvtár nyújtson segítséget. Külföldi felkérésre jelentős bibliográfiákat állítanak itt össze, nemrég a Commonwealth Bureau of Agricultural Economics angol társaság számára magyar agrártudományi folyóiratok bibliográfiáját készítették el. Tezla Alberttal, a minnesotai egyetem profeszszóróval 1964 óta szoros a kapcsolat. A magyar irodalom külföldi megismertetésén fáradozó professzor felkérésére korábban egy rövidébb magyar irodalomtörténet, majd egy magyar írói bibliográfia összeállításában nyújtottak segítséget. E müveket a professzor ültette át angol nyelvre s a Harward egyetem adta ki. Jelenleg egy magyar irodalmi szakkönyvtár címjegyzékének összeállításán dolgoznak a Széchényi Könyvtár szakemberei a Kulturális Kapcsolatok Intézetének felkérésére. Ami a könyvtárközi kölcsönzés gyakorlatát illeti: az Országos Széchényi Könyvtár könyveit eredetiben való kölcsönzésre általában európai országok könyvtárainak küldi el. A könyvet kérő kutató — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — csak a könyvet kölcsönvevő és azért tel-Néhán.y külföldi ajándék, mutatóba garlandia Smias h ti, History ,/ti, Miiwvil Umttriitj BY jj astrik l.<;abrikí. Cprrt.'ftmla*/ A 1'1/MÍtnt A frmu, * TH h MHIMAIÍVAL JNStTITliTli UNIVI-KSITY Női N°T*H IMMH, INDIANA DA Mii Josef km, T • FRANKFURT A.M \jai\ ** Th* Fine Art of roman COOKING by Alexander Lenard VUttajiTEO B, KUSAUm AMOTr njwtntioiM by Ev How, E- A Dutton & Co.t l„c. New Vo* 1966 '««o.tal. or H„TO„ LAJOS KOSSUTH Hungary 's Qrcat Patriot BY EMIL LENGYEL franklin Wain, Inc. W5 Lexington Avenue New York, N.Y.
