Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-27 / 24. szám
cl keJmtuj weklwi Az olasz külkereskedelmi miniszter A HARMADIK „READ” A francia forradalom idején harmadik rendnek a polgárságot nevezték, a jelen közgazdasági szaknyelvben az ipar és a mezőgazdaság mellett általában a szolgáltatások kapták ezt az elnevezést. Az úgynevezett tercier szektor egyike a legbonyolultabbaknak, és jelentősége világszerte állandóan növekszik. Mind a fejlett, mind a gyorsan fejlődő országokban a szolgáltatások népgazdasági súlya állandóan nő. A politikai gazdaságtani megfogalmazás szerint „szolgáltatásoknak az olyan társadalmi tevékenységet nevezzük, amelyek közvetlenül nem hoznak létre anyagi javakat, de amelyek a társadalom, illetve tagjai különböző természetű — általában fontos — szükségleteit elégíti ki. „Általában szokás beszélni anyagi jellegű és nem anyagi jellegű szolgáltatásokról. Ami már most a jelenlegi magyarországi helyzetet illeti — mint ezt Rát’z Albert a Gazdaság című folyóirat ez évi 3. számában kimutatja —, több mint másfél millió ember tevékenykedik a szolgáltatások területén, az összes foglalkoztatottaknak 30 százaléka. Egyes nyugat-európai országokban ez a százalék jóval magasabb, így Hollandiában és Belgiumban 50, Ausztriában és Norvégiában 48. Az Egyesült Államokban már jó ideje ugyancsak meghaladja az 50 százalékot. Negyedik ötéves tervünk a nemzeti jövedelemnek az eddiginél nagyobb részét szánja erre a területre, és ez az irányzat távlati tervünk következő éveiben még inkább erősödni fog. A szolgáltatást általában meg szoktuk különböztetni az anyagi termeléstől. Az egyik szakember, Háy László, a következő szemléltető példával világítja meg a különbségeket. Az ing megvarrása termelés, a használt ing kimosása szolgáltatás. A szolgáltatás nem ölt kézzelfogható anyagi formát, bár nemegyszer benne foglaltatik a termelésben. A búzát a mezőgazdaságból elszállítják a malomba. Enélkül nem lehet megőrölni; a kenyeret a kenyérgyárból elviszik a pékboltba. A szállítás szolgáltatás, az erre fordított munka benne van a kenyérben, erről nem is veszünk tudomást. fgy tehát vannak produktív szolgáltatások és improduktív, úgynevezett fogyasztói szolgáltatások, persze egész sor szolgáltatás ide is, oda is sorolható. Ha a gépkocsi a bányászokat a bányához viszi, ez termelő szolgáltatás, de ha üdülőbe szállítja, ez fogyasztói szolgáltatás. Ez a bizonytalanság eredményezi azt is, hogy állandó viták bontakoznak ki: mely szolgáltatásokat kell besorolni a nemzeti jövedelem számításánál. Ez nemcsak hazai vita. hanem más-más országokban másmás szolgáltatások hozzászámítanak a nemzeti jövedelemhez, illetve kimaradnak abból. A Központi Statisztikai Hivatal egyik felmérése szerint Magyarországon a népgazdaság valamennyi tevékenységének körülbelül egyharmadát a szolgáltatások teszik. 1960—1970 között a szolgáltatások bruttó teljesítményértéke ugyanolyan mértékben nőtt — 75—80 százalékkal —. mint az anyagi termékeket előállító ágazatoké. A bruttó nemzeti termék értéke 1969-ben összesen 682 milliárd forint volt, ebből a szolgáltatások értéke 185 milliárd forint, vagyis az összes tevékenység 27 százaléka. A szolgáltatásokhoz tartozik általánosan elfogadott nézetek szerint a szállítás és a hírközlés, a kereskedelem, a személyi és lakásszolgáltatás. az egészségügyi és kulturális szolgáltatás, a közigazgatási és egyéb szolgáltatás. Érdemes etekintetben az egyes részterületeket is megvizsgálni. Nálunk a szállítás és hírközlés 330 ezer embert, a foglalkoztatottak 6,4 százalékát tömöríti, a kereskedelem 390 ezer dolgozót (7,6 százalék), a személyi és lakosságszolgáltatás 106 ezret (2,1 százalék), egészségügyi és kulturális terület 363 ezer (7,2 százalék), közigazgatás és egyéb 334 ezer embert (6,5 százalék). Amíg ez utóbbi tíz évben az összes foglalkoztatottak száma 5,6 százalékkal, addig a tercier szektorban, vagyis a szolgáltatásokban ez a szám 20 százalékkal emelkedett. Még ezen belül is jelentősen, 23 százalékkal nőtt a nem anyagi természetű szolgáltatások területén foglalkoztatottak száma. Ugyancsak Rátz Albert mutatja ki, hogy a nem anyagi természetű szolgáltatások közül a személyi és üzleti szolgáltatások bruttó teljesítmény értéke 86,8 százalékkal növekedett, ezen belül például 47 százalékkal a fodrászat, a kozmetika, a fényképészet és 24 százalékkal a községgazdálkodási szolgáltatások mennyisége. E szolgáltatások legdinamikusabb részét az úgynevezett üzleti szolgáltatások (ügyvitelgépesítés, üzemszervezés, távhőellátás, hirdetés stb.) alkotják. Mennyiségük tíz év alatt majdnem két és félszeresére növekedett. Az egészségügyi és kultúráiig szolgáltatások mennyisége 1969-ben 1960-hoz viszonyítva 61 százalékkal növekedett. E csoporton belül feltűnően gyors az emelkedés a tudományos kutatásra fordított összegekben, aimi tíz év alatt több mint megnégyszereződött. Itt említjük meg, hogy az idén a belkereskedelemnek 150 milliárd forint lesz a kiskereskedelmi forgalma, ami az elmúlt évhez képest tízszázalékos növekedést foglal magában. Az állandóan növekvő gépkocsiállománynyal összefüggésben (jelenleg 250 ezer magán személygépkocsi fut Magyarországon) egyetlen szolgáltatási ágazatra térnénk még ki, ez pedig a benzintöltő állomások kérdése. Eszerint a negyedik ötéves terv idején, illetve annak végére az Ásványolajforgalmi Vállalat motorbenzinekből egymillió tonnát akar értékesíteni. Olyan töltőállomás-hálózatot akarnak létrehozni, amely lehetővé teszi a megkétszereződő gépkocsiforgalom üzemanyagának kulturált kiszolgálását. Arra törekszenek, hogy a jelenleg elaprózott, elavult telephálózat helyett korszerű, nagy teljesítményű telepek épüljenek. A negyedik ötéves terv idejében a fővárosban 35—40, a Balaton és a Velencei-tó környékén 10—15, a határátkelő-helyeken 10, a Dunakanyarban 7—8 új töltőállomás épül. A következő tervidőszakra 400 új töltőállomás beruházását készítik elő. Ezekből az adatokból nagyjából következtetni lehet a szolgáltatási ágazat fejlődésének ütemére. Ugyanakkor a szolgáltatások jelentékeny része közvetlenül vagy közvetve növeli általában a termelőerők fejlődését, gyorsítja a fejlődés ütemét. Magyarországon a szolgáltatások fejlesztése szorosan kapcsolódik mind az össztársadalmi mind az egyéni érdekhez, a széles néprétegek szükségletei a döntők. Ez egyben nemcsak feltételezi, de szükségessé is teszi a tercier szektor, a szolgáltatási ágazat fokozott és gyors fejlesztését. A cél a lakosság igényeinek mennyiségi és minőségi kielégítése. Pethő Tibor kultúra melyben őseink termékeny és békés kultúrájának kell érvényre jutnia. Mi, európai népek e világban nem jelentünk többet — vagy még annyit sem —, mint amennyit Amerikában jelentettek a Mayflower utasai, az első hajóval érkezők. Társaságunk elnevezése, amely bennünket az európai kultúra társaságának keresztel tagjaivá, szemléletünknek s törekvéseinknek semmiképp sem állít korlátokat. Szemléletünket éppen kitágítja, törekvéseinket egyetemessé teszi. Európainak lenni valóban nem több a hivők keresztségénél, nem több kötelességnél, s hitvallásnál, amit múltunk imént említett szentháromsága, ama megsokszorozott háromság ihlet, s aminek be kell töltenie hivatását: azt a hivatást, hogy megszűnjünk európaiak lenni „mint olyanok”, s hogy — semmit sem feledve bár abból, ami feledhetetlen — szétoldódjunk az emberiségben. Végezetül még három szót csupán. Egyet ahhoz, amit Armand Lunel, a Gandhi nemes eszmevilágáról, az erőszaknélküli-Gábor Marianne rajza Borisz Polevojról az Európai Kultúra Társasága római kongresszusán ség elvéről előadott, s amiből azzal, ami a benne kifejeződő eszme magasrendű mivoltát illeti, egyet is lőhet érteni. Hadd kérek mégis engedelmet, hogy hozzátegyem, amit a nagy európai tanításból, egyenesen a Spinozáéból idézett halhatatlan nevű néhai tagtársunk, Julien Benda: hogy a béke nem az, hogy nincsen háború, hanem az emberrel vele született erény — olyan, amit művelni, megvédeni és terjeszteni kell. Egy szót ahhoz is még, amit tegnap Van Breda atyától hallottunk. Amikor beszélt, az eredeti, a valóban Assisi nagy költőjétől ihletett, a hiteles ferencesség hangja hallatszott ebben a teremben: a hiteles, a megindító, a hozzánk, kultúra embereihez méltó. Egyszerű emberekről, azokról az embermilliókról beszélt, akiket nem titulálnak ugyan „a kultúra embereinek”, de akik minden kultúra valódi hordozói múltban, jelenben s jövőben egyaránt: akiket szolgálnunk kell s akik, úgy gondolom, megadják Társaságunk létjogát. A kultúra, melynek védelme és terjesztése kötelességünk és akaratunk, nem kiválasztott kevesek kincse. A párbeszéd is, amit propagálunk, nem a mi privát párbeszédünk, hanem a népeké, hogy segítsük életben maradni őket és segítsük életben maradni a kultúrát bennük és általuk. Csekélyebb becsvágy nem is volna méltó semmiképp sem hozzánk. Végül azt hiszem, nem történt véletlenül s korántsem volt felesleges, hogy Borisz Polevoj tagtársunk, Társaságunk egyik alelnöke tegnap számszerűen emlegette az európai háborúk s elsősorban a két legutóbbi világháború áldozatait. Szakadatlanul kell idéznünk e dermesztő számokat, tanácskozásainkon e halott milliók állandóan itt kell hogy legyenek velünk. Hallgatag, roppant hallgatóság: képes lesz mindig kijelölni számunkra azt, amit Dante la diritta via névvel jelölt. Amin járnunk kell: az igaz utat. a két országerősödő gazdasági kapcsolatairól Mario Zagari olasz külkereskedelmi miniszter — aki ezúttal másodszor járt hazánkban — november 10-én hivatalos magyarországi látogatása alkalmából sajtókonferenciát tartott. Elmondotta. hogy Olaszország és Magyarország között az árucsere-forgalom előnyösen fejlődik. Bizonyítja ezt az is, hogy Olaszország Magyarország nyugati partnerei sorában a második, teljes külkereskedelmi forgalmában az ötödik helyet foglalja el. Olaszország az elsők között volt — mondotta a miniszter —, amely kooperációs megállapodások létrehozásával igyekezett előmozdítani Magyarország fokozottabb bekapcsolódását a nyugati kereskedelembe. Magyar és olasz vállalatok eddig 26 kooperációs szerződést kötöttek, s a kapcsolatok fejlesztésének ezt a módszerét kívánják fokozottabban érvényesíteni. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése során az érdeklődés homlokterében áll a könnyűipar. Mint mondotta, rövidesen Budapestre érkezik egy olasz gazdasági küldöttség, amely széles körű Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese (középen) és Mario Zagari (jobbra), valamint a vendégek (MTI felv.) tárgyalásokat kezd a magyarországi partnerekkel. Utalt a miniszter arra is, hogy Olaszország külföldi kereskedelmi képviselőinek konferenciáját azért rendezték ebben az évben Budapesten, mert ezzel is kifejezésre akarták juttatni: jelentősnek tartják az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatokat. Ezen a konferencián határozzák meg ugyanis Olaszország kereskedelemfejlesztési és kereskedelempolitikai törekvéseit, amelyek kifejezésre juttatják, hogy a kelet- és nyugat-európai országok közötti politikai enyhülésnek a gazdasági kapcsolatok erősítésében is meg kell nyilvánulnia. OLASZ NAPOK BUDAPESTEN HETVEN ÉVES A KORÁNYI TBC-INTÉZET Róma polgármesterét, dr. Clelio Daridát a repülőtéren Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke üdvözölte — Rendkívül nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az olasz főváros első polgármestere vagyok, aki hivatalosan Budapestre látogat — mondotta dr. Clelio Darida, Róma polgármestere, aki november 11-én érkezett hazánkba, hogy megnyissa a Pillantás Rómára című kiállítást az Iparművészeti Múzeum aulájában. A nagyszabású kiállítást már megnyitása percétől érdeklődéssel fogadta a közönség. Hasonló érdeklődés kísérte az Olasz napok többi rendezvényét, így az olasz ezüstművességet és iparművészetet bemutató kiállítást, az olasz filmhét remek műsorát, a plakátkiállítást, és az olasz árubemutató gazdag gyűjteményét. Hetven esztendővel ezelőtt nyílt meg a János-hegy budakeszi lejtőjén a magyar belgyógyászat világhírű megalapítójáról, Korányi Frigyesről elnevezett tbc-szanatórium, s vált a gümőkór elleni hazai küzdelem központjává. Az évforduló alkalmából dr. Hutás Imre igazgató főorvos tájékoztatót adott az intézmény fejlődéséről, tevékenységéről, és a többi között elmondotta, hogy a gyermektuberkulózis megszüntetésében hazánk elérte a legkedvezőbb nemzetközi szintet: tavaly például egyetlen 14 évein aluli beteg sem halt meg tbc-ben. Az új betegek száma pedig évenként 7—10 százalékkal csökken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsa ünnepélyes külsőségek között díszdoktorrá avatta dr. Cyrus Eatont, a világhírű amerikai közéleti személyiséget. Képünkön Cyrus Eaton (balról) köszönetét mond a megtisztelő kitüntetésért (Lévai András felvétele)
