Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-27 / 24. szám
KI ŐRIZ BUDAPEST-EMLÉKET? A fenti címmel jelent meg felhívás a magyar újságokban. íme, a felhívás szövege: „Nagyszabású kiállításra készül Buda és Pest egyesítésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum. A kiállítás a városrendezésről, az ipari és kereskedelmi fejlődésről, a város politikai mozgalmairól, a munkásmozgalom történetéről, valamint a fővárosi emberek életmódjáról és kulturális életéről akar átfogó képet adni. A bemutató szemlélteti majd a mai főváros területének fejlődését is. A Budapesti Történeti Múzeum kéri mindazokat, akiknek tulajdonában a százéves múltra vonatkozó tárgyak, fényképek, személyi emlékek, írásos dokumentumok vannak, bocsássák azokat a kiállítás rendelkezésére. A felajánlott értékes emlékeket és iratokat — kívánságra — a Budapesti Történeti Múzeum vagy a Fővárosi Levéltár megvásárolja. A két intézmény kéri mindazokat, akik segítségére kívánnak lenni, írásban jelentkezzenek december 31-ig”. Új utcaelnevezések a fővárosban A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén utcaelnevezésekről hozott határozatot. Újpesten, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. lakótelepén kialakult névtelen utcát Bródy Imréről, a kryptonlámpa feltalálójáról nevezték el. Ugyancsak ebben a kerületben az eddigi Jósika utca a jövőben Szüdi György költő, a Gellért utca Berda József költő nevét viseli majd. A pestlőrinci KISZ-lakótelepen egy-egy névtelen utcát Vándor Sándorról, a forradalmi munkásénekkar jeles fejlesztőjéről, Vikár Béláról, a Kalevala fordítójáról, továbbá Riesz Frigyesről, a matematika Ícíváló tudósáról neveztek el. Hat Vas megyei községben A szlovén községek gazdasági, kulturális, szociális és egészségügyi helyzetéről tanácskozott Alsószölnökön a Vas megyei tanács nemzetiségi bizottsága. A többi közt megállapították, hogy a megye hét szlovén nemzetiségű községében, az úgynevezett Vend-vidéken, amely a megye legtöbb gonddal, sajátos probszlovén nyelven oktatnak lémával küszködő tájegysége, az oktató-nevelő munka színvonala jelentősen javult. Hét községből hatban szlovén nyelven oktatnak. A tanítást megkönnyíti, hogy a szlovén nyelven oktató pedagógusok évek óta továbbképzésen vesznek részt Jugoszláviában. öbzí kép a pesti Dunáról, amely már régen folydogált ilyen keskenyen partjai között: november közepén Budapestnél a Duna vízállása 82 centiméter volt (Vámos László felvétele) Megjelent a RADIO és TELEVÍZIÓ ÉVKÖNYV >71, Lévai Béla szerkesztésében. A népszerű évkönyv ezúttal Is tartalmazza az év legsikeresebb rádió- és televíziójátékának forgatókönyvét, olvasmányos cikkeket a rádiózásról és televíziózásról, valamint szemelvényeket a két műfaj humorából, végül pedig az év krónikáját. AZ UTASELLÁTÓ pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat, 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni: UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkeztetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ Országos újságíró-tanácskozást tartottak november első felében Budapesten, felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is (MTI felv.) NOBEL-DÍJAS TISZTELETI TAGJAIT KÖSZÖNTÖTTE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Akadémia elnöksége nevében üdvözlő táviratot küldött a fizikai Nobeldíjjal kitüntetett Gábor Dénes magyar származású angliai professzornak és Gerhard Herzberg professzornak, akit a kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki. — Külön öröm számunkra, hogy ez a magas tudományos elismerés akadémiánk tiszteletbeli tagjait érte — hangoztatta a távirat. Üdvözlő táviratban köszöntötte a két Nobel-díjast az Akadémia matematikai és fizikai tudományok osztálya nevében Kónya Albert, a kémiai tudományok osztálya nevében Lengyel Béla akadémikus is. A brit gyáriparosok szövetségének vezérigazgatója Budapesten A brit gyáriparosok szövetségének vezérigazgatója, V. Campbell Adamson, november 10-én sajtókonferenciát tartott Budapesten, az Országos Műszaiki Fejlesztési Bizottság székházéban. Elmondta: azt vizsgálta, hogy miként bővíthetik a magyar—angol gazdasági kapcsolatokat. Véleménye szerint a kapcsolatok fejlődése igen lassú, ami részben a távolsággal magyarázható, részben pedig azzal, hogy a két ország illetékes körei nem ismerik eléggé egymás iparát. Magyarország — a vezérigazgató véleménye szerint — elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek exportját növelheti Angliában. DR. GERHARD STOLTENBERG MAGYARORSZÁGON Dr. Gerhard Stoltenberg, a Német Szövetségi Köztársaság Schleswig-Holstein tartományának miniszterelnöke hazánkban tartózkodott. Tanácskozott Vályi Péterrel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, Púja Frigyessel, a külügyminiszter első helyettesével és Baczoni Jenővel, a külkereskedelmi miniszter első helyettesével. RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS; /jtrópai A Société Européenne de Culture — Európai Kultúra Társasága — római jubilárts kongresszusán elhangzott francia nyelvű felszólalás fordítása. (Az elhúnyt nagy olasz költö, Giuseppe Ungaretti utódaként a kongresszus Cesare Merzagora örökös szenátort, az olasz szenátus volt elnökét választotta a Társaság elnökévé, a Francois Maurlac Nobel-díjas francia Író halálával megüresedett alelnöki tisztet pedig Alfred Kastler professzorral, a Nobel-díjas francia fizikussal töltötte be.) Inök Űr, Hölgyeim és Uraim, a Société de Culture régi tagjai számára ez az ünnepi közgyűlés örvendetes alkalom arra is, hogy megvalljuk: maga a Társasághoz való tartozás is — igen, a puszta idetartozás — menynyire hozzájárult még értelmi és erkölcsi tartásunk formálódásához is. A kongresszusainkon való részvétel, folyóiratunknak, a Comprendre-nak állandó olvasása, főtitkárunknak, Campagnolo professzornak hozzánk intézett levelei (mondhatnám, már-már pásztorlevelei) : számunkra ma már mindez szinte a szigorú és folyamatos lelkigyakorlatoknak jelenti bizonyos nemét, egy szükséges és közös világi n'tus részeseivé avat, funkciónk jelentőségének s méltóságának tudatával tölt el. Igv próbálkozom meg most, a kongreszszusunk első két napján elhangzott felszólalások hatása alatt, a hallottaknak egy olyan interpretációjával, amely, szeretném, ha nem volna csupán az én interpretációm. Hála Umberto Campagnolo professzor eszméinek s erőfeszítéseinek, az őáltala kialakított fogalom, a kultúra politikája ma már korunk legtermékenyebb gondolatainak vérkeringésében vesz részt. Referátuméban ehhez Henri Janne professzor tette hozzá az olyan személyiség igen helyes és szükséges meghatározását, aki méltó is a kultúra e politikájának gyakorlatára: o kultúra emberéét, aki őszerinte „nem egyszerűen kulturált ember csupán, hanem olyan, aki erre az ügyre munkáját, személyét, életét teszi fel”. Tegnap aztán, Európáról, arról a földrészről szólván, melynek nevét Társaságunk viseli, illusztris írótársam, Armand Lunel szép gondolattal fűzte Athénhoz és Rómához, az európai kultúra e két bölcsőjéhez harmadikul Jeruzsálemet, mely Európán földrajzilag kívül esik ugyan, de bölcsője volt — mint mondotta — „annak a zsidó—keresztény gondolatnak, amely európai kultúránk egyik forrása volt”. S ez sem kevésbé' helyes és szükséges megállapítás, mint a Janne professzoré. Kötelez is arra, hogy megvilágítsuk, mii: értünk mi Athén, Róma és Jeruzsálem e szentháromságán. mit ezen az Európán, melynek nevét viseljük, mit azon a háromságon, mely már nem is szentháromság, ha nem illesztjük hozzá 1789 Párizsát, 1917 Pétervárát s annyi mást, ami e szentháromságot megsokszorozza s épp avval erősíti meg. Megvallom, Hölgyeim és Uraim, Európa nekem bizony gyengém. Korántsem holmi nemesi gőg gyengéje ez, származással, ősiséggel való hivalkodásé, hiszen nemzetem ősei, az eladdig nomád magyar lovasok e kontinens szívébe mindössze ezerhetvenöt esztendeje érkeztek, csaknem utolsó jövevényekül, s egy már-már kész Európát találtak itt. De nem is a neofita gyengéje ez, mert az európai kultúra ölén nincsenek neofiták. Egy-egy kubai iskola, vietnami kórház Latin-Am^rika, illetve Ázsia földjén is Európa — s egy-egy koncentrációs tábor Európa kellős közepén sem más, mint aminek a régi rómaiak ajkán Barbaricum volt a neve. Megvallhatom tehát, hogy Európa a gyengém — mert csak úgy gyengém, ahogy Carducci gyengéje Róma volt, értelmében verssorának, hogy „ami e Földön civilizált, nagy és fenséges, mindaz ma is római”. Nem volt ez holmi római sovinizmus — aminthogy nem holmi európai sovinizmus az sem, amiről itt szólok s vallomást teszek. Carducci látomása egy Európává nemesült Róma volt, szép látomás, mely előtte járt a bizakodásnak, amely egy világgá nemesült Európában reménykedik: egy egész világban. ! I I
