Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-10-30 / 22. szám
a beruházásokról... Mennyit fordít Magyarország évente beruházásokra? Évi nemzeti jövedelmének mintegy negyedrészét — 1970-ben 24 százalékát — felhalmozásra fordítja. Ez a meglehetősen magas arány azzal magyarázható, hogy hazánk a hetvenes években jut gazdasági fejlődésének intenzív szakaszába, magyarán abba a korszakba, amikor az évi termelés növekedése nem a több munkáskéznek, hanem a több és jobb gépnek, jobb munkaszervezésnek köszönhető. Ez viszont fokozott gépesítést, több beruházást követel. Hogyan oszlik meg a beruházásokra fordított összeg? Fokozatosan növekszik az az öszszeg, amelyet a vállalatok önállóan használnak föl beruházásaikra. A régebbi gyakorlat szerint minden beruházást központilag terveztek meg és a költségvetésből finanszíroztak. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapelve viszont éppen az, hogy jobban érvényesüljön a vállalati döntések önállósága a beruházások területén is. Az állam a vállalati döntésekbe nem szól bele, legfeljebb különféle kedvezményekkel támogatja azokat a beruházásokat, amelyek összhangban állnak érdekeivel, közgazdasági szabályozókkal és nem központi intézkedésekkel igyekszik érvényt szerezni a tervgazdálkodás politikai, gazdaság-politikai céljainak. 1970-ben az összes beruházásoknak csaknem fele vállalati döntésből (és kasszából) származott. A másik felét közvetlenül vagy a helyi állami szervek útján a költségvetésből finanszírozták. Meg kell említeni, hogy a központi beruházások nagy részét és a negyedik ötéves tervet már korszerű számítógépes eljárásokkal dolgozzák ki, s többnyire különböző tervvariánsokból választják ki a legmegfelelőbbet. Egyenlően osztják el a beruházásokat az egyes népgazdasági ágazatok között? Nem. A cél a népgazdaság harmonikus fejlesztése. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy differenciálnak az iparágak között, nem egyenlően fejlesztik őket, vigyáznak arra, hogy az elmaradottabb ágazatok felzárkózzanak, de más ágak ne törjenek aránytalanul előre. A negyedik ötéves terv során például megnövekszik az úgynevezett „nem termelő beruházások” szerepe. Ezek közé soroljuk többek között a lakásépítkezést — a terv öt éve alatt 400 ezer lakást kell felépíteni —, az úthálózat kiépítését, az új lakónegyedekbe és a kisebb településekre a vízellátás megszervezését, egyre több gépkocsi beszerzését, stb. Az ipari beruházásokat „programokra” osztják. A legfontosabb és legnagyobb beruházási programok a gázprogram (aminél az Alföld gázkincsét használják ki), a számítástechnikai program (amelynek során a gazdasági életben uralkodóvá teszik a számítógépeket, komputereket), a könnyűszerkezeti program (amely „házgyárak”, lakáselemeket készítő üzemek építését határozza meg). Ezek a programok döntően megváltoztatják egy-egy ágazat súlyát, szerepét. Természetesen az ilyen nagy programokat a költségvetésből finanszírozzák, hiszen itt gyárak, ipari kombinátok építése van soron, egy-egy üzem gazdasági ereje ehhez kevés volna. Sőt: sok esetben nemzetközi — KGST integrációs, kooperációs — vállalkozásról van szó. • Milyen problémák adódnak a beruházások körül? Amikor az új gazdasági mechanizmus működni kezdett, akkor derült csak ki, milyen nagy a vállalatok „beruházás-éhsége”. A gyárak egyszerre rohanták meg a Nemzeti Bankot, s hatalmas — bár nagyon indokolt — hiteleket kértek. Az ok a következő: a magyar gazdaságban nagyon sok a „szűk keresztmetszet”. (Szűk keresztmetszeten értik a közgazdászok azt a jelenséget is, amikor egy gyárban az egyik üzem jóval kevesebbet tud gyártani, mint a gyár többi üzeme. Ezért a többi üzem is kénytelen visszafogni a termelését, s végeredményben az egész gyár kevesebbet gyárt, egyetlen üzeme miatt.) A vállalatok egyszerre akarták megszüntetni szűk keresztmetszeteiket, azt remélve — egyébként többnyire jogosan —, hogy aránylag kis beruházással a termelésük a többszörösére növekedhet. Természetesen az igényeket nem lehet rögtön kielégíteni, várakozni, rangsorolni kell. Ez igen sok nézeteltéréshez vezet. A másik probléma, hogy az építőipari vállalatok kapacitása sem elegendő. A beruházások nagy része építkezéssel jár, s az építőipari cégek nem tudják vállalni a hirtelen megnövekedett igények kielégítését. Ezért nagyon sok a befejezetlen beruházás, nagyon sok esetben a határidő- és költségtúllépés. Néhány vállalat már eleve úgy kalkulált, hogy kisebb legyen a költség, mint amennyi ténylegesen szükséges — s a hitel kimerülésekor egyszerűen a költségvetéshez fordultak: fejezze be az állam a beruházást'. S az állam sokszor futott a pénze után: mentsük, ami menthető alapon soronkívüli összegeket szavazott meg. Jelenleg is elég sok a befejezetlen beruházás. Hogyan jellemezhetjük összefoglalóan a magyar beruházások helyzetét? A beruházások alakulása mindig az adott ország gazdasági helyzetét tükrözi. A megélénkült beruházási tevékenység arra mutat, hogy a vállalatok egyre inkább gépesítéssel, új üzemek építésével akarják megoldani termelésük bővítését. Ez jó jelenség az intenzív népgazdaság szempontjából. És még egy: a tavalyi nagy árvízkárokat úgy lehetett helyreállítani, hogy közben nem kellett korlátozni jelentős mértékben a beruházásokat vagy a lakosság fogyasztását. Ez is a magyar népgazdaság stabilitását, állóképességét tükrözi. Sós Péter HÁROM KtP A három kép közös eredője Keszthely, s a település történelmének három, egymástól messze eső pillanatát villantja elénk. Mintegy ezerötszáz év választja el egymástól annak a két kiállításnak a témáját, amelyeket októberben rendeztek a Balatoni Múzeumban. m Ilyen lehetett ennek az ezerötszáz éves koponyának a tulajdonosa Fery Antal: Somogy vár (ex libris) Fenékpusztán — ezen a Keszthely mellett feltárt ókori településen •— az ötödik század közepén végzetes katasztrófa érte az ott lakókat. Valószínűleg tűzvész és idegen támadás következtében pusztult el a telep egész lakossága. A hosszú évek óta folyó feltárási munkálatok során több mint száz csontváz és koponya került napvilágra. Árpás Károly szobrászművész és Kiszely István antropológus közös munkával megkísérli a koponyák arcrekonstrukcióját, megállapítani azt, milyenek lehettek az egykor itt élők. S a művész és a tudós összefogásából portrék születtek — asszony-, gyermek- és férfifejek —, ezeket mutatta be kiállításon a Balatoni Múzeum. * A második kép a mostani Szabadság utcában készült, ott ahol 1811. december 18-án egy Asbóth Sándor nevű kisfiú született, aki később a magyar szabadságharc tisztje, Kossuth bizalmi embere, s a bukás után önként követi Kossuthot Törökországba, majd később Amerikába. Asbóth mérnökként dolgozott az Újvilágban, a New York állambeli syracúsai csatornaépítés főmérnöke, a New York-i Central Park tervezője. (Életére és munkásságára lapunk egyik későbbi számában még visszatérünk.) * Magyar művészek kisgrafikáinak gyűjtését is célul tűzte maga elé a Balatoni Múzeum kollektívája, s ennek jegyében hirdetett pályázatot. A múzeumnak a Somogy- és Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatalokkal közösen megrendezett pályázata nagy érdeklődést keltett. A Balaton szerelmesei felfigyeltek erre a kezdeményezésre, amely a Balaton és környéke természeti szépségeinek, kulturális értékeinek, múltjának és jelenének a művészi grafika eszközeivel (fametszet, linómetszet, rézkarc révén) való ábrázolását tűzte ki feladatul. Az októberben rendezett kiállítás ennek a pályázatnak legszebb darabjait tárta a látogatók elé. Lévai András * Ebben az utcában született Asbóth Sándor, 1811. december 18-án (A szerző felvétele) mmt-f. ; V-lm*. __ ki A ifií ke— KÉPES Cikkek a nyári számból: — Csapatkapitányok a bajnokságról — 70 év bajnoksága, érdekessége — Helsinki ’71 — Lapáttal a vonatjegyért Ezenkívül sok más hazai és külföldi sportcsemegéről olvashat a fotókkal gazdagon illusztrált KÉPES SPORT-ban. Évi előfizetési ára: S 8,— Megrendelhető: KULTÜRA, Budapest 62. P. O. B. 149. SPORT A KULTÚRA könyvkiállítása Koppenhágában A Magyarországon évről évre megjelenő sok ezer szép könyv és hanglemez közül néhány százat Dániában élő honfitársaink is megismertek már a KULTÜRA múlt esztendei könyvkiállításán. A tavalyi siker jegyében fogant az az elhatározás, hogy a kiállítást ebben az esztendőben is megrendezik. November 3—7 között, a Sparkassen kiállítási teremben lesz a könyvbemutató, amelyre a KULTÜRA ezúton is meghívja az érdeklődőket, azokat is, akik netán távolabb élnek Koppenhágától, és szívesen vállalkoznak egy élményt nyújtó kirándulásra arra hogy felkeresik a Magyarországon kiadott szépirodalmi, művészeti könyvek, a szülőföldet ismertető albumok tárlatát, s ugyancsak szívesen hallgatnak meg néhány lemezt a magyar és klasszikus zenét közvetítő hanglemezeinkből. Képünkön: a KULTÜRA 1970 őszén, Koppenhágában megrendezett könyv- és hanglemez-kiállításának egy részlete.
