Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-06 / 3. szám
A tanácsrendszer reformja Ai idő múlása sok mindennek árt. Élő szervezeteknek, holt anyagoknak, s gyakran írásműveknek is. Ez utóbbiak nem fizikailag, hanem tartalmilag, szellemileg öregednek el. Vonatkozik ez a törvényekre, amelyek talán még kevésbé képesek ellenállni a gyorsuló idő okozta változásoknak. A törvények szükségszerűen adott társadalmi, gazdasági, politikai körülményeket foglalnak össze jogi paragrafusokba. Amikor a körülmények, a helyzet megváltozik, a törvények kereteire növekvő nyomás nehezedik. A fejlődő élet követelményei ellentmondásba kerülnek a törvények tételeivel. Megkezdődik a módosító rendeletek kibocsátása, amelyek idővel a folyondár sűrűségével borítják el az eredeti alapművet. így járt az 1949-ben elfogadott tanácstörvény is. A tanácsok politikai rendszerünk, szocialista államrendszerünk jelentős alapintézményei. Eredményesen járultak hozzá a népképviseleti rendszer és az új típusú államigazgatás kifejlesztéséhez. A húsz esztendő során azonban a viszonyok jelentősen megváltoztak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítás rendjének átalakulása, az államélet és a szocialista demokrácia fejlődése új követelményeket és lehetőségeket teremtett a tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez is. Ezek és egyéb tényezők, valamint a tanácsok előtt álló egyre jelentősebb feladatok szükségessé teszik új tanácstörvény megalkotását. Az új helyzet átgondolásánál mindenekelőtt meg kellett vizsgálni a tanácsok eddigi hármas funkcióját. Korábban a tanácsok tömegszervezeti, államhatalmi és államigazgatási teendőket láttak el. Az idők folyamán mindinkább kitűnt, hogy e hármas funkció olyan megterhelés a tanácsokra, amelyet párhuzamosan és kielégítően nem képesek hordozni. Formálissá vált tömegszervezeti jellegük, s az is egyre inkább kitűnt, hogy nem tekinthetők államhatalmi szervezeteknek sem, hiszen hatáskörük területileg és az intézkedési köröket tekintve is korlátozott. Az alapos elemzés után kialakult a vélemény: a tanácsok népképviseleti önkormányzati államigazgatási szervezetek. Az új törvény, amellett, hogy tisztázta a tanácsok szerepét államrendszerünkben, a nagyfokú decentralizálás alapján készült el. A Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása szerint az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, tevékenysége hatékonyságának fokozását jelenti. Ebben a jelentős munkában jelenleg egyik központi feladat a tanácsok tevékenységének, irányításának, szervezetének és működésének továbbfejlesztése. A továbbfejlesztés lényege: növekedjék a tanácsok önállósága, tevékenységük szakszerűsége, és ezzel egyidejűleg tegyük hatékonyabbá a központi irányítást. A tanácsok népképviseleti jellege, mint a szocialista demokrácia egyik elsődleges megnyilvánulása, tartalmában kifejezi, hogy a tanácsok az általuk képviselt választók megbízásából, területük lakosságának nevében és érdekében tevékenykednek, képviselik a lakosságot. A tanácsok kívánatos és folyamatosan erősítendő önállóságát és öntevékenységét markánsan fejezi ki jogszabályok által körülhatárolt önkormányzati jellegük. Az önkormányzati jelleg elsősorban a lakosság igényeinek mind teljesebb mértékben történő kielégítését és az annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szervezeti és működési körök meghatározását foglalja magában. Az önkormányzati jelleg érvényesülése lehetővé teszi az optimális munkamegosztást a központi és a helyi szervek között, érvényre juttatásával meghatározza felelősségük tartalmát. A tanácsok államigazgatási jellegének megfogalmazása az államigazgatás további tökéletesítését és szocialista jellegének erősítését foglalja magában. Ennek összetevői — többek között —: a bürokratikus jelenségek csökkentése, a hivatali munka javítása, a köztisztviselők személyes felelősségének fokozása, az ügyintéző munka politikai tartalma. A tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel a gazdasági önállóság növelése. Világossá vált, hogy garantáltan szabályozni kell a tanácsok bevételi forrásait, a részesedés mértékét, és a gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb kérdéseket. Ez elősegíti majd azt, hogy a tanácsok területük valódi gazdáivá váljanak, hogy fő feladatuknak a lakosság igényeinek kielégítését, életkörülményeik javítását, életszínvonaluk emelését tekintsék. A tanácsok önállóságának legfontosabb szervezeti és működési biztosítéka, hogy saját szervezetük létrehozásával, irányításával összefüggő jelentős hatásköröket maguk gyakorolnak. A új törvény fontos szerepet szán a Hazafias Népfront megfelelő bizottságainak. A tanácsok ugyanis feladataik ellátása során csakis az állampolgárok politikai tömegmozgalmával, a Hazafias Népfronttal és más tömegszervezetekkel szoros kapcsolatban működhetnek. Ez következik a népfrontnak társadalmunk életében betöltött szerepéből, továbbá abból, hogy a népfront a tanácsok tömegpolitikai bázisa. A nagyobb önállóság és hatáskör növeli a lakosság kezdeményező és alkotó készségét, és ezáltal a tanácsok is öntevékenyebben, hatékonyabban működhetnek. Felmerül a kérdés, hogy a helyi önállóság növelése, az önkormányzati jelleg kidomborítása nem juttat-e túl sok hatalmat a tanácsi vezetők kezébe. Kétségtelen, hogy a helyi vezetőknek is fel kell nőniük az új feladatokhoz, és ez nemcsak szakmai, hanem etikai, magatartásbeli vonatkozásban is fontos. A tanácsi munka ismerői tudják, hogy egyes vezetők részéről bizonyos „hajlam” mutatkozik a helyi kiskirálykodásra. Ezek ellen minden esetben fel kell lépni. Törvényekkel, rendeletekkel, az ilyesmit megakadályozni nem lehet, a helyi szervek önállóságának továbbfejlesztése elősegítheti e tendenciákat. A túlkapások leküzdésének egyik fontos eszköze a tanácsnak, mint testületnek az erősítése. Ez bizonyos biztosítékokat nyújthat a káros jelenségek ellen. Az új törvény egyes jogokat nagyon határozottan a testület hatáskörébe utal. A jövőben nem történhet meg, hogy a testület helyett egyes vezetők gyakorolják a jogokat. Ilyen jogok a tanács létrehozása és irányítása, a tanács tevékenységének, költségvetésének, programjának megállapítása, a kinevezési kérdések eldöntése. Ezeket a jogköröket a tanács nem ruházhatja át és csak testületi döntés alapján intézkedhet. A tanácstörvény mindenképpen fontos előrelépés az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének útján. Pethő Tibor Az árvízkárosultakért Honfitársaink áldozatkészségéről még az új esztendőben is bizonyságot szerezhetünk. Az árvízkárosultak megsegítésére és a hatalmas újjáépítési munka költségeihez újabb összegekkel járultak hozzá. Julia Fazekas és Elizabeth Balogh Kanadából, Imre Csiszér Venezuelából, Charles Szép és Elisabeth Gebauer az USA-ból, M. Sinko Franciaországból, Angeli Márton Belgiumból küldött anyagi támogatást. Az Ausztráliában élő E. Jósika levelében, újévi jókívánságaival egyidejűleg közölte, hogy a Mosman Camera Club rendezésében, egy magánlakásban megtartott sikeres audio-visuodia vetítés alkalmával történt gyűjtés. $ A 50,— gyűlt össze, ámít a Magyar Nemzeti Bank 235- 90171-8501 számú csekkszámlájára utalt át. Mint írja, nagyon örült annak, hogy magyarországi látogatása idején készített felvételei annyira tetszettek a Klub vendégeinek. Hosszú lejáratú magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződést írtak alá január 23-án. Az egyezményt magyar részről dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, csehszlovák részről Andrej Barcák külkereskedelmi miniszter látta el kézjegyével Január 22-án írták alá a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kulturális és tudományos együttműködési szerződést. A szerződést magyar részről Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, német részről dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete irta alá (MTI felv.) Kilencmilliárd forint Budapest fejlesztésére A fővárosi tanács napirendre tűzte és elfogadta Budapest idei költségvetését. Fővárosunk 9 milliárd forintot kap ebben az esztendőben, ebből az összegből a tervek szerint 15 ezer lakás épül, jelentősen nő a gázzal fűtött lakások száma, bővül a távfűtési hálózat, korszerűsödik a közvilágítási hálózat is. Egymilliárdot fordítanak a főváros tömegközU kedésének fejlesztésére. A közlekedési beruházások háromnegyed része az úthálózat fejlesztését szolgálja. Ami a főváros egészségügyét illeti, mintegy 500 új kórházi ágyat adnak át ebben az évben, és megkezdődik a 922 ágyas dél-pesti kórház építése. Az idén teszik meg az előkészületeket arra, hogy jövőre az orvosok a Gyáli úti, a Tétényi úti, a rákospalotai és a XVII. kerületi új rendelőkben gyógyíthassanak. Az új lakótelepeken hat felnőtt és négy gyermekorvosi körzetet szerveznek. Hatszáz hellyel gyarapodik a budapesti bölcsődék hálózata. Az egyik legfontosabb beruházási feladat: új óvodák építése. 1971- ben Budapesten több mint kétezer új óvodai hely várja a gyerekeket. A főváros parkosítására szánt összegből harminc új játszóteret építenek. Néhány népművelési beruházás: új mozi nyílik az Üllői úti József Attila lakótelepen, befejezik a Fővárosi Operettszínház felújítását, Kőbányán új művelődési otthon alapjait rakják le, Soroksáron könyvtárat nyitnak és átadják a Budapesti Történeti Múzeum új kiállítási helyiségeit. A nácizmus magyarországi üldözöttéinek anyagi kártalanítása Január 11-től 22-ig magyar—NSZK tárgyalások folytak Bonnban a nácizmus magyarországi üldözöttéinek anyagi kártalanításáról és külön azoknak a személyeknek a kártalanításáról, akiken a hitleristák úgynevezett orvosi kísérleteket hajtottak végre. A tárgyalások január 22-én megállapodással végződtek. Ennek értelmében az NSZK pénzügyminisztériuma 6,25 millió nyugatnémet márkát fizet a nácik által végzett orvosi kísérletek áldozatainak kártalanítására. E megállapodás folytán megszűnnek azok az egyéni eljárások, amelyek az NSZK kormányának 1951. évi határozata értelmében a genfi Vöröskereszt nemzetközi bizottságánál indultak meg. Egy másik, ugyancsak január 22-én megkötött megállapodás értelmében az NSZK egy összegben kártalanítja azt a mintegy 200 ezer személyt, akinek képviseletében a Nácizmus Magyarországi Üldözöttéinek Szövetsége több mint 62 ezer kártalanítási igényt jelentett be a nyugatnémet jóvátételi hatóságoknál. Az NSZK kormánya ezeknek az igényeknek a kielégítésére 100 millió márkát fizet a Nácizmus Magyarországi Üldözöttéi Szövetségének három egyenlő részletben, az 1972., 1973. és 1974. években. Ez az összeg magában foglalja a nyugatnémet kártalanítási törvényben előírt kamatokat is.
