Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-10-08 / 20. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Megalakult az Ifjúsági Beruházási Iroda. Az iroda a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 1500 lakásos új lakótelep felépíttetését vállalta, kizárólag fiatalok számára. * A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint idegenforgalmunk az idén rekordot ért el. Az év első nyolc hónapjában a földkerekség 125 országából csaknem 4,6 millió vendég látogatta meg hazánkat. Az idegenforgalom központja a Balaton volt. * A Magyar Tudományos Akadémián befejeződött a nemzetközi tudományos vadászati konferencia, amelyet a vadászati világkiállítás alkalmából rendeztek hazánkban. * Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke, és dr. Saeb Jaruudi libanoni gazdasági és turisztikai miniszter a, Duna Intercontinental Hotelben egyezményt irt alá a Magyarország és Libanon közti idegenforgalom fejlesztéséről. * 125 éves a balatoni gőzhajózás. Az évforduló alkalmából ünnepséget rendeztek Balatonfüreden és Siófokon. * A Madách Színház előcsarnokában, amely hagyományosan a fiatal képzőművészek stúdiójának a kiállítóhelyisége, a színházi évaddal egyidőben nyílt meg Szőllőssy Enikő ifjú szobrászművész kiállítása. * Elhunyt Kálmán Oszkár operaénekes, az Állami Operaház örökös tagja. 1918-ban, Bartók: A Kékszakállú herceg vára című operájának ősbemutatóján ő énekelte a Kékszakállú szerepét. * Hazánkban tartózkodott Roger Cuibert, az SNCF, a francia vasút vezérigazgatója, és tárgyalásokat folytatott dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessel. * Az Európai Gazdasági Bizottság genfi szabványosítási értekezlete négy magyar javaslatot fogadott el. Mint dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta, valószínűleg Magyarországra bízzák a tartósított élelmiszerek nemzetközi szabványainak kidolgozását is. * Elkészült a Szamos és a Túr folyók közötti árvízvédelmi gát első szakasza. A töltés építéséhez 156 000 köbméter földet használtak fel. * Üj szarvasmarhafajtát kísérleteztek ki az Állattenyésztési Kutatóintézetben. A tejelő magyar barna tehén — amelyet a magyar tarka, a dán jersey és a kanadai holstein-friz keresztezésével teremtettek meg — lényegesen több tejet ad, magasabb zsírtartalom mellett. * Dr. Gadó Ottót, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét választotta meg elnökévé — Nürnbergben rendezett ülésén — a Nemzetközi Állampénzügyi Társaság. * teteit. A Füredi úti lakótelep házai előtt. Jobbról balra: Charódy János, Strasser Pál, Szántó Miklós Vidám kérdések, tréfás válaszok a családi költségvetésről (Novotta Ferenc felv.) Szombat van, víkendnap, esőfelhőkkel. Nem érződik, hogy a szeptember utószezon; napról napra százak és százak adják egymásnak a kilincset. Olvasók,levelezőink; barátok és ismerősök, akikkel találkoztunk valahol a világban, vagy ismeretlenek, akikből barátaink lesznek. Így kezdődne, ha naplót írnék erről a szombatról. De folytatni nincs időm, vendégeim megérkeztek és indulunk lakótelepet nézni. A vendégek: Paul Strasser — bocsánat Strasser Pál —, az ismert üzletember, sok vállalat elnöke, lakótelepek egész sorának építője Ausztráliaszerte és munkatársa, Charódy János, Sydneyből. Két lakótelepet kerestünk fel Zuglóban: az egyiket a Kacsóh Pongrác úton, a másikat a Füredi úton. A kocsiban, a házak előtt sétálva, a találomra felkeresett lakásban záporoztak a kérdések: mennyi lakás épül az országban és Budapesten? Mennyi az állami bérlakások és a magántulajdonú öröklakások aránya? Mennyi a lakbér és mennyi a havi törlesztés, a kamat? Milyen a lakótelepek üzletekkel, orvosi rendelővel, szórakozóhelyekkel és gyermekintézményekkel való ellátottsága? Van-e házmester? Hogyan Intézik a házjavításokat? A lakásokkal együtt kapja-e a bérlő a fürdőszobát, a fűtést, a tapétát, az ablakfüggönyt? A lakásban, ahová benyitottunk, a fiatal házaspár alig győzött felelgetni. A férfi autószerelő, felesége szövőmunkás. A kis lakás tiszta, szépen berendezett, igazi otthon. Televízió, szőnyegek, képek, akváriumaranyhalakkal; sok könyv. „Mennyi a házbér?” — kérdi Strasser Pál a ház urát. „167 forint és személyenként 18 forint a melegvíz” — hangzik a válasz. Gyors átszámolás, majd Charódy János fejezi be a gondolatsort: „Hogy lehet ebből építkezni, fenntartani a házak állapotát? Nem szeretnék állam lenni.” A lakás után személyesebb kérdések következtek. Menynyi a fizetés, a jövedelem? Szoktak-e utazni, mit csinálnak vasárnaponként, jók-e a tévéműsorok ? Olvassák-e az új magyar irodalmat? Villannak a gyors, pontos, jókedvű és magabiztos válaszok. („Ebédre rántott csirke lesz, uborkasalátával” — közli egy kérdésre a konyhában a menyecske — elégedetten. Aztán mindjárt hozzáteszi — elégedetlenül: „Drága az uborka, 9 forint egy kiló.”) Tovább megyünk és Strasser honfitárs elgondolkodva mondja: „Ha nem mi választottuk volna ki, teljesen gondolom-formán a házat, az emeletet, a lakást, azt hinném, előkészítették. Itt és így lehet igazán lemérni a változás mélységét.” (Huszonhárom évvel ezelőtt hagyta el az országot, azóta nem járt itthon. Kristálytiszta magyarsággal fogalmaz. Munkatársa — igaz, jóval fiatalabb korban került új hazájába, ezelőtt tizenöt évvel — a pergő beszélgetések során itt-ott már keresi a helyes magyar kifejezéseket.) A ház előtt újabb szakkérdés: hogyan történt a betonelemek szigetelése? Mielőtt zavarba jönnék, megszólal egy, a kapu előtt várakozó fiatalember és szakszerűen elmagyarázza a szigetelés megoldását. „Honnan tudja ilyen pontosan?” — kérdik. A férfi mosolyog: „Építőmunkás vagyok; ezt a házat a mi brigádunk építette; itt kaptunk lakást.” — Az élet nemcsak a legjobb drámaíró — de úgy látszik a legjobb szervező is —, mondja Strasser honfitársunk elismerően és mentünk a következő lakótelepre. Űjabb lakás, kérdések, válaszok. Itt már feketekávé mellett. A kérdések túl szállanák a falakon, átfogják az országbt, a világrészeket. Az emberiség elöregedése, a nemzetközi helyzet, a környező szocialista országokban élő magyarok gondjai, a nemzet fejlődése a társadalmi tulajdon viszonyai közt, a magánkisiparosok jövője, a gazdaságirányítási rendszer problémái gyors egymásutánban kerülnek szőnyegre. A vendégek hozzáértő, művelt emberek; tele ötlettel, humorral; még a tévedéseik is jószándékúak; élvezet a beszélgetés, gyorsan múlnak a percek. Felteszem azt a kérdést Strasser honfitársnak, amely egyre jobban izgat. „Az elfoglaltságod rengeteg, ritkán jársz magyar társaságba, negyedszázada, hogy elmentél. Nem merem azt hinni, hogy szinte naprakész ismereteidet a mai magyar viszonyokról egyedül a Magyar Hírekből meríted.” A válasz olyan izgalmas és olyan tanulságos, hogy ideiktatom. (Ahogy emlékezetemben megőriztem, jegyzetek nélkül, hiszen nem riport célzattal kezdődött ez a séta.) — Jártam mindenfelé Pesten, ismerek minden követ. Megvannak ma is, csak másképp állnak. Üzletekre, cégtáblákra emlékszem. Annak idején egy polgári demokrata politikus korteseként jártam a munkáskerületeket, a külvárosokat. Lemérhetem a fejlődést. Mélyen magamba szívtam a magyar kultúrát; amit odakinn hozzátanultam, azt is a magyar kultúrán keresztül sajátítottam el. Szenvedélyesen érdekel a két világháború közötti magyar történelem. Van egy régi osztálytársam, angolból fordít: én küldöm neki az angol irodalmat, ő küldi nekem a magyart. És a folytatás is érdekel. A mai politikai művek, a szociológia eredményei, az új magyar irodalom; a versek és regények egyaránt. A távolból követem, ami történik; a világ másik végéről, de rendszeresen és mohón. Szinte csoda, hogy az utolsó hetven év nyolc emigrációs hulláma után kibírta az ország ezt a vad történelmet, sőt kivirágzott és elérte a mai szintet. Minden izgat, ami magyar, a kultúra, a sport. Egyébként délután meccsre megyünk. Csak el ne romoljon az idő. — Meg lehet tartani a külföldön élő magyarságot magyarnak? — A fiam kilenc éves volt, mikor kimentünk. Jól beszél magyarul; a menyem — angol — magyarul tanul. Az új nemzedékek beilleszkednek az új viszonyok közé, de az érdeklődés, a magyarságtudat megmarad. (Charódy János közbeszól: „Az én gyermekeim is jól beszélnek magyarul, a lányom jövendőbelije, aki szintén angol, már töri a magyart, a család kedvéért). Strasser Pál elgondolkodik, majd csendesen ezt mondja: „Minden a szülőtől függ. Szeretném, ha a fiam is hazalátogatna, és én szeretném megmutatni a fiamnak Pestet. Szántó Miklós ■W< $$»»• SZENT ISTVÁN ÜNNEPSÉG URUGUAY-BAN Az Uruguayi Magyar Otthon fennállásának 35. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségekről, amelyeknek középpontjában Kossuth Lajos emlékművének avatása állt, lapunkban már megemlékeztünk. Am ezzel a kegyeletes aktussal és az ehhez kapcsolódó más ünnepségekkel, rendezvényekkel még korántsem zárult a magyar otthon idei nyári tevékenysége. „... Nagy megelégedéssel közöljük önökkel — olvassuk legutóbbi levelükben —, hogy egyesületi életünk rendes mederben, szépen halad előre, ezt az utóbbi időben megtartott társas ebédek, teadélutánok és jól sikerült ifjúsági előadások is bizonyítják. Külön említést érdemel a már közel négy éve megalakult ifjúsági csoportunk, előadásaikkal nemcsak az anyanyelvűk megőrzése érdekében kifejtett munkájukkal szereznek érdemeket, hanem magyarságunk megismertetésével is uruguayi barátaink körében...” Hogy az Uruguayi Magyar Otthon fiataljai lelkesen segítik a kultúrmunkát, azt a levélhez mellékelt meghívó műsora is jelzi. Augusztus 21-i Szent István ünnepségükön Nagy Barna elnök ünnepi megnyitóját az ifjúsági csoport müsorszáma követte, részleteket elevenítettek fel Magyarország ezeréves történelmi múltjából, Farkas Dezsőné, ifj. Hegedűs Rudolfné és Rettich István rendezésében. Uruguayi magyar fiatalok Korda Vince nevét minden mozibajáró ismeri, hiszen ő tervezte bátyjának, Sir Alexander Kordának számos híres filmjéhez a díszleteket. A Londonban élő művész azonban festőművészként is jelentős alkotó, mint erről a magyar tárlatlátogatók is meggyőződhettek legutóbb. Kecskeméten, majd a művész szülőhelyén. Túrkevén nagy sikerű kiállítást rendezték műveiből, amelyre hazalátogatott az idős művész is, és viszonzásképpen három szép olajképét a Kecskeméti Katona József Múzeumnak ajándékozta. Képünkön Korda Vince egy önarcképét mutatjuk be. Gratulálunk. Récsben felavatták az új Tungsram-gyárat. A gyár berendezését a magyar Tungsram, az Egyesült Izzó készítette. Az avatóünnepségen a bécsi polgármester mondott ünnepi beszédet. * Lerakták az újpesti uszoda és fürdő alapkövét. Az uszoda felépülésekor az újpesti gyerekek szervezett úszásoktatásának a központja is lesz. * Magyar napot rendeztek a torontói L’Unita-fesztiválon. A nap programja — többek között a Budapest Táncegyüttes színpompás előadása — szép sikert aratott. AZ UTASELLÁTÓ pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat, 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni: UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkeztetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ
