Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-09-18 / 19. szám
wmnmmmim Augusztus 27-én délelőtt 10 órakor Budapesten az Albertirsai úton felcsendült Weber Bűvös vadász című operájának vadászkórusa, táncos fiatalok, solymászok, vadászok jelentek meg a színen, magasra emelkedett a lombkoszorús embléma, és ezzel — ország-világ előtt — kezdetét vette az első vadászati világkiállítás szép parádéja. A nagyszabású rendezvény alapgondolatához, az ember és a természet kapcsolatának nemesítéséhez, a természet kincseinek, örökbecsű értékeinek bemutatásához és védelméhez négy földrész negyvenegy országa nemzeti bemutatóval kapcsolódott, további tizenegy ország pedig a kiállítás más érdekes rendezvényein szerepel. A házigazdára kötelező gondossággal és figyelemmel nemcsak arra készülődött országunk évek óta, hogy távoli tájak hozzánk sereglett vadászait és természetkedvelőit egymás természetvédelmének látványosságaival és állatvilágának egzotikumaival megismertesse, hanem arra is, hogy elvezesse őket hazánk pompás tájaira, a Börzsöny tölgyes, bükkös vidékére, Gemenc fácántelepére, a tolnai dombvidéken rejtőzködő Gyulajra, a világhíres dámvadak lelőhelyére, a Bakony rengetegében suhanó szarvasok nyomába, Remeteségpuszta hatalmas rezervátumába, halakban gazdag tavaink partjára. De szavak helyett beszéljenek tovább a képek. W. M. Blount, az Amerikai E a vadgazdálkodási pavilonba) Gholan Reza Pahlevl iráni herceg vadászatra készülődik Or. Nagy Endre, a Tanzániában éld magyar származású vadász az egyik, általa elejtett elefánt agyarpárjával W/ \\v///.£\\\\/' /í\\ úy' Kiváncsi menyecskék a remeteségpusztai vadászbázban Fácánok Bulgáriából Szarvasok ) nagy gyalogló haja hófehér, szeme kék, bőre napsütött,.. Nem ő az első, aki az apostolok lován jött Magyarországra. Régi írások szerint a Mária Terézia idejében a Heidelberg környékén élt négy Hufnägel fiú közül három tette meg így az utat. Az egyik asztalos lett Budán, a másik cipész Bonyhádon, a harmadik szövő a Bácskában, a negyedik ősi malmát Heidelberg mellett egy kései sarj járatja ma is ... A ml Hufnägel Jánosunk története harmincban kezdődik, Budán, dhol feldobja a kalapját és nézi, merre fújja a szél. Amerre a kalap — arra a szerencse. A szél Tatabánya irányába fújt — ott kapott munkát. Majd, Süttőn, Esztergomban, Dorogon. De a ka'lap mind messzebb repült. 1939-ben átrepülte a határt... Hufnágel János Ausztriában, Franciaországban, Finnországban, Norvégiában az ácsmesterséget folytatta. Északról visszajövet Linzben találkozott egy lánnyal. 34 évesen nősült. Mannheimban telepedett le. öt gyermeke van. Három lánya, két fia. — Ügy hiszem két esztendeje olvastam a Magyar Hírekben, hogy 1971 augusztusában vadászati világkiállítás lesz Magyarországon, várják a természet barátait a világ minden tájáról. Nos, ez nekem is szólt, hiszen nagy természetbarát vagyok, öreg turista, bejártam már az osztrák, a svájci, az olasz Alpokat. Ha 61 évesen is — gondoltam —, de nekivágok. Ha valaki úgy bírja magát, mint én! Egy hátizsák, egy bot, egy bakancs. Látja ezt az olasz bakancsot? 45-ös, több mint 2500 kilométer van benne. S még mennyit kibír majd! — Tavaly április végén indultam, egy kis kitérővel a Hamburgban élő lányomat néztem meg. 32 napig tartott az út. Aztán jöttem lefelé. Űtközben egy ismerősöm csatlakozott hozzám, Müller András, egy nagy nyugatnémet cég osztályvezetője. A szülei m 0V ta ká vi ge sz na >o tá há mi ka kit t)i! na zs< ell vii jöi az sei
