Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 2. szám
VÁRÓ SOIL FHELY II. }l KASTÉLY Mit rejtett — mert évtizedeken, évszázadokon át rejtegette a levéltár, más elől elzárva e kincseket — a keszthelyi Pethő—Festetics-féle okmánytár és levélgyűjtemény? Száznál is több Árpádkori, háromezernél több középkori oklevelet, a magyar királyi aláírásos oklevelek legrégibb példányát, I. Ulászló 1440-ben Budán kelt rendeletét és aláírását. Kézbe vettem, olvasgattam Zrínyi, I. Rákóczi György, 11. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter, Kossuth, Liszt Ferenc leveleit, Csokonai, Kisfaludy Sándor, Kazinczy sorait. Az első Csokonai-levél 1798-ban kelt, azt kéri Festetics Györgytől a költő, vennék fel őt tanárnak valamelyik iskolába. Kezembe került Deák Ferenc 1856. január 21-én kelt levele, amelyben arra kéri a keszthelyi hitbizomány akkori urát, segítsen a Vörösmarty-családon: „Korunk legjelesebb költője, Vörösmarty Mihály elhunyt s özvegyét és három kiskorú árváját vagyontalan állapotban hagyta”. — „A segítséget én veszem át, mint a gyermekek gyámja az Angol királyné szálló 72-es szobája alatt”. Láttam kevésbé megható leveleket is, például II. Vilmos 1901. december 12-én kelt és Boppard fürdőhelyről Festetics Tasziló herceg feleségéhez, az angol származású Hamilton hercegnőhöz intézett sorait: „Hogy szeretnék veled táncolni egy valcert, mint az elmúlt évben Bécsben. A te Vilmosod”. II. Vilmos levelei mellett, közös borítékban, sorakoztak II. Miklós orosz cár, Ferenc Ferdinand, Nagy Frigyes porosz király írásai, valamennyi egy-egy Festeticshez intézett levél. A hatalom, a pénz, a vagyon levelek százait, ezreit vonzza: a hatalmas a hatalmassal érintkezik, a szegény a hatalmashoz fordul, az író, a költő a hatalmastól kér, eseng segítséget, támaszt. Az ilyen állapot teremtett óriási értékű levéltárat a keszthelyi kastélyban a századok során. Kezemben volt Mária Terézia kilenc olyan saját kezű levele, amelyet Festetics Pálhoz írt, de olyan írás is — Apponyi Albert levele Festetics Taszilóhoz —, amelyben arra kéri a herceget, nyissa meg hitbizományát — közte a Kis Balaton csodavilágát — Herman Ottó tudósunk előtt, aki a vízimadarak életét szeretné tanulmányozni. A könyvtár — 52 000 kötet — és a levéltár — több mint háromezer középkori okmány — évtizedeken, századokon át zárva volt. Egyetlen példa e zártságra: itt őrizték Festetics Máriának, Erzsébet királyné magyar udvarhölgyének több kötetes emlékiratát, amelyet a család — betekintésre — csak annak a gróf Corti Egonnak adott át, aki Erzsébet királynéról írt életrajzot. A felszabadulás után köztulajdon lett az ország legértékesebb két levéltára, a körmendi Batthyány és a keszthelyi Festetics levéltár. Írók, történészek, irodalomkutatók több kötetét köszönhetjük annak, hogy a lakat lepattant e levéltárakról, s évszázadok titkosan kezelt, rejtett okmányai nyilvánosságra kerültek. Rufíy Péter A REZERVÁTUM A Balaton-szegleti kisvárost bemutató első írásainkban iparkodtunk fölvillantani Keszthelynek a XX. század felezővonaláig elhúzódó zártságát, elszigeteltségét, a Festetics-birodalom szorításában való ernyedt vergődését, egyúttal e méltán híres-hírhedt családnak a szellemi kört tágító alapításait és vállalkozásait. A múltbeli Keszthely vizsgálata azzal a nem is meglepő fölfedezéssel járt, hogy a városka furcsa hasonlóságot árul el a közvetlen közelében elterülő Kis-Balaton ősnádasával, a Zala folyó torkolatvidékén fekvő rezervátummal. Amott ritka vízimadarak éltek és élnek védetten, itt egy népes emberi közösség, amely az utóbbi negyedszázadkat, mintha az egész városka beleragadt volna a keszthelyi öböl kétségtelenül mély iszapjába. Mindezen nem is lehet csodálkozni, ha tudjuk, hogy Keszthelyen, a felszabadulás után összesen nem volt száz szállodai férőhely. A századforduló után épült kis családi fogadók nem annyira fürdővendégeket láttak vendégül, mint a főiskolán tanuló gazdászokat látogató szülőket, vidéki birtokosokat, akik hivatalos ügyeiket intézték a városkában s látogatásukat megtoldották egy kis esti mulatozással. A Balaton idegenforgalmának erőteljesebb kibontakozása még a teljes készületlenség állapotában találta Keszthelyt s sokáig úgy tetszett, ez a szép szerre emlékeztető, enyhén ívelő karéjával mintegy magába öleli a keszthelyi öböl nagyszerű, nagy lélegzetű látképét? Ezen a kérdésen már az építés időszakában sokat vitatkoztak a szakemberek, egymásnak szegezve érveiket, amelyek között első helyen kell említeni Hévíz közelségét. A csodálatos erejű gyógytó sok ezer mozgásszervi beteget tudna fogadni és meggyógyítani egész évben, mert a százmilliós beruházással épült hipermodern gyógyfürdő használata nincs időhöz kötve. A reumától és köszvénytől gyötört északi emberek érdeklődése ma is óriási Hévíz iránt s nem kétséges, a következő években felépülő hévízi gyógyszállók és gyógyüdülők még nagyon sokáig nem tudják kielégíteni az igényeket. Egészen biztosra vehetjük tehát, hogy Keszthely téli vendégjárásával egyszeriben maga mögé utasítja a kifejezetten nyári balatoni fürdőhelyeket s ezzel — mint holmi varázsütéssel —egyszeriben levetkőzi a rezervátum kötelékeit. Nem túlzott derűlátás arra várni, hogy Keszthely a következő évtizedekben besorol Európa legismertebb üdülőhelyei közé. Egyoldalú számítást végeznénk azonban akkor, ha az öböl partján emelkedő s a kecses csigalépcsővel a tenyérnyi kis strandszigetre támaszkodó szállót csak úgy tekintenénk, mint Hévíz támaszpontját, mintha e kényelmes szállónak nem volna másfajta idegenforgalmi szerepe. Pedig van s nem is akármilyen, mert hiszen a téli Balaton vonzóereje sok tekintetben megközelíti a nyári Balatonét. Nincs Európában még egy olyan méretű s rendszeresen befagyó víztükör, amely egyenletességével, biztonságával, széljárásával olyan alkalmas lenne egy most feltörő téli sport, a jégvitorlázás gyakorlására, mint a Balaton s az elsősorban a végtelen kiterjedésű keszthelyi öböl. Eddig is fel-feltűntek a Balaton jegén a versenyautó sebességével száguldó „téli szitakötők”, ezek azonban a helybeli lakosság örömét szolgálták, mert a sportvendég elhelyezésére nem volt lehetőség. Elegendő-e mindez ahhoz, hogy Keszthelyt kiemelje a rezervátum csöndjéből, zártságából s egész évben eleven életre késztesse? Hiszen a nyári fürdőévad és téli jégidény között hosszú és eseménytelen hónapok telnek el? Tegyük tehát hozzá, hogy a közeli keszthelyi hegység erdei és a valamivel távolabbi, de könnyen elérhető bakonyi és a somogyi erdők Művelőd éli ház Vállalati üdülő (Novotta Ferenc (elvételei) ban szabadult ki egy történelmi rezervátumból. A jelen biztató képeit már fölvázolva, vessünk néhány kutató pillantást Keszthely közeli és távolabbi jövőjébe, kíséreljük meg a rendelkezésünkre álló ismeretek alapján Keszthely további fejlődésének erővonalait papírra vetni. A mai magyar kisvárosok gyors — nemegyszer azonban robbanásszerű — változásának és fejlődésének hajtóereje általában az ipar, amely a főváros ipari telítettsége, Budapest hosszú távra tervezett átalakításának üteme szerint egyre nagyobb mértékben áramlik a vidéki városokba, sőt nagyobb községekbe is, megvetve a modern emberi települések alapjait. Beszélhetünk-e Keszthelyen arról, hogy az ipartelepítési politika a közeli vagy távolabbi jövőben döntő módon megváltoztatja a városka légkörét, kül3Ő arculatát, életviszonyait, társadalmi szerkezetét? Aligha, s tegyük hozzá, semmi, sem lenne végzetesebb és veszedelmesebb Keszthelyre, mint egyfajta erőltetett iparosítás. Ügy tűnik, erre lehetőség sincsen, mert ha Magyarország ipari térképét kiterítjük, Keszthely mint egy sokágú csillag középpontja, kiterjedt ipari vidékek közepén fekszik, ezeknek a vidékeknek azonban nem mutatkozik behatolási törekvése a rezervátum területére. A közeli Tapolca a bakonyi bauxitbányászat lakótelepévé fejlődik, ugyanakkor megtartva történelmi, emlékeit és regényes szépségét. Délkeleten, valamivel távolabb a zalai olajvidék fekszik, a csillag ágainak többi sugarán a már erősen iparosodott' Pápa, az iparosodás állapotában levő Mosonmagyaróvár. Tegyük még azt is hozzá, hogy Keszthelynek nincs érdemleges nyersanyagtartaléka, amely lehetővé tenné az ipari fejlesztést. Mi az a tényező tehát, amelynek ismeretében Keszthely fejlődéséről, az évszázados beszűkülésből való kibontakozásáról beszélhetünk? Ez a tényező az idegenforgalom, amely a Balaton-parti városok és üdülőhelyek közül Keszthelyre különösen nagy szerepet ró. Említettük már, hogy Keszthely idegenforgalma egy helyben topogott, amikor Füred, Siófok, Földvár, Lelle és Fonyód régen megindultak az üdülőhelyi fejlődés útján, Keszthely azonban oly lassan követte gyarapodásufekvésű és kellemes légkörű városka teljesen kimarad a nagy áramlásból. Az ötvenes években épült kényelmes motel ugyan már gyarapította Keszthely hosszabb-rövidebb ideig itt-tartózkodó vendégeinek számát, ezek azonban többnyire csak átutazók voltak, északi és nyugati utazók álltak itt meg egy-egy éjszakára, hogy másnap folytassák útjukat az Adria felé. A döntő változás kezdetének az idei évet kell tekintenünk, amikor a keszthelyi öböl partján felépült a Hotel Helikon, a balatoni szállodaépítési program legsikerültebb alkotása, amely elsősorban azzal emelkedik a tóparton épült óriási és középszállodák fölé, hogy kétharmad részben fűthető, télen is használható. Ezzel Keszthelyt az első olyan balatoni fürdőhellyé avatta, amelyben mód nyílik az egész éves idegenforgalom kialakítására. De lesz-e vendége a tóparti szállodának, amely szürke-vörös sejtrendvadászati lehetőségei már fölhívják a vadászati világkiállítás vendégeinek figyelmét arra a gazdag vadászterületre, amelynek természetes központja Keszthely. Az ősz a badacsonyi borvidék színes és vidám szüreti képeivel vonzza a vendéget, a tavasz pedig a kis-balatoni, az „igazi” rezervátum lassan benépesedő ősnádasának ritka látványosságával, amely napjainkban — amikor a természet ismét „divatba jött” — nemcsak tudósokat és hivatásos megfigyelőket vonz, de egyszerű érdeklődőket is. Ily módon biztosra vehetjük, hogy Keszthely — hozzászámítva Hévizet, a Kis-Balatont, az öböl sportlehetőségeit — a legjobb úton van afelé, hogy végképp kitörjön rezervátumi állapotából s beérkezzék az élő, fejlődő kisvárosoK közé. Baráti Géza 13
