Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 2. szám

VÁRÓ SOIL FHELY II. }l KASTÉLY Mit rejtett — mert évtizedeken, évszázadokon át rejtegette a le­véltár, más elől elzárva e kincseket — a keszthelyi Pethő—Feste­­tics-féle okmánytár és levélgyűjtemény? Száznál is több Árpád­kori, háromezernél több középkori oklevelet, a magyar királyi alá­­írásos oklevelek legrégibb példányát, I. Ulászló 1440-ben Budán kelt rendeletét és aláírását. Kézbe vettem, olvasgattam Zrínyi, I. Rákóczi György, 11. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter, Kossuth, Liszt Ferenc leveleit, Csokonai, Kisfaludy Sándor, Kazinczy sorait. Az első Csokonai-levél 1798-ban kelt, azt kéri Festetics Györgytől a költő, vennék fel őt tanárnak valamelyik iskolába. Kezembe került Deák Ferenc 1856. január 21-én kelt levele, amelyben arra kéri a keszthelyi hitbizomány ak­kori urát, segítsen a Vörösmarty-családon: „Korunk legjelesebb költője, Vörösmarty Mihály elhunyt s özvegyét és három kiskorú árváját vagyontalan állapotban hagyta”. — „A segítséget én veszem át, mint a gyermekek gyámja az Angol királyné szálló 72-es szo­bája alatt”. Láttam kevésbé megható leveleket is, például II. Vilmos 1901. de­cember 12-én kelt és Boppard fürdőhelyről Festetics Tasziló her­ceg feleségéhez, az angol származású Hamilton hercegnőhöz intézett sorait: „Hogy szeretnék veled táncolni egy valcert, mint az elmúlt évben Bécsben. A te Vilmosod”. II. Vilmos levelei mellett, közös borítékban, sorakoztak II. Miklós orosz cár, Ferenc Ferdinand, Nagy Frigyes porosz király írásai, valamennyi egy-egy Festeticshez intézett levél. A hatalom, a pénz, a vagyon levelek százait, ezreit vonzza: a ha­talmas a hatalmassal érintkezik, a szegény a hatalmashoz fordul, az író, a költő a hatalmastól kér, eseng segítséget, támaszt. Az ilyen állapot teremtett óriási értékű levéltárat a keszthelyi kastélyban a századok során. Kezemben volt Mária Terézia kilenc olyan saját kezű levele, amelyet Festetics Pálhoz írt, de olyan írás is — Appo­­nyi Albert levele Festetics Taszilóhoz —, amelyben arra kéri a herceget, nyissa meg hitbizományát — közte a Kis Balaton csoda­világát — Herman Ottó tudósunk előtt, aki a vízimadarak életét szeretné tanulmányozni. A könyvtár — 52 000 kötet — és a levéltár — több mint három­ezer középkori okmány — évtizedeken, századokon át zárva volt. Egyetlen példa e zártságra: itt őrizték Festetics Máriának, Erzsé­bet királyné magyar udvarhölgyének több kötetes emlékiratát, ame­lyet a család — betekintésre — csak annak a gróf Corti Egonnak adott át, aki Erzsébet királynéról írt életrajzot. A felszabadulás után köztulajdon lett az ország legértékesebb két levéltára, a körmendi Batthyány és a keszthelyi Festetics levéltár. Írók, történészek, irodalomkutatók több kötetét köszönhetjük an­nak, hogy a lakat lepattant e levéltárakról, s évszázadok titkosan kezelt, rejtett okmányai nyilvánosságra kerültek. Rufíy Péter A REZERVÁTUM A Balaton-szegleti kisvárost bemu­tató első írásainkban iparkodtunk föl­villantani Keszthelynek a XX. század felezővonaláig elhúzódó zártságát, el­szigeteltségét, a Festetics-birodalom szorításában való ernyedt vergődését, egyúttal e méltán híres-hírhedt csa­ládnak a szellemi kört tágító alapítá­sait és vállalkozásait. A múltbeli Keszthely vizsgálata azzal a nem is meglepő fölfedezéssel járt, hogy a vá­roska furcsa hasonlóságot árul el a közvetlen közelében elterülő Kis-Bala­­ton ősnádasával, a Zala folyó torko­latvidékén fekvő rezervátummal. Amott ritka vízimadarak éltek és él­nek védetten, itt egy népes emberi kö­zösség, amely az utóbbi negyedszázad­kat, mintha az egész városka belera­gadt volna a keszthelyi öböl kétségte­lenül mély iszapjába. Mindezen nem is lehet csodálkozni, ha tudjuk, hogy Keszthelyen, a felsza­badulás után összesen nem volt száz szállodai férőhely. A századforduló után épült kis családi fogadók nem annyira fürdővendégeket láttak ven­dégül, mint a főiskolán tanuló gazdá­­szokat látogató szülőket, vidéki birto­kosokat, akik hivatalos ügyeiket intéz­ték a városkában s látogatásukat meg­­toldották egy kis esti mulatozással. A Balaton idegenforgalmának erőtelje­sebb kibontakozása még a teljes ké­­születlenség állapotában találta Keszt­helyt s sokáig úgy tetszett, ez a szép szerre emlékeztető, enyhén ívelő ka­réjával mintegy magába öleli a keszt­helyi öböl nagyszerű, nagy lélegzetű látképét? Ezen a kérdésen már az épí­tés időszakában sokat vitatkoztak a szakemberek, egymásnak szegezve ér­veiket, amelyek között első helyen kell említeni Hévíz közelségét. A csodála­tos erejű gyógytó sok ezer mozgásszer­vi beteget tudna fogadni és meggyó­gyítani egész évben, mert a százmil­liós beruházással épült hipermodern gyógyfürdő használata nincs időhöz kötve. A reumától és köszvénytől gyö­tört északi emberek érdeklődése ma is óriási Hévíz iránt s nem kétséges, a kö­vetkező években felépülő hévízi gyógy­szállók és gyógyüdülők még nagyon sokáig nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Egészen biztosra vehetjük tehát, hogy Keszthely téli vendégjárásával egysze­riben maga mögé utasítja a kifejezet­ten nyári balatoni fürdőhelyeket s ez­zel — mint holmi varázsütéssel —egy­szeriben levetkőzi a rezervátum köte­lékeit. Nem túlzott derűlátás arra vár­ni, hogy Keszthely a következő évti­zedekben besorol Európa legismertebb üdülőhelyei közé. Egyoldalú számítást végeznénk azonban akkor, ha az öböl partján emelkedő s a kecses csigalép­csővel a tenyérnyi kis strandszigetre támaszkodó szállót csak úgy tekinte­nénk, mint Hévíz támaszpontját, mint­ha e kényelmes szállónak nem volna másfajta idegenforgalmi szerepe. Pedig van s nem is akármilyen, mert hiszen a téli Balaton vonzóereje sok tekintetben megközelíti a nyári Balatonét. Nincs Európában még egy olyan méretű s rendszeresen befagyó víztükör, amely egyenletességével, biz­tonságával, széljárásával olyan alkal­mas lenne egy most feltörő téli sport, a jégvitorlázás gyakorlására, mint a Balaton s az elsősorban a végtelen ki­terjedésű keszthelyi öböl. Eddig is fel-feltűntek a Balaton jegén a ver­senyautó sebességével száguldó „téli szitakötők”, ezek azonban a helybeli lakosság örömét szolgálták, mert a sportvendég elhelyezésére nem volt le­hetőség. Elegendő-e mindez ahhoz, hogy Keszthelyt kiemelje a rezervátum csöndjéből, zártságából s egész évben eleven életre késztesse? Hiszen a nyá­ri fürdőévad és téli jégidény között hosszú és eseménytelen hónapok tel­nek el? Tegyük tehát hozzá, hogy a közeli keszthelyi hegység erdei és a valamivel távolabbi, de könnyen el­érhető bakonyi és a somogyi erdők Művelőd éli ház Vállalati üdülő (Novotta Ferenc (elvételei) ban szabadult ki egy történelmi re­zervátumból. A jelen biztató képeit már fölvázol­va, vessünk néhány kutató pillantást Keszthely közeli és távolabbi jövőjébe, kíséreljük meg a rendelkezésünkre ál­ló ismeretek alapján Keszthely továb­bi fejlődésének erővonalait papírra vetni. A mai magyar kisvárosok gyors — nemegyszer azonban robbanássze­rű — változásának és fejlődésének hajtóereje általában az ipar, amely a főváros ipari telítettsége, Budapest hosszú távra tervezett átalakításának üteme szerint egyre nagyobb mérték­ben áramlik a vidéki városokba, sőt nagyobb községekbe is, megvetve a mo­dern emberi települések alapjait. Be­szélhetünk-e Keszthelyen arról, hogy az ipartelepítési politika a közeli vagy távolabbi jövőben döntő módon meg­változtatja a városka légkörét, kül3Ő arculatát, életviszonyait, társadalmi szerkezetét? Aligha, s tegyük hozzá, semmi, sem lenne végzetesebb és veszedelmesebb Keszthelyre, mint egyfajta erőltetett iparosítás. Ügy tűnik, erre lehetőség sincsen, mert ha Magyarország ipari térképét kiterítjük, Keszthely mint egy sokágú csillag középpontja, kiter­jedt ipari vidékek közepén fekszik, ezeknek a vidékeknek azonban nem mutatkozik behatolási törekvése a re­zervátum területére. A közeli Tapolca a bakonyi bauxitbányászat lakótelepé­vé fejlődik, ugyanakkor megtartva történelmi, emlékeit és regényes szép­ségét. Délkeleten, valamivel távolabb a zalai olajvidék fekszik, a csillag ágainak többi sugarán a már erősen iparosodott' Pápa, az iparosodás álla­potában levő Mosonmagyaróvár. Te­gyük még azt is hozzá, hogy Keszt­helynek nincs érdemleges nyersanyag­tartaléka, amely lehetővé tenné az ipa­ri fejlesztést. Mi az a tényező tehát, amelynek is­meretében Keszthely fejlődéséről, az évszázados beszűkülésből való kibon­takozásáról beszélhetünk? Ez a ténye­ző az idegenforgalom, amely a Bala­­ton-parti városok és üdülőhelyek kö­zül Keszthelyre különösen nagy szere­pet ró. Említettük már, hogy Keszthely idegenforgalma egy helyben topogott, amikor Füred, Siófok, Földvár, Lelle és Fonyód régen megindultak az üdü­lőhelyi fejlődés útján, Keszthely azon­ban oly lassan követte gyarapodásu­fekvésű és kellemes légkörű városka teljesen kimarad a nagy áramlásból. Az ötvenes években épült kényelmes motel ugyan már gyarapította Keszt­hely hosszabb-rövidebb ideig itt-tar­­tózkodó vendégeinek számát, ezek azonban többnyire csak átutazók vol­tak, északi és nyugati utazók álltak itt meg egy-egy éjszakára, hogy másnap folytassák útjukat az Adria felé. A döntő változás kezdetének az idei évet kell tekintenünk, amikor a keszt­helyi öböl partján felépült a Hotel He­likon, a balatoni szállodaépítési prog­ram legsikerültebb alkotása, amely elsősorban azzal emelkedik a tópar­ton épült óriási és középszállodák fö­lé, hogy kétharmad részben fűthető, télen is használható. Ezzel Keszthelyt az első olyan balatoni fürdőhellyé avatta, amelyben mód nyílik az egész éves idegenforgalom kialakítására. De lesz-e vendége a tóparti szállo­dának, amely szürke-vörös sejtrend­vadászati lehetőségei már fölhívják a vadászati világkiállítás vendégeinek fi­gyelmét arra a gazdag vadászterületre, amelynek természetes központja Keszthely. Az ősz a badacsonyi borvi­dék színes és vidám szüreti képeivel vonzza a vendéget, a tavasz pedig a kis-balatoni, az „igazi” rezervátum lassan benépesedő ősnádasának ritka látványosságával, amely napjainkban — amikor a természet ismét „divatba jött” — nemcsak tudósokat és hiva­tásos megfigyelőket vonz, de egyszerű érdeklődőket is. Ily módon biztosra vehetjük, hogy Keszthely — hozzászámítva Hévizet, a Kis-Balatont, az öböl sportlehetőségeit — a legjobb úton van afelé, hogy vég­képp kitörjön rezervátumi állapotából s beérkezzék az élő, fejlődő kisvárosoK közé. Baráti Géza 13

Next

/
Thumbnails
Contents