Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-09-04 / 18. szám
BOLDIZSÁR IVÁN: O ialaiőiű napló (Augusztus—szeptember.) Augusztusban természetesen a Balatonon voltam, nem is írhatnék máshonnan naplót. De mire ezek a sorok eljutnak a világ minden részébe, szeptember lesz, talán október, és az olvasónaplómat csak olvasmánynak használhatja, holott egy kicsit kalauznak is szánom. Nagy szerénytelenség volna, ha arra kérném a nyájas olvasót, aki esetleg jövőre jön le a Balatonhoz, hogy tegye félre ezt az írást és vegye elő, amikor hazafelé tart a repülőgépen, hogy tudja, mit nézzen meg és mit ne, hol vacsorázzon és mit kerüljön el, hol jó a parti föveny és hol pocsék. Mert úgy van az ember a Balatonnal, mint a családjával: nem elégszik meg azzal, hogy örül neki, de javítani is akarja; büszke rá és ezért nem viseli el, ha a család tagjai olykor nem ütik meg azt a mértéket, amit az ember elképzel. Hogy félreértés ne essék, szerelmi vallomással kezdem,. Imádom a Balatont és a szülőföld, a boldogság, a szépség, a feloldódás fogalmai tudatomban gyermekkoromtól kezdve összeolvadnak a Balaton képével. Vitorlásra szállni Tihanynál, jó szelet fogni a tó közepéig, visszapillantani a félszigetre, látni az apátság aranysárga tornyát kirajzolódni a villogóan kék égre, megsejteni a levendulások halvány liláját, megérezni ott, ahol a domb hajlatában kissé párás a levegő, a titokzatos belső tó tükrét, aztán elnyúlni a csónakfenéken és csak az eget nézni — nem vetekszik ezzel sem a Földközi-tenger, sem a Csendes-óceán, sem a Genfi-tó, legalábbis nekem, nem. Vagy kiúszni Balatonedericsnél a másfél métert jelző piros bolyán túl vagy egy kilométert, kockáztatni a fehérzászlós mentőcsónak legényének idegességét és füttyszavát, de közben nézni, csak egyre nézni a szigligeti öblöt, háttérben a Badacsony koporsóját, amelyre rárajzolódik a szigligeti kis kúpos vulkán vonala, előtte pedig a földkerekség leg bűbájosabb dombja, amelynek a neve is népmesébe illő, a Királynő szoknyája — nem is tudom, hogy lehet élni, ha az ember ezt nem látta, de biztosan nem érdemes. (Szigliget és Ederics) Szigliget neve is már önmagában olyan, hogy az embernek népdalok és rokokó románcok jutnak az eszébe. Sziget is, liget is, Kisfaludy is, várrom is, regényes hősi falu is, barokkhomlokzatú parasztházak is: elképzelni sem lehetne pompásabb nyaralóhelyet, ha a szigligetiek egy kicsit törődnének a strandjukkal is. Évről évre nagyobb a bánatom, amikor azt látom, hogy az országnak ezen a legszebb pontján a strand se nem homokos, se nem gyepes, mert fűmaggal szórták be, kinő időnként egy kis zöld, de nem locsolják, a fű kiégett, esténként nem söprik fel rendesen, és a stéget sem gondozzák. Szerencse, hogy ha az ember besétál a vízbe, mindezt elfelejti. A Balaton kellemesen langyos, bársonyos, sejtelmes, átöleli és csókolja az embert. Milyen más az edericsi strand. Ennek a falunak legtöbb ember a hírét sem hallotta. Balatonederics a neve, de a falu nem is ér le a vízpartig, a Szentgyörgy-hegy alatt van egy fészekalja ház egy kis fehér templom körül. De a tanács-2 elnök modernül gondolkozó ember, nem sajnált szép strandot építtetni. A füvet gondozzák, az esti hulladékokat összeszedeti, a büfében még bajor sört is árulnak, és a parti föveny úgy simogatja az ember talpát, hogy már ettől elandalodik. Hát még ha ehhez hozzáteszem, hogy a belépődíj csak egy forint, még megtépázott dollárárfolyamon is alig kifejezhetően mikroszkópikus ár, akkor érthető, hogy napomat ezen a strandon töltöttem. (Csuka) A Balaton a fogasról nevezetes, és valóban, nincs ennél finomabb hal. Kár, hogy a pesti és budai vendéglőkben könnyebben hozzájutni, mint a Balaton mellett. Ezen a balatoni halászok és horgászok úgy segítettek, hogy a kevésbé népszerű csukát ott tartják. Badacsonyban két-három bódéban is árulnak rostonsült növendékcsukákat. Nem hosszabbak egy férfi arasznál, ott sütik az ember előtt, még, aki csak a bor kedvéért kerül el a badacsonyi bódésorhoz, annak is megcsapja az orrát és egy kicsit talán túlságosan is egyszerű módon, pergamentpapirra tálalva, ujjaival tördelve belőle, elfogyasztja. ízese bb, jellegzetesebb, omlósabb a süllőnél. Alig van az országnak olyan helye, ahol ekkora az idegenforgalom. A sült csukára aztán igazán csúszik a kéknyelű, a rizling, a szürkebarát és a muskotály. Poharanként mérik, és akinek kedve van, egy kis összehasonlító borászatot végezhet, ahogy a különféle termelőszövetkezetek, állarjii gazdaságok és magános termelők borait, egy-egy decit rendelve, végigkóstolja. (Gótikus templom) Magyarország egyik idegenforgalmi titka a kőröshegyi templom. Kőröshegy — Szántód felett van, éppen szemben Tihannyal — egy Balaton melletti falu, de nem balatoni, mert nem ér le a vízhez, pontosabban: az utóbbi években balatoni faluvá lépett elő, az autósok felfedezték tágas, levegős, szép főutcáját, ódon és új parasztházait, ahonnan kocsival egy pillanat alatt le lehet menni a vízpartra. Legfőbb nevezetessége az Árpádkori gótikus temploma. Más ez a gótika, mint az égbetörő francia, vagy a csipkésfalú rajnamentú Itt a templom vár és erősség is volt mindig, a gótikus csúcsíveket és a mérmüves szerkezeteket, a bolthajtásokat várvastagságú falak óvják. Ittmaradt ez a templom és vastag falainak csodálatos akusztikája ide csábította a zenekedvelőket. Az idén nyáron minden második szombaton „Pannóniái ének” címmel orgonahangversenyt tartottak. A magyar zene évszázadainak dallamai hangzottak fel, a virágénekektől Bartókig, Kodályig, Szervánszkyig, Csokonaiig. A balatoni nyárhoz az is hozzátartozik, hogy az ember estéit nemcsak kiskocsmákban vagy sétálással tölti: kedden hangversenyt hallgat Tihanyban, pénteken átmegy Veszprémbe, szombaton Kőröshegyre. A Balaton Magyarországnak nemcsak legnagyobb fürdőhelye, legkedvesebb játszótere, de hangversenyterme, kiállító helyisége, kulturális gyűjtőpontja is. Hát még ha több kisebb, olcsóbb szállót is építenénk, amelyben külföldiek és magyarok a mostaninál közelebb kerülhetnének egymáshoz!... A HAJRA MAGYAROK! — OLIMPIAI REJTVÉNYPALY ÁZATUNK ÚJABB NYERTESEI A Hajrá magyarok! — olimpiai rejtvénypályázatunkra még mindig érkeznek a megfejtések a világ minden tájáról. A helyes megfejtések kilencedik sorsolásán a következe honfitársaink nyertek egy-egy szép hanglemezt, amelyet már el is Juttattunk elmükre: Bánfl Des — USA, Fiuk Ottó — Ausztrália, Huber Charlesz — USA, Lipcsei István — Svédország, Kenedl Zsuzsanna — Ausztria. Orvosi készülékeink és gyógyszereink sikere Pekingben A pekingi központi kiállítási teremben megrendezett magyar orvosi készülékek és gyógyszerek kiállítása sikerrel zá - rult. Amint a kiállításon részt vett magyar külkereskedelmi és gyógyszeripari szakemberek hazaérkezésük után elmondották: a kiállítás elősegítette, hogy Kínában is jobban megismerjék a világszerte elismert termékeket. A Medicor Művek készülékeit többségében a helyszínen megvásárolták. A kínai külkereskedelmi és egészségügyi szervek érdeklődéséből arra lehet következtetni, hogy az orvosi műszer- és a gyógyszer-kereskedelemben egyaránt lehetőség nyílik az üzleti kapcsolatok kiépítésére. BÉLYEGSAROK Magyar, német, francia, angol és orosz nyelvű felirattal Jelent meg az a gyönyörű bélyegblokk, amelyet a magyar posta 1971. augusztus 27-én bocsátott ki, annak emlékére, hogy ezen a napon nyílt meg Budapesten a Vadászati Világkiállítás. A 10 forint értékű, erdórészletet s az előtérben négytagú özcsaládot ábrázoló blokk Légrády Sándor grafikusművész tervezése. Két kép augusztus 20-ról: tűzijáték Budapesten — virágkarnevál Debrecenben Ünnepelt az ország Felvonulásokkal, gyűlésekkel, népünnepélyekkel, nagyszabású rendezvényekkel üdvözölte népünk az alkotmány megteremtésének huszonkettedik évfordulóját, megemlékezett államalapító királyunk, I. István születésének 1001. évfordulójáról, és köszöntötte a? új kenyér ünnepét. Két napon át folytak az ünnepségek az augusztusi forró napsütésben. A „négy folyó városa”, a várossá nyilvánításának 700. évét ünneplő Győr nyitotta a sort, ahol Gáspár Sándor, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet s felavatta az új városközpontot és a jubileumi emlékművet, Mikus Sándor, Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Alkotmánynapi nagygyűlést rendeztek augusztus 19-én a díszbe öltözött mecseki szénmedence ifjú városában, Komlón, itt Óvári Miklós, a MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Gyáravatásra gyűltek össze Selypen, az új azbesztcementnyomó-csőgyárat Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter avatta fel. Nagyivánban új vízmüvet nyitottak, a diósgyőri Lenin Kohászati Üzemek törzstagjait aranygyűrűvel jutamazták, az ünnep előestéjén Salgótarjánban megkezdődtek a harmadik Duna menti folklórfesztivál rendezvényei. Szlovák néprajzi és helytörténeti kiállítás nyílt a Nógrád megyei Bánkon, s az egri várban felavatták a középkori várszékesegyház feltárt és helyreállított romterületét. Hogy csak néhány ünnepi mozzanatról tegyünk említést. Augusztus 20-ának nagy napján Budapesten, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes tisztavatás volt és zenés felvonulás az állami zászló előtt. A Parlament épülete előtt ezrek jelenlétében Czinege Lajos honvédelmi miniszter tartott beszédet Veszprém a vár főterén ünnepelt, ott volt a többi közt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Kárpáti József, a Magyarok Világszövetsége főtitkára, dr. Ijjas József kalocsai érsek, dr. Klempa Sándor, a veszprémi római katolikus egyházmegye apostoli kormányzója és dr. Bakos Lajos, dunántúli református püspök. A beszédet Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondotta. Arról szólt, hogy az elmúlt évben Székesfehérvárott kezdődött és most itt, Veszprémben fejeződik be az István király születésének milleniumi éve, így a történelmet formáló nagy király személyére való visszaemlékezést, korának két nevezetes városa foglalja keretbe. Az örökös dolga — mondotta Bencsik István — nemcsak a ráhagyott javak megbecsülése, megóvása, hanem a gyarapítása is. Sokszor bontani kell ahhoz, hogy valami újat építhessünk, sokszor szakítani kell azzal, ami volt, hogy valami új, valami szebb legyen. Az Árpád nemzetségéből való István király államférfiúi és emberi nagyságát mi abban látjuk, hogy ezt az igazságot felismerte, és egész életművében maradéktalanul megvalósította. A Mátra „fővárosa”, Gyöngyös is nagyszabású ünnepséggel köszöntötte az alkotmányt, Szabolcs-Szatmár megyében pedig a legkiemelkedőbb megemlékezés Fehérgyarmaton volt, ahol dr. Orbán László, a MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese hangsú lyozta: alkotmányunk jelentőségét az adja, hogy mindörökre és visszavonhatatlanul tör, 4nybe iktatta a munkásosztály hosszú harcának legnagyobb győzelmét: a mi hazánkban minden hatalom a dolgozó népé! Az ünnepi napon hazaiak és külföldi vendégeink félmillióan gyönyörködtek a Dunán megrendezett hagyományos vízi és légiparádén, és milliók az est fénypontján, a gellérthegyi tűzijátékon. AZ UTASELLÁTÓ pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat, 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni: UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkeztetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ KELSO IMPORT INC. 15, West 18th Street, NEW YORK, NY. Y. 10010, USA. Telefon: 255—0099. Értesíti mindazon érdeklődőket, akik Magyarországra kívánnak hazatelepülni, hogy Budapesten, vagy vidéki városokban önálló telekről, modern, fából épített házak vételéről részletes információval szolgálunk. Érdeklődők a fenti címre írjanak, vagy telefonáljanak.
