Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 2. szám
Hévíz A CSÜZ TISZTÍTÓTÜZE Ez a különös cím nem takar semmiféle meghökkentő rejtélyt, csak arról árulkodik, amit mindjárt írásom elején amúgyis szívesen elárulok: Magyarország legnagyobb gyógyfürdőjéről, a Keszthely közelében levő Hévízről lesz szó. Közigazgatásilag ugyan Hévíz nem tartozik Keszthelyhez, de nem csupán a közelség, hanem bizonyos értelemben az egymásrautalság is szükségessé teszi, hogy a Balaton északnyugati csücskében levő kisvárossal közösen említsük ezt a nevezetességet; az ízületi bántalmakban szenvedők gyógyító paradicsomát. A keszthelyi vadaskert árnyas útjain közelíthető meg Hévíz környéke, gépkocsival alig tíz perc az út, s az idegen sem tévesztheti el célját: hiszen nem csupán a táj, a völgykatlanba zárt természeti jelenség egyedi látványa, hanem az illatok elegye is tévedhetetlenül oda vezeti. Ez a gyógyhely híres kristálytiszta, ibolyántúli sugárzásoktól terhes levegőjéről, a meleg vizű források révén létrejött különleges faunájáról, s a szélben keringő illatról, amely bizonyos értelemben kellemes, más értelemben viszont kissé facsarja az orrot. A gyógyvíznek ugyanis jelentős kénhidrogén tartalma van, s azt hiszem, senki előtt sem titok, hogy a kénhidrogénnek kevés köze van az ibolyához. Komolyra fordítva a szót, Hévíz nem elsősorban az egészséges emberek számára csábító üdülőhely, hanem a legkülönfélébb mozgásszervi, ízületi és bőrbetegségek ritkán tapasztalt hatású gyógyhelye. Maga a táj különbözik minden megszokottól, a zárt völgykatlan, a meleg víz kigőzölgésétől érintve mediterrán vidékre emlékeztet, bujább itt a növényzet, elevenebb az állatvilág, mint másutt; a Kis-Balaton rezervátumából olykor különleges madarak látogatnak el ide, 12 néha feltűnik a fekete gólya is, habár ez a bennszülöttek szerint rossz ómen, mert azt jelzi, hogy nyáron sok lesz a szúnyog. A legkülönbözőbb érdekes, tudományos megállapítások, tények és múltbeli legendák fűződnek a természet e kicsiny darabjához. Egy legenda szerint a forrás valamikor csodás módon tört a felszínre, a római cézárok Pannóniában élő leszármazottja, a gyermek Flavius sorsával hozza kapcsolatba ez a beszély Hévíz keletkezését. A kis Flavius nagyon beteg volt, a leghíresebb orvosok sem tudtak segíteni rajta, s akkor dajkája, a titokban keresztény hitre tért öreg dada Istenhez fohászkodott. A földből az imára felfakadt a csodatévő forrás, a római gyermek meggyógyult, a szeretet mentette meg. Mindebből csak annyi igaz, hogy Hévíz levegője, forrásai a rádium tartalmú finom, szemcsés iszap olykor segítenek valamely betegségen akkor is, ha az orvosok egyéb tudománya hatástalan marad. De a forrás sokkal előbb tört fel a mélyből a rómaiak koránál. Régebbi, mint a Balaton, egyes feltételezések szerint 16 millió éves, de Cholnoki Jenő, a híres természettudós is öt-hat ezer esztendő időkulisszái mögé helyezi a keletkezés időpontját. Az ősforrás fölbukkanása kapcsolatos a hajdan volt időkben lejátszódott vulkáni tevékenységgel, kilométeres mélységekből nagy erővel préselődik a felszínre a víz. Ezek a források több vizet adnak, mint a budai gyógyforrások együttvéve. A tó tíz hold területű, de ha a felesleges vizet nem vezetnék a Zalába, ez a terület rövidesen duplájára nőne. A legnagyobb mélység 36 méter, a hőfok 34—35 Celsius, de még télen is eléri a 30 fokot. A víz a legkülönfélébb ásványi anyagokat tartalmazza, hogy csak a legfontosabbakat említsük: káliumot, nátriumot, magnéziumot, s túl ezen szénsavat és kénhidrogént. Az iszap radioaktív. A hatalmas erővel feltörő források miatt a víz állandóan kavarog, ezért a gyógyító erejű ásványi anya-A keszthelyi főtér gok állandóan jelen vannak a felszínen is; ez a jelenlevés példátlan eredményességet jelent az ízületi megbetegedések, gyulladások, bénulások, ideggyulladások, a trombózis és az ekcéma gyógyításában. Hatalmas lehetőségek ezek, de legutóbbi időkig, sajnos, nem voltak teljesen kihasználva. Hévízen csak kis befogadó képességű kórház épült, az üdülők, a SZOT- szanatóriumok is csak korlátozott számú vendéget fogadhatnak. Hiába, hogy a gyógyító iszapot elszállítják az ország más egészségügyi intézményeihez, sőt külföldre is, ezek a megoldások nem járulnak hozzá Hévíz fejlődéséhez, bizonyos értelemben vett elzártságának megszűnéséhez. A kórház mellett van a gyógyfürdő, most építik a nagy méretű gyógyszállót és a modern, sok ember számára lehetőséget biztosító üdülőket is. Jelenleg Hévíz barátságos hangulatával, fürdőivel, ivócsarnokaival, régi házaival még az elmúlt korokat idézi. A tóparton tornyos, színes, fatornácos épületek állnak, a gyógyfürdő víz fölé emelt épületei ezek, csodálatosan szép, megnyugtató a látvány: a kékeszöld vízen a napfényben tündérrózsák remegnek, bent az enyhén gőzölgő víztükör fölött a „pletykapadon” üldögélnek a betegek, a kis Flavius kései követői. Különös módon, itt, szinte a megérkezés pillanatában enyhül a kór, ennek a gyógyhelynek vidámító légköre van, nem csupán a víz emészti a betegséget, hanem a környezet, a levegő, a különleges nyugalom is. így történik aztán, hogy valódi tartalma ellenére, Hévíz mégsem a betegség rezervátuma. A Balaton közelsége, a táj természeti szépsége, a pezsgő fürdőhelyi élet nem csupán a gyógyulásra sóvárgókat csábítja, hanem az egészségeseket is. Aki Keszthelyen jár, az okvetlenül elmegy Hévízre; ilyen értelemben is a városhoz tartozik ez a kis település, a forgalma szokatlanul nagy, egy-egy napra is érdemesnek tartják az emberek felkeresni. Ügy érzem, s ezt az érzést tények támasztják alá, hogy Hévíz előtt nagy jövő áll. A tündérrózsákkal ékeskedő tó alkalmas arra, hogy környékén nem csupán Magyarország, hanem Európa egyik legkellemesbb üdülőgyógyhelye alakuljon ki. De ehhez építeni kell: szállodákat, üzleteket, egyszóval mindazt, amire egy korszerű üdülőhelynek szüksége van. A magyar idegenforgalom vezetői tudják ezt, e szerint készülnek a tervek, figyelembe véve azt is, hogy Hévíz nem csupán nyáron, hanem télen is fogadhat vendégeket. Keszthely mellett ez a kis település apró gyöngyszem, de szinte felbecsülhetetlen értéke van. Kristóf Attila Cj lakótelep A HERCEC Milyen jövője lesz a hercegi kastélynak? Mi lesz szerepe és rendeltetése Keszthely kiemelkedő barokk műemlékének, a kisvárosi Festetics palotának, amelynek végső formáját a Georgikon-alapító, a helikoni írói ünnepségeket rendező és szervező Festetics György alakította ki? Az osztrák hadsereg alezredese ezrede tisztikarával az országgyűléshez fordul s azt kívánja, hogy a magyar ezredek szolgálati nyelve a magyar legyen, ezek az ezredek békében idehaza, Magyarországon állomásozzanak. Az uralkodó haditörvényszék elé akarja állíttatni a tisztikart, Festeticset áthelyezésre ítélik, 1791-ben kilép a hadseregből, hazatér Keszthelyre, innen többé alig mozdul ki s vagyonát az irodalom oltalmának, a gazdasági műveltség kiterjesztésének, a Georgikon alapításának és fejlesztésének szenteli. Könyvtára országos, később világhírűvé válik. Levéltára nemzeti kincseket zár be. Ennyi a leghíresebb — és nemzeti becsben álló — keszthelyi Festetics rövid története. Hogyan állítsuk a nemzeti műveltség szolgálatába egykori kastélyát, a keszthelyi barokk palotát, amelyet hetvenkét holdas park vesz körül? Azt már a múlt számban megírtam, hogy a budapesti Mezőgazdasági Múzeum gondozásában és szervezésében a kastélyhoz csatlakozó majorsági épületekben Georgikon Major Múzeum néven egy feudális nagybirtok korabeli állapotát és munkaeszközeit bemutató közgyűjtemény és múzeum felállítását tervezik. De mi lesz, mi legyen a kastélyépület, a könyvtár, a levéltár, a hangversenyterem, a roppant épület szobatengerének a sorsa? E pillanatban, ezekben a hetekben állványerdő fogadja a kastély látogatóit. Az építési területre belépni nem lehet, két nagy építési vállalat tetőcserét végez és a hazai műemlékvédelem hatalmas költséggel restauráltatja egyik legszebb, s történelmileg híres műemlékünket. Tehát a szocialista kor kastélyt „épít”? Űjjáépit, mindenesetre. Azt tervezik — nálunk azonban a határidők mindig elcsúszna)<j kissé —, hogy 1972-ben, a Georgikon alapításának 150. évfordulóján megnyitják a majorsági kastélymúzeumot, s miután az építők 1972. március 31-re ígérik a fölújított, restaurált kastély átadását, 1972-ben újból megnyithatják az épület közgyűjteményeit a nagyközönség és a külföldi érdeklődők előtt. Számos terv merült föl: legyen a kastély alkotóház, legyen nemzetközi luxusszálló, legyen levéltári kutatási központ, miután egyesítenék a körmendi híres Batthyány-levéltár és a keszthelyi Festecsics-levéltár óriási nemzeti értéket jelentő anyagát. Legyen a kastély könyvtármúzeum, műemlékkönyvtár, amelyből az országban csak még kettő van: a zirci volt cisztercita és a gyöngyösi volt ferences könyvtár. Döntés még nincs, csak az építési munkák folynak, de bizonyosnak látszik, hogy nem alkotóház, nem luxusszálló, hanem a hazai művelődés egyik központja lesz a keszthelyi barokk kastély. Az épület jelentős részét a műemlék könyvtár és levéltár foglalja el. számos teremben, korabeli bútorokkal, festményekkel berendezve és díszítve kastélymúzeumot rendeznek be, s a Helikon Könyvtár épületében könyvtáros továbbképző iskola felállítását tervezik. A híres Goldmark teremben, a kastély hangversenytermében pedig a jövőben is változatlanul kiemelkedő nyári hangversenyeket tartanak majd. A keszthelyi Festetics Könyvtár, amely az Országos Széchényi Könyvtár felügyelete alatt áll Helikon Könyvtár néven, az ország egyik legszebb, s legértékesebb közgyűjteménye. A Festetics-levéltár pedig, amelyet a család a régi birtokos gersei Pethő-féle középkori levéltárral egyesített (a mai kastély helyén valaha a Pethők várkastélya állt), a nemzeti művelődésnek, történetkutatásnak kiemelkedő forrása. De az irodalomtörténeti vizsgálódásnak is. Az idők hajnalán, 1948 szeptemberében, miután állami tulajdonba került e felmérhetetlen kincs, a keszthelyi kastélyban, dr. Hajdú Péter könyvtáros szíves útmutatásai nyomán, magam is átnéztem a roppant levéltár egy részét. «I>-e *"w* • T~ tT'rrr "ü j
