Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 2. szám

Hévíz A CSÜZ TISZTÍTÓTÜZE Ez a különös cím nem ta­kar semmiféle meghökkentő rejtélyt, csak arról árulkodik, amit mindjárt írásom elején amúgyis szívesen elárulok: Magyarország legnagyobb gyógyfürdőjéről, a Keszthely közelében levő Hévízről lesz szó. Közigazgatásilag ugyan Hé­víz nem tartozik Keszthely­hez, de nem csupán a közel­ség, hanem bizonyos értelem­ben az egymásrautalság is szükségessé teszi, hogy a Ba­laton északnyugati csücské­ben levő kisvárossal közösen említsük ezt a nevezetessé­get; az ízületi bántalmakban szenvedők gyógyító paradi­csomát. A keszthelyi vadaskert ár­nyas útjain közelíthető meg Hévíz környéke, gépkocsival alig tíz perc az út, s az ide­gen sem tévesztheti el célját: hiszen nem csupán a táj, a völgykatlanba zárt természeti jelenség egyedi látványa, ha­nem az illatok elegye is té­­vedhetetlenül oda vezeti. Ez a gyógyhely híres kristály­­tiszta, ibolyántúli sugárzá­soktól terhes levegőjéről, a meleg vizű források révén létrejött különleges faunájá­ról, s a szélben keringő illat­ról, amely bizonyos értelem­ben kellemes, más értelem­ben viszont kissé facsarja az orrot. A gyógyvíznek ugyan­is jelentős kénhidrogén tar­talma van, s azt hiszem, sen­ki előtt sem titok, hogy a kénhidrogénnek kevés köze van az ibolyához. Komolyra fordítva a szót, Hévíz nem elsősorban az egészséges emberek számára csábító üdülőhely, hanem a legkülönfélébb mozgásszervi, ízületi és bőrbetegségek rit­kán tapasztalt hatású gyógy­helye. Maga a táj különbözik minden megszokottól, a zárt völgykatlan, a meleg víz ki­gőzölgésétől érintve mediter­rán vidékre emlékeztet, bu­jább itt a növényzet, eleve­nebb az állatvilág, mint má­sutt; a Kis-Balaton rezervá­tumából olykor különleges madarak látogatnak el ide, 12 néha feltűnik a fekete gólya is, habár ez a bennszülöttek szerint rossz ómen, mert azt jelzi, hogy nyáron sok lesz a szúnyog. A legkülönbözőbb érdekes, tudományos megállapítások, tények és múltbeli legendák fűződnek a természet e ki­csiny darabjához. Egy legen­da szerint a forrás valamikor csodás módon tört a felszín­re, a római cézárok Pannó­niában élő leszármazottja, a gyermek Flavius sorsával hozza kapcsolatba ez a be­­szély Hévíz keletkezését. A kis Flavius nagyon beteg volt, a leghíresebb orvosok sem tudtak segíteni rajta, s akkor dajkája, a titokban ke­resztény hitre tért öreg dada Istenhez fohászkodott. A földből az imára felfakadt a csodatévő forrás, a római gyermek meggyógyult, a sze­retet mentette meg. Mind­ebből csak annyi igaz, hogy Hévíz levegője, forrásai a rádium tartalmú finom, szem­csés iszap olykor segítenek valamely betegségen akkor is, ha az orvosok egyéb tudo­mánya hatástalan marad. De a forrás sokkal előbb tört fel a mélyből a rómaiak korá­nál. Régebbi, mint a Balaton, egyes feltételezések szerint 16 millió éves, de Cholnoki Je­nő, a híres természettudós is öt-hat ezer esztendő időku­lisszái mögé helyezi a kelet­kezés időpontját. Az ősforrás fölbukkanása kapcsolatos a hajdan volt időkben lejátszó­dott vulkáni tevékenységgel, kilométeres mélységekből nagy erővel préselődik a fel­színre a víz. Ezek a források több vizet adnak, mint a bu­dai gyógyforrások együttvé­ve. A tó tíz hold területű, de ha a felesleges vizet nem ve­zetnék a Zalába, ez a terület rövidesen duplájára nőne. A legnagyobb mélység 36 mé­ter, a hőfok 34—35 Celsius, de még télen is eléri a 30 fo­kot. A víz a legkülönfélébb ásványi anyagokat tartalmaz­za, hogy csak a legfontosab­bakat említsük: káliumot, nátriumot, magnéziumot, s túl ezen szénsavat és kén­hidrogént. Az iszap radio­aktív. A hatalmas erővel fel­törő források miatt a víz ál­landóan kavarog, ezért a gyógyító erejű ásványi anya-A keszthelyi főtér gok állandóan jelen vannak a felszínen is; ez a jelenle­vés példátlan eredményessé­get jelent az ízületi megbe­tegedések, gyulladások, bénu­lások, ideggyulladások, a trombózis és az ekcéma gyó­gyításában. Hatalmas lehetőségek ezek, de legutóbbi időkig, sajnos, nem voltak teljesen kihasz­nálva. Hévízen csak kis be­fogadó képességű kórház épült, az üdülők, a SZOT- szanatóriumok is csak korlá­tozott számú vendéget fogad­hatnak. Hiába, hogy a gyó­gyító iszapot elszállítják az ország más egészségügyi in­tézményeihez, sőt külföldre is, ezek a megoldások nem járulnak hozzá Hévíz fejlő­déséhez, bizonyos értelemben vett elzártságának megszűné­séhez. A kórház mellett van a gyógyfürdő, most építik a nagy méretű gyógyszállót és a modern, sok ember számára lehetőséget biztosító üdülő­ket is. Jelenleg Hévíz barátságos hangulatával, fürdőivel, ivó­csarnokaival, régi házaival még az elmúlt korokat idézi. A tóparton tornyos, színes, fatornácos épületek állnak, a gyógyfürdő víz fölé emelt épületei ezek, csodálatosan szép, megnyugtató a látvány: a kékeszöld vízen a nap­fényben tündérrózsák remeg­nek, bent az enyhén gőzölgő víztükör fölött a „pletykapa­­don” üldögélnek a betegek, a kis Flavius kései követői. Különös módon, itt, szinte a megérkezés pillanatában enyhül a kór, ennek a gyógy­helynek vidámító légköre van, nem csupán a víz emészti a betegséget, hanem a környezet, a levegő, a kü­lönleges nyugalom is. így történik aztán, hogy valódi tartalma ellenére, Hévíz még­sem a betegség rezervátuma. A Balaton közelsége, a táj természeti szépsége, a pezsgő fürdőhelyi élet nem csupán a gyógyulásra sóvárgókat csá­bítja, hanem az egészségese­ket is. Aki Keszthelyen jár, az ok­vetlenül elmegy Hévízre; ilyen értelemben is a város­hoz tartozik ez a kis telepü­lés, a forgalma szokatlanul nagy, egy-egy napra is érde­mesnek tartják az emberek felkeresni. Ügy érzem, s ezt az érzést tények támasztják alá, hogy Hévíz előtt nagy jövő áll. A tündérrózsákkal ékeskedő tó alkalmas arra, hogy környé­kén nem csupán Magyaror­szág, hanem Európa egyik legkellemesbb üdülőgyógy­helye alakuljon ki. De ehhez építeni kell: szállodákat, üz­leteket, egyszóval mindazt, amire egy korszerű üdülő­helynek szüksége van. A ma­gyar idegenforgalom vezetői tudják ezt, e szerint készül­nek a tervek, figyelembe vé­ve azt is, hogy Hévíz nem csupán nyáron, hanem télen is fogadhat vendégeket. Keszthely mellett ez a kis település apró gyöngyszem, de szinte felbecsülhetetlen értéke van. Kristóf Attila Cj lakótelep A HERCEC Milyen jövője lesz a hercegi kastélynak? Mi lesz szerepe és rendeltetése Keszthely kiemelkedő barokk mű­emlékének, a kisvárosi Festetics palotának, amelynek végső formáját a Georgikon-alapító, a helikoni írói ünnepségeket rendező és szer­vező Festetics György alakította ki? Az osztrák hadsereg alezredese ezrede tisztikarával az országgyű­léshez fordul s azt kívánja, hogy a magyar ezredek szolgálati nyelve a magyar legyen, ezek az ezredek békében idehaza, Magyarországon állomásozzanak. Az uralkodó haditörvényszék elé akarja állíttatni a tisztikart, Festeticset áthelyezésre ítélik, 1791-ben kilép a hadse­regből, hazatér Keszthelyre, innen többé alig mozdul ki s vagyonát az irodalom oltalmának, a gazdasági műveltség kiterjesztésének, a Georgikon alapításának és fejlesztésének szenteli. Könyvtára orszá­gos, később világhírűvé válik. Levéltára nemzeti kincseket zár be. Ennyi a leghíresebb — és nemzeti becsben álló — keszthelyi Fes­tetics rövid története. Hogyan állítsuk a nemzeti műveltség szolgálatába egykori kas­télyát, a keszthelyi barokk palotát, amelyet hetvenkét holdas park vesz körül? Azt már a múlt számban megírtam, hogy a budapesti Mezőgaz­dasági Múzeum gondozásában és szervezésében a kastélyhoz csat­lakozó majorsági épületekben Georgikon Major Múzeum néven egy feudális nagybirtok korabeli állapotát és munkaeszközeit bemutató közgyűjtemény és múzeum felállítását tervezik. De mi lesz, mi legyen a kastélyépület, a könyvtár, a levéltár, a hangversenyterem, a roppant épület szobatengerének a sorsa? E pillanatban, ezekben a hetekben állványerdő fogadja a kastély látogatóit. Az építési területre belépni nem lehet, két nagy építési vállalat tetőcserét végez és a hazai műemlékvédelem hatalmas költséggel restauráltatja egyik legszebb, s történelmileg híres mű­emlékünket. Tehát a szocialista kor kastélyt „épít”? Űjjáépit, min­denesetre. Azt tervezik — nálunk azonban a határidők mindig elcsúszna)<j kissé —, hogy 1972-ben, a Georgikon alapításának 150. évforduló­ján megnyitják a majorsági kastélymúzeumot, s miután az építők 1972. március 31-re ígérik a fölújított, restaurált kastély átadását, 1972-ben újból megnyithatják az épület közgyűjteményeit a nagy­­közönség és a külföldi érdeklődők előtt. Számos terv merült föl: legyen a kastély alkotóház, legyen nem­zetközi luxusszálló, legyen levéltári kutatási központ, miután egye­sítenék a körmendi híres Batthyány-levéltár és a keszthelyi Feste­­csics-levéltár óriási nemzeti értéket jelentő anyagát. Legyen a kas­tély könyvtármúzeum, műemlékkönyvtár, amelyből az országban csak még kettő van: a zirci volt cisztercita és a gyöngyösi volt fe­rences könyvtár. Döntés még nincs, csak az építési munkák folynak, de bizonyos­nak látszik, hogy nem alkotóház, nem luxusszálló, hanem a hazai művelődés egyik központja lesz a keszthelyi barokk kastély. Az épület jelentős részét a műemlék könyvtár és levéltár foglalja el. számos teremben, korabeli bútorokkal, festményekkel berendezve és díszítve kastélymúzeumot rendeznek be, s a Helikon Könyvtár épületében könyvtáros továbbképző iskola felállítását tervezik. A híres Goldmark teremben, a kastély hangversenytermében pedig a jövőben is változatlanul kiemelkedő nyári hangversenyeket tarta­nak majd. A keszthelyi Festetics Könyvtár, amely az Országos Széchényi Könyvtár felügyelete alatt áll Helikon Könyvtár néven, az ország egyik legszebb, s legértékesebb közgyűjteménye. A Festetics-levél­­tár pedig, amelyet a család a régi birtokos gersei Pethő-féle közép­kori levéltárral egyesített (a mai kastély helyén valaha a Pethők várkastélya állt), a nemzeti művelődésnek, történetkutatásnak ki­emelkedő forrása. De az irodalomtörténeti vizsgálódásnak is. Az idők hajnalán, 1948 szeptemberében, miután állami tulajdonba került e felmérhetetlen kincs, a keszthelyi kastélyban, dr. Hajdú Péter könyvtáros szíves útmutatásai nyomán, magam is átnéztem a roppant levéltár egy részét. «I>-e *"w* • T~ tT'rrr "ü j

Next

/
Thumbnails
Contents