Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-08-20 / 17. szám
AC KÉPEK A MÁBÓL cSikl/ui Q bw bw t A MAQYAR \>JSÁQÍRÓI< ORSZÁQOS SZÖVETSÉQÉNEK FŐTITKÁRA RIPORTER: Hány éves? SIKLÓSI NORBERT: Negyvenhét. De én hiszek abban, hogy rám is érvényes, amit Rabindranath Tagore körülbelül így fogalmazott meg egy versében: őszbe csavarodnak fürtjeim, de ki bánja azt, egykorú vagyok mindenkivel. Ma még ugyan nem vagyok öreg, de mivel forradalmárnak érzem magam és így azt hiszem, mindig egykorú lehetek mindenkivel. RIPORTER: Mióta tölti be tisztségét? SIKLÓSI NORBERT: Főtitkári tisztségemet ezerkilencszázötvennyolc nyarától töltöm be. Húsz éve vagyok tagja az újságíró társadalomnak és úgy érzem, bírom kollégáim megbecsülését — ezért választottak meg főtitkárnak. RIPORTER: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége intézmény vagy társadalmi szervezet? SIKLÓSI NORBERT: Szövetségünk társadalmi és érdekvédelmi szervezet, amely az alapszabályzatban lefektetett demokratikus elvek alapján folytatja tevékenységét. A szövetség legmagasabb szerve a küldöttközgyűlés, amelyet négyévenként hívnak össze. E közgyűlés határozza meg a teendőket és választja meg a tisztségviselőket. RIPORTER: Milyen szerepet tölt be a szövetség az újságírók tájékoztatásában és képzésében ? SIKLÓSI NORBERT: Szövetségünk egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar sajtó tájékoztatási munkájának fejlesztését. Ennek érdekében a szövetségben működő szekciók — amelyek egy-egy terület újságíróit tömörítik — rendszeresen meghívják az állami, társadalmi és kulturális élet vezetőit. Ezeken a találkozókon az újságírók megismerkednek egy-egy terület időszerű kérdéseivel, és ugyanakkor ők is elmondják a munkájuk közben szerzett pozitív és negatív tapasztalataikat. Az e találkozók iránti érdeklődés bizonyítja, hogy mind a vezetők, mind az újságírók számára hasznosak ezek a találkozások. Az utóbbi tizenöt évben nagy lépést tettünk előre a tájékoztatásban. Például igen népszerűek a televízió fórumműsorai, amelyekben az állami, társadalmi és kulturális élet vezetői a telefonon feltett kérdésekre, akár „kényes” kérdésekre is azonnal válaszolnak. Kérdése második részére válaszolva elmondhatom, hogy szövetségünk nagy gondot fordít az újságírók képzésére és továbbképSiklósi Norbert zésére. Remélem, nem érti senki félre, ha azt mondom, hogy az újságírók felelőssége talán még a pedagógusokénál is nagyobb, mert ők valamennyi nemzedék tájékoztatását végzik. Az újságíró gyakornokok részére kétéves tanfolyamot hozunk létre. Ez idő alatt a gyakornokok a szerkesztőségi munka mellett minden héten egy napot az iskolán töltenek. Tapasztalataim szerint e módszer hatékonyságát a gyakorlat már eddig is bizonyította. Az iskola hallgatóinak 99 százaléka végleg a pályán marad, míg az annak idején az egyetemi újságíró tanszéken végzetteknek több mint egyharmada más pályákon kötött ki. Az újságírók továbbképzését az Újságíró Akadémia végzi, 10—12 tagozatán évente 300—400 újságíró tanul. Háromezer-egyszáz tagunk közül különböző tanfolyamainkon évente 800—1000 újságíró vesz részt. Orosz, angol, francia és német nyelvű kurzusaink igen látogatottak. Oktatási munkánk fontosságát aláhúzza a magyar sajtó fejlődése. Az utóbbi tíz évben a napilapok példányszáma megkétszereződött: több mint kétmillió. A hetilapoké megháromszorozódott; több mint hárommillió. Szinte minden családnak van rádiója és a családi otthonok több mint háromnegyedében ott a televízió. RIPORTER: Hogyan lehet valakiből Magyarországon újságíró? SIKLÓSI NORBERT: Az utóbbi tizenöt évben ugrásszerűen megnövekedett az újságírói hivatás iránti érdeklődés. A hazánkban végbement társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés szükségszerűen megnöveli az újságírókkal szemben támasztott követelményeket. Az újságíró gyakornokok iskolájára már csak egyetemet végzett fiatalok kerülhetnek. Rendkívüli és bizonyított tehetség esetén eltekintünk ettől a feltételtől, de később ezeknek a fiataloknak is diplomát kell szerezniük. Az utánpótlás kiválasztását nem bízzuk a véletlenre. A tehetségek felkutatása érdekében szövetségünk minden évben valamennyi egyetemen pályázatot hirdet. E pályázaton részt vevők közül választják ki a szerkesztőségek a legmegfelelőbbeket. RIPORTER: Milyen nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége? SIKLÓSI NORBERT: Szövetségünk tagja a Prágában székelő Nemzetközi Újságíró Szervezetnek. Ez a nemzetközi szervezet több mint 140 000 kollégát tömörít. E szám is bizonyítja, hogy a legtekintélyesebb újságíró világszervezetről van szó. Szövetségünk a legszorosabb együttműködésre törekszik a világ minden becsületes, demokratikus újságírójával. Tagjai vagyunk több nemzetközi szakmai szervezetnek is. RIPORTER: Kérem, beszéljen a szövetség egyéb nemzetközi kapcsolatáról és tevékenységéről. SIKLÓSI NORBERT: Bátran mondhatom, hogy nemzetközi kapcsolataink igen széles körűek. Ez természetesen összefügg azzal a sokrétű szakmai tevékenységgel, amely munkánkat jellemzi. Humorosan azt szoktuk mondani, hogy szövetségünk a tánctól a filozófiáig mindennel foglalkozik. E széles spektrum a külföldi kollégák érdeklődését is vonzza. Nagyon sok újságírószövetséggel van különböző együttműködésre szóló egyezményünk. Évente sok újságíró delegációt cserélünk, kétoldalú együttműködésre törekszünk a szocialista országok és a nyugateurópai országok társszervezeteivel. Sok nyugati kollégát is látunk vendégül, akik szívesen tanulmányozzák szövetségünk oktatási, szakmai és érdekvédelmi tevékenységét. Nemzetközi kapcsolataink fejlődése szempontjából igen jelentős a Nemzetközi Újságíró Szervezet Budapesten működő Újságíró Továbbképző Központjának munkája. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika haladó sajtója részére képeznek itt ki újságírókat. E tevékenységünk sok barátot szerzett már nekünk. RIPORTER: Mit tart személyes vonatkozásban működése legjelentősebb eredményének? SIKLÓSI NORBERT: Egy mondatban felelek: szövetségünk vezetőségét titkos szavazással választják, és a legutóbbi közgyűlésen a 280 küldött közül mindössze tizenegy szavazott ellenem. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál A Batthyány örökmécses Budapesten az V. kerületben (Vámos László (elv.)
