Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-08-07 / 16. szám
/i^A xyru-Q-itA o n s Ön is feledékeny? Ha az ember idős korában felkeresi gyermekkora színhelyét, meglepődik azon, hogy milyen kicsi is a ház, az udvar, mennyivel kisebb, mint amit emlékezetében megőrzött róla. Ez csak egyetlen jelenség, amikor az emlékezés csodájával és gyarlóságával találkozunk. Ezenkívül az emlékezés a nap minden órájában, percében meghatározza életünket, miközben számtalan probléma elé állít bennünket. Nem csoda, ha a kutatók ezrei foglalkoznak vele, hiszen az emlékezés az a folyamat, amelynek segítségével az ember képes a világ dolgainak megismerésére. Az ember ugyanis egész élete során benyomásokat gyűjt, azokat elraktározza, és szükség esetén feleleveníti. Hozzátehetjük, hogy Pavlov szerint az egyén minden életjelensége az agyirányítása és ellenőrző befolyása alatt áll. Ml AZ EMLÉKEZÉS? Az emlékezés szón olyan pszichés folyamatot értünk, amikor valami korábbi élményt felidézünk. Ha az átlagos ember memóriájának nagyságát érzékeltetni akarnánk, akkor játékosan azt mondhatjuk, hogy tartalmi rögzítésére annyi magnószalag kellene, amivel befedhetnénk a Föld felszínét. Ma már tudjuk, hogy az információs tevékenységet az érzékszerveink végzik, és az adatokat az idegrendszer dolgozza fel. Az emléknyom kezdetben elektromos alakban van jelen, végül is a tárolás számára kémiaivá alakul át. Ahhoz, hogy észleléseinket megjegyezzük, az kell, hogy emléknyomok jöjjenek létre az agyunkban. Emlékezetünkben megszámlálhatatlan emléknyom van, amely keresztezi egymást vagy sokféleképpen kapcsolódik egymáshoz. Egyik emléknyom izgalomba hozhatja a másikat, vagyis egyik kép felidézheti a másikat. Tágabb értelemben az emlékezet három folyamatot takar, ezek: a megjegyzés, az elraktározás és a felidézés. Az emlékezés úgy lesz tartós, ha az észlelés ismétlésével véssük emlékezetünkbe, hogy bármikor felidézhessük. A FEJÜNK NEM KÁPTALAN Az emlékezés kétféle. Van rövid lejáratú emlékezés, megnézünk egy telefonszámot, tárcsázunk, beszélünk, és a telefonszámot máris elfelejtettük. És van hosszú lejáratú emlékezés. És ezzel van napjainkban a legtöbb baj. Feledékenyek lettünk, nem jutnak eszünkbe dolgok, amikor éppen akarjuk. Érdekes, hogy később, amikor már nem fontos, felbukkanhat a keresett név vagy fogalom a feledés homályából, de ez már legtöbbször nem segít rajtunk. Bosszankodunk is emiatt eleget. Azt már tudjuk, hogy rossz hangulatban vagy fáradt állapotban az emlékek felidézése megnehezülhet, a korábbi eseményeket sötétebben látjuk, mint amilyenek valójában voltak. Nehézséget okoz, ha valamilyen ismeretanyaggal sokáig nem foglalkozunk. Az újonnan keletkezett benyomások elhomályosítják vagy megsemmisíthetik a régieket. Az emlékképek felidézése függ az akaratunktól is, amikor az emlékképek simán, akadálytalanul követik egymást, máskor hiába erőltetjük az emlékezetünket, hogy eszünkbe jusson valami, kísérletünk kudarcba fullad. Olyan eset is van, amikor régen elfelejtett emlékképek könnyen felmerülhetnek anélkül, hogy hosszan kutattunk volna utánuk. A ma emberének feledékenysége talán onnan ered, hogy a tudásanyag, amit egy úgynevezett tanult embernek be kell fogadnia, hatalmasan felduzzadt, ezzel szemben az agy befogadóképessége nem növekedett. IDŐS KOR ÉS EMLÉKEZÉS A pedagógusok szerint a fiatal nemzedék emlékezőtehetsége gyengébb, mint a megelőző generációé. Ennek oka lehet a rendkívül megszaporodott és egyre változatosabb külső ingerek feldolgozásának nehézsége. Időseknél mindenki természetesnek találja, hogy feledékenyek, öregeknél az agyvelőben bizonyos szövettani és működésbeli elváltozások következnek be, egyénileg igen különböző időben és változatos formában. Ma sem tudjuk, milyen tényezők döntik el az idegrendszer egyes részeinek öregedési sorrendjét és mértékét. Többek között megromlik az agy velő vérellátása, ez okozza a szellemi feszültség és kezdeményezés, elernyedését. Amikor a pszichés feszültség 'ellankad, az idős ember képtelen a hosszabb szellemi megerőltetésre. Ezzel együtt csökken az emlékezet folyamata is. Elsősorban a közelmúlt eseményei merülnek feledésbe, míg a régmúlt eseményeire való emlékezet erősödik. Gyakori azonban, hogy az emlékképek az idős korban megváltoznak, felcserélődnek, összeolvadnak. Egy bizonyos, a szellemi tétlenség meggyorsítja az agy sejtek öregedési folyamatát. ÚTBAN A MEGISMERÉS FELÉ Útban vagyunk annak megismeréséhez, hogyan és hol tárolódik az agyban az emlékezet. Nálunk dr. Ádám György, a budapesti egyetem fiziológia professzora foglalkozik az emlékezet problémájával. Azt kutatja, hogyan jut el a külvilági információ az agysejtekhez, hogy biofizikai vagy biokémiai törvények magyarázzák-e az agy tanulási és emlékezetrögzítési folyamatát? Szerinte a központi idegrendszer minden szakaszán bonyolult, zárt sejtkapcsolatok egész sora van. Tartós emléknyomrögzítés esetén szerkezeti elváltozások alakulnak ki a központi idegrendszer elemi egységeiben. Nehéz és még tisztázásra váró kérdés az, hogy hol helyezkednek el az emlékek? Mai felfogás szerint a molekulában. Másik kérdés, hogyan tárolódik az emlékezet? A kutatók, korunk nagy biológiai felfedezésénél, az öröklődésnél nagy szerepet játszó ribonukleinsavnál (RNS) kötöttek ki. Az RNS-nek döntő szerepe van az öröklött generációs információk átvitelében. Úgy tűnik, hogy az RNS-nek megvan az a képessége, hogy az emlékezet átvitelét is szolgálja. Eszerint a ribonukleinsav az emlékezet alapanyaga. AZ ÁLDOTT FELEJTÉS A felejtés a megjegyzést követő másodpercekben a legnagyobb fokú. Legkönnyebben a tulajdon-, a hely- és a számneveket felejtjük el. Legjobban megmaradnak emlékezetünkben a kenyérkereső foglalkozási ismereteink. A felejtés bizonyos értelemben áldás, mert tudatunkat mentesíti attól, hogy felesleges, jelentéktelen vagy akár kellemetlen jelenségeket tároljon. De baj az, ha olyan ismereteket is elfelejtünk, amelyekre életünkben szükségünk van. Az újabb kutatások szerint a felejtés nem egyszerűen az idő múlásával bekövetkező elmosódás, hanem inkább aktív gátlás, amely megakadályozza, hogy az anyagot a tudatunkba idézzük. A felejtés mértéke függ a személyiség és az adott emlékkép közötti érzelmi kapcsolattól is. Dr. Marék Antal „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rotschild Klárának, a Centrum Aruh’ázak Vállalat művészeti vezetőjének művészi munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta.” ROTSCHILD KLÁRÁT, a budapesti divatvilágban elsősorban, mint a róla elnevezett állami divatszalon vezetőjét ismerik. Köztudott, hogy ő az, aki a párizsi divatot Budapesten képviseli. Mind a szalonban, mind a boutique-ban különleges modellek, ötletes divatújdonságok fogadják a látogatókat. Már maga a kirakat is látványosság, szinte színpadszerűen az. A gyönyörű francia anyagok, s egy-egy remek szabású kabát, vagy ékszerszerűen csillogó estélyi ruha vonja magára a figyelmet. A „Clara-Szalon” divatbemutatói Budapesten mindig eseményszámba mennek, akár egy nagy színházi premieren, „mindenki” ott van. Színésznők, filmesek, tévések és külföldiek. A legutóbbi — tavaszi-nyári kollekciójából —, három szép modellt választottunk ki. Az első képen Dóri elegáns tavaszi kompiéban. A kabát és a ruha színösszeállítása és mintája azonos. A Jcabáí azonban vékony, könnyű szövetből, a ruha tisztaselyemből készült. A kiegészítők: a nagy szélű szalmakalap, Chanel-cipő, selyem jersey kesztyű. A második képen ismét Dórit látják a tojáshéj színű selyem zsorzset délutáni ruhában. A ruha érdekessége a gipür csipkebeállítás. A ruha öve masnira kötött düsessz szalag. A harmadik képen Jutka mutatja be a barna-fekete-bézs színösszeállítású, selymes fényű anyagból tervezett ingruhát, amelynek a gallérja, a kézelője és az öve barna selyem. (f. b.) Komlós Lili felvételei) Horgolt bébiruha Hozzávalók: 150 g vékony műszálfonal kettős szála, 2V2-es horgolótű. MINTA 1. sor: megfelelő hosszúságú láncszemsor. 2. sor: egyráhajtásos pálcák. 3. sor: az egymás utáii következő szemekbe 2 magasra felhúzott, egyszerre befejezett egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, majd ismét az egyszerre befejezett egyráhajtásos pálcák. A továbbiakban a 2. és 3. sor mintáját ismételjük. A teil-nél kezdjük, szabásrajz szerint horgoljuk a mintát. A háta felsőrészét 2 darabban készítjük, mely egyúttal a bebújós nyílás lesz. Ha az elejeháta, felsőrész elkészült, összedolgozzuk, s a szoknyarészt körbe horgoljuk, tetszés szerint szaporítva. Ha elkészült, a mellrésznél horgolt zsinórt fűzünk bele, amelyre pompom erősítünk. A széleket rövidpálca sorral horgoljuk körül. kxxjvn hójuk tv. Kürthy Hanna rajza Sáli Qialni Károlyi Amy verse Sári baba rossz baba, Sári baba megjavult, mindig kócos a haja, mosakodni megtanult, mosakodni nem szeret, veszek neki szép ruhát, meg nem inná a tejet, a hajába pántlikát. REJTVÉNY — SAKKTÁBLÁN Világos futó fi mezőről indul és c4-en áll meg. Ha útvonalának betűit összeolvassátok, Arany János egyik szép költeményének első sorát kapjátok eredményül. 8 7 6 5 A 3 2 1 ^qutoieSmCu uj-jn ‘uba ajsa ‘uba ajsa“ [l ~ [F W a~[T [T | n| t\ mH N|s\ |ÍK|JKj e\ a b c d e f g h Receptek Főzelékfélék tartósítása A főzelékfélék tartósításának többféle módja ismeretes. Vannak termények, amelyek természetes állapotban is eltarthatok pincében, kamrában. A sárgarépát, petrezselyemgyökeret pincébe, száraz homokba rakjuk. A céklát, retket, karalábét kör alakú kúpokba felhalmozva helyezzük el. A tököt a száránál szurokkal lepecsételjük vagy bemeszeljük, és egymás mellé helyezzük. A burgonyát egy halomba, egymásra öntjük, időnként megforgatjuk. A zöldpaprikát, a téli karfiolt tövestül ültethetjük el a pince földjébe, így még decemberben is használható lesz. Időnként válogassuk át a tárolt zöldséget és a romlásban levőket távolítsuk el. A főzelékféléket hosszabb időre tartósíthatjuk befőzéssel, sózással, ecettel, szárítással. Befőzéssel tartósított zöldségfélék: LECSÖ TÉLIRE. 4 kiló zöldpaprikához vegyünk 2 kiló érett paradicsomot. Alapos mosás után a paprikát magházától és ereitől megtisztítva karikára vagy hosszú szeletekre vágjuk. A paradicsomot meghámozzuk, ha nehezen megy a hámozás, egy pillanatra forró vízbe dobjuk, így könnyen lejön a héja. Félbe vagy negyedekbe vágjuk. Széles lábasba tesszük főni a paradicsomot, s mihelyt egyet forr, beleöntjük a paprikát és azzal is csak az első forrásig főzzük. Forró üvegekbe rakjuk, késhegynyi szalicilt teszünk a tetejére, forrón lekötözzük és másnapig száraz gőzben tartjuk. A lecsót lehetőleg augusztusban rakjuk el, mert szeptemberben a paprika és a paradicsom már savanykás ízű. SÓSKA TÉLIRE. A megtisztított sóskát zsírban, fedő alatt puhára pároljuk. Egy kiló sóska, 6—8 deka zsír. Forrón üvegekbe rakjuk, tetejére vékony rétegben olajat öntünk, celofánnal lekötjük és kihűlésig száraz gőzben tartjuk. Télen az elkészítéséhez zsírt nem kell használni. ZÖLDBAB TÉLIRE. Erre a célra gyenge vajbabot vegyünk. A szálkáitól megtisztított babot egészben hagyjuk vagy ferdén 2 cm-es darabokra vágjuk és sós vízben puhára főzzük. Szűrőkanállal kiszedjük és a levétől jól lecsurgatjuk. A babot üvegekbe helyezzük és a visszamaradt főzőlevet gyengén megecetezzük, ráöntjük a babra. Légmentesen lezárjuk és 20 percig fazékban gőzöljük. A gőzölőfazékban hagyjuk kihűlni. Télen az elkészítésnél a felhígított rántáshoz adjuk, vagy tetszés szerint behabarjuk. i,
