Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-08-07 / 16. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke július 19-én hivatalában fogadta Italo Pietrát, az II Giorno című olasz napilap főszerkesztőjét, és válaszolt kérdéseire. Az interjúnál jelen volt dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A kormány, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének javaslatára az 1972. évi rendes közgyűlésig terjedő időre Köpeczi Béla akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét — e funkciójának érintetlenül hagyása mellett — megbízta a főtitkári teendők ideiglenes ellátásával. Fiatal amerikai diplomaták egyhetes tanulmányúton tartózkodtak hazánkban. A vendégek a Carnegie nemzetközi békealapítvány egyéves továbbképző tanfolyamát végezték el Genfben, s a kialakult gyakorlat szerint a tanfolyam után mindig más országban tesznek tanulmányutat. Az idén Magyarország fogadta őket. Az olimpiai bizottság újabb megrendelésére további hat eredményhirdetőt szállít az Elektroimpex Münchenbe. Eszerint magyar eredményhirdető tábla lesz a müncheni olimpiai város kerékpárstadionjában, a súlyemelő- és a cselgáncsmérkőzések színhelyén, a vívó- és boxmérközések csarnokaiban. Negyven magyar fiatal utazott július 22-én háromhetes olaszországi útra, hogy részt vegyen a nemzetközi ifjúsági kempingtalálkozón. Európa minden országából, Japánból és Ausztráliából is vártak ide küldötteket. A londoni Queen Elizabeth Hallban vendégszerepeit Rajkó Táncegyüttesről július 20-án több londoni lap fényképes riportot közölt. Bitay Árpád, a két világháború közötti erdélyi magyar szellemi és művelődési élet kiváló személyisége 75 évvel ezelőtt született. Az Előre, az erdélyi magyar nyelvű újság is megemlékezett a nagy magyar tudós születésnapjáról. Üdülőváros épül a ráckevei—soroksári Duna csepeli partja mentén. A nagyszabású program szerint itt kap majd helyet egy kemping, egy kétszáz személyes, télen-nyáron működő ifjúsági tábor, több sporttelep, 50 méteres fedett uszoda, és itt lesz a nemzetközi evezőspálya is. Speciális autós-telefonkönyv jelenik meg. A zsebben hordható telefonkönyvben, amelyhez hasonlót még Európa egyetlen országában sem jelentettek meg, megtalálható a benzinkutak címe és nyitva tartási ideje, a javítóműhelyek, az Állami Biztosító, a rendőrség, a mentők telefonszáma s ezenkívül úgyszólván minden felvilágosítás, amelyre az autósoknak országjárásuk során szükségük lehet. Balatonfüreden, a SZOT-szanatórium színháztermében július 17-én megemlékeztek az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház 140 évvel ezelőtti alapításáról. Keresztury Dezső mondott beszédet, majd korabeli táncok, zeneszámok és szavalatok szerepeltek a műsoron. A kelet-angliai Norwich vármúzeumában hazánk londoni ideiglenes ügyvivője, Dóczé Kálmán, július 23-án ünnepélyesen megnyitotta a Magyar Nemzeti Galéria XX. századi rajzgyűjteményének legszebb darabjaiból összeállított kiállítást. Magyar—etiópiai kulturális munkatervet írtak alá Addis Abebában. Az egyezmény alapján Magyarország ösztöndíjakat és továbbképzési lehetőséget nyújt Etiópiának, s a tudományos és művészeti csere különböző formáit biztosítja. Az Indiába menekült pakisztániak megsegítésére a Magyar Vöröskereszt 175 ezer ember beoltásához elegendő koleraellenes oltóanyagot küldött Calcuttába. A franciaországi Díjon népi együttes — már sok sikert aratott hazánkban — ebben az évben Kaposvárott szerepelt, majd a balatonföldvári dunántúli folklórfesztiválon mutatta be táncait. Anonymus feljegyzése szerint a Csongrád megyei Sövényháza határában — az egykori „Szeri pusztán” — tartották honfoglaló őseink az első országgyűlést. Ezen a helyen áll honfoglaló fejedelmünk emlékműve. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatot terjesztett elő, hogy a történelmi helyen létesítsenek nemzeti emlékparkot. Július végi helyzetjelentés: tizennyolc magyar tengerjáró úszott a jelzett időszakban a föld különböző részein, összesen 241 ezer tonna árut szállítottak az év eddig eltelt részében. A magyar hajók többsége a Földközi-tenger nyugati medencéjében, az Adrián és a Fekete-tengeren van úton. Az új győri műszaki főiskola alapkőletétele az alapító okmányokat tartalmazó fémszelence elhelyezésével ünnepélyesen megtörtént. A leendő főiskolán 600—800-an tanulhatnak majd. Jövőre világszerte megemlékeznek Mikszáth Kálmán születésének 125. évfordulójáról. Az UNESCO 1972-es kulturális programjában is helyet kapott a „nagy palóc" életének, munkásságának bemutatása. A SZAZAD VÉGÉN 8 cémistkaL mxigjjjur költhzei 4. Az Amerikában virágzott magyar népköltészet jól tükrözte a vendégmunkások tipikus közérzetét. Számukra idegen világ vette körül honfitársainkat; városi nyüzsgés — a csendes, lassú ritmusú otthoni falu helyett; füstös, kormos ég a megszokott mezei-erdei levegő helyett; veszélyes és ellenséges gyáróriások — a rétek helyett, ahol minden fűszál ismerős. A felhőkarcolók, amelyek tövében törpe és kiszolgáltatott az ember, míg otthon emberszabású méretek veszik körül. A telepeken — amelyek munka után elnyelik őket — érthetetlen szokások, a nyelvek bábeli zűrzavara; otthon a szülői ház meghittsége és a hazai szó. Ez az életérzés természetesen honvágy-lírát fakasztott. Nagy Ociján tengervize Ne hánd a hullámod. Ügy is tudod, régen láttam Szép Magyarországot. Ha még eccer megláthatom, Megmaradok benne. Nem kell nekem soha többet Amerika kincse. Várták a hazautazás áldott percét. Százszor nekiindultak volna — akár gyalog is — egy-egy különösen nekikeseredett pillanatban. Amerikát de régóta bujdosom, Kimennék én belőle, csak tudnék hon. Kimennék, de a nagy tenger keríti, Szívemet a búbánat keseríti. Amerika nekem nem szülőhazám, Még sohase volt benne egy víg órám. Jártam pedig vándoroltam eleget, De a szívem csak jobban keseredett. Jóbarátim jertek ide sorjába, Kísérjetek engem az állomásra, Majd ott aztán felülök a gőzösre, Visszamegyek a régi szülőföldre. Ez a líra is világosan bizonyítja, hogy a más országban kínált kedvező munkaalkalom, átmeneti tartózkodás, ideiglenes munkavállalás, nem pedig kivándorlás, letelepedés volt a kiutazók célja. A családokból a férfiak indultak el, a többi családtag otthon maradt, várta a kenyérkereső visszatérését. Nem áhítottak mesebeli vagyont, karriert, csak tisztes indulótőkét. Ezért vállalták a bányát, látástól-vakulásig a gyári robotot, a fogukhoz vert centeket; a szeretett családtól való elszakadást, az egyedüllétet. Az otthon maradtak pedig a ritkán érkező leveleket, a rettegést; mi lesz, ha elszakad a vékony szál, ha rátenyerel a távolság, a rosszindulat vagy a sors. Nevijorkból elindul a gőzhajó, Szomorkodik rajta a sok utazó: Árbocára selyem zászló van tűzve, Isten hozzád Amerika örökre. Kapitány úr, jól vezesse a hajót, Magyarországnak vegyen direkciót. Ott vár engem feleségem, gyermekem. Akikért megreped a gyenge szívem. Aztán továbblendül a történet. A szándékot megcsúfolja a régi uralkodó osztályok önzése. A földárak emelkedtek, a spekuláció rávetette magát a hazaküldött dollárokra. Akik három-négv év embertelen gürcölése, takarékoskodása után megjöttek, hogy a vágyott gazdaéletet folytassák, elkeseredve tapasztalták, hiába fáradoztak. A gyárak, bányák, kohók világa egyébként jó iskola volt; megnőttek tapasztalatban, öntudatban. Nehezen tűrték a hazai urak és hivatalok packázásait. Sok volt a konfliktus. Sok volt az ingajárat, a kiutazás újabb évekre. Most már sűrűn következett a végleges telepedés, a kivándorlás is. íme egy csodálatosan szép, balladai tömörségű, keserű dal, amely már az új helyzetet ábrázolja. Szánt az ökör, bús a gazda, A búgond őt igen bántja, Az adósság húzza, Megfagyott a búza. Haza gondol hajnaltájba, Búsan felsóhajt magába: Ott maradni jobb lett volna, Ahol kalászos a róna. Eladom mindenem, Megveszem tiketem, S visszamegyek ríva Az öreg kontriba. Odahaza se jó, Igen sok az adó, Sok a végrehajtó, Jegyző, szolgabíró. Veszi vándorbotját, Széles tengeren át Visszaindul fázva, Nagy Amerikába. Az első világháború brutálisan elvágta a kapcsolatokat. A történelem földrengése mély szakadékot vágott a családok közé. A fegyverek elhallgatása után, megindult a kétségbeesett keresés, kutatás: ki él és ki halt meg? De a háborús viszonyok, a kvóta-rendszer tartósították a szakadékot. Az Amerikába rekedtek százezrei tértek volna haza, de az ellenforradalom Magyarországa nem volt hajlandó földet adni. A háború előtti munkavállalókból c— vendégmunkásokból — kivándorlók lettek. Az ember azonban nem viheti magával — holmijaival együtt — a hazáját is. Letelepedhet, otthont teremthet, de a haza mindennél több. Az „itthonról — haza” gondolat számtalan formában hangzik fel évtizedeken át az amerikai magyar költészetben. Ide iktatjuk az akkori amerikai magyar közélet egyik legismertebb szervezőjének, vezetőjének verséből az alábbi részletet, amely világosan és messzehangzóan fejezi ki honfitársaink érzésvilágának ezt a kettősségét, szinte alig oldható feszültségét. Es mégis én, két hon közt hazátlan Mikor beteljesül a vágyam és álmom Ezen a végső állomáson Itthon volnék és haza vágyom Itthonról — haza. (Borsi Kerekes György: Itthonról — haza) Az első generáció tragikumát csak az állandósuló kapcsolat, a kölcsönös érintkezés, utazás enyhíthette — oldhatta fel. Ezek már új lapok, a magyar kivándorlás hosszú történetében. Szántó Miklós lIlllIHIIIIIllilllllHllllllllllllllllillllffllllllllllllllllliilllllllNIIIIIIIIIIIIIIUIIINIIIIIIIIIIIIIIIIllli Isztopirin, a legjobb háromévesünk A lósport világából Tóbiás (apja: Diaspro — anyja: Esther) nyerte a magyar ügetőderbyt. Szokatlan könnyedséggel, 25 méterrel előzte meg Talizmánt (Kabala—Iluska) és Táblát (Kabala—Felírónő). 1.24.6 mp-es idejével a belföldön tenyésztett derbygyőztesek élére került és beállította a háromévesek hosszú távú rekordját. A győztest Istók Ferenc hajtotta és készítette elő versenyére. Keszthelyen az Agrártudományi Egyetem kéthetes turnusokban lovastanfolyamot indított. A tanfolyam iránt nagy az érdeklődés, német, francia, olasz és osztrák lovasok is jelentkeztek. A sikerek láttán elhatározták, hogy jövőre is megindítják az intézményes lovasképzést. A Gothában rendezett military lovasversenyeken részt vettek lovasaink is. A pálya hossza és akadályok méretei megfeleltek az olimpiai előírásoknak. Az elért eredmények biztatóak, a jövő évi olimpián már tudása legjavát adhatja mili tary-csapatunk. Isztopirin (Imperiál—Tabletta) megnyerte a Kincsem-díjat is. A magyar csodakancáról elnevezett díj 2400 méteres futamában elért újabb győzelmével a hároméves végleg bebizonyította, hogy legjobb lova évjáratának. A Kanca- és a Széchenyi-díj könnyű győztese, a Csehországban nevelt Maringotte (Masis—Marinell) sem tudta megtörni Isztopirin győzelmi sorozatát, csak a második helyet biztosíthatta a kiváló Imperiál-mén mögött. Sz. L.
