Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-07-10 / 14. szám
A BÉKÉÉRT MUNKÁLKODUNK Beszélgetés dr. Kacziba József győri püspökkel A Káptalandomb máskor oly csendes világát kopácsolás veri Jel. Csinosítják az öregtemplomot, az ősi székesegyházat, megszépülnek a parányi utcák. De a püspöki kert nyugalmát semmi sem zavarja, a vastag falak megszűrik a zajt. Lent, a mélyben a Rába kanyarog, hogy néhány méter után a Dunával találkozzon. Szívet gyönyörködtető panoráma. Az ősi palota, amely a város fölé emelkedik — a győriek kedves Püspökvára —, a katolikus püspök rezidenciája. Másfél esztendeje új lakója van, dr. Kacziba József püspök, apostoli kormányzó. Az ő vendégei, beszélgető partnerei vagyunk. Első szavai — mi sem természetesebb — Győrt illetik, e szép várost, megújulását, a kedves dunántúli tájat és szorgalmas népét. — Csány teleki vagyok, alföldi, számomra új a Du’.iántúl változatos vidéke. S Győr különösen 'megérdemli a dicséretet, megfogja az ember szivét. Sajátos hangulata, levegője van ennek az ősi, mégis friss lelkű városnak. Erről a környékről, ugyebár, szólni sem kell, csak nézni, kitekinteni a Rába füzesére, a Dunára, s az ember eltelik a látvány szépségével. De a barokk Győr gondozott, restaurált házai, az ódon utcák hangulata éppúgy hat rám, mint fi sok új ház mindenfelé, vagy a hatalmas lakótelep Nádorvárosban. A fejlődés ereje Győrött is, megyeszerte is lenyűgöző. Dolgos, derék, szorgalmas nép lakik itt. — A Püspökvár kapuján belépve mindjárt építkezés fogadja a látogatót, csinosítják a székesegyházat, a környéket. Már a templom tornya, sem csonka. Általános restaurálás? — Az egyházmegye templomainak a fele műemlék jellegű, még néhány plébánia is az. Az egész püspökség és a Káptalandomb műemléki védettség alatt van. Sokat köszönhetünk az Országos Műemléki Felügyelőségnek, nagyszerű munkát végzett mindenfelé. Mert, sajnos, volt mit rendbehozni. A székesegyház is háborús károkat szenvedett. 1968-ban kezdett készülni Győr a várossá nyilvánítás 700 éves évfordulójára. Elhatároztuk, az évfordulóra legalább külsejében megújítjuk a székesegyházat. Már 1968-ban elkészült a torony copf stílusú vörösréz sisakja, aztán a tetőszerkezetet cseréltük ki, majd a torony és a főhomlokzat nemesvakolását végezték el. Az idén az oldalhomlokzatokat újítják fel. Ezek a részek gazdag, gótikus maradványokkal vannak tele, sok s. kőmunka. Ebben az esztendőben megszépül a templom Héderváry-kápolnája is, ahol a magyar ötvösség gyönyörű emlékét, Szent László 1405-ben készült hermáját, benne a nagy király néhány koponyacsontját őrizzük. Hátra van még a három apszis rendbehozatala. A tervek szerint jövőre minden kész, lesz, a felújított templom megáldására 1972-ben, a kegykép könnyezésének 275. évfordulóján kerül sor. A restaurálás munkájához sokan segítettek — a rottenburgi püspök úrtól például palát kaptunk —, legtöbbet mégis az állam, több mint egymillió forintot kaptunk, ezenkívül a Héderváry-kápolnát a Műemléki Felügyelőség saját költségén restaurálta ttja, nagy szakértelemmel. — De; a sort folytathatom. Sopronban a Szent György templomot és a volt Domonkos templomot, Magyarfalván az ősi Árpád-kori templomot hozták rendbe az állam költségén, most folyik a Fellner Jakab építette tatai nagytemplom restaurálása, Császáron a szép barokk templomot és Dorfmeister freskóit fogják megújítani, hasonló módon. Mindezeken kívül évente; 8—10 templom felújítására kerül sor a hívek áldozatkészségéből. Most kezdődik vagy négy új plébánia-épület építése is az egyházmegyében, Gyömörén, Egyházasfalun, Ecsen és Kisbaráton. — A várossá nyilvánítás 700 éves évfordulójának ünnepségeibe is bekapcsolódik az egyház? — Ezt természetesnek tartjuk. Egyébként — hadd említsem meg mindjárt — V. István 1271-ben kelt alapítólevelének hiteles másolatát is a káptalan levéltára őrzi. Részt vettünk íí márciusban kezdődő ünnepségek alkalmi-' .val rendezett történelmi kongresszuson, szíve' j közreműködői voltunk a műemléki kongresszusnak is, részvevői megtekintették a szék esegyházat és a kincstárat. Nagy örömmel fogí idjuk, hogy Győr ezekben a hónapokban kül önösen látogatott hely, hogy sok az országor i rendezvény. És örülünk, hogy a vendégek m- agtekintik a püspökséget is, az 1487-ből fi? ármazó Dóczi-kápolnát, a XII. századból v aló lakótorony lépcsőjét, amely most már a f öld alatt van. A Xantus János Múzeum jubi’ .eumi kiállítására egy XIII. századból származó angyalos szenteltvíz-tartót adtunk. S az évforduló alkalmából egyházi ünnepséget is rendeztünk, Szent Margit halálának 700 éves évfordulóját ünnepeltük. Margit V. István, Győr városi rangra emelőjének nővére volt. Szent Margit békítette ki 1271-ben Istvánt apjával. IV. Bélával. Május 30-án, pünkösdkor Szent Margit ereklyéjét Veszprémből, vezeklő övét Esztergomból hozattuk el Győrbe, és megemlékeztünk arról, hogy Szent Margit békítési munkájának is köze van Győr városi rangra való emeléséhez. — Milyen az együttműködés a megye, a város vezetőivel, a mindennapok során? — Szívélyes és jó. A közös ügyekben állandó kapcsolatot tartunk fenn a megye és a városi tanács vezetőivel. Kölcsönös megbecsülés jellemző erre a kapcsolatra. Amikor ide érkeztem, mindjárt tiszteletemet tettem ;a tanács és a népfront vezetőinél, vendégszeretettel fogadtak és üdvözöltek. Kedves élményem Kád év Jánossal való találkozásom. Röviddel megérkezésem után járt Győrött Kádár János, engf.-m is meghívtak a fogadása alkalmából, afchor találkoztunk. A tanács vezetői általában nagy súlyt helyeznek arra, hogy megismertessenek bennünket a közös örömökkel, gondokkal, és kifejezzék megbecsülésüket. Erre több példát is mondhatok. A tanács vezetői Dr, Kacziba József viszonozták náluk tett látogatásomat, a városi tanács elnöke, dr. Csernitzki. Gyula részt vett a székesegyház toronysisakjának ünnepélyes átadásán. Módot nyújtanak arra is, hogy a gazdaság problémáival közelebbről megismerkedhessünk. Legutóbb meghívták az egyházi vezetőket a Nagyszentjánosi Állami Gazdaságba', a lipóti termelőszövetkezetbe, nemrég pedig a Bábolnai Állami Gazdaságba. Nagyon tanulságos és élményt nyújtó volt mindhárom látogatás, örültünk annak, hogy milyen fejlett termelési módszerekkel dolgoznak az említett gazdaságokban, és hogy egyre jobban boldogulnak a dolgozó emberek. — A megye papsága aktív részvevője a papi békemozgalomnak, amelynek rendezésében tartott tájékoztató tanácskozásokon — neves publicisták és gazdasági szakértők az előadók — magam is részt szoktam venni. A békemozgalomnak — hiszen a béke a legnagyobb reménységünk, mindannyian a békéért munkálkodunk — számos aktív és vezető közreműködője kerül ki a papság soraiból. Ezt méltánylandó, a békemozgalom megindulásának 20 éves évfordulóján több kiváló papunk is kapott állami kitüntetést, dr. Somogyi Antal nagyprépost például a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Szeretném megjegyezni, hogy a közelmúlt választások során egyházmegyénk területén számos papot választottak be a tanácsokba is — körzetünk tanácstagja például Rákosi Elek püspöki helynök —, ami kifejezője a nagyfokú bizalomnak, mutatója annak, hogy várják, igénylik szavunkat a közügyek intézésében. , — Belső egyházi problémákról is kíván valamit mondani, püspök úr? — Egyházmegyénknek van szemináriuma is, négy egyházmegye — Pécs, Szombathely, Veszprém és Győr — kispapjai nevelkednek itt, mintegy ötvenen. A Szent István jubileumi év keretében májusban nagy ünnepség volt a szemináriumban. A négy egyházmegye főpásztora találkozott kispapjaival. Ebből az alkalomból egy értékes emlékművel is gazdagodott a szeminárium kápolnája, a Magyarok Nagyasszonyát, Szent Istvánt és a magyar szenteket ábrázoló műalkotással. Hadd jegyezzem meg, hogy a kispapok élénken érdeklődnek a modern élet iránt. A Természettudományi Társulat keretében nyelveket tanulnak, kirándulásokat tesznek, komolyan sportolnak, főként futballoznak. Két egyházi gimnáziuma is van egyházmegyénknek, Győrött és Pannonhalmán bencés gimnázium. Párhuzamos osztályaik vannak, teljes osztálylétszámmal. Részt vettem a hittanvizsgán és az érettségin is. Az állami kiküldött kijelentette: nagyon jól fel vannak készítve a diákok, modern, haladó .a nevelésük. — Az egyház ügyéről szólva szeretném megjegyezni azt is, hogy a múlttal szemben, nagyon baráti a kapcsolat — a vatikáni zsinat szellemében — a többi egyházzal. Ez egyébként számomra, aki mindig vegyes vallású helyeken éltem, működtem, természetes. — Van-e püspök úrnak valami kapcsolata, élménye a külföldön élő magyarokkal? — Keveset utazok, személyes kapcsolatom nincs. De ismerem problémáikat, és meghat az a ragaszkodás, ahogy sokan anyanyelvűket őrzik. Örülök annak, hogy most a Magyar Híreken keresztül szólhatok ügyeinkről, arról, hogy élünk, dolgozunk. Jószerint csak a szomszédokkal van kapcsolatunk, de az intenzív. Meghívást kaptunk például Szlovákiába, ahol a nagyszombati püspöki ordinárius vendégei voltunk a Szent Adalbert Társulat centenáriumi ünnepségén, Burgenlandban László István püspöknél voltam hivatalos látogatáson. Mindkét egyházatyát szeretettel várjuk hazánkba. Jó a kapcsolatunk a Pax Christi-mozgalommal. A nyugatnémet központ képviseletében Adolf Schulteis járt Magyarországon, részt vett egy dialógus-esten, ő mondta: „Sok mindent torzítva tudtunk Magyarországról, látjuk, milyen emberi itt az élet, nyílt a szó,' örülünk ennek.” Egyébként a közelmúltban magyar delegáció tett eleget meghívásuknak. Fontos egyházi teendőim gátoltak meg, hogy én is elutazhassam. — Szeretném még megjegyezni, hogy az egyház és az állam együttműködése terén a legutóbbi időszakban ismét történt előrelépés. Áz állam és az egyházak közösen szabályozták az 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelet végrehajtásának gyakorlatát. Ezentúl csak a legfontosabb papi funkciók betöltéséhez kell az állapé hozzájárulás, a többinél az egyház a maga hatáskörében intézkedhet. Kedves gesztus ez, a bizalom jele. S ehhez az eddigi évek tapasztalatai után csak annyit tennék hozzá: bizalommal tekintünk a jövő elé is. Cs. I. ARCKÉPEK A MÁBÓL rDr. Cjfíazzkai Jsiíiánué A VUE TOURISTIQUE FILMSTÚDIÓ QYARTASVEZETŐJE RIPORTER: Hogyan került a filmszakmába? FAZEKASNÉ: Gyerekkoromban, ha módom volt rá, naponta kétszer is moziba mentem. Vonzott a mozi, szinte szerelmese voltam a filmeknek. Minden gyártócégnek, szereplőnek, operatőrnek, rendezőnek ismertem a nevét. Közgazdászhallgató voltam már, amikor egy napon kimentem a HUNNIA FILMSTÚDIÓ személyzeti osztályára és azt mondtam: „Kérem, én mindenképpen itt szeretnék dolgozni”. Felvettek. (Ha nem is elsőre.) Egy kedves, idős, nagy szakmai tapasztalatú gyártásvezető gyakornokaként kezdtem dolgozni. Túlzott iparko- I dósommal, folytonos sürgés-forgásommal hamarosan elnyertem a „kolléga úr” kitüntető címet. Régi - filmes szabály szerint csak az ismeri igazán a szakmát, aki minden részleg munkáját ismeri. A mai napig is nagy hasznát veszem annak, hogy tanultam a filmlaborban, vágószobában, dramaturgián, gyártási főosztályon; voltam ügyelő, naplóvezető, felvételvezető. Közben elvégeztem a főiskolát is. Gyártásvezető lettem. 1961-ben * meghívtak a filmművészeti főiskolára gyártásszervezés tanárnak. Boldogan vállaltam, hiszen a főiskola vezető tanárai azok a neves művészek, akikkel a filmgyárban is együtt dolgoztam. Illés György, Pásztor István, Makk Károly, Máriássy Félix, Fábri Zoltán. Őszintén megmondom, nem könnyű tíz évet töltöttem el itt. Szakmai körökben a budapesti főiskola azzal vált híressé, hogy növendékeinek módot ad arra, hogy minden évben egy-egy filmet, tévéjátékot és sok-sok műtermi gyakorlatot készíthessenek. Ezek „legyártása" persze nem kevés gondot jelentett. A felvételi vizsgafilmtől a diplomafilm elkészítéséig rengeteg munka, iaazi odaadás, megértés és főként tapintat kell, hogy a kezdő, nagyon érzékeny, fiatal művész nyugalmat, nagyfokú szakmai biztonságot érezzen maga körül. Az évi 50—60 produkció változatos témái, igényei, az eszközök előteremtése szakmai ismereteim kibővítését is szolgálták. Ez az elögyakorlat most új beosztásomban is segítségemre van. Munkámban építek a végzős és végzett fiatal művészekre, akik úf színt, ötleteket és sok energiát hoznak stúdiónkhoz. RIPORTER: Most a Vue Touristique-nél dolgozik. Mit jelent ez? Mivel foglalkozik a cég? FAZEKASNÉ: A Vue Touristique Filmstúdió a FI-' JET (Idegenforgalmi Írók és Újságírók Nemzetközi Szervezete) patronálása alatt, mint nemzetközi idegenforgalmi filmstúdió működik. Célunk Magyarország idegenforgalmának kiszélesítése. Reklám- és propagandaeszközökkel — elsőként kisfilmekkel — hívjuk fel külföldi partnereink figyelmét hazánk idegenforgalmi nevezetességeire. Szeretnénk megismertetni Magyarországot, mint olyan idegenforgalmi objektumot, amely kultúrájával, népművészetével, tájaival, műemlékeivel, és nem utolsósorban ételeivel, italaival, és messze földön híres vendégszeretetével meg is érdemli az érdeklődést. RIPORTER: Hogyan értékeli a magyar .reklám- és propagandafilm helyzetét? FAZEKASNÉ: Nagyon elszigetelt. Egyrészt, mert kevés képzett szakember műveli, másrészt, mert ez idáig nem volt igazán igény cjtletes, korszerű reklámfilmekre. „Súlyosbítja” a helyzetet, hogy az alkotók csak másodlagos tevékenységnek, kicsit szégyellt és titkolt jövedelemforrásnak tekintik az ilyen filmek készítését. Meggyőződésem azonban, hogy az igények növekedése, az új árucikkek megjelenése, a jóval nagyobb választék, az idegenforgalom ésszerű . felhasználása és irányítása egyre nagyobb jelentőséget ad a magyar reklám- és propagandafilmnek. Törvényszerű az a folyamat, hogy egyre több színes, ötletes, figyelmet felkeltő reklámfilm készül. RIPORTER: Milyen téridéi és elképzelései vannak a cég munkájának kiszélesítésére? FAZEKASNÉ: A legkiválóbb képességű szakembereket szeretném a cég köré gyűjteni. Eddigi próbálkozásaim sikerrel jártak: kialakult egy lelkes, szakmaszerető, hozzáértő fiatalokból és nagy tapasztalattal rendelkező idősebb szakemberekből álló gárda. A legmodernebb technikával dolgozunk, ötletes trükkeljárásokat alkalmazunk. Filmjeink elkészítésénél igényességre törekszünk, művészi megformálásra, ugyanakkor gazdag és pontos információt igyekszünk nyújtani. Filmet készítünk Magyarország látnivalóiról, népművészetéről, népi játékairól, virágkultuszáról, a világhírű magyar gyógyfürdőkről és gyógykezelésről, és mindenről, ami külföldi partnereinket érdekli. Terveink között szerepel néhány elemző igényű, „komoly” film készítése is, mint például a világhírű „Kodály-módszer" bemutatása, és általában pedagógiai módszertani filmek készítése. Szívesen fogadunk partnereket a következő témákhoz is: magyar kolóniák élete a nagyvilágban, de keresünk olyan megrendelőket is, akik saját árucikkeikről vagy éppen turisztikai lehetőségeikről kívánnak magyarországi bemutatásra szánt filmeket készíttetni. Ugyanígy érdekes lehetőségnek tartjuk, hogy külföldi magyarok emlékfilmet kaphatnak szülőfalujukról. Ezek egyelőre tervek. És sok-sok munka. Izgalmas, sokrétű, érdekes munka. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál ÍÜ Ml I Magyar nyelvű képes hetilap. Ismeretterjesztő írások, cikkek az állattan — csillagászat — űrhajózás orvostudomány — földrajz — régészet — történelem — képzőművészet — technika területéről. Minden előfizető ÉVKÖNYV-et kap ajándékba. Fizessen elő rá! Előfizetési ára: 1 évre $ 8,— 2 évre $ 15,— 3 évre $ 21,— Párizsban élő magyar író érdekes könyve Löffler Pálnak, a Franciaországban élő magyar származású írónak — akinek francia nyelven eddig megjelent művei között egy kitűnő Petőfi-biográfia is van — a közelmúltban figyelemre méltó kötete jelent meg a francia forradalmi írók és művészek szövetségéről. Ez a csoport 1930-ban alakult meg a forradalmi írók nemzetközi szövetségének az írók harkovi világtalálkozóján kiadott felhívására. „Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGÁLAT! CÍM: BUDAPEST, VI., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 6
