Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-26 / 13. szám
LUKACS QYÖRQY á kis, szikár testből a kór előbb a mozgékonyát ságot marta ki, aztán a terveket, majd a szót, végül a pislákoló életet is elragadta, és aztán nem maradt más, mint a megkínzott váz és a halhatatlanság. Amikor mi eszmélni kezdtünk, ismerkedni az emberiséget mozgató törvényekkel, ö már egy életművet alkotott. Mögötte volt a megírt könyvek sora, amelyek viharos vitákra késztették Európa írástudóit, nemzedékek gondolkodását termékenyítették meg. Micsoda utat tett már addig is; a háborút, az embert elnyomó minden ártalmas erőt általában elutasító útkereső polgári gondolkodótól — Marxig. Mint fiatal esztéta az elsők közt ismerte fel Ady és Bartók géniuszát, állt ki melléjük, és védte őket egy konzervatív, magyarkodó, de a nemzet valódi kérdéseit elvető, túlerőben levő, fölényes és gonosz hatalom ellen. És micsoda mozgalmi gyakorlat volt már mögötte akkor! A munkásmozgalom elméletének továbbfejlesztője, gyakorlati harcosa; forradalmár és néptribun; 1919 művelődési népbiztosa, majd a levert Tanácsköztársaság eszméinek illegális harcosa; irödalomtudós, a realizmus gondolatának kovácsa, filozófus, pedagógus. Amikor mi először ismertük meg írásait, amelyek veszélyeken és határokon át vándorolva kerültek haza, már történelmi alakként élt képzeletünkben. És azóta évtizedeken át így élt bennünk máig, akkor is, amikor megjelent köztünk a valóságos ember és félretolta a képzeletbelit. Élt bennünk, velünk, köztünk egy kortalan ember, aki mindig volt és mindig lesz; személyes életét tekintve kortalanul, de mindig benne a jelenidőben. Mindig aktuálisan, töprengésre, harcra készen, vitára és gondolkodásra késztetve minden kereső nemzedéket. Illyés Gyula így fogalmazta meg Lukács Györgyről rajzolt portréjában ezt a gondolatot: „Minden pillanata reagálás. Felelet az életre. Ez távolítja el tőle a halál árnyékát. Minden porcikájával működik, mégpedig belülről kifelé; igen, ez a „titka”. Hinni pedig abban hisz, hogy a szocializmus fölépíthető, megmenthető. Jól érzi magát: érzi a fejlődést. Holott semmiféle egyéni jövőben nem hisz. A célzásra, hogy máris szoborként áll a nagy filozófusok közt, legyint, anekdotát mond, majd végső például — Maeterlincket említi. 18 éves korában micsoda halhatatlan alkotónak képzelte ő Maeterlincket, és ki beszél ma róla? S ki fog beszélni legnagyobbjainkról is ezer év múlva? — „És így is jó dolgozni? — Csak így jó.” Lehetett volna már életében szobor, csak vállalnia kellett volna a mozdulatlanságot. Lelépett minden talapzatról és vállalta saját korát, küzdve azért, hogy megértse és megváltoztassa. A jelent azonban sohasem a perc, hanem a történelem oldaláról közelítette meg; ezért kereste mindig az igazat, amelyben a törvényszerűség munkál és ezért mondta ki akkor is, ha az igazság kellemetlen volt a pillanatokban gondolkodók számára. Egész élete küzdelem a marxizmusért. Lukács György (Gink Károly felvétele) sztálini tanítások hivatalosnak tekintettek, de a valóságban kivontak a forgalomból, újból aktuálissá válik.” Nehéz olvasni Lukács műveit és sokan — elszoktatva a szellemi erőfeszítéstől — elvontnak, túl elméletinek tartották. Pedig minden műve a gyakorlat szükségletei szerint készült, minden gondolata tett, a valóság izgatta és vezette tollát, emberi és alkotói magatartása a cselekvő filozófusé. Déry Tibor a ravatalnál — a család és a barátok nevében — elmondott gyászbeszédében ezt így fejezte ki: „Az emberi nagyság sokféle alakban jelenik meg földünkön. Lukács György azonban egy egészen kivételes változatát hozta felszínre: a nagy gondolkodóét, aki agyának alkotásait — mint a paraszt a maga termesztette magot — sajátkezűleg el is vetette köznapjaink valóságába. Köznapjainknak, azaz a történelemnek a termőföldjén. Ez volt az élete, s tegyem hozzá, így és ezért volt kommunista: gondolkodott és amit kigondolt, azt meg is akarta valósítani. Napszámosa volt saját bölcseletének. A cselekvő filozófus volt.” Valaki egyszer azt mondta, hogy van néhány ember a világban, akik úgy élnek, mint az emberiség élő lelkiismerete. Közülük való volt Lukács György is. Ezt a lukácsi lelkiismeretet a történelem cselvetése, hogy ezt az egyik kedvenc hegeli fogalmát használjam, egy törékeny és szívós testbe rejtette, ami olyan kicsi volt, hogy a folyton égő szivar füstje mögé is elbújhatott és mégis olyan toronyként magasodott, amelyen öt világtáj láthatta, hogyan és hol jár a század órája, önéletrajzát már nem fejezhette be, a halál írta oda a vége szót. Nagy János: külügyminiszter-helyettes Nagy János washingtoni nagykövetünk június 9-én végleg elutazott az Egyesült Államokból. A nagykövet tiszteletére — akit búcsúlátogatáson fogadott William P. Rogers külügyminiszer — Martin Hillebrand külügyi államtitkár búcsúebédet adott. Nagy János — hazatérése alkalmából Maurice Stcfns kereskedelemügyi miniszter és John Irwin külügyminiszterhelyettes is fogadta — elutazása előtti búcsúfogadásán megjelent a minisztériumok, a politikai és társadalmi élet, valamint a diplomáciai testületek számos képviselője. Nagy János rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemeinek elismerése mellett felmentette a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetsége vezetésére kapott megbízatása alól és külügyminiszter-helyettessé nevezte ki. BOLDIZSÁR IVÁN EQY AMERIKAI EQYETEM DÍSZDOKTORA A New York állambeli Schenectadyben levő Union College, ahol már kétszer tartott előadássorozatot, most díszdoktorrá avatta Boldizsár Ivánt. A doktori címet a különböző európai kultúrák és irodalmak megismertetéséért kapta. A kitűnő írót és újságírót, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztőjét az egyetem tiszteletbeli kancellárjává választották. Az Union College Amerika régi felsőoktatási intézménye, 1795-ben alapították. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban díszdoktori címet adtak egy szocialista ország állampolgárának. Köszöntjük Boldizsár Ivánt, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagját, lapunk munkatársát e megtisztelő rang elnyerése alkalmából. Meghalt Révész Gy. István újságíró Súlyos veszteség érte a magyar újságíró-társadalmat: hoszszú szenvedés után, 61 éves korában elhunyt Révész Gy. István, a Hétfői Hírek főszerkesztő-helyettese. Pályafutása negyven esztendővel ezelőtt kezdődött a Nagyváradi Naplónál, majd Temesvárott. A felszabadulást követően a pécsi Űj Dunántúlnál, később a Szabadságnál és a Magyar Napnál dolgozott. Éveken át a Népszava rovatvezetője volt, 1957-től, a Hétfői Hírek alapításától kezdve a lap szerkesztője, több év óta főszerkesztő-helyettese. Igényes újságírói és szerkesztői munkáján kívül az irodalom terén is értékeset alkotott. Révész Gy. Istvánt lapunk, a Magyar Hírek is gyászolja. Éveken át cikkírónk volt. Ismeretlen Bartók-hagyatékok Sopronban Scholtz János Amerikában élő világhírű csellóművész, aki júniusban szabadságának egy részét Sopronban töltötte, a soproni Liszt Ferenc Múzeumnak ajándékozott öt, eddig ismeretlen Bartók-levelet és egy kottakéziratot. A hagyatékok Bartók erdélyi szerepléseivel kapcsolatosak. Más zenetörténeti emlékekkel is gazdagodott a Liszt Ferenc Múzeum. Dr. Darányi Pálné ajándékozott a múzeumnak egy legyezőt, amelynek lapjain nagyapja, Russ János egyik szerzeménye, valamint Goldmark Károly 1904-es keltezésű névaláírása és néhány taktusból álló dallama olvasható. NYERTESEK A „Hajrá, magyarok!” olimpiai rejtvénypályázatunkra számos megfejtés érkezik a világ minden tájáról. A helyes megfejtések hatodik sorsolásán következő honfitársaink nyertek egy-egy szép hanglemezt, amelyet már el is juttattunk címükre: Steven Varfi (Kanada); Paul Labodi (Kanada); Antol Molnár (Svájc) j Kalman Hadnagy (Svédország); Imre Tóth (Svájc). Az „Utam Marxhoz” előszavában így írt: „A sztálini tanítások válsága, amely a XX. kongresszuson kirobbant, igen távol áll a valóságos ideológiai megoldásnak még csak komoly kísérletétől is. Az, hogy időközben a magát szintén végleges megoldásnak hirdető ,American way of life’ ugyancsak társadalmi, politikai és ideológiai válságba jutott, azzal járt, hogy az egész polgári világban a néhány évtized előtt véglegesen elavultnak nyilvánított marxizmus, amelyet a Lukács György halálhírére a világ minden sarkából a gondolkodó, az aktív, az emberiség iránti felelősségtől áthatott emberek tisztelete, az emlékezés visszhangja felelt. Az emberiség írástudói gyászolnak és az ilyen gyász nem leverő: ez a fájdalom vigasztal és arra késztet, hogy jó tanítványok módjára tanuljuk meg mindenekelőtt a lukácsi alkotói magatartást. Az életmű lezárult, utóélete azonban most teljesedik majd ki igazán. Szántó Miklós k MAQYAR TÁJAK Vác: a Budapesti főút (Novotta Ferenc felvétele) Új könyvek US $ Hegedűs Géza: Palota a hegytetőn — — — — 2,— Juhász Ferenc: A halottak királya — — — — 2,40 Sarkad! Imre: Farkaskaland — — — — — 1,— Szép versek 1971 — — — — — — — — 1,90 Váci Mihály: Százhúszat verő szív — — — — 2,80 Kolozsvári G. Emil: Keresztben az úton — — 1,20 ülés Endre: A tövisszúró — — — — — — 1,70 Illyés Gyula: Petőfi Sándor — — — — — — 2,40 Németh László: Égető Eszter — — — — — 3,50 András László: Halál a Dunaparton — — — 1,40 Kolozsvári G. Emil: Szellemi galeri — — — 1,50 Tóth Árpád: Összes versei, versfordításai, novellái — — — — — — — — — — — — 2,50 Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci I—H. — — 4,50 Krúdy Gyula: Pesten lakott egy fuvolás — — 1,70 Erdei Ferenc: Város és vidéke — — — — — 2,60 Király—Pándy—Sőtér: A magyar Irodalom története 1849—1905 — — — — — — — — 3,— Sólyom József: A kémfőnűk utolsó játszmája 0,90 Tüskés Tibor: Magyarország (Képes Földrajzsorozat) — — — — — — — — — — 2,50 Pogány Frigyes: Firenze — — — — — — 8,60 Bak János: Magyarország könyvkiadása 1945—1969 — — — — — — — — — — 1,70 Szép szó — — — — — — — — — — — 2— A könyvek megrendelhetők a Kultúra Külkereskedelmi Vállalattól (Budapest 62. P. O. B. 149.), vagy külföldi megbízottaitól. Az itt szereplő árakhoz a kereskedők hozzászámítják a ténylegesen felmerült szállítási, vám- és kezelési költségeiket. 4 lósport világából Tízéves a Budapesti Lovasklub. 1961-ben alakult a Nemzeti Lovarda és több más lovasszalfosztály egyesüléséből. A megalakulásakor mindössze 30 tagja volt a klubnak, ma több mint 250 a lovasok száma. A lovaglás egyre divatosabb sportág lesz Pesten. * A Millenniumi díjat, galoppversenyzésünk egyik legrégibb és legnépszerűbb futamát Igazmondó (apja: Imi — anyja: Precíz) nyerte Beat és Baldóver ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a győztes apja és anyja is megnyerte a magyar Derbyt, így származásra előkelő helyet foglal el a méneskönyvben. Apáról Imperiál féltestvére. A győztest fiatal lovas-reménységünk, Dobos Gyula lovagolta, és idomárgárdánk egyik legnépszerűbb tagja, Horváth Károly készítette elő versenyére. * Az Ibusz már tíz éve rendez lovastúrákat. A külföldi lovascsoportok újabban azt kívánják, hogy történelmünket Is megismerhessék a túrák során. A mexikói lovascsoport különösen romantikus kéréssel állt elő, a Balaton és Bakony múltját, a somogyi betyárok útján lovagolva kívánta megismerni. 1 Sz. L.
