Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-15 / 10. szám

A múlt századi és a század eleji kivándorlásoktól napjain­kig a magyar kultúra és nyelv ápolása volt a külföldön le­telepedett magyarság számára a fennmaradás kollektív esz­köze. Az első telepesek közös nótázásaitól a kezdetleges színjátszó és népi tánccsoportokig, a később zenekarokat alapító, iskolákat építő, egyetemi tanszékeket szervező ma­gyarokon, az újságírókon és könyvkiadókon át az egyház­­községekig, az ifjúsági és sportegyesületekig mind a ma­gyar kultúra, az édes anyanyelv őrzését, védelmét szolgál­ták, hogy a magyarságot megmentsék a beolvadástól, vagy legalábbis késleltessék ezt a folyamatot. Ma már azonban az élet olyan követelményeket támaszt velük szemben, a fejlődésnek olyan szakaszához érkeztek el, amikor az óha­zát nem lehet akármilyen kulturális színvonalon képviselni. A magyar kultúra és nyelv csak akkor marad meg, mint összetartozást, közös származást és érdeklődést kifejező eszköz, ha a kor kívánalmainak megfelelő tudományos és művészi szinten tudják művelni. Az, hogy számtalan ma­gyar tudós és művész helyezkedett el a befogadó társadal­maknak szinte minden rétegében, úgy szolgálhatja ered­ményesen a magyar művelődés ügyét és célját, s gyakorol vonzerőt a következő nemzedékekre, ha szóban és írásban mindez bizonyítva és értékelve van, nemcsak magyarul, hanem és főleg az illető országok nyelvén is. Így tudato­sul majd bennük az egyazon családfához, nemzeti múlthoz, az apák, nagyapák szülőföldjéhez való kapcsolódás gondo­lata. Ezért napjainkban majdhogynem létkérdéssé vált a ma­gyar kultúra avatott tolmácsolása, az anyanyelv fejlesztése és gazdagítása. Ez pedig sikeresen nem történhet meg más­ként, mint az óhaza és az újhaza magyarságának össze­fogásával, a két területen élők s közös örökséget hordozók kultúrtörekvéseinek összehangolásával. Természetesen az itthoniak segítsége korántsem akar beavatkozás lenni a kinti magyarság életébe; ők is, mi is különböző társadal­mak tagjai vagyunk, másféle állampolgári érdekek és né­zetek kötnek bennünket. Itt egyedül a célirányos, tervszerű együttműködésről van szó, mély mindkét részről feladatok vállalását jelenti. Egyre sürgetőbben vetődik fel a külföldi magyarság kö­rében magyar kultúrközpontok felállításának terve, főként azokban az országokban, ahol ezt a lakosság lélekszáma is indokolttá teszi. De a meglevő Collegium Hungaricumok, vagy esetleg újonnan létesített magyar intézetek is a ma­gyar kultúra gondozásának hivatott otthonai lehetnének. A külföldi magyarok megnyilatkozásaiból kitűnik, hogy ha az említett kultúrcentrumokban szervezett, irányított és magas felkészültségi fokon tartott kulturális élet valósulna meg a legjobb hazai szakemberek közreműködésével, a szü­lőföld segítségével, akkor ez nagy lendületet adna a ma­gyar kulturális hagyományok ápolásának és a nyelvműve­lésnek. II. A közös nyelv és kulturális örökség ébren tartásában fon­tos szerepe volt és van jelenleg is az egyházközségeknek, amelyek mindmáig a legerősebb kapcsokat jelentik az ide­genbe szakadt magyar családok és kolóniák között. Az együvétartozás gondolatát a közösen átélt hitélmények, a vallásos szertartásokon, miséken való közös részvétel to­vább mélyítette. Azok a szokások, amelyeket a hívők ott­honról magukkal hoztak és új környezetükben is megőrizni kívántak, az egyházközségek keretében szívósan meggyö­keresedtek. A latin egészen a II. vatikáni zsinat liturgikus reform­jáig a katolikus intentisztelet nyelve volt szerte a világon. A liturgikus konstitúció azonban lehetővé tette, hogy a mi­sét ezentúl népnyelven mondják. Az idő megkövetelte, hogy a mise és az egyéb szertartások szövegei érthetőkké vál­janak és anyanyelven legyenek imádkozhatok. így tehát a föld bármely országában, ahol magyar közösségek, egyház­­községek élnek, nemcsak a szentmise, hanem a szentségek (keresztség, házasság, gyónás stb.) és a szentelmények ki­szolgáltatása is magyar nyelven történik. Ugyanazt a litur­gikus szöveget vezették be Ausztriában (Burgenland), Ame­rikában, Jugoszláviában, Ausztráliában és másutt, amely Magyarországon is érvénybe lépett. Ma' már tudjuk, hogy a vallásos nyelvnek éppúgy meg­van a maga létjogosultsága és öntörvényűsége, mint pél­dául a fizika, a szociológia vagy az etika nyelvének. A vallás nyelve akkor lett a külföldi magyar csoportok egyik kohéziós, összetartó erejévé, amikor magyar nyelven is hoz­záférhetővé és használhatóvá vált, mint a hivő emberek érintkezésének eszköze. A hazai nyelvre áttett misének és oenne a nép aktív részvételének éppen abban van az egyik jelentősége, hogy még közelebb hozza egymáshoz a világ legkülönbözőbb részein élő és nyelvét féltő hivő magyar­ságot. Amit a magyar reformnemzedék legnagyobbjai oly he­lyesen láttak s hirdettek meg a múlt század elején, vagyis hogy nyelvében él a nemzet, azt a katolikus hívők most ismerik fel világszerte. Űjra meg kell tanulniuk, újra meg Ítéli érteniük a kereszténység anyanyelvét. Valóban, vallá­sos nyelvében, sajátos kultúrájában él a vallási közösség is, mert a hívők a vallásos nyelv révén találkoznak egy­mással hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt. Hegyi Béla Frank György (középen, sötét ruhában) kérdez, és Olgyai András szakács magyaráz A főzőtanfolyam részvevői feszülten figyelnek Hopp, repül a palacsinta! „GLAUBER'gyógyvizet egészségünk védelmében! A ma emberének fokozott életritmusa fokozott egészségvédelmet követel, olyat, amely teljesítőképességének maradéktalan kifej­tését teszi lehetővé. A rendszertelen életmód és helytelen táp­lálkozás gyakorta vezet ismétlődő mikrofertőzésekhez. Ezeknek a hosszabb ideig is rejtve maradó fertőzéseknek kezdeti tünetei: étvágytalanság, kőképződés, esetleg enyhébb fokú sárgaság. Kellő időben alkalmazott Mira Glaubersós gyógyvízkúra mind­ezeknek elejét veszi: fokozza a máj sekreciós tevékenységét, átmossa az epeutakat, elősegíti az epehólyagürítést. Az ivókúra nemcsak a betegség következményeinek elhárításában, hanem a májbetegségek megelőzésében is jelentős, a fertőző májgyul­ladások utókezelésében pedig elsőrendű szerepe van. A MIRA Glaubersós ivókúra a cukorbetegek vércukorszintjének csökkentését, a szervezet cukorfelhasználásának fokozását segíti. Enyhébb esetekben az insulinadag csökkenthető és a koleszterin­szint is süllyed. A Magyarországon évtizedek óta használt és jól bevált MIRA Glaubersós gyógyvíz mindenki számára elérhető. Ismertetőnket pontos használati utasítással és adagolási előírással a coupon beküldése után eljuttatjuk Önhöz is. COUPON HA-SE Import-Export-Ges. m. b. H. Auslandsvertretungen 1090 Wien, Mariannengasse 30 — Telefon 42 51 18 Kérek tájékoztatást a MIRA Glaubersós gyógyvízről Név:.............................................................................................. Cím:............................................................................................... Ország: Angol turisták főzni tanulnak Budapesten íme a hagymaszeletelés izgalmas pillanata Színhely a budapesti Szabadság-szálló csil­logó, jól felszerelt, modern konyhája. Ügy fest, akár egy szanatóriumi műtő. Tetejébe pedig mindenki fehér köpenyt visel: az asz­talt és a nagyobbik tűzhelyet körülálló nők, és oktatójuk Olgyai András szakács. Kik ezek a vendégek'! Frank Györgytől, a londoni Milbanke utazási iroda ügyvezető igazgatójától kérdezem meg, hiszen a turista­csoportot ő hozta Angliából, velük érkezett. Nemrégen a New Bond Street-i irodájában találkoztam vele és megcsodáltam az elegáns faburkolatú szoba falát, amelyet csupa régi magyar metszet díszít. Frank György — sok­féle munkásságán kívül — London közép­pontjából irányítja Magyarországra az évről évre érkező angol nyaralócsoportokat. Be a mostani látogatók nem üdülni jöttek Budapestre, és nem a városnézés a fő céljuk, hanem az, hogy elsajátítsák a magyar kony­haművészet világhírű specialitásait. A Sza­badság-szállón kívül a Margitszigeti Nagy­szálló, a Béke-szálló és a Budapest-szálló konyháiban tanítják őket, pontos és szigorú tanrend szerint. A délutáni oktatás óráit fi­nom vacsora követi: az étrenden az aznap ta­nult fogások szerepelnek. Tizenkét nő és egyetlenegy férfi — Mr. Fraser, skóciai fogorvos, aki feleségét kísérte el — feszülten figyeli a szakács szavait. Ho­gyan vágjunk hagymát? Majd a hortobágyi palacsinta készítése következik. Mrs. J. Ryedy kerül sorra, ügyesen a magasba repíti a pa­lacsintát, a mutatványt a körülállók boldog kiáltása kíséri: úgy hangzik ez, akárha hul­lámvasúton ülnénk. Egyébként Mrs. Ryedy, háromgyermekes fiatal anya, és azért jött Pestre főzni tanulni, mert a férje tavaly (ugyancsak Mr. Frank csoportjában) már itt járt, és nagyon ízlett neki a magyar koszt. Érdekes, hogy valamennyien azt mondják most, Mrs. Barns, Mrs. J. Miller meg a töb­biek, hogy unják már az egyhangú angol éte­leket, s a mi különlegességeinkkel akarják konyhájukat változatossá tenni. Néhányan közülük Londonban élő ameri­kaiak. Feljegyzem a nevüket: Mrs. Bwiggins és Mrs. Hollinshead, Mrs. Bates, Mrs. Lewy, Mrs. Record, Mrs. Rasmussen, Mrs. Kates. Egy újságírónő is elkísérte őket: Mrs. Burgidge a neve. Ez volt az első találkozásom velük. Másod­szor akkor láttam őket, amikor Frank Györggyel az élükön, a Mátyás-pince külön­termében az ünnepélyes búcsúvacsora-asztalt ülték körül. Felvillanyozottak a sok élmény­től. Mesélik, hogy az Operában a Cosi fan tutte szép előadását látták, de elmentek az újjáépített Fővárosi Cirkuszba is, nagyszerű volt a produkció! Jártak Esztergomban, és nemcsak az ásatásokat látogatták meg, ha­nem az állami Sorpincét is: ötféle bort ittak, és hozzá töpörtyűs pogácsát ettek! Nevetnek, jókedvnek! Aztán hirtelen elcsendesednek, mert hiva­talos aktus következik. A főzőtanfolyam rész­vevőinek diplomákat osztanak ki. S a fehér­sapkás szakács egy óriási fakanalat érint a vállukhoz: afféle lovaggá ütés ez, így avat­ják őket a magyar szakácsszövetség tagjaivá. A szorgalmas tanítványok egyenként járul­nak az elnöki asztal elé: Túrós Emil elnök gratulál a jó munkához. A díszes, ízléses, vászonba kötött diploma angol szövegű. Bizonyítja, hogy név szerint ez és ez a tanuló sikeresen levizsgázott a MALÉV Air Tours és a Magyar Szakácsok és Cukrászok Társasága rendezte főzőtanfo­lyamon. És kifejezi azt a reményét, hogy a növendék az itt tanultakat otthon is jól al­kalmazza majd. A diplomához még ajándékok is járultak: mindenki kapott egy angol nyelvű Gundel képes szakácskönyvet és szép csomagolásban háromféle piros paprikát. S megint csak fel­tűnt az az érdekes jelenség, hogy ha valaki bárhol és bármit tanul és vizsgázik: arra az időre magatartásában és talán lelkületileg is diákká változik át. Diákosan örültek az aján­déknak és a jó bizonyítványnak ezek a ked­ves angol háziasszonyok! Sőt Mr. Fraser, a jó humorú, mosolygós skót fogorvos is! Az ünnepség végén, a sikeres dolgozatokat a tanulók maguk?olvásták fel. Mert a vizsga egyik része bizony írásbeli volt. Megtudom azt is, milyen ételek főzését tanulták meg. Szerepelt Ttt szegedi halászlé, paprikás csir­ke, sertésérme magyarosan, gulyásleves, a már említett hortobágyi palacsinta, rétes, Gundel-palacsinta, somlói gáluska. De meg­tanították őket arra is, hogyan és mivel töl­tik a hurkát! Frank Györgytől viszontlátással búcsúzunk. Mert hoz és küld ő még a nyáron és ősszel jó néhány csoportot Budapestre. Még a kutya­kiállításra is eljönnek Londonból, hogy „sze­mélyesen” ismerkedjenek iheg a magyar pu­likkal. Nem is szólva azokról a turistákról, akik külön csoportban rándulnak át hozzánk, avégből, hogy ha nem is recepteket sajátíta­nak el, de a különféle magyaros ízekkel kös­senek barátságot. Mert ez is egyik módja, útja egy ország, egy nép lelkivilágának a megismeréséhez ... Gách Marianne 11 T

Next

/
Thumbnails
Contents