Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-15 / 10. szám

A magyar zsidóság 1971-ben

Lapunk olvasói a világ minden tájáról gyakran érdeklődnek a magyar zsidóság iránt. Kíváncsiak, hogy szocialista társadalmunkban biztosított-e a felekezeti szabadság az ősi rituálék szerint, működnek-e kifejezetten zsidó intézmények, tapasztalható-e antiszemitizmus és így tovább. Csokorba gyűjtve a kérdéseket, felkerestük dr. Seifert Gézát, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének köztiszteletben álló elnökét, és megkértük, tájékoztassa olvasóinkat a leglényegesebb kérdésekről.

kívül Pécsett, Mohácson, Nagykanizsán, Békéscsabán, Gyomron és Szegeden — szám szerint 12 otthonban — történik gondoskodás. Ezek közül nyolc otthon fenntartási költségeit államunk fedezi, négyet az izraelita hitfelekezet tart fenn.

— Nem szóltam még büszkeségünkről, a Dohány utcai templom bal szárnyán levő Zsidó Múzeumról, amelynek kincseit a második világháborúban a Nemzeti Múzeum megőrizte és visszaadta. Szinte vonzza a látogatókat a világ minden tájáról. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel az IBUSZ bekapcsolta az idegenforgalmi szempontból jelentős látnivalók sorába. A budai várnegyedben néhány esztendeje feltárt középkori zsidó imaházban nyílt zsidó múzeumot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat gondozza.

— Kulturális életünk eleven. Körzeteink vallási rendezvényein neves művészek lépnek pódiumra. Könyvkiadásunk is említésre méltó. Jeles zsidó szerzők vallási és vallástörténeti műveit a Magyar Izraeliták Országos Képviselete adja ki. Oj Élet című, kéthetenként megjelenő újságunk nemcsak a hazai zsidóságot tájékoztatja hitéletünkről, sokan olvassák határainkon kívül élő honfitársaink közül is. Ami külföldi kapcsolatainkat illeti: vallási és valláskulturális kapcsolatokat tartunk fenn külföldi zsidó szervekkel, a többi közt a Magyar Zsidók Világszövetségével. A magyar zsidóság helyzetéről volt alkalmam előadásokat tartani az USA-ban, Kanadában és Európa több országában.

— Az antiszemitizmusra vonatkozó kérdésre bátran válaszolhatjuk: Magyarországon nincs antiszemitizmus. Lehetséges, hogy egyesek még mindig antiszemiták, az antiszemita jelenségek netán előforduló megnyilvánulásai ellen azonban kormányzatunk intézményesen, preventív és represszív módon küzd. A megelőzés, amely kizár mindenfajta antiszemita uszítást, filmjeinkre, könyvkiadásunkra, a sajtóra és az iskolai oktatásra vonatkozik. S ha valakit elkövetett antiszemitizmussal vádolnak, azzal szemben megtorló intézkedést foganatosítanak, s mint bűncselekmény elkövetőjét, börtönbüntetésre ítélik.

— Ismétlem: a magyar zsidóság

mint felekezet, ragaszkodik ősi zsidó vallási tradícióihoz, s amellett, hogy az izraelita hitfelekezethez tartozik, a magyar államnak egyenrangú polgára. Izraelita vallású magyarok vagyunk, magyar állampolgárságunkat jól összeegyeztetjük zsidóságunkkal. Hittel és meggyőződéssel mondhatom: mindannyian részt veszünk a Hazafias Népfront programjában meghirdetett magyar nemzeti egységben és közösen fáradozunk országunk gazdasági, szociális és kulturális felemelkedésén. A célok nagyszerűek. Olyan társadalmat épít népünk, amely megszüntette az embereknek világnézetük, fajuk, felekezetűk szerinti hátrányos megkülönböztetését és következetesen küzd a békéért. H. M.

— Elszomorító s úgy hiszem ma már közismert adat: a második világháború előtt élt 825 ezer magyar zsidó közül, a fasiszta rémuralom 600 ezret elpusztított. Jelenleg a magyar zsidóság lélekszáma hozzávetőlegesen 100 ezer. 80 ezren élnek Budapesten, 20 ezren vidéken. Ennek a lélekszámbeli eltolódásnak az oka

— ez is közismert tény —, hogy a vidéki zsidóságot a fasizmus idején teljes egészében deportálták, s csak nagyon kevesen tértek vissza szülővárosukba. A fővárosban élő Zsidóság — amennyiben elkerülte a deportálást — megmenekült, a gettót, ahol 70 ezer ember volt bezárva, az utolsó percben, 1945. január 18-án a szovjet hadsereg felszabadította.

— Az ország felszabadulását követően megszűntek ^ zsidókkal szemben a fasizmus idején alkalmazott diszkriminációk, hátrányos megkülönböztetések. A zsidóság az egész néppel együtt részt vett az ország újjáépítési munkálataiban, ugyanakkor saját vallási, felekezeti életéről, ősi, zsidó tradícióinak ápolásáról sem feledkezett meg. Állami támogatással hozzákezdett zsinagógáinak és intézményeinek felépítéséhez és a rombolás okozta egyéb károk helyreállításához.

— 1948 decemberében került sor a magyar állam és a magyar zsidóság közötti egyezmény megkötésére. Ez az egyezmény biztositotta — és biztosítja ma is — az izraelita hitfelekezet részére a legteljesebb vallás- és lelkiismereti szabadságot és az ősi tradíciói fenntartásának minden lehetőségét. Ezt az elvet generálisan 1949 augusztusában a Magyar Alkotmány is megerősítette, amelynek alapján kiadott törvényes jogszabályok kimondják, hogy a Magyarországon élő zsidók az izraelita hitfelekezethez tartozó magyar állampolgárok.

— Az állami egyezmény megkötését követte felekezetűnk státuszának rendezése is. A magyar zsidóság 1950. február 20-án megtartott országos gyűlésén megalkotta országos, egységes szervezeti szabályzatát, amely magában foglalta és biztosította a külön-külön zsidó hitfelekezeti árnyalatoknál a külön-külön vallási rítusokhoz való ragaszkodásnak lehetőségét is, és biztosította azt is, hogy az izraelita hitfelekezet irányítását a saját maga választotta

— minden befolyástól mentes — szervei intézik.

— Ez a 300 választott tagból álló országos szervezet, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete irányítja az országban működő hitközségeket. A legnagyobb, a 200 tagú választott képviselettel működő Budapesti Izraelita Hitközség, mely 17 körzetből áll. Vidéken 70 hitközségünk van, zsinagógával vagy imaházzal. A fői)r. Seifert Géza, a MIOK elnöke

városban 30 zsinagóga, illetve imaház fogadja vallásos hittestvéreinket.

— S most néhány szót intézményeinkről. Számuk meglehetősen kiterjedt. Elsőnek említeném az Országos Képviselet égisze alatt működő Országos Rabbitanácsot és a Budapesti Izraelita Hitközséghez tartozó Budapesti Rabbiságot. Teológiai főiskolánk, az Országos Rabbiképző Intézet európai viszonylatban is jelentős, a mienken kívül csak Londonban és Rómában van ilyen főiskola. 60 ezer kötetes, egyre bővülő, értékekben igen gazdag zsidó tárgyú könyvtár áll a hallgatók és a kutatók rendelkezésére. Az Anna Frankról elnevezett felekezeti fiú- és leánygimnáziumunkból az állami gimnáziumok növendékeivel egyenlő eséllyel startolnak egyetemre. Egyébként a zsidó vallás iránt érdeklődő fiatalok, budapestiek, vidékiek egyaránt, talmud-tóra tanfolyamokon vehetnek rész.

— Fiú- és leányárvaházunk 90 gyermeknek ad otthont, míg az Amerikai úti szeretetkórház és betegotthon 200 személyes. Betegeink rituális, kóser kosztot kapnak. Itt említeném meg, hogy a kóser húsvágóhíd üzemeltetése a Budapesti Izraelita Hitközség feladata, egyedül a fővárosban 12 kóser húsmészárszék árusít, és van néhány vidéken is. Ugyancsak hitközségünk gondoskodik a maceszgyártásról. Nemcsak belföldi igényeket elégít ki, exportál Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba.

— Idős, elhagyatott hittestvéreinkről budapesti szociális otthonainkon

A Hősök temploma a mártírkerttel

Nagyméretű menóra, a Zsidó Múzeum egyik szép darabja

A templom belseje

Az Amerikai úti Sa

'A

Istentisztelet a Dohány utcai zsinagógában

A Dohány utcai zsinagóga és a Zsidó Múzeum homlokzata

(Bauer Sándor