Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-15 / 10. szám
Béke-világtalálkozó Budapesten Tavaly ősszel Űj-Delhiben a Béke-világtanács elnöksége azzal a kérelemmel fordult a magyar béketanács küldötteihez, hogy a BVT soron következő közgyűlését 1971. májusában Budapesten rendezzék meg. A magyar békemozgalom örömmel fogadta a megtisztelő kérést és elvállalta a házigazda szerepét. így került sor május 13—16. között a Béke-világtanács budapesti közgyűlésére. A BVT legutóbbi plenáris tanácskozását 1966-ban tartotta Genfben. Az ülés igen jelentős volt a mozgalom történetében. Itt választották főtitkárrá Romes Csandrát és itt alakították át a BVT struktúráját. Romes Csandra a Béke-világtanács elnökségének véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy azért ragaszkodtak Budapesthez, mert meggyőződésük, hogy a közgyűlés Budapesten olyan légkörben tanácskozhat, amely elősegíti a különböző pártállású és beállítottságú, de a békét egyformán óhajtó emberek együttműködését. Romes Csandra hangsúlyozta, hogy Budapest az európai népek gondolkodásában a kontinens biztonsági rendszerének előkészítésében rendkívüli fontossággal bír. Budapestről tették közzé a szocialista országok a Varsói Szerződéshez tartozó államok felhívását a béke és a biztonság megteremtésére, a népek közötti együttműködést előmozdítani hivatott európai konferencia összehívására. Ezért a Béke-világtanács úgy tekint Magyarországra, mint a nemzetközi mozgalom fontos bázisára. Emellett Magyarország kormánya és népe — mint Csandra mondotta — az elmúlt évek során tevékenységével, kezdeményezéseivel elkötelezte magát a béke ügye mellett. Mindez biztosítékot jelent, hogy a BVT tagjai és a BVT barátai szívesen jönnek el Budapestre. Egy hónap híján pontosan tizennyolc éve, hogy a nemzetközi békemozgalom vezérkara, a Béke-világtanács Budapesten tartotta ülését. Frédéric Joliot-Curie-1, a világhírű tudóst, a mozgalom fejét az elhatalmasodó halálos kór már megakadályozta abban, hogy személyesen vezesse a tanácskozásokat, a részvevőkhöz intézett üzenetét D'Astier de la Vigerie tolmácsolta. Az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházának nagytermében megrendültén hallgattuk annak a férfiúnak a szavait, akinek egészségét a szüntelen résenállás, a gond és a felelősség felőrölte, de a jobb jövőbe vetett hitét, derűs optimizmusát semmi sem törte meg. Az öt nagyhatalom közti tárgyalás szükségességéről és lehetőségéről szólt az üzenet. S itt Budapesten, ennek alapján született meg a „reménység üzenete”, amely a hidegháború nyomasztó évei után először fogalmazta meg: „A béke elérhető távolságra van. Rajtunk áll, hogy el is érjük.” Tizennyolc esztendő a történelem mértéke szerint csupán egy pillanat, az ember mértékével viszont egy fél emberöltő. A mozgalom akkori vezető testületének tagjai közül sokan már eltávoztak körünkből, de a ritkuló sorokat mindig új, lelkes rajok töltötték fel, s a mozgalom a nemzetközi élet zajló hullámverései közepette is képes volt megoldani önmegfiatalításának feladatát. Akkor, 1953 júniusában a BVT budapesti ülése abban is különbözött a korábbiaktól, hogy jóval nagyobb hangsúlyt helyezett az együttműködésre, a párhuzamos mozgalmak kezdeményezéseinek támogatására. Általánosan kialakult az a nézet, hogy a világon számos szervezet van, amely gyakran ilyen vagy olyan részletkérdésre vonatkozóan a világtanácséhoz közelálló, vagy néha azzal egyező álláspontot foglal el. A világtanácsnak tehát az a feladata, hogy támogassa és bátorítsa a béke ügyét előmozdító kezdeményezéseket, bárhonnan jönnek is. Minderre talán azért kellett emlékeztetni, mert most, amikor 1971 május közepén hazánk fővárosában tanácskozott a Béke-világtanács közgyűlése, sok minden megváltozott, de nem változott a szervezett békemozgalom nemes célja és hivatása, nem csökkent világméretű felelőssége. Az emberiség örök vágyát, a tartós, alkotó béke korszakát még nem értük el. A nemzetközi látóhatár észrevehetően világosabb, mint a BVT legutóbbi budapesti ülésén, de a sötét árnyékok nem tűntek el. Válság és tárgyalás, feszültség és enyhülés szakaszai jelzik az utóbbi két évtizedben az emberiség életútját. Korántsem lehet elégedett a mozgalom, és mégis, gondoljuk csak el, azok, akik a reménység üzenetének évében születtek, ma már felnőtt emberek, a minap nálunk a választóurnákhoz járultak. Egy új ifjúság, a bölcsőtől az érettségiig békés körülmények között nőtt fel. (Sajnálatos kivétel Vietnam és néhány más, helyi háborúval sújtott ország.) Megadatott-e ez a mai középnemzedéknek? Az eredmények egyben új feladatokra is köteleznek. És ezeket a BVT májusi közgyűlése fogalmazta meg. Részletesen e feladatokat a hat bizottságban dolgozták ki. E hat bizottság az indokínai háború megszüntetésével, a közel-keleti béke helyreállításával, az európai biztonság megvalósításával, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás elleni harccal, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés megszüntetésével, a leszereléssel és a fejlődő országok kérdésével foglalkozott. Nemcsak állásfoglalások kialakítása történt meg, hanem gyakorlati tömegakciókat is megvitattak és elindították. A tanácskozásnak egyik központi témája volt a legszélesebb körű tömegkövetelések megszervezése az öt nukleáris hatalom konferenciájának mielőbbi összehívásáért, majd pedig a leszerelési világkongresszus megvalósulásáért. A politikai reprezentációt illetően minden eddigi nemzetközi tanácskozásnál szélesebb volt a budapesti közgyűlés. Első esetben fordul elő, hogy az ENSZ apartheid bizottsága képviseltette magát ilyen jellegű tanácskozáson. Elfogadta a meghívást az Afrikai Egységszervezet is, s jelen voltak a békéért és igazságért harcoló új amerikai békekoalíció képviselői is. Ez a mozgalom volt egyébként a minden eddiginél nagyobb szabású washingtoni békemenet szervezője is. Eljött Budapestre Martin Luther King utóda, Abernathy lelkész is. A részvevők közül igen sok személy és szervezet nem tagja a BVT-nek, csupán rokonszenvezett azokkal a nemzeti szervezetekkel, amelyek a BVT tagjai. A közgyűlésen megjelentek egyharmada pedig olyan szervezeteket képvisel, amelyek eddig nem támogatták a BVT munkáját, ma már azonban ezek a szervezetek is készek közös akciókat kidolgozni a béke érdekében a BVT-vel. A közgyűlésen tehát olyan javaslatokat dolgoztak ki, amelyek magasabb szintre emelik a mozgalmat. Számunkra magától értetődően különösen fontos az európai biztonság és együttműködés ügye. Lehet, hogy véletlenül kapcsolódott öszsze Budapest neve az európai biztonság problémakörével, de korántsem véletlen Budapest kijelölése a BVT közgyűlésének színhelyéül. Az a tény, hogy az elnökség európai fővárost választott, egyben jelzi a törekvést: nem halasztható tovább az átütő erejű tömegmozgalom elindítása az európai biztonsági konferencia összehívásának érdekében. A minap Helsinkiben tanácskozásra ült össze a BVT európai bizottsága a közgyűlés európai vitájának eszmei-tartalmi előkészítésére és az akciójavaslatok megvitatására. A BVT-hez nem tartozó szervezetek meghívott képviselőinek jelenlétében vizsgáltuk meg az európai kérdések bonyolult függőségi rendszerét, azt, hogy milyen tényleges kapcsolatban állnak egymással olyan problémák, mint a moszkvai és varsói egyezmények ratifikálása, az előkészítő multilaterális értekezlet összehívása, a két Németország viszonya és az NDK nemzetközi jogi elismerése, a nyugat-berlini kérdés rendezése, az NSZK és az európai szocialista országok kapcsolatának normalizálása. Magyar részről méltóan készültünk fel a nagy eseményre, előzőleg rendeztük, május 7-én országos békekonferenciánkat és Budapest ünnepi díszben fogadta a világ minden tájáról érkező több száz vendéget. Május 17-én — korábbi magyar kezdeményezésre — a Hazafias Népfront budapesti bizottsága megrendezi az európai országok fővárosaiban működő békemozgalmak képviselőinek találkozóját és tapasztalatcseréjét. A baráti összjövetelen megvitatják, milyen együttes akciókat kezdeményezhetnek az európai fővárosok békemozgalmai Európa biztonságáért. A BVT két budapesti tanácskozása között tizennyolc esztendő telt el, felnőtt egy új nemzedék. Aligha kívánhatunk mást, mint hogy a mostani és a legközelebbi ülésszak között ismét békés körülmények között nőjön fel egy új generáció. Pethő Tibor Üjra benépesülnek az Országházban a képviselői padsorok. Az Elnöki Tanács május 12-re, alakuló ülésre összehívta az április 25-én megválasztott új országgyűlést (Vámos László felvétele) dr. tímár mátyás FRANCIAORSZÁGI TAPASZTALATAIRÓL Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese franciaországi látogatásának tapasztalatait összegezve a következő nyilatkozatot adta: — Valéry Giscard d'Estaing gazdasági és pénzügyminiszter meghívására utaztam Franciaországba, s tárgyalásaim jó részét vele folytattam, tárgyaltam Francois-Xavier Ortolióval, az iparfejlesztési és tudományos kutatások ügyeinek miniszterével és Andre Bettencourt tervezés- és területfejlesztési miniszterrel. Alkalmam volt találkozni Jacques Chaban- Delmas francia miniszterelnökkel. Hosszabb időt töltöttem a gyáriparosok szövetségében. Tárgyalásaink őszinték. nyíltak, célratörőek voltak. A legutóbbi években és főleg Fock Jenő miniszterelnök franciaországi látogatása óta bővültek a magyarországi gazdasági kapcsolatok, de úgy látjuk, hogy még sok lehetőség van a kooperációk, az együttműködés különböző formáinak kibontakoztatására. A Magyarországról származó francia áruvásárlások volumene kisebb, mint a magyar beszerzéseké, ezért kerestük Dr. Tímár Mátyás hazatérése után nyilatkozik a sajtó képviselőinek (MTI felv.) annak a lehetőségeit, hogy tudnák növelni vásárlásaikat a francia cégek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a forgalom. Ezenkívül szóba került a harmadik piacokon való együttműködés: Dél- Amerikában, Észak-Afrikában és máshol is kínálkozik ilyen lehetőség. Tárgyalásainkon az egyik központi kérdésként vetődött fel, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek franciaországi bevitelét erősen sújtják a Közös Piac rendelkezései, s vizsgáltuk, milyen — mindkét fél számára előnyös — megoldásokat lehet találni ennek kiküszöbölésére és arra, hogy hosszabb időre nagyobb stabilitást biztosítsunk e termékeink franciaországi exportjának. — Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök és azok a miniszterek, akikkel alkalmam volt tárgyalni, nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar gazdaságirányítási rendszer és más kérdések, így például a szocialista demokrácia kiszélesítése, az új választójogi és tanácstörvény iránt is. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese (jobb szélen) John Davis angol kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására hivatalos látogatásra Angliába utazott. Htjának célja a magyar—angol tudományos és műszaki kapcsolatok erősítése. A kép az indulás előtt készült (MTI felv.) AZ UTASELLÁTÓ pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat, 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni:' UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkeztetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ Magyar—angol kooperációs javaslatok — Több mint negyven angol cég mutatja be áruit a Budapesti Nemzetközi Vásáron — mondotta a többi közt J. E. Reeve, Nagy-Britannia budapesti nagykövetségének kereskedelmi ügyekkel foglalkozó első titkára. — Az utóbbi időben több angol kereskedelmi delegáció járt Magyarországon, s hazatérve más üzletembereket is tájékoztattak a magyarországi üzleti lehetőségekről, a gazdasági helyzet alakulásáról, a műszaki előrehaladásról. Személyes tapasztalatainkon kívül informáltságunkat jól szolgálta, hogy a hivatalos szervekhez és az együttműködésben érdekelt nagyobb vállalatokhoz eljuttattuk a magyar népgazdaság új ötéves tervének főbb feladatait, s a kiállító cégek ennek figyelembevételével állították össze bemutatásra szánt anyagukat, olyan termékeket hoznak, amelyek exportja a magyar ágazatok fejlesztési irányaival összhangban van, s amelyek az ipari-műszaki kooperációknál számításba jöhetnek. A kooperációk ugyanis a brit cégek kiállításain erőteljes hangsúlyt kapnak. Ebből a szempontból különösen eredményesnek tekintjük a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelynek kapcsán két ipari kooperációs megállapodás jött létre. Az angol cégek most 15—20 javaslatot tanulmányoznak, s ezek köre éppen úgy kiterjed az építőiparra, a járműgyártásra, szállításra, mint a textiliparra és a tudományos műszerek előállítására. 3
