Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-17 / 8. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Buda és Pest egyesítésének századik évfordulójára Asszonyi Tamás szobrászművész készít — pályázat alapján — jubileumi plakettet. A százéves Budapestet emlékművel is „megajándékozzák”, a tervek szerint a budai Duna-parton, az Erzsébet-híd és a Margit-híd közötti szakaszon emelkedik majd. * Kossuth Lajos halálának évfordulóján ünnepséget rendeztek a törökországi Kütahyban és koszorút helyeztek el egykori lakóházának emléktáblájánál. Az emlékbeszédet dr. Tayyib Gökbilgin török történész tartotta, az Eötvös Kollégium volt növendéke. * Ungvári Tamást, az irodalomtudományok kandidátusát vendégelőadónak hívta meg a cambridgei egyetem. Első előadásának címe: „Idő és dráma”. • Goda Gábor Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író, a felszabadulás utáni magyar szellemi élet egyik jelentős képviselője április 1-én töltötte be 60. születésnapját. * Magyar napokat tartottak a lyoni nemzetközi vásáron március 29-én. A francia gazdasági szaksajtó és a helyi sajtó elismerő cikkekben foglalkozott a magyar kiállítással. * A 125 éves balatoni hajózást ünnepelték március 27-én a balatonfüredi mólón, amikor Siófokra befutott az első idei hajó, a fellobogózott Csobánc. Az egy és negyedszázad hajózási történetéből egy múlt évi adat: 1 831 000 utast vittek a kirándulóhajók és Tihany-révnél is egymillió utas kelt át a kompon. * Budapest környékén ötven hold erdőt telepítenek 1985-ig, hogy javítsák a főváros levegőjét. Pest megyében 11 tájkörzetet jelöltek ki erdősítésre. * Lenkei Lajos, a Vígszínház igazgatója, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnökségi tagja 56 éves korában hirtelen elhunyt. • A párizsi Magyar Intézetben március 23-án Nagy László egyetemi tanár, a Nemzetközi Munkajogi- és Társadalombiztosítási Társaság végrehajtó bizottságának tagja „A kollektív szerződés a szocialista jogrendszerben” címmel tartott előadást. Az előadáson megjelent a francia jogásztársadalom számos kiválósága. * A világon először Szombathelyen, az Isis-szentélyben mutatják be Mozart elfeledett, Thamos, Egyiptom királya című oratorikus művét. * Országos gyermekkardiológiai hálózat épül ki hazánkban a gyermekkori szívbetegségek korai felismerése és eredményes gyógyítása érdekében. Jelenleg négy megye kivételével mindenütt létrejöttek a megyei gyermeKkardiológiai egységek. * Megkezdődtek a Csárdáskirálynő filmváltozatának előkészületei. A nyugatnémet—magyar produkció címszereplője Anna Moffo, a világhírű operaénekesnö lesz. A filmet Szinetár Miklós rendezi. * Üj meteorológiai székház alapkövét helyezték el Budapesten a XVIII, kerületi Tatabánya téren. Az alapkő üregébe egy acélhengerbe, az utókornak híradást küldő dokumentumokat is tettek: az új létesítmény alapító okmányát, a havi, a napi és az agrometeorológiai jelentést, napilapokat, és a hazai pénzérmék egy-egy példányát. * ■ ■ A tokiói Kodály-intézet hazánkban tartózkodó küldöttsége Kecskemétre is ellátogatott, hogy a mester szülővárosában tanulmányozza az ottani óvónőképző intézet ének-zene oktatását. (A tokiói Kodály-intézetet Hani Kyoko alapította, aki Budapesten folytatta zenei tanulmányait.) * Üj replőjárat indult Budapest és Frankfurt között április 1-től. A Lufthansa a MALÉV-vel közösen hetente tíz alkalommal tart fenn összeköttetést az NSZK és Magyarország között. Budapest—Zürich—Madrid viszonylatában április 2-án indította első légijáratát a MALÉV. A TU—134-es gép hetenként kétszer, hétfőn és pénteken közlekedik. * A magyar feltalálók az idei XX. brüsszeli nemzetközi találmányi világkiállításon hét magyar újdonságot mutattak be, ezek közül ötöt a zsűri aranyéremmel, egyet pedig bronzéremmel jutalmazott. * Bartalus Ilona zenetanár vezetésével Kodály-hangversenyt rendeztek a kanadai London városka egyetemének hangversenytermében, s egyben bemutatót is tartottak a mester zeneoktatási módszeréről. * Két magyar termék kapott aranyérmet a hagyományos lipcsei vásáron: az egyik az Ózdi Kohászati Üzemek és a diósgyőri Lenin Kohászati Művek által gyártott, kiválóan forgácsolható szerkezeti acél, a másik a Szegedi Szalámigyár terméke, a Pick szalámi. * If I V I D TI I A 1/ A tatai vár udvarán. Lent: Az 1V1 il IX I Í1II 1 X» J íl n esztergomi várbástyák (Vámos László felvételei) BÉLYEGSAROK Két új bélyeg és egy bélyegblokk a magyar posta márciusi újdonságai. Bartók uéla születésének 90. évfordulója tiszteletére adtak ki 1 forintos címletű bélyeget, Nagy Zoltán Munkácsy-dijas grafikusművész grafikája alapján, Győr várossá alakulásának 700. évfordulójára jelent meg 2 forintos címletű bélyeg. Ez a bélyeg Hufnagel, a török elleni 1594-es végvárt harcokat megörökítő eredeti metszetrészlete alapján készült, Vagyóczky Károly grafikusművész rajzával. A 10 forint névértékű bélyegblokk „Apollo—14” elnevezéssel, az amerikai holdkutatás újabb eredményeit hirdeti. A tervező Légrády Sándor grafikusművész. A bélyegblokk szegélyén jobbra a Föld távlati képe, balra a stilizált Hold látható. A bélyegképtől Jobbra a holdutazás időtartamát jelző dátumok, balra lent a három holdutas neve, „Alan B. Shepard jr., Edgar Mitchell, Stuart A. Roosa” olvasható. A LÓSPORT VILÁGÁBÓL — A tavaszt ezennel ünnepélyesen megnyitom ... Összeállították a militáry válogatott keretet. Az 1971. évi versenyek eredményeitől tette függővé Csanádi Árpád a MOB elnöke az olimpiai szereplést. A galopp-évadnyitó 49 évvel ezelőtt alapított fő számát, a Pestmegyei handicapot nagy küzdelem után fél hosszal Miniatűr (apja: Imperiál — anyja: Mikroszkóp) nyerte Faszipka (Fapipa—Azért) és Tyukodi Swashbuckler—Tréfa) előtt. Miniatűrt Krusnyiczky Márton lovagolta és Kovács Márton készítette elő versenyére. Egyre emelkedik az országban a lovasiskolák száma. 1962-ben még csak 14 lovasiskola működött, számuk 1970-ben 57-re emelkedett. Közülük a legjelentősebb a hódmezővásárhelyi felsőfokú technikum és a kaposvári gazdaságok lovasiskolái. Mindkettőnek modern versenypályája és a legkényesebb igényeket is kielégítő felszerelése van. Sz. L. Egy nehéz feladat a lovasiskolában A Függetlenségi Nyilatkozat A bécsi felkelés leverése és a még szervezetlen honvédsereg megfutamítása után a császári udvar a „kossuthista rebellió” gyors szétzúzására készült. Minden oldalról csapatokat indított az ország ellen, miután a miniszterelnöki székbe herceg Schwarzenberg Félix került, majd a tavaszi forradalom eredményeit szentesítő V. Ferdinándot lemondatták és helyébe a tizennyolc esztendős Ferenc Józsefet ültették, akit nem kötött az adott szó, s így nem volt esküszegéssel vádolható. Az országgyűlés képviselőinek egy csoportja utóbbiban a kiegyezés lehetőségét látta. Többségüket az a félelem vezette, hogy a forradalom győzelme az alsóbb osztályok előretörését, a középnemesség politikai és gazdasági uralmának meggyöngülését eredményezheti. Volt közöttük, aki az osztrák piacok elvesztését fájlalta volna, volt aki a hosszú harctól tartott, volt, aki a nemzetiségek feletti magyar uralmat féltette. Mindamellett Habsburg-diadalt se kívántak, mert tartottak az arisztokrácia újra való felülkerekedésétől. A belőlük alakult békepárt intrikái, nyílt, vagy titkos akciói, Kossuth küzdelme ellenük, és igyekezete, hogy egyezséget találjon hozzájuk, átszövik az egész szabadságharc időszakát. A tél elejére a katonai viszonyok tovább romlottak. Szilveszterre már a fővárost se lehetett megvédeni. A liberálisok és a radikálisok javasolták, hogy a kormány költözzék Debrecenbe, amelyet Bem József tábornok sikeres erdélyi hadműveletei biztosítottak a hátbatámadás ellen. A békepárt is helyeselte a költözködést, amely haladéktalanul meg is kezdődött. Január 4-én Görgey csapatai elhagyták Pestet. A 801 felsőházi tagból március végéig csupán 28 érkezett meg Debrecenbe, a Ház negyedére olvadva ülésezett. Gyávaság, számítás, csüggedés — ezer ok volt a távolmaradók mögött. Hiányzott a kormány tetteit támogató pesti plebejus réteg is. Görgey pedig január 5-én hadteste nevében egy olyan kiáltványt adott ki Vácott, amelyben burkoltan megtagadta az engedelmességet a Honvédelmi Bizottmánynak. Görgey nagyjából a békepárt platformján állt, de saját útját is járta. Különös, ellentmondásos, gőgös, zárkózott egyénisége, többszörös sértődöttsége úgyszintén szembe állította Kossuthtal, illetve a kossuthi politikával. Kiáltványával azt remélte, hogy tárgyalási alapot teremt az osztrákokkal, de Windischgraetz császári fővezér feltétlen megadást követelt. Görgey csalódottan szánta el magát a katonai megoldásra. Seregét számtalan nehézség közepette vezette át a Felvidéken, és vitte a Tiszához. A Debrecenbe költözött kormány előtt tengernyi gazdasági, pénzügyi és politikai nehézség tornyosult. A hazafias felbuzdulás is lanyhult, mert a felszabadított jobbágy elsősorban földet akart, és kevés hajlandóságot érzett annak a földnek a megvédésére, amely nem az övé. A nemesi haza-eszmét miért is érezte volna a magáénak? Ilyen körülmények között igyekezett a kormány — egyes, még meglevő területek feladása árán is — Dembinszki tábornok főparancsnoksága alatt összevonni erőit, hogy koncentrált csapást mérjen az ellenségre. Az osztrák kezére jutott területeken a császári közigazgatást nagyrészt az arisztokraták közreműködésével szervezték meg. A nemesség egy része várakozott, más része riadtan igyekezett megbánni „bűneit”. Március 4-én Ferenc József új alkotmányt hirdetett ki, amely minden lényeges vonatkozásban a birodalom és a császár kezébe tette le a hatalmat. Ugyanakkor a honvédhadsereg alföldi hadműveletei balsikerekkel kezdődtek, amelyeket csak részben ellensúlyoztak Bem erdélyi győzelmei. Március 30-án a haditanács újabb támadást határozott el, amely nyitánya lett a győzelmes tavaszi hadjáratnak. Rugalmasabb hadvezetéssel Gödöllőnél az osztrák főerőket is be lehetett volna keríteni, de Windischgraetznek sikerült kivonnia csapatait a gyűrűből. A békepárt kora tavaszi intrikáit a katonai győzelem leszerelte. Kossuth kihasználva a győzelem támasztotta jó hangulatot, előterjesztette javaslatát a Habsburg ház trónfosztására és Magyarország függetlenségének kikiáltására. Javaslatát némi huzavona után sikerült keresztülvinnie, és 1849. április 14-én Debrecenben ünnepélyesen kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot. Méltó válasz volt ez a márciusi birodalmi alkotmányra, de a küzdelem sorsára hatása nem volt. Ekkor már folytak a tárgyalások, hogy a megújított Szent Szövetség keretein belül az orosz cár segítségét kérjék a magyar forradalom leveréséhez. Illúzió volt az a hit is, hogy a nagyhatalmak segítséget kívánnak nyújtani a független Magyarországnak. A trónfosztás viszont arra alkalmas volt, hogy Kossuth legálisan megszabadulhasson a Honvédelmi Bizottmánytól, amely az idők során a szabadságharc szervezőjéből fékezőjévé vált. Időszerű volt új kormányt alakítani, de a látszat ellenére téves volt Kossuth szándéka, amikor pártok feletti kormány létrehozására törekedett. A nemzeti egység csak látszólagos volt és a megalkuvó elemek leszerelése kedvéért elszigetelte a radikális erőket is. A végeredmény az lett, hogy a semleges kormányban a békepárt befolyása érvényesült. Időközben a honvédsereg tovább nyomult előre, részben Buda alá, részben pedig a Duna vonalán Nyugatnak. Nagysallónál Damjanich tábornok visszavonulásra kényszerítette a császáriakat, mire az osztrákok kiürítették a fővárost, hogy elkerüljék a bekerítést. Csupán a budai várban maradt négyezer katona Hentzi tábornok parancsnoksága alatt. A magyar győzelmek hatására Bécsben újra felrémlett a forradalom veszedelme, Csehországban és Németországban mozgolódás támadt, Lengyelország is felkelésre készült. A honvédsereg azonban az ellenség további üldözése helyett — máig sokat vitatott tettként — Buda ostromával vesztegette el a legértékesebb heteket, amikor még esetleg kedvező döntést lehetett volna kicsikarni. Budát május 21-ének hajnalán vette be az ostromló honvédsereg, de Miklós cár már május 9-én bejelentette, hogy hadat indít Ausztria megsegítésére ... B. P. (Következik: Világos)
