Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-17 / 8. szám
'ázs Svhesti/énuély ) ÚJ TARTOMÁNYFŐNÖKÉNÉL — Amíg szentendrei iskolánkba á növendékek a fővárosból és a környékről bejárók, az esztergomi gimnázium kollégium jellegű, 320 fiatal tanul itt és kap teljes ellátást. Évente 80 elsőosztályost veszünk fel, két-két párhuzamos osztály fut tehát. A civil tornatanáron kívül a szaktanárok ferences barátok, koruk 30-tól 65 év. A kollégiumban fegyelmezett, de tartalmas és vidám élet folyik. Van fotószakkör, könyvkötészet, kertészeti politechnika, barkácsoló vasműhely. A sportban sem vallunk szégyent a fiainkkal, megyei viszonylatban jó helyezést érnek el szertornászaink. Nemesebb kikapcsolódást jelent az operalátogatás. Évente nyolc előadást látogatnak, külön busz hozza a gyerekeket Pestre. Nagy öröm és gond is persze az évenként egyszeri, ötnapos kirándulás. Négy esztendő alatt a növendékek megismerik hazánk egész területét. Szállást ilyenkor más vidéki rendházak biztosítanak. A vidám kollégiumi életből nem hiányozhat a tánc sem. Ezt Esztergomban nehezen oldhatnók meg, ezért a táncesték Budapesten zajlanak, a Miasszonyunk rend kollégista kislányaival a rendház Kinizsi utcai tornatermében. A zenekart a fiúk szolgáltatják. Az esztergomi kislányokat sem kell azért félteni, nemegyszer előfordult már, hogy a rend gimnáziumában érettségizett fiatal később esztergomi lányt vezetett oltár elé. Növendékeinket a hozzátartoeók havonta egyszer látogathatják, a fiúk karácsonykor, húsvétkor és a nyári vakációra mehetnek haza. Csomagot, zsebpénzt rendszeresen kapnak otthonról, néha szinte elcsodálkozom, milyen feleslegesen sok pénzt küldenek a szülők. Pedig az ellátás jó. EszRégi falfestményekkel díszített ebédlő a budapesti rendházban tergom határán kétholdas veteményesünk van és hizlaldánk, megterem, meghízik az egész évre való zöldség és hús. — Mivel többnyire hivő szülők járatják hozzánk gyerekeiket, előfordul, hogy a fiatal az érettségi után a papi hivatást választja, vagy orvos, gyógyszerész* szeretne lenni. Itt említem meg azt a nekünk nagyon nem tetsző jelenséget, amit időnként tapasztalunk: azok a szülők, akiknek gyerekét nem vették fel az egyetemre, szívesen hangoztatják, azért szenvedtek hátrányt, mert gyermeküket egyházi iskolába járatták. Az ilyen megnyilvánulásokat mi határozottan visszautasítjuk. Tehetjük ezt annál is inkább, hiszen az évek folyamán bebizonyosodott: az egyetemi felvételeknél semmiféle megkülönböztetést nem tapasztaltunk, az arányszám kitűnő. — Ami a rendünkbe való felvételt illeti: érettségi után a jelölt egy év időtartamra ideiglenes fogadalmat tesz. A kölcsönös vizsgálódás időszaka ez: az ifjú is megmásíthatja elhatározását, a rend is elbocsáthatja. így volt ez mindig, ma is így van. Amennyiben a jelölt az egy próbaév komoly fegyelmének eleget tett, s bebizonyosodott, hogy nem csupán ő érzett elhivatottságot a papi pályára, hanem minden jel arra mutat, hogy „az Ür mondja az apostoloknak, nem ti választottatok engem, én választottalak titeket-’ — akkor veszi kezdetét a hat évig tartó papi képzés. És csak ezt követően a civil egyetem valamelyik szaka. Ha történetesen nyelvszakos, külföldi tanulmányúton is fejlesztheti nyelvtudását. — Én 1925-ben Budapesten érettségiztem, 1944-ben jelentkeztem a Ferences Rendbe, 1951-ben szenteltek pappá. 1954-ig Békésszentandráson mint káplán működtem, további állomáshelyem Békéscsaba és Szabadkígyós volt. 1959-től rendi főiskolánkon dogmatikát adok elő. Tanítottam 1967 és 1970 között, amikor is az esztergomi rendház főnöki teendőit láttam el, feljártam a fővárosba, a Pasaréti úti főiskolára. Mint tartományfőnök tanítok ott ma is.. Ha szabad magam így kifejeznem, a tanítás — a hobbym. H. M. Dr. Fraikfi Félix fizikaszakos paptanár Arkhimédész fajsúlyelniéletét bizonyltja a gimnázium Jól felszerelt flzikaterraében (Novotta Ferenc felvételei) A ferences templom a Pasaréti úton Esztergom 14 temploma közül a ferences templom a leglátogatottabb. A templomtól balra a kolostor és a Temesvári Pelbártról elnevezett gimnázium Szurcsik János: Pannóterv (Novotta Ferenc felvételei) Varga Imre: Radnóti Egy meglehetősen sok vitát kiváltó kiállítást szeretnénk most bemutatni olvasóinknak. A kiállítást márciusban rendezte a Magyar Képzőművészek Szövetsége a Műcsarnokban, „Üj müvek" címmel. Mint ez a cím is elárulja, a rendezők szándéka az volt, hogy lehetőleg a magyar képzőművészet egészét, sikeresebb és kevésbé sikeres irányzatait, az új művek együttesét mutassák be a nagyközönségnek. A viták a kiállításról már a megnyitót követően fellángoltak, de ezek a viták a kiállítás sikerét igazolják. Hiszen a fel-felcsattanó polémiák nem titkolt célja az, hogy megmozgassák a magyar képzőművészeti közéletet, s a kiállítás ürügyén alkalom nyíljék arra, hogy minden érdekelt-, művész, kritikus, és a müvészetszerető közönség elmondhassa, mii vár a magyar képzőművészettől, mit kellene javítani az egészségesebb művészeti élet érdekében. Rózsa Gyula, a Népszabadság kritikusa elsősorban a végletességet rója fel a kiállítás rendezőinek; nevezetesen azt, hogy „festészetünk most e két határeset, a díszítő funkcióval megelégedő tetszetősség, és a táblaképre agitatív programot erőltető monumentális között hányódik”. Azt kifogásolja, hogy a sok monumentális, vagy modernkedő alkotás között elvesz az igazi, ihletett, őszinte művészet. Somogyi József Kossuthdíjas szobrász, a Magyar Képzőművész Szövetség elnöke válaszolt Rózsa Gyulának: „Meggyőződésem, hogy a magyar képzőművészet mozgásban van, ez a mozgás a humánus, realista művek irányába törekszik, s hadd tegyem hozzá mindjárt az egyértelműség kedvéért, hogy realizmuson nem a szűk stíluskategóriát, hanem magatartást, emberi, politikai és esztétikai hitelt értek." A vita tart. Azt hiszem, eredményét nem abban mérhetjük le, hogy melyik vélemény tábora bírja tovább szusszal, érvekkel, hanem abban, hogy a polémia hogyan hat majd az ezután készülő alkotásokra és a közízlésre. — spé — Szabó Iván: Játék