Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-17 / 8. szám
Tiszta levegőt! Az utolsó szerep: Németh László Bodnárnéja a Madách Színház színpadán (Ikládt László (elv.) CBtíesú JCiisJHam/itáL Meggyötört, fáradt arca — Németh László Bodnárnéjaként, az utolsó szerepben — a színház üvegablaka mögül néz ránk. Hófehér szegfűk keretezik a képet. Gyászol a színház. Meghalt Kiss Manyi, Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a Madách Színház tagja. A fehér szegfűk ölelte kép előtt a nap szinte minden órájában állnak emberek. Nézik arca megtört mosolyát, intőn felemelt kezét. S a távozók helyébe újak lépnek, mint őrségváltás cserélődik a nézők, a gyászolók csoportja. A közönség, közönsége gyászolja Kiss Manyit, aki négy évtizeden keresztül tehetsége nagy varázsával ajándékozta meg. Játszott mindent, amit a színház nyújtani tud egy színésznek. Könnyű kis színművek pakfon-figuráiból formált aranyat, nevettetett filmvígjátékok végtelen sorában, s drámák feledhetetlen hőseként magasodik emlékezetünkben. Tudott mindent, amit színész csak tudhat. Honnan? Az élet, az ezerarcú valóság volt az ő nagy tanítómestere. Most, hogy elment, s immár sosem látjuk többé vékonycsontú madárkaalakját, elénk tólulnak az emlékek, és felvonulnak a szerepek, amelyek ezentúl már örökre az ő hangján szólalnak meg nekünk: Csehov Három nővérének szomorú szemű Olgája, Az atyai ház esett cselédkéje, az Éjjeli menedékhely utcalánya, az életvidám Mid néni, de legfőként a kifosztott, meggyötört Kurázsi mama. Látjuk — mindig így látjuk már —, megy fáradtan, kiégve, félig már aléltan, vállát a heveder szíjjá sebzi, vonszolja az éjszakában, a seregek tépte országúton csikorgó, rozzant határ ját, és eltűnik a semmiben ... Tegnap temették. Legyen ez a pár emlékező sor tiszteletadó főhajtás virágokkal borított hantja előtt. cs. 1. Alig van ember a nagyvárosokban, aki nem szenvedne a füstöt, bűzt okádó kéményektől, az autók kipufogóitól, a házakra, utcákra napokig rátelepedő „smog”-tól. A halálozási statisztikáktól kezdve egészen az apró, hétköznapi civakodásokig mindenütt megérezni egyegy ködös nap hatását, mikor a gyárak, lakóházak, autók füstje beszorul a várost takaró felhők alá: délben is éjféli sötétség borul az utcákra, levegőtlenség nyomaszt mindenkit, a betegek rosszullétről panaszkodnak, az emberek türelmetlenek, idegesek lesznek... A jó levegőért már régen küzdelmet indítottak a városlakók. Orvosok, mérnökök és közgazdászok törték együttesen a fejüket valamiféle megoldáson: hiszen nyilvánvaló, hogy míg a ‘ vizet, ennivalót meg lehet tisztítani, mielőtt meginnánk, megennénk, addig a levegőt úgy kell belélegeznünk, ahogy azt a közvetlen környezetünkben találjuk. A levegőt nem tudjuk tisztítani, csupán egyet tehetünk: megakadályozzuk, hogy szennyező anyagok kerüljenek bele. Ez így egyszerűnek tűnik, de valójában fogas problémát jelent — a rendkívül nagy költség miatt. Egyetlen gyár, egyetlen autótulajdonos sem költ szívesen a méregdrága légtisztító berendezésekre. A hatvanas években rendkívül nagy társadalmi nyomás bontakozott ki világszerte a jobb levegő érdekében. Hallatták szavukat neves tudósok, újságírók és újságolvasók, New Yorkban hippik tüntettek — nem túl nagy eredménnyel. Magyarországon ez a probléma az igen meggyorsult ütemű iparosítás káros hatásaként jelentkezett: minden új gyár, nagyüzem tovább rontotta a levegőt. 1965-ben megalakultak az úgynevezett Területi Levegő-tisztaságvédelmi Bizottságok, munkájukat országos bizottság irányítja, ötéves tevékenységük eredményeit a kormány elé terjesztették, s március végén kormányhatározat született a levegő tisztaságának védelmére. A határozat pontosan kijelöli a légszennyezők elleni harc útját. (Meg kell jegyezni a letíj könyvek. us s Dante, Alighieri: Isteni színjáték, Babits Mihály (ordítása — — 3,— Marosi Gyula: A kétszázadik napon — — — — — o,80 Rákosy Gergely: Tigrisugrás — — — — — — — — — — 1,20 Fóti Andor: Különös randevú — — — — — — — — — — 3,20 Jókai Mór: fis mégis mozog a föld — — — — — — — — 3,30 Lugossy Gyula: A jövevény — — — — — — — — — — 1,30 Bari Károly: Holtak arca fölé — — — — — — — — — o,90 Krúdy Gyula: A százgalléros — — — — — — — — — — 1,70 Ungvári Tamás: Ikarusz fiai — — — — — — — — — — 2,20 Jókai Mór: De kár megvénülni — Öreg ember nem vén ember 1,50 Illyés Gyula: Fáklyaláng — — — — — — — — — — — o,20 Passuth László: Hétszer vágott mező I—n. — — — — — — 6,— Benedek István: Lélektől lélekig — — — — — — — — — 2,20 Goda Gábor: Szelíd zsoltárok — — — — — — — — — — 2,10 Bor Ambrus: Genezáret — — — — — — — — — — — 1,10 Kodolányi János: Pogány tüzek I—n. — — — — — — — — 3,60 Németh László: Két nemzedék — — — — — — — — — — 3,40 Győri Dezső: Sorsvirág — — — — — — — — — — — — 2,90 Illyés Gyula: Hunok Párizsban — — — — — — — — — 2,20 Harasztiné Takács M.: Magyarországi udvarházak és kastélyok a XVI—XVTI. században — — — — — — — — — — g,60 Káldy Nagy Gyula: Harácsszedők, ráják, törökvilág a XVI. századi Magyarországon — — — — — — — — — — — 1,40 Volt Pál: A barokk Magyarországon — — — — — — — — 8,70 Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül — — — — — 4,80 László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon 13,10 A könyvek megrendelhetők a Kultúra Külkereskedelmi Vállalattól (Budapest 62. P. O. B. 149.), vagy külföldi megbizottaltól. Az itt szereplő árakhoz a kereskedők hozzászámítják a ténylegesen felmerült szállítási, vám- és kezelési költségeiket. vegő tisztaságát rontó szennyeződéseknek ezidáig nem volt magyar nevűk. Most — Lőrincze Lajos professzor javaslatára — légszennyező anyagoknak hívjuk ezeket.) 1973-ig minden üzemre tisztító berendezést kell szerelni. Amelyik gyár, vagy más, levegőt rontó üzem nem tesz eleget határidőre ennek, komoly bírságot fog fizetni, esetleg teljes bevételének néhány százalékát. Az így befolyt pénzt az Országos Levegő-tisztaságvédelmi Bizottság fogja felhasználni a levegő javítása érdekében. A lakott területeket három kategóriába sorolják: „kiemelten védett”, „védett”, és „egyéb” kategóriába. Mindhárom kategóriában pontosan megszabják, hogy naponta hány milligramm szennyeződés kerülhet a levegő egy köbméterébe. Természetesen a kiemelten védett területen tized- és század-milligrammok jelentik a felső határt. A határozat felsorol 31-féle szennyeződést, az acetontól a xylol-ig, s egyenként megszabja, naponta hány, vagy hány század milligramm kerülhet belőlük a levegőbe. Amelyik üzem többet bocsát ki a megengedettnél, 1973-ig felszerelheti a védőberendezést. Ha nem teszi — kiszabják rá a feljebb már említett bírságot. Üj üzemet, gyárat ezután csak akkor lehet építeni, ha a műszaki tervek bebizonyítják, hogy az új gyár nem fogja a megengedett mértéken túl rontani a levegőt. Különösebb kommentárt mindehhez nem (Novotta Ferenc felvétele) kell fűzni. A tiszta levegő minden érvnél szebben beszél. Hiszen néhány év múlva remélhetőleg már csak emlék lesz a bűzös füstmacskákat eregető autóbusz, s a kormot okádó kéményű gyár. — spé — ^0,. /j- /(ossi/W ßmojd-Sok levélre válaszoltam már, ilyenre még nem. Amerikából jött, philadelphiai postabélyegzővel. Így szól: „Tisztelt jó emberek, a posta messze van és nem is érzem jól magam, így hát levélbe teszem az előfizetést, amit a lapnak küldök. Ezenkívül a Kossuthemléket is maguknak. Ez legyen maguknak emlékül tőlem és ha többet akarnának tudni rólam, megírom. Kérem, tudassanak, ha megkapták a küldeményt.” Ennyi az egész. Pontos, olvasható cím, sokkal kevésbé olvasható aláírás. Épp ezért megy a válasz nyomtatásban, így alighanem biztosabb. Nemcsak a magam, hanem a szerkesztőség nevében, mindnyájunkéban, kiket a levélíró jó embernek titulált. De erről majd alább. A levélből egy-egy kétforintos Kossuth-bankó reprodukciója, hártyapapírra nyomott s csak a bankó egyik oldalát mutató reprodukciója hullott ki. „Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és közpénztárban két ezüst forint gyanánt, három húszast egy forintra számítva, elfogadtatik s teljes névszerinti . értéke a közállomány által biztosíttatik.” Korona nélküli magyar címer. Aláírás: Kossuth Lajos. A nyomdai jelzés: „Toppan, Carpenter, Casileur and Co„ Phila." (Vagy ez tán csak a reprodukáló cég jelzése volna? Nem hiszem, nem arra vall.) Furcsa Kossuth-bankó, az eddig ismertetett példányoktól elütő. Amerikában Kossuth angol szövegű bankót nyomatott, nem forintot, hanem dollárt — illetve nem is Amerikában nyomatta, hanem amerikai használatra Londonban, a Day-nyomdával, amely alperes-társa is lett Kossuthnak az ellene I. Ferenc József által indított híres londoni bankóperben. A korábbi, a hazai, a forint-értékű és magyar szövegű Kossuth-bankó viszont többnyire koronás címert viselt, főként pedig két aláírást: a ICossuthé mellett Duschek Ferenc pénzügyminiszterét is. Még egy eltérés: a szöveg ugyan a hazai Kossuth-bankóéval azonos, de. a „biztosíttatik” szó r,ajtóhibás, a második t-betű nem dupla. S egy furcsaság: számjelzése nincs, csak C-jegyű sorozatjelzése. Kossuth-bankónak mégis kétségkívül Kossuthbankó, szövege, rajza, mindene korhű, hiteles. Arra meg, hogy engem külön is elandalítson, kiváltképpen alkalmas, hiszen Tyroler József, a híres réz- és acélmetsző művész jutott róla eszembe, családi albumunkban a feleségem őse, a Kossuth-bankók mestere, akinek rövid életét ezért a művéért az Újépület börtönével is megkurtították. Van egyébként szaktudománya ennek is; művelői majd megmondják, ha tudják, hogy milyen Kossuthbankó ez a Kossuth-bankó. Mireánk itt az tartozik, hogy a Kossuth-emléket — hisz’ annak szánta, aki küldte, szószerint emléket írt — megköszönjük. Szívből, meghatottan, nyilvánosan. Nehezebb elkészülni azzal, amit feladványként a levél megszólítása jelent. Jó embereknek nevez minket a levélíró, így szólít meg. Kényszerít, hogy magunkba nézzünk, önvizsgálatot tartsunk: megérdemeltük-e ? Azok vagyunk-e csakugyan? Nem tudom. Ki-ki bízvást annak tarthatja magát, de ő maga ebben rendszerint nem a legilletékesebb. Egyet azonban tudok, annál jobban és annál szilárdabban: hogy a munka, amelyben fáradozunk, jó munka. Máskülönben nem is fáradoznánk benne. Jó munka, illetve legalább is jő célú, emberséges, magyar és nemes. S ha a jelzőt, amely e munkát tehát megilleti, levélírónk személy szerint reánk aggatta át: ez nem a mi jóságunkat, nem a mi szívünket dicséri, hanem az övét. Hogy mi jó emberek vagyunk-e? Más kérdés, nem tudom, reánk nem is tartozik. Egyet azonban határozottan állíthatok. Azt az egyet, hogy aki ezt a levelet írta, az feltétlenül jó > ember. Aki ezzel a megszólítással ilyen messziről ilyen emléket küld haza — annak az embernek gesztusában annyi a jóság, hogy felméréséhez nem ez a pár sor, hanem egész költészet kellene. Tisztelt jó ember, ezennel tudatjuk, hogy megkaptuk a küldeményt. Köszönjük szépen az emléket, s mivel persze csakugyan többet szeretnénk önről tudni, kérjük, írja is meg, amint megígérte. Az a két-két, összesen négy forintos reprodukált Kossuth-bankó pedig, amely leveléből kihullott, eddigi munkánk legszebb honoráriuma. Előlegnek tekintjük: iparkodunk még ezután megszolgálni. MAGYAR TÁJAK Veszprémi sokadalom (Vámos László felvétele) //,GLAUBER gyógyvizet egészségünk védelmében! A ma emberének fokozott életritmusa fokozott egészségvédelmet követel, olyat, amely teljesítőképességének maradéktalan kifejtését teszi lehetővé. A rendszertelen életmód és helytelen táplálkozás gyakorta vezet ismétlődő mikrofertőzésekhez. Ezeknek a hosszabb ideig is rejtve maradó fertőzéseknek kezdeti tünetei : étvágytalanság, kőképződés, esetleg enyhébb fokú sárgaság. Kellő időben alkalmazott Mira Glaubersós gyógyvízkúra mindezeknek elejét veszi: fokozza a máj sekreciós tevékenységét, átmossa az epeutakat, elősegíti az epehólyagürítést. Az ivókúra nemcsak a betegség következményeinek elhárításában, hanem a májbetegségek megelőzésében is jelentős, a fertőző májgyulladások utókezelésében pedig elsőrendű szerepe van. A MIRA Glaubersós ivókúra a cukorbetegek vércukorszintjének csökkentését, a szervezet cukorfelhasználásának fokozását segíti. Enyhébb esetekben az insulinadag csökkenthető és a koleszterinszint is süllyed. A Magyarországon évtizedek óta használt és jól bevált MIRA Glaubersós gyógyvíz mindenki számára elérhető. Ismertetőnket pontos használati utasítással és adagolási előírással a coupon beküldése után eljuttatjuk Önhöz is. COUPON HA-SE Import-Export-Ges. m. b. H. Auslandsvertretungen 1090 Wien, Mariannengasse 30 — Telefon 42 51 18 Kérek tájékoztatást a MIRA Glaubersós gyógyvízről Név:......................................................................................................... Cím:........................................................................................................... Ország:...........................................................................!.........................
