Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-17 / 8. szám
Vizsga, közéleti felelősségből Rendelkezésünkre állnak már az első statisztikák a választási időszakról. Az országban hetvenezer jelölögyűlést tartottak és ezeken két és jél millió résztvevő választotta ki a képviselő- és tanácstag-jelölteket. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy az ország felnőtt lakosságának, a választásra jogosultaknak több mint egyharmada már aktívan részt vett a választás „első fordulójában”, s ezzel messze túlszárnyalta a nyugati parlamentáris rendszerek választásainál előírt ajánlási mennyiséget. Egyharmad gyakorlatilag már választott, sőt határozott ajánlásokat nyújtott át a kétharmadnak. Most már látható, hogy alaptalan volt az aggodalom, amely szerint a jelölőgyűléseken a választókerület kis része, néhány száz ember szavazza meg a jelölteket, a nagy többség pedig kénytelen-kelletlen követi őket. A számok ennek ellenkezőjét mutatják. A két és fél millió ember nemcsak személyeket választott ki, hanem kifejezte egyetértését a Hazafias Népfront egész programjával. A 352 képviselő mandátum esetében 49 alkalommal került sor kettős, illetve többes jelölésre. Az 1971 márciusában feloszlatott parlament a személyi összetételt illetően nagyjából egyharmaddal cserélődik, ami azt is mutatja, hogy egyre több olyan állampolgár él közöttünk, aki közéleti jártasságot szerzett és képzettségénél, magatartásánál fogva alkalmas nagyobb tömegek, 26 000—30 000-es választókerületek országgyűlési képviseletére. Kedvező tapasztalat, hogy a jelöltek sorában, képviselői és tanácstagi jelölésnél egyaránt előretörtek a nők és a fiatalok, s így a jövőben társadalmi arányuknak jobban megfelelő mértékben vesznek majd részt a közügyek intézésében, mint korábban. A nők a jelöltek listáján körülbelül 25 százalékot képviselnek az országgyűlési helyek tekintetében, s a térhódítást érzékelteti, ha összehasonlítjuk a leköszönő országgyűlés női képviselőinek arányával, ami 19 százalék. Ennél is nagyobb mértékű a fiatalodás. 1961-ben csupán egy olyan képviselő került be a parlamentbe, aki akkor még nem töltötte be harmincadik évét, most viszont körülbelül húsz jelölt van a harminc év alatti korosztályból. Április 2-től 20-ig került sor a választási nagygyűlésekre. A sort Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének kaposvári választási beszéde nyitotta meg. „A képviselők és a tanácstagok megválasztásánál — hangsúlyozta Losonczi Pál — a szavazók azt akarják, hogy választott küldötteik útján az országgyűlés minél eredményesebben töltse be hivatását a törvényalkotásban, a szocialista állam vezetésében és ellenőrzésében, a tanácsok pedig alkalmasak legyenek megnövekedett feladataik ellátására.” Rámutatott arra, hogy a jelölőgyűlések nyílt és demokratikus eszmecseréin újra bebizonyosodott: az állampolgárok milliói értik és magukévá teszik politikánk lényegét. Ennek megfelelően határozták meg, hogy kik legyenek azok a jelöltek, akiket a választott testületekben meg akarnak bízni ennek a politikának a végrehajtásával, érdekeik képviseletével. A demokratizmus ma már egyre érezhetőbben hatja át a munkahelyek és a közéleti fórumok légkörét. Mindenütt uralkodóvá válik az a szemlélet, hogy szocialista céljainkhoz csak szocialista eszközök és módszerek illenek, Ennek az alapelvnek három fő vonása van. Az első a szocialista törvényesség, amely azt jelenti, hogy hazánk ' minden törvénytisztelő állampolgára egyenlő jogokat, törvényben biztosított védelmet élvez. Jelenti továbbá a társadalmi rend védelmét mindazokkal szemben, akik ellene vétenek. A második az állampolgári fegyelem, a törvények betartása, amely mindenkire kötelező, függetlenül a társadalomban elfoglalt helyétől és tisztségétől. A harmadik a szocialista humanizmus. Nemcsak több kenyér és jobb ellátás kell az embernek, hanem őszinte emberi szó is, munkájuk, problémájuk jobb megértése. Fock Jenő miniszterelnök tatabányai választási nagygyűlésén a kormány előtt álló feladatokkal foglalkozott és részletesen kitért a gazdaságpolitika soronlevő kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szoros, személyes kapcsolatot tartani, alkalmat biztosítani a dolgozóknak álláspontjuk kifejtésére. A vezetők kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. Az idei választások sok tekintetben különböznek a korábbiaktól. A mostani választásokat mindenekelőtt a módosított választójogi törvény teszi tartalmasabbá. A több jelölt állításának lehetősége részben könnyebbé, részben nehezebbé tette a jelöltnek ajánlható személyek kiválasztását a népfrontbizottságok, az üzemek, a szövetkezetek és a jelölőgyűlések számára. Az ajánlás könnyebbé vált, mert volt kik között választani, nehezebb lett viszont, mert ha lehet, még gondosabban kellett mérlegelni a javasoltak egyéni érdemeit, felkészültségét, eddigi közéleti tevékenységét. Arra is gondolni kellett, hogy a választott testületekben minél jobban biztosítva legyen a társadalmi érdek mellett a helyi érdek képviselete. Az Országos Választási Elnökség elnöke, dr. Papp Lajos, a tapasztalatokat összefoglalva többi között megállapította, hogy számos jelölőgyűlésen jó értelemben vett versengés folyt a jelöltnek ajánlott személy érdekében. A képviselőjelöltek közül a 49 kettős jelölésből 13 Budapesten történt. 1967-ben az egész országban csak kilenc kerületben állítottak kettős jelöltet. A tanácstagi jelölőgyűléseken mintegy háromezer választókörzet lakossága állított több jelöltet, ez a szám 1967-ben 686 volt. Négyes tanácstagi jelölés is történt több helyen, így például Edelényben, Kazincbarcikán vagy Salgótarjánban. A hármas jelölés az idén a tanácstagoknál az összes jelölés 4,1 százalékát teszi ki. Az egyéni választási rendszernél természetesen bizonyos mértékben előnyben vannak a helyi emberek. A választójogi törvény nem írja elő kifejezetten, hogy a jelöltnek a választókerületben kell laknia. Elsősorban a tanácstagoknál természetes azonban, hogy lehetőleg helyi embert jelölnek. Szabolcs megyében több jelölőgyűlésen úgy fogalmazták ezt meg, hogy „nekünk olyan tanácstag kell, akinek a kéménye füstje ide látszik”. Valóban, az esetek többségében a helyben lakót jelölték. Ami a felszólalásokat illeti, két fontos tanulságot lehetett levonni. Az egyik, hogy a felszólalók szinte kivétel nélkül a köz ügyét tartották szem előtt. Egyéni sérelmeket a szokottnál kisebb számban vetettek fel. A másik, ami figyelmet érdemel, hogy az ország, gyakran még a város vagy a község egésze szempontjából kis ügynek minősülő kérdés, például egy gáz- vagy vízvezeték gyorsabb lefektetése, nagy üggyé válik az adott választókörzetben. A felszólalók túlnyomó többsége méltatta és méltányolta a megvalósított létesítményeket és hangot adott a reális fejlesztési igényeknek, főleg iskolák, napközi otthonok, óvodák építésének. A jelölőgyűlések, csakúgy mint a választási nagygyűlések, bizonyították a nagyfokú közéleti felelősséget, amely áthatja hazánk lakosságát az április 25-i választások előtt. Pethő Tibor SZABAD IDŐ ÉS MŰVELŐDÉS Nemzetközi konferencia Budapesten ELHUNYT ERDÉLYI KÁROLY A szabad szombat bevezetése óta megváltozott a szabad idő szerepe az életünkben. És természetesen gyakran okoz problémát az embereknek, hogy ezt ésszerűen használják ki. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a magyar és a nemzetközi UNESCO-bizottság, valamint az European Center for Leisure and Education szervezet közreműködésével fővárosunkban, április 15. és 17. között erről a kérdésről rendezett konferenciát „Szabad idő és művelődés" címmel. A konferencia célja, hogy a növekvő szabad idő keretei között a népművelés — felnőttképzés — az ismeretterjesztés továbbfejlesztését szolgálja. Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Erdélyi Károly volt külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, aki — itthon és külföldön — csaknem két évtizedet töltött el a Magyar Népköztársaság külügyeinek szolgálatában. Nemzetközi tanácskozások egész során képviselte hazánkat, mindenütt méltóan, magas elvi színvonalon. A végső tiszteletadáson részt vettek az elhunyt munkatársai, barátai, tisztelői, s a gyászolók soraiban ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Kázmér Zsigmondi fökonzul Dél-llusztráliában járt Kázmér Zsigmond főkonzul dél-ausztráliai hivatalos látogatásairól kaptunk hírt a közelmúltban. A főkonzul útja során a többi közt Adelaide város főpolgármesterénél, a bevándorlásügyi minisztérium délausztráliai vezetőjénél tett bemutatkozó látogatást, Dél-Ausztrália miniszterelnöke pedig ebéden látta vendégül. A magyar diplomata az adelaidei magyar kolónia több vezetőjével is találkozott. „Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT! CÍM: BUDAPEST, VI., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 MAGYAR TÁJAK A sümegi vár alatt (Vámos László felvétele) Magyarország felszabadulásának 26. évfordulóján, április 4-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadást adott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pohárköszöntöjét mondja A felszabadulás évfordulóján kitüntetéseket adtak át a Parlamentben az állami és gazdasági életben kiváló munkát végzett dolgozóknak Nagyszabású terv a Dráva szabályozására A magyar és jugoszláv vízügyi szervek, tudományos intézetek közreműködésével elkészült a Dráva több kötetes tanulmányterve. Az 1966 óta, négy esztendő alatt felmérték a Duna torkolatától a Mura torkolatáig a Drávát, helyszíni rajzokat, vonalas térképet készítettek, medemyilvántartási szelvényeket állítottak fel, kísérleti szakaszokat jelöltek ki. Nyomdában van és még az idén megjelenik a Dráva-atlasz. A tanulmányok figyelembevételével készülnek a részletes rendezési és kiviteli tervek, a Dráva alsó szakaszától felfelé. Ahol az szükséges, a rendezési és szabályozási munkát a magyarok is, a jugoszlávok is elvégzik. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság számos érdekes tervvel foglalkozik, így például Barcson egy hajójavító műhelyt hoznak létre. Köztudott ugyanis, hogy a Dráváról nehezen jutnak ki a hajók a magyarországi javítóműhelyekre. 3
