Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 1. szám
HÁZTARTÁSI MÉRLEG A nagy család, az ország költségvetése, ha nem is teljesen és minden részletében, de tükrözi a társadalom egyes sejtjeinek, a kis családoknak évi háztartási mérlegét is. A leglelkiismeretesebb anya, háziasszony sem képes persze az elmúlt esztendő összes kiadásait összefoglalva, pontosan megvonni a háztartás mérlegét és megfelelő következtetéseket levonni a jövőre. Nemcsak azért, mert az állam nagy teljesítményű számítógépekkel dolgozza ki az eredményeket, a családanyák pedig még mindig a szamárfüles háztartási könyvecskékkel dolgoznak. Hanem azért is, mert az országos tervgazdálkodás megfelelő, törvénynyel szabályozott keretek között folyik s a terv előírásainak betartása mindenki számára kötelező, az otthoni terveket viszont gyakran felborítja egy váratlan betegség, a gyümölcsös zöldségárak ingadozása, egy házasság vagy családi ünnep s talán a férj egy-egy férfiöszszejövetelének nem várt költségei, a kedvenc labdarúgócsapat győzelme is, amikor a százasok könnyebben repülnek ki a pénztárcából. Éppen ezért nálunk a családok nagy része inkább havi, semmint évi költségvetés alapján éli a maga életét, s csak a leggondosabbak készítenek évi összesítést. E munka megkönnyítéséhez és az általánosabb távlatok megismeréséhez nyújtott segítséget a nagy család, az ország költségvetési vitája is. A családok összesített háztartási mérlegéről beszélt például dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes is. A családok összesített bevételeit és kiadásait elemezve megállapította, hogy a legjelentősebb bevételeket a bérek alkotják s ez 1970-ben meghaladta a 90 milliárd forintot, 1971-ben pedig túllépi a 100 milliárdot. A bérek természetesen nem azonosak a jövedelmekkel, amelyek legalább egyharmaddal növelik ezt az összeget és persze külön kell számításba venni o nem pénzben jelentkező szociális juttatásokat, amelyek egyaránt jelentkeznek az egészségügyi ellátásban, az üdültetésben, az üzemi étkeztetésben, a közoktatásban és a kultúra területén. Mindemellett bérpolitikánkban sok a probléma. Bérrendszerünk nagyjában — egészében megfelelő kereteket biztosít az igazságos bérezéshez. Igaz, hogy egyes területeken vannak aránytalanságok, ezeken azonban folyamatosan igyekszünk javítani. Természetesen ez a „javítás” általában felfelé történik, és ezért máról holnapra nem lehet minden vonatkozásban helyes bérarányokat biztosítani. De a jelenlegi bérrendszeren belül is lehetséges igazságosabb bérezést érvényesíteni. Ezt azonban semmilyen központi szerv nem biztosíthatja, ezt a vállalatok vezetésének kell megteremtenie. A jövedelmekkel kapcsolatos probléma az is, hogy a családoknál csökkenteni kell az egy főre jutó jövedelmek közti eltéréseket. Ennek legfontosabb eszköze a családi pótlék és a nyugdíjjuttatás, valamint egyes alacsony keresetű rétegek bérének emelése. Az utóbbi öt évben itt több intézkedés történt. Ezek eredményeként a családi pótlékban részesülő családok száma 92 ezerrel, a nyugellátásban részesülők száma 224 ezerrel, a családi pótlék összege 1,3 milliárddal, a nyugdíjak összege pedig 3,5 milliárddal nőtt. Ezen belül jelentősen nőtt a termelőszövetkezeti családoknál is a nyugdíj és járadék összege. Fontos intézkedésünk volt a gyermekgondozási segély bevezetése, ennek össze 1969-ben 870 millió forint. A rendelkezésre álló adatok szerint 1967- ben a népesség 10 százaléka tartozott a legalacsonyabb jövedelmű kategóriába. Az e kategóriába tartozó személyek 30 százaléka nyugdíjas volt, a 70 százalék többsége pedig többgyermekes család, illetve egyedülálló anya. Különböző tényezők, demográfiai változások, de jelentős mértékben az említett intézkedések és keresetek növekedésének hatására az alacsony jövedelműek részaránya a népességen belül az 1967. évi 10 százalékról 1969-ben 6,3 százalékra csökkent. Ez a probléma nem tekinthető megoldottnak, és a kormány — amint erre a megfelelő források a termelőmunka hatékonyságának javításával rendelkezésre állnak — nem fog késlekedni, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Ide tartozik az olyan problémák megoldása is, mint elveink következetes érvényesítése a nők béreinél és a fiatal, induló diplomások megfelelő keresetének biztosítása. A mezőgazdasági termeié? fejlődésével a parasztság jövedelmi színvonala országos átlagban elérte a munkásokét. A kép azonban meglehetősen tanka. Vannak elmaradott termelőszövetkezeteik — ahol ösztönzőkkel és támogatásokkal is biztosítanunk kell a jövedelmek megfelelő emelkedését — és van már az országban több száz olyan szövetkezet, ahol meglehetősen magas jövedelmi színvonal alakult ki, általában a jó munka, de helyenként a kedvező természeti vagy egyéb adottságok folytán. Ide tartoznak Budapest és a nagyvárosok körül elhelyezkedő szövetkezetek. Az indokolatlan jövedelemaránytalanságok mérséklését szolgálja egyebek közt az adórendszer módosítása is. És ha már adóról van szó: pénzügyi apparátusunknak, és más illetékes szerveinknek is, az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az indokolatlanul magas, kiugró jövedelmek keletkezésének megakadályozására, ahol mégis létrejönnek, ott állami elvonásukra. A lakosság minden rétegénél arra kell törekedni, hogy senki ne élvezhessen meg nem érdemelt jövedelmeket. Gyakori, hogy a lakosság kritizálja az életszínvonal és az áruellátás alakulását is. Tény, hogy elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeknél e bírálat zöme jogos és a lehetőséghez képest mindent el kell követnünk az orvoslásra. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az igények gyorsabban nőnek, mint a szükségletek kielégítésének reális lehetőségei. Az egyre több és gyakoribb külföldi utazás, az üzletek bővülő választéka, a háztartások gépesítése, az autó és sok más tényező mind szerepet játszik az igények növekedésében. A közvélemény sok tényezőből, anyagi és lélektani, objektív és szubjektív elemekből tevődik össze. A jelenségeket reálisan kell szemlélni, nem pedig összefüggéseikből kiragadva, tértől, időtől és történelmi adottságoktól függetlenül. Gyorsabban fejlődni, gyorsabban gyarapodni lehet — és kell is. Ehhez azonban az szükséges — és ennek minden emberben tudatossá kell válnia —, hogy az egyéni és a közös munka jobb, szervezettebb, céltudatosabb legyen. Az utóbbi tíz évben 240 ezerrel nőtt az aktív keresők száma, s jóval nagyobb mértékben, majdnem egymillióval az úgynevezett inaktív keresőké. Ez utóbbiak közt a nyugdíjasok és a járadékosok számának emelkedése számottevően fokozza a költségvetési kiadásokat. A gyermekgondozási segélyt 1967-ben vezették be, jelenleg már több mint 150 ezer nő veszi azt igénybe. A lakosság reáljövedelme egy főre számítva, a harmadik ötéves terv időszakában évi átlagban körülbelül 5,5 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés nagyobb mértékű volt, mint az előző ötéves időszakban, amikor az évi átlag 4 százalékot tett ki. Természetesen nem minden család jövedelme nőtt évente, átlagosan 5,5 százalékkal a legutóbbi öt esztendőben. A különböző tényezők együttes hatására az elmúlt két évben például a háztartások mintegy kétharmadának emelkedett a jövedelme. A jövedelmekhez hasonlóan a harmadik ötéves terv időszakában a fogyasztás növekedése is gyorsabb volt, mint a megelőző öt évben. A kiskereskedelmi forgalom például öt év alatt másfélszeresére, azaz évi átlagban több mint 8 százalékkal nőtt. Kedvezőtlen, hogy a szolgáltatások volumene minden évben kisebb mértékben emelkedett, mint az új termékek eladása, ami főként abból adódott, hogy a szolgáltatószervezetek kapacitása elmarad az igényektől. Gyarapodtak a lakosság pénztartalékai. A takarékbetét-állomány a múlt év novemberének végén meghaladta a 40 milliárd forintot. A növekedés zöme — 23 milliárd forintból 15 milliárd forint — az utóbbi három évben került a betétkönyvekbe. A megtakarítások ilyen mértékű növekedése örvendetes jelenség, a lakosság életviszonyainak javulását mutatja, és kifejezi a betétesek biztonságérzetét. Az egyes családok háztartási mérlege természetesen nem mindenben és nem teljesen tükrözi az általánosan vázolt helyzetet. A családok összetétele, egyéni szükségleteik, ígé*• nyeik rendkívül változatos képet nyújtanak. Nagyban és egészben azonban megállapíthatjuk, hogy amiként a mögöttünk levő öt esztendő, o harmadik ötéves terv időszaka az elmúlt negyedszázad vlegegyenletesebb fejlődési szakasza volt, úgy a családi háztartási mérlegekben is csökkent a bizonytalansági tényező és a jövedelmek különösen a reform óta kiegyensúlyozottan növekedtek. Pethő Tibor Szentendrén a MathlAsz János Termelőszövetkezetben építették föl a képen látható borospincét A Jászberényi Aprítógépgyár és a düsseldorfi Schloemann cég között kötött szerződés értelmében a Jászberényiek kétmillió márka értékű hengermű berendezést szállítanak (MTI felv.) De Marline miniszterelnök-helyettes a magyar — olasz együttműködésről Francesco de Martino, az Olasz Köztársaság miniszterelnök-helyettese a közelmúltban a magyar kormány meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott. Elutazása előtt a Duna Intercontinental Hotelban találkozott a magyar sajtó munkatársaival. Tájékoztatójának bevezetőjében elmondotta, hogy igen hasznds tárgyalásokat folytatott a magyar vezetőkkel, Kádár Jánossal, Fock Jenő kormányfővel, dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével és Péter János külügyminiszterrel. Megállapították, hogy hazánk és Olaszország kapcsolatai jók, fejlődik a gazdasági és kulturális együttműködés. A tárgyalásokon szó volt arról is, hogy olasz cégek bekapcsolódnak a magyarországi autópályaépítési programba, továbbá arról, hogy a megépítendő szovjet—olasz gázvezeték Magyarországon haladjon keresztül. Ezek megvalósítását az olasz kormány támogatja. Dél-Olaszországba pedig magyar küldöttség utazik, hogy megvizsgálja a közös munka feltételeit az országrész fejlesztésében. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban a NATO-hoz tartozó Olaszország és a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország közös törekvése — állapította meg az olasz miniszterelnök-helyettes —, hogy érvényesítse elkötelezettségét a nemzetközi enyhülés erősítése, a béke érdekében és következetesen tevékenykedjék a háborús maradványok, a délkelet-ázsiai és a közel-keleti konfliktus felszámolásáért. A budapesti megbeszéléseken a kölcsönös megértés szellemében vizsgálták az európai biztonsági konferencia előkészítésének problémáit és megállapították: mindkét ország elszánt akarata, a legkedvezőbb légkör létrehozása a konferencia előkészítése érdekében. Elnökségi tagjainkra» Szilágyi Sándorra és Harustyák Józsefre emlékezünk A Magyarok Világszövetsége mély megrendüléssel jelenti, hogy a múlt esztendő végén két elnökségi tagjától vett örök búcsút. 48 éves korában, szívroham következtében elhunyt Szilágyi Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének Szilágyi Sándor tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára, országgyűlési képviselő, a Vegyipari Nemzetközi Szövetség alelnöke. Szilágyi Sándor nehéz körülmények között nőtt fel, életében gyökeres változást a felszabadulás hozott. Fontos, felelősségteljes posztokon dolgozott a munkáshatalomért, s azoknak a vegyipari munkásoknak az érdekeiért, akiket képviselt. 1962 óta a vegyipari szakszervezet főtitkára volt, s 1967-től Veszprém megye országgyűlési képviselője. Emberszeretet, a munkások gondjaival való azonosulása nyilvánult meg minden tettében. Néhány héttel később a magyar szakszervezeti mozgalom egy másik nagy halottját temettük, a 76 éves korában elhunyt Harustyák Józsefet, a SZOT számvizsgáló bizottság és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagját. Harustyák József már 1921- ben aktív harcosa volt a vegyészmunkások szövetségének s majd fél évszázadon át mindvégig a vegyipari dolgozók érdekeiért tevékenykedett. Nyugdíjba kerülése után is, szinte élete utolsó pillanatáig dolgozott a szakszervezetében és a Hazafias Népfrontban, s fáradozott szövetségünk elnökségében. Mindkettőjük emlékét megőrzi a szervezett dolgozók Harustyák József (Novotta Ferenc felv.) nagy családja, s mindazok, akik ismerték őket. ELHDNYT NÓGRÁDI SÁNDOR A magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, Nógrádi Sándor vezérezredes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja hosszan tartó, súlyos betegség következtében 77 éves korában január 1-én elhunyt. Nógrádi Sándort katonai díszpompával temették el a Kerepesi temető munkásmozgalmi pantheonjában. Élete emlékét tisztelettel őrzi meg a nép, amelynek igaz és hfl munkás fia, forradalmár katonája és művelt tanítója volt. tjélyet/Mrok A z Esztergomi Keresztény Múzeum gazdag képanyagából ad újra válogatást a magyar posta gyönyörű bélyegsorozatával és egy bélyegblokkal. A 40, 60 filléres, 1,—, 1,50, 2,50, 4,— és 5 forintos címletekből álló sorozaton sorrendben a következő alkotásokkal Ismerkedhetünk meg: Giampletro: Mária a kis Jézussal; Gregorio Lazzarinl: A szeretet; Bátl mester; Szt. Katalin legendája; Francesco Fontebasso: A pásztorok lmádása: Aranyosmarótl mester: A királyok imádása; Jan de Cock: St. Antal megkfsértése; Marco Palmezzano: Szent Sebestyén című alkotása. A bélyegblokkban lévő 10 forintos bélyeg „Lombardiai festő: Leány az egyszarvúval” című alkotását ábrázolja. A bélyegek eredeti színűek, a keretrajzokat Bokros Ferenc grafikusművész készítette.
