Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-12-25 / 26. szám
AZ ÍJJ KÖLTSÉGVETÉS X. KONGRESSZUS Immár a hagyományoknak megfelel, hogy közvetlenül karácsony előtt az országgyűlés megvizsgálja és részletes vita után elfogadja a jövő évi költségvetést. 1971-ben hazánk költségvetésének bevételi oldalán kereken 193 milliárd forint, kiadási oldalán 195 milliárd forint jelentkezik, ami nagyjából kétmilliárd forintos deficitet mutat. Nem jelent azonban különösebb gondot az ilyen összegű deficit, hiszen, mint ahogy az a múlt esztendőben is volt, a vállalatok gazdálkodásában elért magasabb eredmények kiegyenlítették a hiányt. A költségvetés főbb tételei szerint az ipar 85,5 milliárd forintot, az építőipar 11 milliárd forintot, a szállítás és hírközlés tíz és fél milliárd forintot, a kereskedelem 40 milliárd forintot fizet majd be. Itt nem említettük a kisebb bevételi forrásokat, mint például a nem termelő ágazatok, vagy pedig a lakosság adójából származó bevételeket, mert talán ismeretes, hogy Magyarországon a lakosságtól származó adó és egyéb befizetések a költségvetésnek öt és fél százalékát teszik csak ki. Ugyancsak hagyományos, hogy a költségvetést az éves tervvel együtt vitatja meg az országgyűlés. Az éves terv csakúgy, mint az 1971-es állami költségvetés a negyedik ötéves tervről szóló törvényben rögzített döntésekből és határozatokból indul ki. Figyelembe veszi az általános gazdaságpolitikai irányvonalat, számol a szabályozó rendszernek a gazdaság fejlődésére, a költségvetési bevételek és kiadások alakulására gyakorolt hatásával. Ami az immár nagyrészt mögöttünk levő 1970-es évet illeti, itt a nemzeti jövedelem növekedése négyszázalékos volt, a tervezettnél alacsonyabb. Azért alacsonyabb, mert 1969-ben senki sem számolhatott azzal, hogy az országot olyan súlyos árvíz- és belvízkatasztrófa éri, amely a mezőgazdaság termelését, következésképpen jövedelmét számottevően csökkenti. Ezt még az állami vállalatok nyereséges gazdálkodása sem tudta teljes mértékben kiegyenlíteni, bár vállalataink jövedelme 15 százalékkal volt magasabb, mint 1969-ben. A lakosság pénzbevételei pedig 10 százalékkal nőttek. Az árszínvonal, elsősorban a fogyasztási árszínvonal, az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakult, 1,5—2 százalékkal nőtt. • •Ö sszehasonlítva a jövő évi költségvetést az ideivel, mindenekelőtt az a követelmény jelentkezik, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a hatékony gazdasági fejlődésre és az egyensúlyi viszonyok erősítésére. Ezért a többi között javítani kell a kereslet és a kínálat szerkezetének összhangját és a külkereskedelmi kapcsolatok alakulását. A vállalatok és a szövetkezetek nettó jövedelmét kereken 150 milliárd forintban jelöli meg a költségvetés, ami 12 százalékkal több az ideinél. A költségvetés összes kiadásai 11 és fél százalékkal nőnek, a felhalmozási, beruházási kiadások 9,6 százalékkal. Az 1970-es évben termelt nemzeti jövedelem, mint mondottuk, a tervezettnél alacsonyabb volt a mezőgazdasági kiesések miatt és az egy dolgozóra jutó nemzeti jövedelem körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Jóval kedvezőbb az ipari termelés növekedési üteme, amely 7 százalékkal múlta felül az 1969. évi szintet, ezen belül leggyorsabban nőtt a vegyipar (11—12 százalékkal) és a gépipar (8—9 százalékkal). Az ipari termelés növekedése viszonylag alacsony létszámemelkedés mellett ment végbe, az üzemek átlagos létszáma az előző évihez képest nem egészen egy százalékkal, 15 ezer fővel nőtt. Ez már mutatja a vállalatok reálisabb munkaerő-gazdálkodását. Bár az építőipar teljesítménye ugyancsak 7 százalékkal múlja felül az előző évit, mégsem volt képes kielégíteni az igényeket. Itt is természetesen nehezítette a helyzetet az árvíz elleni védekezés, majd a helyreállítás miatt jelentkező többletigény, valamint az akadozó építőanyag-ellátás. Sajnos, ebben az ágazatban az egy főre jutó termelés alig emelkedett. A lakosság pénzbevételei 1970-ben 10 százalékkal magasabbak, mint voltak 1969-ben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 6—6 és fél százalékkal haladja meg az előző évit. A lakosság fogyasztása 6,5—7 százalékkal növekedett. Külön kell beszélni a külkereskedelmi áruforgalomról, amely igen dinamikusan a rubel elszámolási viszonylatában 12—13 százalékkal, a dollár elszámolási viszonylatában 30—32 százalékkal növekedett. Itt azonban a behozatal gyorsabban emelkedett, mint a kivitel. A rubel viszonylatú kivitel 7— 8 százalékkal, a dollár viszonylatú pedig 20 százalékkal magasabb, mint 1969-ben. Mivel azonban a dollár elszámolási behozatal értéke 42—46 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben, az áruforgalomban passzív egyenleg alakult ki. 1971-ben tehát a külkereskedelmi forgalom növekedési ütemének mérséklődésével számolunk. A terv a dollár viszonylatú export 5 százalékos növekedését irányozza elő. Elsősorban a gépipari és vegyipari kivitel emelkedik az átlagosnál magasabb ütemben. A gabonaexport elmaradásának következményeként az élelmiszergazdaság termékeinek kivitele éppen az idei kedvezőtlen terméseredmények következtében 1971-ben nem növelhető. A behozatal a dollár elszámolású országokból átlagosan 2 százalékkal nő. Az új költségvetésben a társadalombiztosítási kiadások összege 23,5 milliárd forint lesz, ami csaknem egymilliárd-háromszázmillió forinttal több, mint az 1969-es. A nyugdíjasok száma az év során mintegy 50 ezer fővel gyarapszik és emelkedik a nyugellátás havi összege is. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma lassú ütemben emelkedik. Az előirányzott egymilliárd-százmillió forint 160 ezer igénylő segélyezését teszi lehetővé. A szociális és egészségügyi feladatok ellátására kereken 8,8 milliárd forintot fordítunk, ami 600 millióval több az előző évinél. Ez lehetővé teszi az orvostudomány színvonalának és a modern gyógyászat követelményeinek jobban megfelelő betegellátási módszerek bevezetését. A kulturális kiadások előirányzata tizenhárommilliárd-kilencszázmillió forint, ez kereken nyolcszázmillióval több, mint az előző évben. Az oktatás továbbfejlesztése mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző közművelődési, tudományos és művészeti intézmények és a tömegközlekedési eszközök. Fokozódik a középiskolák szerkezeti átalakítása, az első osztályba felvehetők közül a terv szerint 30 ezer fő gimnáziumi, 31 700 fő pedig szakközépiskolai képzésben részesül. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 54 300, esti és levelező tagozatán pedig 27 ezer hallgató folytatja tanulmányát. A nappali tagozatos hallgatók mintegy 50 százaléka részére lehet biztosítani diákotthoni, kollégiumi elhelyezést. Mind az országgyűlés állandó bizottságai, mind pedig maga a parlament reálisnak, megvalósíthatónak ítélte az 1971-es költségvetést és népgazdasági tervet. A munka január 1-el annak reményében indul meg, hogyha a viszonyok egy kicsit is kedvezőbbek, mint 1970-ben voltak, akkor országunk gazdasága a tervezettnél gyorsabban is fejlődhet. Pethő Tibor Olvasóinktól elnézést kérünk, a Történelem illúziók nélkül című sorozatunk anyagtorlódás miatt maradt ki mostani lapszámunkból. MAGYAR-AMERIKAI TUDOMÁNYOS MEGÁLLAPODÁS Nagy János washingtoni nagykövetünk november 30-án fogadást adott a hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett Straub F. Brúnó akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és Kónya Albert akadémikus, a MTA matematikai és fizikai tudományok osztályának elnöke tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson megjelent Philip Handler, az Amerikai Tudományos Akadémia elnöke, Edward David, a Fehér Ház tudományos tanácsadója, Glenn T. Seaborg, az amerikai atomenergia bizottság elnöke, Richard T. Davies európai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkárhelyettes és az amerikai tudományos élet számos vezető képviselője. A magyar tudósküldöttség látogatására abból az alkalomból került sor, hogy a magyar—amerikai tudományos együttműködési egyezmény keretében december 1-én megállapodást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiája közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Ez az első — ilyen jellegű egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok, illetve a két akadémia között. A megállapodás, amelyet magyar részről Straub F. Brúnó, amerikai részről pedig Philip Handler ír.t alá, csereprogramokat irányoz elő a két akadémia hatáskörébe tartozó tudományágak, így a fizikai, biológiai, matematikai, a műszaki és a viselkedéslélektani kutatások területén. A megállapodás értelmében sor kerül tudósok és tudományos kutatók különböző időtartamú kölcsönös tanulmányútjaira is. Straub F. Brúnó és Kónya Albert akadémikusok kéthetes tartózkodásuk során az Egyesült Államok több egyetemén és kutatóintézetében tettek látogatást. Előző lapszámunkban beszámoltunk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszszusáról, értékeltük jelentőségét és szemelvényeket közöltünk a kiemelkedőbb felszólalások egy részéből. Az alábbiakban még négy kongresszusi küldött, párt- és közéleti vezető — Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára — felszólalásából közlünk egy-egy részletet. GÁSPÁR SÁNDOR: Kedvező feltételek a szakszervezetek munkájához A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érdekeit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és érdekképviselet fejlesztése szocialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. Felismert tény, hogy a szocializmusban is létezik — bár nem antagonisztikus — érdekellentét, így szükség van arra, hogy a szakszervezetek képviseljék és védjék a dolgozók Gíspár Sándor érdekeit. Az alapvető érdekek szocialista viszonyok között azonosak, de vannak olyanok, amelyek különböznek és ütköznek egymással. Sokrétűek és önmaguktól nem kerülnek összhangba. Ezzel mint társadalmi realitással számolni kell azért, hogy a szocialista rendszerben rejlő minden lehetőséget és eszközt felhasználva tudjuk elveinket megvalósítani, és hogy a szocializmus építésének bonyolult munkája közben kevesebb hibát kövessünk el. NÉMETH KAROLY: Az üzemi demokrácia jelentőségéről Az a feladat, amelyet a IV. ötéves terv időszakára a fővárosban magunk elé tűztünk — vagyis: az ipari termelés növekedését teljes egészében a munka termelékenysége pótolja, a műszaki fejlesztés kibontakoztatása, a rekonstrukció gyorsítása, a munkakörülmények javítása, a fokozott szociális gondoskodás —, mtn-Németh Károly den tekintetben feltételezi az üzemi demokrácia maximális érvényesítését. Ez egyúttal fontos mércéje a vezetői munka színvonalának is. Nem elég a munkásokkal együttérezni, nevükben, bizalmukból a vállalatot, az üzemet, az intézményt vezetni, hanem velük együtt kell gondoskodni és velük közösen cselekedni. PULLAI ARPAD: Harcoljunk a kispolgári szemlélet és magatartás ellen Amikor szükségesnek tartjuk a kispolgári nézetekkel, erkölcsi felfogással, magatartásmóddal szembeni erélyesebb harcot, nem a kispolgársággal, társadalmunk e dolgozó rétegével szállunk szembe, nem ellene indítunk harcot. Pártunk álláspontját a kispolgárság megítélésében világosan kifejezi szövetségi politikánk. A kispolgárság meghatározott társadalmi réteg. Amint a Központi Bizottság beszámolója is Pullai Árpád (MTI felv.) utalt rá, a kispolgárság nagy társadalmi céljaink javára együtt halad velünk, s közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával hasznosan szolgálja a közérdeket. Mi a szocialista eszméktől eltérő, azokkal szemben álló szemlélet és magatartásmód ellen, azokkal a kispolgári nézetekkel szemben lépünk fel, amelyek társadalmi hovatartozástól, osztályhelyzettől függetlenül bárkire hatással lehetnek. DR. HORVATH ISTVÁN: A jövőre készítjük fel a fiatalokat Büszkék vagyunk közoktatásunk forradalmi változásaira, vívmányaira, de eredményeink itt sem homályosíthatják el a gondokat, a növekvő igényeket. Vajon elég figyelmet kap-e az a tény, hogy nincs megfelelően kidolgozva az általános iskoláktól az egyetemig az egységes közoktatási és szakoktatási koncepció? Az igények abban fogalmazódnak meg, hogy közoktatásunk igazodjék jobban a gazdasági, a politikai és a kulturális szükségletekhez, társadalmi összefogással hatékonyabban biztosítsa a munkásparaszt gyermekek továbbtanulásának lehetőségeit. 2
