Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-16 / 10. szám
A GAZDASÁGIÉLET KÉPEI Egy szép felvétel a Bábolnai Állami Gazdaság udvaráról. A kiváló üzem kiérdemelte az elismerést — a Vörös Vándorzászlót A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vörös Vándorzászlaját nyerte el kiváló eredményeiért az Athenaeum Nyomda. Képünkön: modern Ceruttl gépen készülnek a színes hetilapok * A Ki mire emlékszik még? rejtvénypályázat eredménye A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek „KI mire emlékszik még?” rejtvénypályázatának bíráló bizottsága a beérkezett pályázatok megvizsgálása és értékelése után a következő eredményt hirdeti ki: Mivel teljesen hibátlan megfejtés ezúttal nem érkezett be, a bíráló bizottság az első díjat nem adta ki. Második dijat — 10 kötet magyar könyvet — nyertek azok, akiknek a megfejtésében két hibapont volt mindössze: Angell Márton, Belgium Zador Eugene, USA Szentiványi Árpád, Ausztrália Vad Sándor, Ausztrália Három kötet magyar könyvet nyertek három hibaponttal: Lipovszky László, Svédország Tasnády Tlhamérné, Belgium Bognár Sándor, Belgium Mező Ilonka, Brazília Dr. Sólymos László, Ausztria Dr. Bácskai János, Ausztrália Két kötet magyar könyvet nyertek négy hibaponttal: Kuli József, Anglia Záborszky Vilma, Brazília Halász Julianna, Ausztria Tordal Gézáné, Ausztria Kluger Agnes, Izrael Jutalomban részesülnek azok, akiknek a megfejtés nem sikerült, de ötnél több jutalompontot értek el. A nyereménykönyveket és a jutalmakat a Magyarok Világszövetsége postán küldi el. A legbonyolultabb műszaki feladatok, számítások elvégzésére alkalmas francia gyártmányú számítógépet helyeztek üzembe a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervezőirodájában Simontornyán, a sportlabdák hazájában nagy munka vár a labdakészitőkre: 200 ezer darabot készítenek, főleg exportra (MTI felv.) VJ KÖNYVEK Barát Endre: Szirtek és csillagok. Otikalandok, kötve, 335 old., illusztrált — — — — 28,50 Berkest András: Alkonydomb. Kötve, 163 old. — — — — — — — — — — — 21,— Blaskovits—Kiss: Gondolatok az első negyedszázadról. Kötve, 415 old. — — — — 25,50 Bárány Tamás: Tornádó. Fűzve, 568 old. — — — — — — — — — — — — 17,— Révész Gy. István: Az izgága bébi. Albatrosz sorozat, fűzve, 248 old. — — — — — 24,— Niklai Adám: Szeretők. Versek, 113 old. — — — — — — — — — — — — 16,— Ignácz Rózsa: Szavannatűz. Afrikai történetek, kötve, 265 old., Illusztrált — — — 17,50 Simon György: Gazdaságirányítás és népgazdasági optimum Fűzve, 267 old., 9 ábra, 57 táblázat — — — — — — — — — — — — — 42,— Az új könyvek megrendelhetők a KULTCRA Külkereskedelmi Vállalattól (POB 149., Budapest 62.) vagy külföldi raegbizottaitól. JOGI TANÁCSOK A hazatelepülök nyugdíjának átutalásáról A külföldi nyugdijak és járadékok átutalására vonatkozó jelenlegi gyakorlat ismertetése keretében ezúttal az angliai, ausztriai, franciaországi és belgiumi nyugdíjfolyósításokat szeretném érinteni. ANGLIÁBÓL átutalják az öregségi nyugdíjakat az itthon élő nyugdíjjogosultaknak. Az átutalások intézésével a Ministry of Social Security, New Castle upon Tyne (angol társadalombiztosítási minisztérium) foglalkozik. Hazatelepülés esetén tehát e szervnél járhatnak el honfitársaink nyugdijuk (járadékuk) Magyarországra történő átutalása érdekében. AUSZTRIÁBÓL a társadalombiztosítási jogszabályok alapján — államközi megállapodás hiányában — nem küldenek külföldre nyugdijakat. A nácizmus üldözöttéi javára megállapított különleges öregségi nyugdijakat azonban átutalják Magyarországra. Az osztrák nyugdíjintézetek méltányossági alapon átutalhatják a hazánkban élő nyugdijjogosultaknak az öregségi nyugdíjakat és baleseti járadékokat is, ha a jogosult életkörülményei ezt indokolttá teszik. A jogosultság kérdésében kizárólag az osztrák nyugdíjfolyósító szervek döntenek. Tekintettel arra, hogy Ausztria és Magyarország között fizetési egyezmény van érvényben, pénzügyi téren az átutalásoknak nincsen semmiféle akadálya. FRANCIAORSZÁGBÓL átutalásra kerülnek az 1961-ben rendszeresített különböző vállalati nyugdíjpénztárak által folyósított úgynevezett kiegészítő nyugdíjak (retraite complementaire). Előfeltétele e járadék megállapításának a férfiaknál és a nőknél egyaránt a betöltött 65. életév. A járadék folyósítását lehet már a 60. életév betöltésétől kezdődően kérni, amennyiben a kérelmező teljesen munkaképtelen, vagy rokkant. Munkaképtelenség és rokkantság fennforgása nélkül is lehet kérni — a 60. életév betöltésétől kezdődően — a járadék folyósítását, ebben az esetben azonban a folyósításra kerülő Járadékösszeg bizonyos százalékkal csökken (liquidation par anti cipation). A százalékos csökkenés mértékét attól teszik függővé, hogy a 65. életévet hány évvel megelőzően kéri az érdekelt a járadék megállapítását. A 65. életév betöltését megelőző járadékfolyósítással kapcsolatosan fontos tudnivaló az Is, hogy a csökkenés életfogytiglan fennáll, vagyis a 65. életév betöltése után a csökkenés (abattemcnt) nem szűnik meg. A kiegészítő járadék megállapítását korlátozza az a körülmény, hogy azt csak a 21. és 65. életév között munkában eltöltött évek után lehet kérni. A kiegészítő járadék megállapítását — szemben az öregségi járadékkal (rente de vieillesse) — özvegyi jogon is lehet kérni. öregségi járadék (rente de vieillesse) előfeltétele a 65. életév betöltése, ennél liquidation par anticipation nem lehetséges. Magyarország és Franciaország között nem lévén viszonossági megállapodás, az öregségi járadék tulajdonképpen az 1930. és 1940. között a Assurance Sociele-hoz befizetett tagdíjak bizonyos százalékának viszszafizetése. Követelménye az öt éven keresztül történt tagdíjfizetés. BELGIUMBÓL kölcsönösségen alapuló megállapodás hiányában, nyugdíj nem utalható át. Kivételt képez a rokkantsági járadék, bányamunkások nyugdíja, illetve az utóbbiak után járó özvegyi nyugdíjak, valamint a munka közben keletkezett balesetek miatt járó járadékok. A jogosultság kérdésében kizárólag a belgiumi szervek döntenek, ezért a hazatelepülök hazaindulás előtt e szerveknél járhatnak el. Az érdekelteknek Joguk van arra a járadékra, amelyet az általuk befizetett részesedések arányában állapítanak meg, figyelembe véve azt az összeget, amelyet azért fizettek be, hogy Belgiumban nyugdijat kaphassanak. Mint már említettem, az átutalt összegek átszámítása forintra a Magyar Nemzeti Bank által megállapított hivatalos árfolyamon történik. Több honfitársunk kérelmére az alábbiakban közlöm, a Magyar Nemzeti Bank Jelenleg érvényes árfolyamait. DEVIZÁK FT értéke 100 holland forint 827,90 KW belga frank 59,94 100 NSZK márka 818,85 100 dán korona 399,60 1 font sterling 71,93 1000 olasz lira 47,95 100 kanadai dollár 2772,22 100 USA dollár 2997,— 100 norvég korona 419,58 100 francia frank 539,59 100 svéd korona 579,33 1 ausztrál dollár 33,57 100 osztrák schilling 115,26 100 svájci frank 685,37 Dr. M. POLONY ELEMÉR KIÁLLÍTÁSA Polony Elemér (jobbról) művésztársak között a kiállításon Egy kép a kiállításról: Tavasz (Jánosi Ferenc felvételei) A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intézmények a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítási termében rendezték meg Polony Elemér, az Egyesült Államokban élő festőművész kiállítását. A kiállítás megnyitásán készültek alábbi képeink. Boldizsár Iván megnyitja a kiállítást We jmn t műtét „Aki fizet, az dirigálja a zenét” — e nálunk használatos szólásmondást mostanában gyakran emlegetik, amikor a tanácsok önkormányzatáról, a tanácsok megreformálásáról beszélnek. Az önkormányzat olyan valami, mint a saját családi ház. Megnyugtató érzés a függetlenség tudata. Kellemes a magaméban lakni, ápolgatni a kis kertet és nem sokat törődni a hatósággal. A magyar emberbe egyébként is évszázadokon keresztül belerögződött a bizalmatlanság a hivatallal, a hatósággal szemben. Ha tehette, messze elkerülte a jegyzőt, a szolgabírót, a megyeházát. Ha azonban a saját házamat nem tudom rendben tartani, elvégeztetni rajta a szükséges tatarozásokat, javításokat, mert nincs hozzá pénzem, akkor kölcsönöket kell felvennem, eladósodóm s függő helyzetbe kerülök a bankkal vagy a hivatallal. Ez az egyik fogas kérdés jelenleg a községi, sőt a megyei tanácsok önkormányzatáról folyó vitában is. Lehet-e valóságos önkormányzatról beszélni, ha a falunak minduntalan pénzt kell kunyerálnia a megyétől és a megyének a kormánytól? Hiába határoz el valamit a községi tanács — útjavítást,‘művelődési házat, csatornázást —, ha a hozzá szükséges anyagiak kiutalása egy nála magasabb intézménytől függ. A tanácsrendszer reformja természetesen a különféle alá- és fölérendeltségi viszonylatok egész sorát érinti. Amikor a tanácsrendszert bevezettük, a tanácsok lényegében hármas feladatot kaptak: államhatalmi. államigazgatási és demokratikus tömegszervezeti funkciókat. A fejlődés előrehaladásával azonban kitűnt, hogy e hármas feladatnak egyformán jól eleget tenni csaknem lehetetlen. A demokratizmus elvei és az államhatalmi szabályozások kötelező erejű döntései összeütköztek. Az állami rendeletek ugyanis az ország egész területére érvényesek, s így érthetően nemegyszer keresztezték a helyi érdekeket. A helyi tanácsot azonban a helyi lakosság választotta négy esztendőre, megkövetelhette tehát saját érdekeinek erőteljes képviseletét. A tanács kinevezett igazgatási apparátusa a demokratizmus elveinek megfelelően a nép által választott testület vagyis a községi, illetve megyei tanács határozatainak értelmében végezte munkáját. Elméletben. Mert ugyanakkor, mint államigazgatási szerv a hivatali vonalon alá volt rendelve a Minisztertanácsnak, munkáját közvetlen utasításokkal irányították. Ennyiből is Iáható, mennyi súrlódási felület alakult ki. „A zenét a Minisztertanács dirigálta”, hiszen ő fizetett, a tanácselnök és a tanácstitkár újraválasztása viszont a lakosság szavazataitól függött. A két igény és akarat között őrlődtek a tanácsi vezetők. Nem mintha a központi állami intézkedések általában nem a lakosság széles rétegeinek érdekeit szolgálták volna. A közérdek azonban csak a legfontosabb kérdésekben fordítható le közvetlenül a helyi s még inkább az egyéni érdek nyelvére. A részkérdésekben már kibukkannak az ellentmondások. A tanácsrendszer reformjának célja az ellentmondások feloldása és az államigazgatás óhatatlan bürokráciájának csökkentése. A hivatalok Parkinson törvénye szerint is osztódással szaporodnak, mint a sejtek. Ha az elszaporodás netán kóros tünetekkel jelentkezik, műtéti beavatkozásra van szükség. A reform ilyen műtét. A tanácsok eddigi hármas funkciójából leoperál kettőt. A szervezet alapos kivizsgálása azt mutatta, hogy a dolog lényegét tekintve a tanácsok államigazgatási szerepet töltenek be, ez a legfontosabb tevékenységük, s a lakosság elsődleges érdeke éppen e tevékenység mennél jobb elvégzése. Nem nevezhetők államhatalmi szervezetnek, mert hatókörük korlátozott, az államnak csak meghatározott területére és csak meghatározott kérdésekre terjed ki. Mint demokratikus tömegszervezetek nagyrészt csak formális munkát tudtak végezni, mert a tanácsüléseken szakemberek által előre elkészített, teljesen kidolgozott javaslatok fölött érdemben nem nagyon tudtak vitatkozni. Mindezen túl a reform megszünteti a többé-kevésbé feleslegesnek bizonyult közbenső tanácsokat, a járási tanácsokat. A község és a megye között ugyanis nincs szükség még egy szintre. Ez csak az ügyek intézésének elhúzódásával, a bürokrácia elburjánzásával járt együtt. A decentralizálás és az önkormányzat kiszélesítése pedig azt jelenti, hogy a választott tanács helyi kérdésekben gazdája lesz a területnek. Csökken az ügyvitel, szélesedik a demokratizmus. Ez röviden a reform célja. cizaímztu — nál asztál Az egyéni választókerületi rendszert idestova négy éve vezettük be. Jogosan lehet kérdezni, miért van máris szükség a választójogi rendszer továbbfejlesztésére? Paradoxon, de igaz: mert az új választójogi törvény bevált. Annak idején kicsit kísérletnek is tekintettük. Vajon a képviselők és tanácstagok egyéni felelősségének növelése valóban megjavítja-e a választott testületek munkáját, növeli-e a nép, a szavazók beleszólását az állami és helyi kérdések eldöntésébe. Az évek gyakorlata erre igennel válaszolt. Megfelelően szilárd a demokratikus alap az előrelépéshez. Miben áll a továbbfejlesztés lényege? Abban, hogy a szavazás még inkább választás lesz. A jelölteket a korábbi helyzetben is a jelölő gyűléseken választották, de a javasolt személyek közül a területi népfront szervezet fogadta el a maga, vagyis a népfront jelöltjét, aki így a lista első helyére került. A szavazás során olyan szavazócédula, amelyet a második vagy harmadik jelölt nevének áthúzása nélkül dobtak be, automatikusan a listavezetőre leadott szavazatnak számított. Ilyen körülmények között — ez emberileg érthető — sokan nem szívesen vállalták a második vagy harmadik helyet. Most két lényeges változás történik. A népfront előre közli a jelölő gyűlésekkel a maga két vagy három, esetleg több jelöltjének nevét, s maga a jelölő gyűlés dönti el, ezek közül, ki kerüljön fel a szavazócédulára. Ugyanakkor a jelölő gyűlés maga is állíthat új jelölteket, ha az illető a szavazatok 30 százalékát megkapja. Kialakul tehát egy több nevet tartalmazó lista, s ez kerül a választók elé. A másik a sorrend fontosságának megszüntetése. Minden állampolgárnak, hogy úgy mondjam, aktívan kell szavaznia. A cédulán szereplő nevek közül egyet, amelyre szavazatát adja, meg kell jelölnie. Ha nincs határozott jelzés a szavazólapon — o szavazat érvénytelen. A jelölteknek személy szerint is meg kell küzdeniük a szavazatokért. Nagymértékben megélénkül a választási kampány s a szavazó kedve szerint válogathat a jelöltek között. Nő a politikai aktivitás, a szavazók tevékeny részvétele a választásban, nő a jelöltek felelőssége és szélesedik a szocialista demokrácia. Pethő Tibor 2
