Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-02 / 9. szám
'ccd ^~iíéoco A- (/ AC$/\r* P4 TASZTA UV£SZ. r.Ä dég, Azt már szinte fél évszázada számon tartja róla a néprajziszt- tudomány, hogy a népélet megelevenítésében, felidézésében igát- szinte páratlan képességei vannak. Azt pedig a népzenetörténet tartja szómon, hogy néhány dallal, dallammal Vankóné , „ Dudás Julianna is hozzájárult ahhoz a népzenei kincshez, j amit Kodály és Bartók tett Európa-szerte, de még azon túl is :aeK ismertté. 1 Nemrég új meglepetés érte a néprajz szakembereit, a népművészet kedvelőit. mícó Vankóné, falusi gyermekekből álló együttesével a főváros egyik színházában lépett fel, s ritkán látott sikerrel szereiival pelt. Szűkebb hazája népéletének jelesebb eseményeit dolgozta színpadra, s adta elő a gyermekcsoporttal. És ezzel még mindig nem teljes Vankó tehetségének, munkálkodásának skálája. Hiszen ő szervezi, irányítja a Galga mentén hagyományos népi hímzés újjáélesztését, ő tervezi a mintákat, s .ellenőrzi is, hogy csak a korhoz, a táj folklórjához illő minták kerüljenek ki a hímzőasszonyok keze alól. És még mindig csak mellékfoglalkozásainál tartunk. Mert Vankóné tehetségének igazi kifejezője a festés. Amikor maga elé teszi a papírkartont, s valami hihetetlen, utánozhatatlan, egyszerű vonal- és színharmóniából újrateremti a húsvéti locsolkodást, az arató- vagy szüreti mulatságot, a disznótort, a lakodalmat, a farsangi népszokásokat. Csak azt sajnálja, hogy kicsit későn, idősebb korára adódott A művész és „modellje”. Balra: Részletek a pannúból (Bobanek M. felv.) olyan lehetősége, hogy napközben is festhessen. Hiszen a régebbi múltban éppen úgy élt, mint e vidéken a többi parasztasszony. A mezőn dolgozott, családját gondozta. Ha mégis annyira gyötrelmes volt már egy gondolat, egy kép megfestésének vágya, éjszakai pihenőidejéből lopott el néhány órát. úgy készítette azokat a munkáit, melyeket vagy igényes magángyűjtők, vagy a Néprajzi Múzeum valamelyik tárlója őriz. S hogy mit mulasztott, kellett elmulasztania, azt most látja csak. Most, hogy elkészíthette eddigi élete legnagyobb, legszebb munkáját. A Balaton mentén szállodát építettek az elmúlt évben, s a tervező egy merész gondolattal a paraszt-festőasszonyt hívta segítségül. Felkérte: készítsen saját ízlése, elgondolása szerinti témából egy pannót, a szálló éttermének díszítésére. Egy esztendei munkával készült el a 40 négyzetméternyi fríz, négy részre, az esztendő négy évszakára osztva, s benne az évszakokhoz kapcsolódó életképek, események, a régi fonóktól kezdve a tavaszi majálison át, a tél nagy ünnepnapjaiig, szinte minden, a népélethez kapcsolódó élmény. A szálloda külső és belső megoldásaiban is korszerű, látványos épület, s mégis a vendég egy parasztasszony tehetségét csodálja. Filmet is készítettek róla, életéről, munkájáról, a film díszbemutatóját szülőfalujában tartották, ahol az ünnepségen részt vettek a néprajztudomány vezetői is. Egyikük az ünnepség folyamán a meghatottságtól csak annyit tudott mondani a részt vevő közönségnek: „Szeressétek Dudás Júliát." Ibrányl Tóth Béla iát m m m w m m növényes kertek születéséről. Később pedig Evlija Cselebi, a híres török utazó ittjártakor, 1660-ban gyönyörködött a szép budai kertekben. A hazai kertépítés történetében jelentős személyiség volt a Mária Terézia korában élt Mikoviny Sándor mérnök, nevéhez fűződik a Várhegy déli és keleti oldalán megépülő királyi kertek kialakítása. József nádor idején Tost Antal, a híres kertész dinasztia megalapítója — 1808-ban, korának ízlése és divatja szerint arra törekedett, hogy minél több növényfajtát gyűjtsön össze és a kertekben különféle elemek alkalmazásával pompás kertrészleteket alakítson ki. Lapozgassuk tovább Gombos Zoltán művét: ...A későbbi évtizedek várkertészeti szervezetéről, működéséről, a díszítések kialakításáról, a fenntartási munkálatokról, a kötészeti tevékenységről, a termesztés sokféleségéről olvashatunk. ... Aztán ide is elért a pusztító háború. Semmivé váltak a szépség, a békesség szimbólumai: a virágok. Feldúlt, megsemmisült épületromok és kertek maradtak a Várhegyen 1945 tavaszán. A hosszú időn keresztül folytatott régészeti feltárások, építészeti és építéstörténeti kutatások teremtették meg a helyreállítások tudományos, elméleti és valós feltételeit. Ez tette azután lehetővé a többi között azt is, hogy a helyreállítási tervnek kezdettől részét alkották a várfalakat övező külső és belső kertek rekonstrukciói. A következő fejezetek a déli kertnek, a keleti kertnek és a nyugati kertnek újjáépítéséről számolnak be. „A palotát körülvevő kerteket illető elképzelésünk az, hogy a várfalakon kívül eső tájkertek módjára készüljenek, ahol helyenként sűrű facsoportok között széles, pázsitos virágmezők nyitnak kilátást a palotából és rálátást az épületrészekre a város felől.” Gerö László építész előbb idézett programjának megvalósításában hatalmas munkát végeztek a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozói, hiszen nem kis feladatot jelentett a 15—20 éves fák kiválasztása és elültetése, majd a Várpalota zárt udvarai kertjének rekonstrukciója. A mai kertépítészetnek szokatlan feladat próbára tette a tervezők tudását és ügyességét. Ez magától értetődő, hiszen az utóbbi ötszáz esztendőben nem építettünk középkori kerteket és a 17. század végi harcokban elpusztult európai hírű kertjeinkről is keveset tudunk. Bonyolult feladatot jelentett a „korabeli” növények kiválasztása, összegyűjtése. Jó részük ma már legfeljebb vadon él, sem a termesztésben, sem kereskedelmi forgalomban nem található. A szép összefogás példájaként említi meg a szerző, hogy segítettek növényt gyűjteni a főiskolai hallgatók és tanáraik, a városi kertészek és a magányosok, sőt érkeztek növények külföldről is E vázlatos ismertetés végeztével hadd idézzük ennek az egyedülálló kötet írójának sorait. „1966. május 1-én fogadtuk az első látogatókat a mentától, rutától, kakukkfűtől illatos, gránátalma- és leandervirágokkal teli kertjeinkben, abban a külön kis világban, amely kerttörténetünket éppen úgy bizonyítja, mint ahogy tanulságul szolgál arra, hogyan lehet egy nagy történelmi múltú épületegyüttest méltó természeti keretbe foglalni. A megnyitás óta eltelt időben a látogatók ezrei gyönyörködtek megújult kertjeinkben, és a visszatérés reményében hullatták aprópénzeiket kútjainkba, medencéinkbe ... Szépen cseperedő növényeink gazdag virágpompája hívogatja, várja új meg új látogatóit az ősi falak közé a híressé vált kerti felirattal: Bárki légy, ó, vándor, lépj be, ha kedved tartja ...” Hernádi Magda Déli zárt udvar. Bejárat az Üjvílág-kertböl. A vaskapu Soltész György munkája A Déli-kert télen. Lent: Kápolnaudvar, előtérben a megújulást jelképező szoborral díszített vízmedencével a Keleti zárt udvaron. Borsos Mlklős alkotása (Mészáros András felvételei)
