Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-04 / 7. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Budapesten tartotta ülését az európai országokbeli keresztény katolikusok konferenciájának nemzetközi munkacsoportja. A Finn Irodalmi Társaság felkérésére Nyirkos István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa magyar—finn szótárt szerkesztett. Beethoven születésének 200. évfordulója tiszteletére — fiatal művészek részvételével — Beethoven-zongoraversenyt rendezett a Magyar Rádió. A húszezer forintos első díjat — a G-dúr zongoraverseny tolmácsolásával — Kocsis Zoltán, a Zeneművészeti Főiskola 18 esztendős másodéves hallgatója, Kadosa Pál tanítványa nyerte el. Április első két hetében magyar könyvkiállítást nyitnak Bukarestben. A tárlatra szánt ezer kötet ládába csomagolva kamionokon jutott el a román fővárosba. A Magyar Szó című, jugoszláviai magyar nyelvű napilapot a Testvériség-Egység érdemrend aranykoszorús rendjével tüntette ki Tito jugoszláv államfő, a lap 25 éves fennállása alkalmából. A. Vidal-Naquet, a hágai világélelmezési konferencia szervező bizottságának főtitkárhelyettese a világélelmezési konferencia előkészítéséről tárgyalt fővárosunkban. Az Ausztráliában vendégszereplő Bartók Vonósnégyes tiszteletére a sydney-i magyar főkonzulátus fogadást adott, amelyen megjelent Sydney kulturális életének számos neves képviselője. Fájdalmas veszteség érte a magyar zeneéletet: 55 éves korában elhunyt Dénes Vera Liszt-díjas gordonkaművésznö, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólógordonkása. Művészetét 1961-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. Az elhunytban Sándor Frigyes, a Zeneművészeti Főiskola tanára feleségét gyászolja. Hazánk egyik legszeszélyesebb folyója az Ipoly. Megszelídítésén a magyar és a csehszlovák vízügyi szervek közös terv alapján dolgoznak. Balassagyarmat térségében már befejezték a munkát, négy kilométer hosszú új medret építettek, s gátat emeltek a város védelmére. Az évekig tartó munka során a folyó medrét 171 kilométer hosszúságban szabályozzák. A Neue Zürcher Zeitung egyik hétvégi irodalmi mellékletében — a közelmúltban — bemutatta Sipos Gyula József Attila-díjas költőt, és két versét közölte Éva Haldimann Genfben élő magyar származású kritikus fordításában. A kaiserslauterni Pfaltz Theater nagy sikerrel mutatta be Karinthy Ferenc Bösendorfer című egyfelvonásosát. A darabnak ez volt a tizenkilencedik külföldi bemutatója. Valószínűségszámítási konferenciát rendezett március elején az oberwolfachi matematikai intézet. A konferencián a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Csiszár Imre, Bárlfai Pál és Révész Pál vett részt. A magyar küldöttek a rendező bizottság felkérésére a konferencia megnyitó ülésén méltatták Rényi Alfréd, a nemrég elhunyt kiváló magyar matematikus munkásságát. „öt magyar verseskönyv Romániából” címmel öt költő, Székely János, Cseke Gábor, Jánky Béla, Bodor Pál és Márki Zoltán Bukarestben kiadott verseskötetéről adott ismertetőt a Népszabadság március 15-i vasárnapi melléklete. A párizsi Magyar Intézetben előadást tartottak a különböző nyelvű európai irodalmak összehasonlító történetéről és a magyar—francia irodalomtörténeti együttműködésről. Az előadáson sok ismert francia és külföldi irodalomtörténész jelent meg. Ugyanitt, március 10-én bemutatták azt a filmet, amelyet Vasarely — Vásárhelyi Viktor —, a magyar származású francia festőművész budapesti kiállításáról készített Herskó Anna. Dr. Gál Istvánnak Sir Philip Sidney 1573 őszén Magyarországon tett, háromhetes látogatását elemző, angol nyelvű tanulmányáról emlékezik meg a The Times Literary Supplement. A tanulmány a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Hungarian Studies in English című sorozatban jelent meg. A budapesti Thália Színház együttese március 22-én Helsinkibe utazott, vendégszereplésre. Műsorukon — a Kalevala. Szabadkán március 20-án megtartották Zilahy Lajos Imbroszi boszorkány című drámájának ősbemutatóját. Zilahy drámája a VIII. században játszódik. A szabadkai színház magyar nyelven mutatta be a művet. Hagyomány az Operaházban, hogy nagy művésze, Székely Mihály halálának évfordulóján egy-egy kiemelkedően szereplő énekművésznek átadják a Székely Mihály emlékplakettet. Az idén Bende Zsolt kapta a kitüntetést. Horn Artur akadémikust az állattenyésztés nemzetközi bíráló bizottsága az állattenyésztés tudományában elért eredményeiért az 1970. évi nemzetközi díjjal tüntette ki. A magas nemzetközi kitüntetést március 19-én Veronában adták át Horn akadémikusnak. MODERN SZÍNHÁZ — Mit szól ehhez a zseniális rendezői felfogáshoz? Jan Zborovsky, a Szlovák Népművészeti Központ Igazgatója megnyitja a kiállítást Szlovák népművészeti kiállítás Budapesten Szlovákia különböző vidékeinek népművészeti hagyományait. motívumait használták fel az alkotók azon a tárlaton, amelyet a Csehszlovák Kultúra Budapesten, Rózsa Ferenc utcai helyiségében rendezett meg. A szép kiállításon modern lakásokat díszítő textíliákban, fafaragásokban, kerámiákban, népi hímzésekben és csipkékben gyönyörködhettek a látogatók. Szép csipkék, lakásdíszek Érdeklődők a kiállításon (MTI fotó) A LÓSPORT VILÁGÁBÓL Nyolc lovat köteleztek az Osztrák Derbyre. A nevezettek között van Pomádé király, a legjobb hároméves, a Fürstenberg Rennen győztese Paroli, és Imperiál eddigi legjobb fia, Ilyesmi. A 180 000 Schillinggel díjazott nemzetközi versenyt 1970. június 7-én futják Bécsben. • A brüsszeli nemzetközi mezőgazdasági kiállításon egy héten át tartottak a látványos bemutatók. Lovasaink mutatványaikkal bámulatba ejtették a nagyszámú közönséget. Baudouin király és Charles Heger földművelésügyi miniszter is üdvözölte a magyar küldöttséget. Két első, két második és két harmadik díjat nyertek lovaink. * A kemény télen sem szünetelt a munka a lovasiskolákban és a versenyistállókban, Az országos bajnokságok és a hazai versenyek mellett máris hat nemzetközi mérkőzést kötöttünk le. A legnagyobb feladat az olimpiára való felkészülés, ez szab ma irányt minden tevékenységünknek. Sz. L. Téli kép az alagi lovasiskolából (74.) Erdély bukása Megint egyszer a hajdúk mozdultak meg. Bethlen Gábor halálával, s a bécsi párt előretörésével tudták, hogy az ő jogaik, biztonságuk is veszélybe került. Erdélyi András kapitány vezetésével felkeltek, s a megmaradt Bethlen-hívek szövetségében szembeszálltak a nádor csapataival. Sikerült is Bethlen egy korábbi elgondolását megvalósítaniuk, s az Erdélyhez csatolt országrészek leggazdagabb nagybirtokosát, Rákóczi Györgyöt választották meg erdélyi fejedelemnek, azzal az elképzeléssel, hogy ő az, akinek szándéka és képessége is lenne hozzá, hogy a nádort megállítsa, a megyéket megtartsa. A hajdúk támogatásával, 1930. december 1-én Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemnek választották. A következő év tavaszán a hajdúk Rakamaz mellett szétverték Eszterházy hadait. A nádor nem számíthatott Bécs támogatására, mert azt Gusztáv Adolf svéd király támadása foglalkoztatta, ezért tárgyalásokba bocsátkozott. Rákóczi átengedte a császárnak a hét vármegyét, aminek fejében nem háborgatták többé, s megerősítették a hajdúkapitányok jogait is. A harmadik hajdúfelkelés tehát megőrizte Erdély függetlenségét, de nem aknázta ki a győzelmet, s megelégedett a kompromisszummal. I. Rákóczi György belső hatalma megerősítése érdekében nem azt az utat követte, amelyet Bethlen Gábor is járt. Erdély polgárosításának továbbfejlesztése helyett, az államhatalom feudális — tehát túlhaladott — vonásait erősítette. Hatalmas földbirtokszervezet kiépítésére törekedett, újabb terheket rótt a parasztságra, és elnyomta vallási törekvéseiket. Mindamellett, Bethlen politikájának eredményei mély nyomot hagytak, s nem lehetett őket egykönnyen felszámolni. Bethlen sikereinek emléke vezette a svédeket, amikor szövetséget ajánlottak fel Rákóczinak. Igaz. nem számítottak komoly támogatásra, és nem is szántak az erdélyi seregeknek jelentős szerepet. Amikor azonban kiderült, hogy ez a sereg korszerű, és jól felszerelt, újra felcsillant a Habsburg hatalom megtörésének lehetősége. Brno alatt egyesült a svéd és az erdélyi sereg. Ekkor azonban közbelépett a császárral éppen békében levő török szultán és megtiltotta, hogy Rákóczi tovább harcoljon. Ultimátuma engedetlenség esetére kilátásba helyezte Erdély elfoglalását és elpusztítását. Rákóczi hazatért. győzelem nélkül, de azért előnyös békével. Az 1645-ben kötött linzi béke ismét Erdélynek juttatta az északnyugatmagyarországi hét vármegyét. Ezzel azonban I. Rákóczi György érdemleges szerepe Erdély történetében véget is ért. A vesztfáliai béke, amely pontot tett a harmincéves háború végére, elszigetelte a kis fejedelemséget Európa küzdelmeitől. Rákóczi 1648-ben bekövetkezett haláláig a lengyel trón megszerzésével kísérletezett, eredménytelenül. Fia, II. Rákóczi György lett az új erdélyi fejedelem. Rendezett, gazdag országot örökölt a tehetséges fiatalember. Szilárdan tartotta kezében a hatalmat, az országgyűlés engedelmes eszköze volt akaratának. „Abszolút fejedelem” volt, aki arra törekedett, hogy kiszakítsa magát és országát abból az elszigetelt helyzetből, amelybe a vesztfáliai béke szorította. Szövetséget ajánlott Bécsnek a török ellen, ajánlatát azonban az udvar nemcsak visszautasította, hanem a szultán tudomására is hozta. A porta ezek után gyanakodva figyelte Rákóczi minden tettét, s amikor a fejedelem a lengyel trón megszerzésére akart hadat indítani, egyenesen megtiltotta neki. Rákóczi nem mondott le terveiről, s bonyolult, messzirenyúló diplomáciai tárgyalásokba fogott, amelyekhez azonban hiányzott a reális alap. Különböző nyugat-európai országokban puhatolódzott, s végül annál a svéd királynál — X. Károlynál — talált támogatásra, aki maga is a lengyel trónra pályázott. Mindamellett Rákóczi készen állott a szövetségre, s amikor sor került rá, hadba is szállt. Bízott a kozák hetmánban, akivel úgyszintén szövetséget kötött. Csakhogy időközben a kozákok Oroszországhoz csatlakoztak, utóbbinak pedig éppen nem volt érdeke, hogy a svédek lengyelországi ambícióit segítse sikerhez. Rákóczi így egyik olyan támogatójától esett el, akire pedig leginkább számított. 1657 elején tört be Lengyelországba, mintegy harmincezer főből álló sereg élén. A hadjárat azonban tökéletes kudarccal járt, a visszafelé áramló erdélyi sereg a tatárok fogságába esett. A török pedig állta, amit ígért: Köprülü Mohamed büntetőhadjárata felprédálta Erdély gazdagságát, kardélre hányta, rabságba hurcolta lakosságának ezreit, és megsemmisítette a függetlenségnek még meglevő elemeit is. II. Rákóczi György, nagy üggyel-bajjal hazavergődve, megkísérelte, hogy megszervezze a védelmet, de a szükséges hathatós segítségre már sem a székelyektől, sem a hajdúktól, sem a román fejedelmektől nem számíthatott; 1660-ban, a szászfeneSi csatában maga is elesett, országa romjai felett. A török elfoglalta Váradot, a Partiumot. Bécstől nem volt mit tartania — az nem szegte meg a békeszerződést Erdély kedvéért. Midőn II. Rákóczi György fejedelem lett, mindössze évi tizenötezer arany adót kellett a töröknek fizetnie; Barcsai Ákostól, akit ezután ültetett a fejedelmi székbe, már negyvenezret követelt a török. Igaz, Barcsai nem is kellett az erdélyieknek, s inkább a tatár rabságból 1661 elejére viszszatérő Kemény Jánost választotta meg fejedelemnek. Kemény tudta, hogy ennek újabb támadás lesz a következménye, mert a török aligha tűri, hogy védencét előbb lemondatják, majd meg is ölik; Bécshez fordult segítségért. Mire azonban a császári had megérkezett, Kemény János a nagyszöllősi csatatéren fejezte be életét. A török pedig immár szilárdan ültette be vazallusát, Apafi Mihályt a fejedelmi székbe. Ez lett Bethlen Gábor „arany-Erdélyének” vége. (Következik: Zrínyi Miklós, a költő) B. P. 8
