Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-12-25 / 26. szám
A TETT ÜNNEPE A szeretet és a béke ünnepe! Még ott is az, ahol a háború tombol, a tűzszünetek néhány napra vagy órára ott is feledtetni akarják a haragot, a gyűlölködést, az öldöklő szembenállást. Ez is kegyetlenül rádöbbenti az embert arra, hogy a szeretetről és a békéről nem elég beszélni és érezni, hanem elsősorban cselekedni kell. Karácsony a tett ünnepe! Ajándékozás, családi és baráti találkozások, régen elmulasztott r 4 jót gyarság iránti felelősségét és szeretetét megmutassa. Mind nekünk, mind a külföldön élő magyar testvéreinknek tudni kell, hogy ez nem ment magától. Jóakarat kellett ahhoz, hogy mindnyájan azt mondhassuk: jöjjetek és lássátok több mint két évtized építőmunkájának eredményeit, örüljetek velünk és legyen a tiétek is. Ennek a megértésnek és jóakaratnak a jegyében hívtuk haza látogatóba ebben az esztendőben a Szent István-évfordulóra külföldön élő magyar testvéreinket. A közös cél, drága magyar nyelvünk megőrzése és továbbadása érdekében rendeztük meg Debrecenben az anyanyelvi konferenciát. Az új magyar bibliafordítás kiadása előtt meghívtuk a külföldön élő magyar protestáns lelkészek egy részét, hogy vegyenek részt a munka utolsó szakaszában, hogy így mind hazánkban, mind külföldön olyan magyar nyelvű biblia kerüljön a lelkészek és a gyülekezeti tagok kezébe, amely nemcsak tisztán szólaltatja meg Isten szavát, hanem egyben szép magyar nyelven szólaltatja meg azt. Bizonyára voltak idehaza is és külföldön is olyanok, akik e kérdésekben másképpen gondolkodtak. A jövő azonban nem őket igazolja, sőt már a jelen sem. A jót akaró embereké a jelen is meg a jövendő is! A Szentírásban így olvassuk: „A jövendő a béke emberéé!" Tehát azoké, akik karácsony koncepciójában élnek: a jó akarásának és a béke munkálásának jegyében. Mint egyházi ember örülök annak, hogy Magyarországi Evangélikus Egyházunknak éppen a jóakarat nevében gyümölcsöző kapcsolatai vannak külföldön élő evangélikus testvéreinkkel is Európában, Észak-Amerikában és Latin-Amerikában. Azt is tudjuk, hogy nem minden külföldön élő evangélikus testvérünk fáradozik kapcsolataink építésén és elmélyítésén. Ez sem zavar bennünket abban, hogy mi változatlan szeretettel és a jó akarásával forduljunk karácsonykor is a kint élő magyar evangélikusok felé. Karácsonykor, a békesség és jóakarat ünnepén, kívánok minden külföldön élő magyar testvérünknek olyan karácsonyt, amelyben a szívek fölött győzedelmeskedik a jóakarat! : a könyv! történeti tanulmányok, ifjúsági művek, antológiák, humoros írások, szótárak, útikönyvek jelzik, a többi közt a magyar könyvkiadás sokrétűségét, s nyújtják a válogatás, a választás és a vásárlás örömét az olvasónak. PIHE PALI - FEDER PETER A Móra Könyvkiadó nagy sikerű mesekönyveinek egyike volt Bogáti Péter mesekönyve, a Pihe Pali, amelynek rajzait Róna Emmy készítette. A könyv most a Corvina Könyvkiadó és a berlini Altberliner Verlag Lucie Groszer kiadásában németül is megjelent. A bravúros fordítás — hiszen a mesekönyv tele van alliteráló, úgynevezett beszélő nevekkel — Gertrud Dubovitz munkája. Az ö leleménye az új cím is: Feder Peter. levélírások, nagy és hosszú visszaemlékezések és talán belső megtérések valamihez vagy valakihez, mindezek nélkül el sem tudjuk képzelni, hogy ünnepelünk. S könnyű ilyenkor a szeretetről beszélni, könnyű ilyenkor az angyalhajas, csillogó karácsonyfa gyertyafényénél melegen érezni és néhány percre átengedni magunkat az ideális és optimista problémamegoldásoknak. Biztos, a karácsony hangulata oly mély és kitörölhetetlen, hogy másnap szinte fel kell ébrednünk a csodálatos gyermekálomból. S amiről ilyenkor nehéz beszélni?! Mindaz, ami másnap olyan kiábrándító tud lenni. Minél tisztább és magasztosabb valami, annál inkább zavarni tudják a mellékkörülmények vagy kísérőjelenségek. Mindig akadhatnak szörnyen lesújtó szerencsétlen emberi mozzanatok, amelyek a szeretetet gátolják, szétzúzzák, sőt talán vérbe is fagyasztják. Az önszeretet és az önzés megölik a szeretet alaptörvényét: mindig készen lenni önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül — és újból adni. Az érdek, a haszonlesés, a számítás — és ettől leginkább mentes a gyermek lelke — gátolja a szeretetet, e legszentebb erényből ösztönbiológiai tényezőt csinál. S végül mindent leperzsel vagy megfagyaszt bennünk az előítélet, a meg nem értés, a sötétenlátás, a rágalom, a vádaskodás, az elmarasztalás. Mindezek leégetik a kontaktus vezetékeit. Az utóbbiakról szoktuk azt mondani, hogy a szubjektivizmus vágányai és rossz útra terelik az ember ítélő- és értékelő képességét. Amikor mint pap és püspök, mint az ősi pécsi egyházmegye főpásztora, e néhány szóval a Magyarok Világszövetségének elnökségében betöltött tisztemnél fogva, külföldön élő magyar testvéreinkhez fordulok, elfogódottság vesz erőt rajtam. Olyant kell mondanom, ami nem közhely, ami nem az értelem logikai fogaskerekeit járta végig, és mint máshonnan biztosabban levezethető erkölcsi konklúzió mered elénk, olyant kell mondanom, ami szívből jön, és olyan őszinte, mint az édesanya hívása vagy szava gyermekéhez. Nem tudok és nem is mernék mást mondani, mint hogy az 1970-es jubileumi évben sokat foglalkoztak itthon hivatalosan és ünnepélyesen is a külföldi magyarok ügyével, soha olyan aggódó és sürgető szavakat nem hallhattunk, mint a Magyarok Világszövetségének őszi elnökségi ülésén, így talán még nem tapintottak a lényeg legbensőbb magvára: nyelvükben élnek tovább testvéreink külföldön, ezt a magyar nyelvet segítsük megőrizni velük és nekik. Szeretőiünkből több élőt, valót és konkrétumot nem tudnánk adni soha. Ez a szeretet és a béke szózata, amelyet karácsonyi üzenetünk, karácsonyi énekeink és emlékeink idéznek fel bennünk. Ezzel a pár szóval és rövid üzenettel kívánok minden magyar testvérünknek szívből boldog karácsonyi ünnepeket. József pécsi püspök ÉNEKEK ÉNEKE Az Énekek éneke a világirodalom szerelmi költészetének egyik legrégibb emléke: az ókori héber nép lírájából, lakodalmi dalaiból őrzött meg néhány száz sort. A magyar költői nyelv kialakulásában első fordításainak rendkívül nagy jelentősége van. A Magyar Helikon kiadásában most megjelent kötet Károli Gáspár ismert és méltán csodált fordítása mellett közli a Döbrentei-kódex névtelen fordítójának és Heltai Gáspárnak prózában készült átültetését, mindezeken kívül pedig Bogáti Fazekas Miklósnak XVI. század végi, könyvben még soha meg nem jelent, virágénekekre emlékeztető verses átdolgozását. A szép kötetet Reich Károly grafikusművész illusztrálta. Dr. Káldy Zoltán a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke A Hargita című napilap 1968. május 11-i számában Székely János cikke adott hírt a Csíkszeredában megrendezett első megyei tárlatról. Változások játszódtak akkor az ottani művészeti életben. Az addigi tartományi székhelyekre összpontosult szervezés hangsúlya részben a megyei székhelyekre tevődött át. Az alkotóművészek számának gyarapodása, munkásságuk terebélyesedése nyilván elősegítette ezt a folyamatot, hiszen az első Hargita megyei tárlaton mindjárt harminchat művész nyolcvanhét művét mutatta be a Csíkszeredái múzeum. A különböző képzőművészeket a hely szelleme, hagyománya, s a törekvéseknek a formaadás mögötti közös alapja köti össze. Valamennyien ragaszkodnak a ritmus anyanyelvéhez, nálunk ismeretlen nevű fiatal művészek kezéből is súlyos, erőteljes munkák kerülnek ki. Egy-két év nem sokat módosít az ilyen műhely arculatán. A nagybányai tradíció nyomában dolgozó Maszelka János, a balladás, vizionárius Páll Lajos, a szobrász Puskás Sándor és mások nyilván szervesen folytatják a munkásságukat. Ojabb információkat három festőről igyekeztünk azóta megtudni: Gaál Andrásról, Sövér Elekről és Márton Árpádról. E három közül Gaál András kiforrott, ^ érett, igen felkészült festő, elsősorban akvarellista. Itt reprodukált Zsögödi tája talán csak azért emlékeztet minket Nagy Istvánra, mert szintúgy erdélyi tájék. A házak, kerítések formáján, s a látott világ egyéb jellegzetes vonásain kívül a látásmód is lehet rokon Csik-beliek között. A puha foltok és tágas világos mezők, a grafikus ízű elemek, az egész kompozíció'mai módon konstruktív volta és a színek viszonylatai azonban — más, nehezebben elemezhető, rejtettebb összetevőkkel együtt — Gaál András művének egyéni sajátosságai. Különösen nyilvánvaló ez Gyergyói táján, s még inkább ősz a Hargitán című képén. Az utóbbin egyenesen a monumentalitással ötvözte a finom, akvarell folthatást Sövér Elek 1937-es születésű, még a kifejlődés útját járó festő. Gyergyóalfalu születésének helye, Marosvásárhelyt járt a képzőművészeti iskolába, Kolozsvárott a főiskolára. Jól és egyéni módon rajzol, fest portrékat. 1968-ban szüleinek páros portréjával tűnt fel. A kritika szerint fő erényei: „A szerkesztés egyszerűsége, a lélekábrázolás hitele, embersége”. Egy leányfejet ábrázoló tusrajzáról az erdélyi rajzművészet jó részét visszakövetkeztethetnénk, de főleg Nagy Albertet, vagy régebbről a Nagy István nyomdokában portrézó Tassy Damjánt. Tájainak inkább rajzbeli része követi a hagyományt, színeit ellenben sokszor megharsantja, ami szokatlan az ő helyén. összefogott, egységes hatású kompozíciói a jövőre vonatkozólag is ígéretek. Márton Árpád Csíkszeredái fiatal festő munkáinak az expresszív monumentalitás a jellemzője. Oda tartozik, ahol a szobrász Szervátiusz Jenő jelenti a csúcsot. A föld mítosza foglalkoztatja; Földanyát festett és Föld fiait. A magyarországi műértőt olyan utalásokkal lehetne tájékoztatni róluk, melyekben Kohán György és Szurcsik János neve szerepelne, vagy a mexikóiakra való hivatkozás. A stílusbeli hasonlóságok Márton Árpád esetében sem csorbítják az eredetiséget Az ilyen alkatú képzőművész a dolog nehezebb végét fogja meg. A látványt másolni vagy teljes kötetlenségben elvont ábrákkal dolgozni sokkal könnyebbnek tűnik, mint az esetlegességtől eljutni az egyéni sűrítésig, a monumentalitásig. Ez a rövid tudósítás éppen hogy bemutatja a három festőt. Először, de bizonyára nem utoljára találkozik itt velük folyóiratunk olvasója. Solymár István (A „Művészet” XI. évfolyamának 9. számából) BfiOf Sövér Elek: Alfalvi templom Márton Árpád: Parasztbánat Gaál András: Zsögödi táj s
