Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-12-25 / 26. szám

Száz éye közkincs Wé * Mi, * : Raffaello Santi: „Az Esterházy-Madonna' és a kis Keresztelő Jánossal Mária gyermekével Giovanni Antonio Boltraff io: Mária gyermekével I’llÜ S3 0 a [Ü5ps Ü % '.fiiff i I. Fischer: A pattendorfi műhelyben az Esterházy képtár Száz évvel ezelőtt, 1870 decemberében írták alá azt az „adás­­vevési” szerződést, amellyel a magyar állam megvásárolta Esterházy Miklós 637 képből, 3535 rajzból, 51301 metszetből és 305 kötetnyi könyvből álló gyűjteményét. A vásárlást az 1871. évi XI. törvénycikk emel­te törvényerőre és le­szögezte, hogy „ezen képtár ezentúl Orszá­gos Képtár nevet vi­­selend, az ország el­idegeníthetetlen javai közé soroltatik, és Pest városából, mint az ország központjá­ból, soha el nem vi­tethetik”. A több mint kétszáz éves múltra visszatekintő főúri műgyűjtés és műpár­tolás így vethette meg az ország legnagyobb közgyűjteményének, a Szépművészeti Mú­zeumnak az alapját. Erről az évfordulóról emlékszik meg most a múzeum. Az Esterházy csa­lád szerepe a magyar műgyűjtés történeté­ben igen nagy volt; az ország leggazda­gabb főuraiként mód­juk, európai művelt­ségük révén ízlésük is volt a művészetek, az építészet, a zene, a színház és az iroda­lom pártolásához. A XVII. század elején egyre nagyobb hatal­mat, vagyont és mű­veltséget szerző Mik­lós nádor, majd fia, Pál nádor a fraknói várban gyűjtötték össze értékes képei­ket és kincseiket. A XVIII. századi fran­cia szellemet megho­nosító „Fényes” Mik­lós nemcsak a fertődi kastély, a „magyar Versailles” építtetője és Haydn mecénása volt. „Tündérbirodal­mában” a fényes ün­nepségek, vigságok mellett jutott hely a családi gyűjtemények Fraknóról és Kismar­tonból odaszállított darabjainak is: a kastély egy különál­ló szárnyépületében „képes palotát”, azaz képtár-épületet emel­tetett. ö vásárolta meg Raffaellónak a Madonnát a gyermek Jézussal és Kereszte­lő Jánossal ábrázoló képét, az úgyneve­zett „Esterházy-Ma­­donnát”, amely a gyűjteményről nyerte ma is használt nevét. A képtár és a grafikai gyűjtemény igazi megalapítója Fényes Miklós unokája, Es­terházy Miklós volt, aki ezernél több fest­ményt, 3500 rajzot és körülbelül 50 000 met­szetet vásárolt. Az Esterházy-kép­­tár szinte teljességé­ben mutathatja be az európai festészetnek a XV. századtól a XVIII. század végéig terjedő fejlődését; va­lójában a Szépművé­szeti Múzeum törzs­anyaga. Az emlék­kiállítás idejére az Esterházy-képtár 22 remekművét emelték ki a múzeum már­ványcsarnokában va­ló bemutatásra. Itt a kiállítás három nagybecsű művét mu­tatjuk be. A CSELEKVÉS VÉGSŐ CÉLJA Amikor ezeket a sorokat írom, mint a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a főváros egyik nagy gyülekeze­tének lelkipásztora, magam is minden szel­lemi energiámmal a karácsony méltó meg­ünneplésére készülök. Megsokasodik a munkám: szószéki szolgálataim, gyüleke­zeti látogatásaim, lelkésztársaimmal való együttlétek hosszú sorában igyekszem majd arról beszélni, ami ennek az ünnep­nek központi mondanivalója, lényeges tar­talma. Mi, hivő, Bibliánk és hitvallásaink által megkövetelt kegyességben élő embe­rek karácsony szent ünnepén arra emléke­zünk, hogy Isten emberi testbe öltözött, közénk jött s életével, emberi szenvedései­vel, a halál felett aratott győzelmével ta­núságot tett az emberek, a világ iránt érzett szeretetéről. A karácsony olyan ma­gyar szó, amely a latin „carnatio”-ból szár­mazik s ez a testbe-öltözés, megvalósítás, megtestesítés fogalmát tartalmazza. Olyan szeretetről beszélünk, amely a mindennapi életben, a családban, a nemzet közösségé­ben valósággá válik, cselekedetté lesz, gyü­mölcsöket terem. Tehát olyan szeretetet emlegetünk, amely nemcsak beszéd, hanem kézzelfogható valóság. A szeretet fogalma nem azonos valamely teóriával vagy egyes emberek kapcsolataival, hanem nemzete­ket, országokat átfogó gyakorlat, amely meghatározza a mindennapi munkát épp­úgy, mint az emberi élet és magatartás összes vonatkozását. A hazaszeretet is része a keresztyén sze­retetnek, mégpedig olyan része, amely nél­kül hiányos lenne. A magyarországi kará­csony emléke még eleven az országtól távol élő magyarokban. Jól tudják, hogy milyen bensőséges családi ünnep ez, s hogy ez a bensőséges ünnep mennyire áthatja, fel­erősíti azokat az érzelmi szálakat, amelyek az egész társadalmat egybefűzik. A kará­csonyfák és a terített fehér asztalok vilá­gán túlmutat a magyarországi ünnep, mert megtelítődik a honfitársak és az ember­társak iránt viselt cselekvő felelősséggel. A szeretetnek ez a nagy kiterjedése a béke ünnepévé is avatja a karácsonyt. A béké­ről pedig maga a Biblia tanítja azt, hogy az nem valami elvont fogalom, hanem az ember cselekvésének végső célja, hiszen Is­ten éppen azért küldte az ő Fiát a világra, hogy megbékéltesse magával és egymással a nemzeteket, az embereket. Röviddel a karácsony után olyan ünnep következik, amely nemcsak a keresztyé­nek kalendáriumában, hanem az egész em­beriség időszámításában is piros betűkkel van írva, s ez az újév. Azok, akik kará­csonykor keresztyén módon ünnepeltek, azt tartják kötelességüknek, hogy az új év-NÉMETH LAJOS: A MŰVÉSZET SORSFORDULÓJA vei megnyíló új alkalmakra, az 1971-es esz­tendő minden napjára átvigyék a szeretet és e béke ajándékát, elkötelezését. Ezzel az érzéssel, ilyen szándékkal kö­szöntőm kedves Honfitársaimat: áldott ka­rácsonyt és boldog új esztendőt kívánok a Magyar Hírek minden olvasójának! Szamosközi István református püspök AKARNi A „jóakarat” szó elválaszthatatlan karácsonytól. Az első karácsonykor ugyanis ez az ének hangzott: .....a földön békesség és az emberekhez jóakarat”. Azon az első karácsonyon elsősorban nem az emberek jóakaratáról szólt a betlehemi mezőn az ének. Az Isten jóakaratát dicsérték az angyalok. Arról énekeltek, hogy Isten szeretettel fordult a világhoz, jót akar a világnak. Azt akarja, hogy ez a föld az ember otthona legyen, amelyben békesség és szeretet van. Ez az Isten „koncepciója” a Föld­ről. Karácsony azonban nemcsak az Isten „jóakara­tát" hirdeti, hanem egyben felszólítja a Föld lako­sait arra, hogy ők is „jóakaratú” emberek legye­nek. Vagyis gyakorolják egymás között és egymás iránt a jóakaratot. Es ha a karácsonyi koncepció az, hogy ez a Föld az emberek békés otthona és egyben munkahelye legyen, akkor azokat az embe­reket kell „jóakaratúnak” neveznünk, akik a ma­guk helyén fáradoznak azért, hogy ez a Föld való­ban békességes otthonná és munkahellyé legyen. E karácsonyi fogalomban: „jóakarat”, igen hang­súlyos a szó második fele is: „akarat”. Nem elég vágyódni, sóhajtozni, imádkozni a „jóért”, a jót akarni kell. Akarni kell azt, hogy békesség legyen a Földön, valódi otthonunk legyen a Föld és való­suljon meg a népek között és az országokon belül az igazságosság. Akarni kell, hogy oldódjanak meg azok az égető problémák a világon, amelyek ma zavarják a békét, lábbal tapossák az igazságossá­got és egyes helyeken pokollá teszik az emberek életét. Akarni kell, hogy a Földről száműzessék az éhség, a faji megkülönböztetés, a gyarmatosítás, a háború, az atomhalál veszélye. Akarni kell mind­ezt akkor is, ha rosszakaratú emberek mindezt gátolják és keresztezik. Akarni kell mindig újra kezdeni a jó munkálását és a békés otthon építését. Mindez vonatkozik a hazai és a külföldön élő magyarság kapcsolatára is. Ebben az összefüggés­ben is a karácsonyi koncepciónak, tehát a „jó­­akarat”-nak kell meghatároznia egymáshoz való viszonyunkat. örülünk annak, hogy sokan vannak a külföldön élő magyar testvéreink között, akik jó szívvel és őszintén keresik nemcsak egyszerűen a szülőföld­del, hanem a Magyar Népköztársasággal, a magyar társadalommal és hivatalos tényezőivel a kapcsola­tot. Nem lehet vitás, hogy nekik van igazuk, és ők látják jól a jövőt. Az sem lehet vitás, hogy a Magyar Népköztársa­ság vezetői és népe, különösen az utolsó évtizedben, sokat fáradozott azért, hogy a külföldön élő ma­főarátunk-A Gondolat kiadó jelentette meg — repro­dukciókkal illusztrálva — Németh Lajos: A művészet sorsfordulója című, több mint 300 oldalas tanulmánykötetét. A modern művé­szetek esztétikai problémáival foglalkozó ki­váló művészettörténész legújabb kötete a mo­dern művészet korszakhatárait elemzi a 19. századtól napjainkig, sőt ezeken túlmenően új távlatok felé is tekint. A cikkünk alatti illusztráció a kötet egyik becses dokumentuma: Krisztus a keresztfán. (Firenzei festő alkotása a XV. század utolsó negyedéből — Szépművészeti Múzeum) A legszebb, legmaradandóbb karácsonyi ajándék a könyv. Kiadóink nemes versengésben jelentették meg a nagy téli könyvvásárra a magyar és a kül­földi irodalom remekeit. Verseskötetek, magyar klasszikusok prózai írásai, modern magyar próza, KÖRTVÉLVES QÉZA: A MODERN TÁNCMŰVÉSZET ŰTJÁN Működésének huszadik esztendejében — ebben az évben — adta ki a Zeneműkiadó Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján című kötetét. A szerző öt tanulmánya különböző oldalakról vilá­gítja meg a táncművészet XX. századi fejlődését, s történelmi-esztétikai vonatkozásban elemzi a leg­jelentősebb modern magyar balettzene, Bartók Csodálatos mandarinjának egyes külföldi, valamint hazai operaházi bemutatóit. 4

Next

/
Thumbnails
Contents