Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-12-25 / 26. szám

Száz éye közkincs

Wé * Mi,

* :

Raffaello Santi: „Az Esterházy-Madonna' és a kis Keresztelő Jánossal

Mária gyermekével

Giovanni Antonio Boltraff io: Mária gyermekével

I’llÜ

S3

0

a

[Ü5ps

Ü

%

'.fiiff

i

I. Fischer: A pattendorfi műhelyben

az

Esterházy

képtár

Száz évvel ezelőtt, 1870 decemberében írták alá azt az „adásvevési” szerződést, amellyel a magyar állam megvásárolta Esterházy Miklós 637 képből, 3535 rajzból, 51301 metszetből és 305 kötetnyi könyvből álló gyűjteményét. A vásárlást az 1871. évi XI. törvénycikk emelte törvényerőre és leszögezte, hogy „ezen képtár ezentúl Országos Képtár nevet viselend, az ország elidegeníthetetlen javai közé soroltatik, és Pest városából, mint az ország központjából, soha el nem vitethetik”. A több mint kétszáz éves múltra visszatekintő főúri műgyűjtés és műpártolás így vethette meg az ország legnagyobb közgyűjteményének, a Szépművészeti Múzeumnak az alapját. Erről az évfordulóról emlékszik meg most a múzeum.

Az Esterházy család szerepe a magyar műgyűjtés történetében igen nagy volt; az ország leggazdagabb főuraiként módjuk, európai műveltségük révén ízlésük is volt a művészetek, az építészet, a zene, a színház és az irodalom pártolásához. A

XVII. század elején egyre nagyobb hatalmat, vagyont és műveltséget szerző Miklós nádor, majd fia, Pál nádor a fraknói várban gyűjtötték össze értékes képeiket és kincseiket. A

XVIII. századi francia szellemet meghonosító „Fényes” Miklós nemcsak a fertődi kastély, a „magyar Versailles” építtetője és Haydn mecénása volt. „Tündérbirodalmában” a fényes ünnepségek, vigságok mellett jutott hely a családi gyűjtemények Fraknóról és Kismartonból odaszállított darabjainak is: a kastély egy különálló szárnyépületében „képes palotát”, azaz képtár-épületet emeltetett. ö vásárolta meg Raffaellónak a Madonnát a gyermek Jézussal és Keresztelő Jánossal ábrázoló képét, az úgynevezett „Esterházy-Madonnát”, amely a gyűjteményről nyerte ma is használt nevét. A képtár és a grafikai gyűjtemény igazi megalapítója Fényes Miklós unokája, Esterházy Miklós volt, aki ezernél több festményt, 3500 rajzot és körülbelül 50 000 metszetet vásárolt.

Az Esterházy-képtár szinte teljességében mutathatja be az európai festészetnek a XV. századtól a XVIII. század végéig terjedő fejlődését; valójában a Szépművészeti Múzeum törzsanyaga. Az emlékkiállítás idejére az Esterházy-képtár 22 remekművét emelték ki a múzeum márványcsarnokában való bemutatásra.

Itt a kiállítás három nagybecsű művét mutatjuk be.

A CSELEKVÉS VÉGSŐ CÉLJA

Amikor ezeket a sorokat írom, mint a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a főváros egyik nagy gyülekezetének lelkipásztora, magam is minden szellemi energiámmal a karácsony méltó megünneplésére készülök. Megsokasodik a munkám: szószéki szolgálataim, gyülekezeti látogatásaim, lelkésztársaimmal való együttlétek hosszú sorában igyekszem majd arról beszélni, ami ennek az ünnepnek központi mondanivalója, lényeges tartalma. Mi, hivő, Bibliánk és hitvallásaink által megkövetelt kegyességben élő emberek karácsony szent ünnepén arra emlékezünk, hogy Isten emberi testbe öltözött, közénk jött s életével, emberi szenvedéseivel, a halál felett aratott győzelmével tanúságot tett az emberek, a világ iránt érzett szeretetéről. A karácsony olyan magyar szó, amely a latin „carnatio”-ból származik s ez a testbe-öltözés, megvalósítás, megtestesítés fogalmát tartalmazza. Olyan szeretetről beszélünk, amely a mindennapi életben, a családban, a nemzet közösségében valósággá válik, cselekedetté lesz, gyümölcsöket terem. Tehát olyan szeretetet emlegetünk, amely nemcsak beszéd, hanem kézzelfogható valóság. A szeretet fogalma nem azonos valamely teóriával vagy egyes emberek kapcsolataival, hanem nemzeteket, országokat átfogó gyakorlat, amely meghatározza a mindennapi munkát éppúgy, mint az emberi élet és magatartás összes vonatkozását.

A hazaszeretet is része a keresztyén szeretetnek, mégpedig olyan része, amely nélkül hiányos lenne. A magyarországi karácsony emléke még eleven az országtól távol élő magyarokban. Jól tudják, hogy milyen bensőséges családi ünnep ez, s hogy ez a bensőséges ünnep mennyire áthatja, felerősíti azokat az érzelmi szálakat, amelyek az egész társadalmat egybefűzik. A karácsonyfák és a terített fehér asztalok világán túlmutat a magyarországi ünnep, mert megtelítődik a honfitársak és az embertársak iránt viselt cselekvő felelősséggel. A szeretetnek ez a nagy kiterjedése a béke ünnepévé is avatja a karácsonyt. A békéről pedig maga a Biblia tanítja azt, hogy az nem valami elvont fogalom, hanem az ember cselekvésének végső célja, hiszen Isten éppen azért küldte az ő Fiát a világra, hogy megbékéltesse magával és egymással a nemzeteket, az embereket.

Röviddel a karácsony után olyan ünnep következik, amely nemcsak a keresztyének kalendáriumában, hanem az egész emberiség időszámításában is piros betűkkel van írva, s ez az újév. Azok, akik karácsonykor keresztyén módon ünnepeltek, azt tartják kötelességüknek, hogy az új év-NÉMETH LAJOS:

A MŰVÉSZET SORSFORDULÓJA

vei megnyíló új alkalmakra, az 1971-es esztendő minden napjára átvigyék a szeretet és e béke ajándékát, elkötelezését.

Ezzel az érzéssel, ilyen szándékkal köszöntőm kedves Honfitársaimat: áldott karácsonyt és boldog új esztendőt kívánok a Magyar Hírek minden olvasójának!

Szamosközi István

református püspök

AKARNi

A „jóakarat” szó elválaszthatatlan karácsonytól.

Az első karácsonykor ugyanis ez az ének hangzott:

.....a földön békesség és az emberekhez jóakarat”.

Azon az első karácsonyon elsősorban nem az emberek jóakaratáról szólt a betlehemi mezőn az ének. Az Isten jóakaratát dicsérték az angyalok. Arról énekeltek, hogy Isten szeretettel fordult a világhoz, jót akar a világnak. Azt akarja, hogy ez a föld az ember otthona legyen, amelyben békesség és szeretet van. Ez az Isten „koncepciója” a Földről.

Karácsony azonban nemcsak az Isten „jóakaratát" hirdeti, hanem egyben felszólítja a Föld lakosait arra, hogy ők is „jóakaratú” emberek legyenek. Vagyis gyakorolják egymás között és egymás iránt a jóakaratot. Es ha a karácsonyi koncepció az, hogy ez a Föld az emberek békés otthona és egyben munkahelye legyen, akkor azokat az embereket kell „jóakaratúnak” neveznünk, akik a maguk helyén fáradoznak azért, hogy ez a Föld valóban békességes otthonná és munkahellyé legyen.

E karácsonyi fogalomban: „jóakarat”, igen hangsúlyos a szó második fele is: „akarat”. Nem elég vágyódni, sóhajtozni, imádkozni a „jóért”, a jót akarni kell. Akarni kell azt, hogy békesség legyen a Földön, valódi otthonunk legyen a Föld és valósuljon meg a népek között és az országokon belül az igazságosság. Akarni kell, hogy oldódjanak meg azok az égető problémák a világon, amelyek ma zavarják a békét, lábbal tapossák az igazságosságot és egyes helyeken pokollá teszik az emberek életét. Akarni kell, hogy a Földről száműzessék az éhség, a faji megkülönböztetés, a gyarmatosítás, a háború, az atomhalál veszélye. Akarni kell mindezt akkor is, ha rosszakaratú emberek mindezt gátolják és keresztezik. Akarni kell mindig újra kezdeni a jó munkálását és a békés otthon építését.

Mindez vonatkozik a hazai és a külföldön élő magyarság kapcsolatára is. Ebben az összefüggésben is a karácsonyi koncepciónak, tehát a „jóakarat”-nak kell meghatároznia egymáshoz való viszonyunkat.

örülünk annak, hogy sokan vannak a külföldön élő magyar testvéreink között, akik jó szívvel és őszintén keresik nemcsak egyszerűen a szülőfölddel, hanem a Magyar Népköztársasággal, a magyar társadalommal és hivatalos tényezőivel a kapcsolatot. Nem lehet vitás, hogy nekik van igazuk, és ők látják jól a jövőt.

Az sem lehet vitás, hogy a Magyar Népköztársaság vezetői és népe, különösen az utolsó évtizedben, sokat fáradozott azért, hogy a külföldön élő mafőarátunk-A Gondolat kiadó jelentette meg — reprodukciókkal illusztrálva — Németh Lajos: A művészet sorsfordulója című, több mint 300 oldalas tanulmánykötetét. A modern művészetek esztétikai problémáival foglalkozó kiváló művészettörténész legújabb kötete a modern művészet korszakhatárait elemzi a 19. századtól napjainkig, sőt ezeken túlmenően új távlatok felé is tekint.

A cikkünk alatti illusztráció a kötet egyik becses dokumentuma: Krisztus a keresztfán. (Firenzei festő alkotása a XV. század utolsó negyedéből — Szépművészeti Múzeum)

A legszebb, legmaradandóbb karácsonyi ajándék a könyv. Kiadóink nemes versengésben jelentették meg a nagy téli könyvvásárra a magyar és a külföldi irodalom remekeit. Verseskötetek, magyar klasszikusok prózai írásai, modern magyar próza,

KÖRTVÉLVES QÉZA:

A MODERN TÁNCMŰVÉSZET ŰTJÁN

Működésének huszadik esztendejében — ebben az évben — adta ki a Zeneműkiadó Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján című kötetét. A szerző öt tanulmánya különböző oldalakról világítja meg a táncművészet XX. századi fejlődését, s történelmi-esztétikai vonatkozásban elemzi a legjelentősebb modern magyar balettzene, Bartók Csodálatos mandarinjának egyes külföldi, valamint hazai operaházi bemutatóit.

4