Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-12-12 / 25. szám
AI AAV SI EL NOi A magyar nyelvért, a ma egyesület táncegyütteseinek első nemzetközi fesztiválja, majd a budapesti Műcsarnokban a külföldi magyar képzőművészek gyűjteményes kiállításán, 90 művész 410 alkotását láthatta a közönség. Három hét alatt 30 ezer látogatót vonzott ez a művészeti esemény, ősszel indultak meg — ezekben a napokban is folytatódnak — a Bartók-megemlékezések, hangversenyek, itthon és világszerte egyaránt. Volt tehát miről számot adni. Az Elnökség tagjai józanul, tárgyilagosan mérlegelték az elért eredményeket és a vitában részt vevők egyetértettek Hunya Istvánnal abban, hogy „ez a rendezvénysor előrelépést jelent, amely jobb, szilárdabb alapokat biztosít a kapcsolatok továbbfejlesztéséhez”. Nagy utat tettünk meg 1970- ben. Ugyanakkor, mint arra Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke és mások is rámutattak, a szélsőjobboldali politikai emigráció bourbonjai, akik nem tanulnak és nem felejtenek, újra és újra kipróbálták csorba fegyvereiket. Hátha viszsza lehet tartani a hazalátogatástól a tízezreket, hátha bot* rányba lehet fullasztani az egyesületi rendezvényeket, hátha vissza lehet riasztani az anyanyelvi konferencia vendégeit. Kudarc kudarc után érte ezt a szerencsére maroknyi csoportot, amely persze nem adhat mást, „csak mi lényege”, és ez a „lényeg”, amely a létalapjuk, nagyon egysíkú és szegényes. Rágalmak, fenyegetések; fenyegetések, rágalmak. A karaván halad .. .• Kár rájuk több szót vesztegetni. Mi tette lehetővé a jubileumi év eredményeit? — tette fel a kérdést az Elnökség. Mindenekelőtt a magyar vezetés általános politikájának hatása erre az érzékeny területre. „Az a sokat idézett mondat, ami annyira szerencsés tömörséggel jellemzi ezt a politikát — aki nincs ellenünk, az velünk —, a nyugaton élő magyarság vonatkozásában is vonzó, nagy hatású gondolatnak bizonyult” — mondotta a vitában Prantner József, az Egyházügyi Hivatal elnöke. Az egyházak lelkes közreműködéséről beszélt Cserháti József pécsi megyéspüspök is, és azt emelte ki, hogy a részletekben milyen érzékletesen mutatkozik meg az egész. Ilyen látszólag hétköznapi esemény az egyházak és a műemlékvédelem együttműködését bemutató kiadvány, amelynek gazdag anyaga az állami intézmények és az egyházi szervezetek sokoldalú közös munkájáról ad beszédes képet. Káldy Zoltán evangélikus Hunya István Kárpáti József, az MVSZ főtitkára Az 1970-es jubileumi esztendő decemberében járunk. Ideje a számvetést elkezdeni. Az elemző-értékelő munka nagy részét elvégezte a Magyarok Világszövetsége Elnöksége a legutóbbi, november 20-i rendes ülésén. Ez az év a szülőföld és a nyugati magyarság kapcsolatai tekintetében kiemelkedő jelentőségű volt. Az események puszta felsorolása is érzékelteti a kapcsolatok gazdagságát. Kezdve azon, hogy március végén a magyar egyesületek vezetőinek tekintélyes csoportja utazott haza és vett részt az Országgyűlés április 3-i ünnepi ülésszakán, az április 4-i díszszemlén és az Elnöki Tanács parlamenti fogadásán. Ellátogattak üzemekbe, termelőszövetkezetekbe, tudományos intézetekbe, találkoztak régi barátaikkal, ismerőseikkel, őszinte, meghitt beszélgetést folytattak Kállai Gyulával, az Országgyűlés elnökével. A felszabadulás 25. évfordulóját világszerte megünnepelte a haladó magyarság. Kiállítások, filmek képsorai idézték fel a mögöttünk levő nehéz, alkotómunkával tele esztendőket; itthonról kiutazó művészek szerepeltek a különböző országokban megrendezett hangversenyeken, művészi programok során. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján százezer hazalátogatót vártunk és ezt a számot — mint arról a Magyar Hírek beszámolt már — októberben elértük. Az MVSZ országjáró túráin sok ezren vettek részt. Augusztusban érkeztünk el az államalapító István király születésének ezredik évfordulójához. Az ünnepségeken az otthoni milliókkal együtt ünnepeltek a hazalátogatók is, és a székesfehérvári emlékkiállításon, majd az azt követő nagygyűlésen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke külön is köszöntötte őket. A jubileumi év egyik kiemelkedő eseménye volt augusztusban az első anyanyelvi konferencia, amelynek előadásait, vitáit — írásban és képben — lapunk annak idején részletesen ismertette. Ugyancsak augusztusban zajlott le hét európai Balról: Tausz János, Prantner József, dr. Káldy Zoltán és Szamosközl István Dr. Lőrincze Lajos Dr. Káldy Zoltán
