Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-11-28 / 24. szám
Előttem fekszik a Pesti Futár karácsonyi különkiadása 1929-ből. Már akkor ismertté, világhírűvé vált magyarok mesélnek benne magukról, sorsukról, karrierjükről. Harmincöt magyar, orvosok, művészek, vállalkozók. Néhányuk ma is él, alkot, dolgozik, másokra már csak az idősebbek emlékeznek. Lapozzuk fel ezt a kis füzetet és nézzük meg, hogy mesél önmagáról — mondjuk Vértes Marcell és Kertész Mihály. A külhonban élő magyar művészek kiállításán ott láttuk képeit. Vértes Marcell neve sok magyar és külföldi művészetszerető ember előtt ismerősen cseng. Azt azonban kevesen tudják, hogy Pesten, az iskolában fel volt mentve rajzból. ö maga írja 1929-ben: „Polgárista voltam és mérnök szerettem volna lenni. Horváth osztályfőnök úr az első rákosi aviatikusok közül való volt, maga csinálta gépét. Magam is csináltam egy gépet, hurkatöltő pálcikákból. Nyertem is a ,Zászlónk’ modellkiállításán!” A következő évben átiratkozott a Technológiára. Ott hamar ráébredt, hogy a műszaki tudományok nem neki valók — de akkor mit csináljon? Elbeszélése szerint Nelly húga mondta neki először: „Legyél művész!” Vértes Marcell először szobrászkodni kezdett. Első szobrát az édesapjának mutatta meg, aki beleegyezett, hogy folytassa a művészkedést. A kisfiú most már tanárt keresett magának. Beállított hát az akkor már jónevű Zala Györgyhöz, aki — bár a kis Vértes Marcellt teljesen tehetségtelennek tartotta — megengedte, hogy a műtermében mintázgasson. Ez is csak addig tartott, amíg a kisfiú ügyetlenül szét nem rombolta a mester egyik majdnem kész lovasszobrát. Ezután festészethez kezdett. Elment egy festő ismerőséhez, aki szintén tehetségtelennek tartotta. „önálló lettem, rajzokat vittem a Fidibuszhoz. Címlapon jelent meg az első rajz. Nagyon boldog voltam, bár otthon nem mutathattam meg, mert akkor még nem szabadott Fidibuszt olvasnom. Később megpróbáltam bejutni az Akadémiába, meg az Iparművészeti iskolába, azonban a felvételi vizsgákon nem találtattam megfelelőnek.” De az önironikus visszaemlékezés túl szerény. Vértes Marcell mégis tovább próbálkozott. Sikerrel. Ferenczy Károly tanítványa lett, és egyre nevesebb grafikus, festő, ö készítette Karinthy Tanár úr, kérem című művének mindmáig felejthetetlen rajzait. Az 1918- as polgári forradalom alatt született plakátjai a plakátművészet remekei. A Tanácsköztársaság után Párizsba emigrált, ahol európai hírű festővé lett. A nagyváros festőjévé. * Kertész Mihály 1888-ban a Nagykorona utcában született. Mini kisgyerek, az apjának hordta az ebédet, aki kőmíves volt a Bazilika építkezésénél. Kisiskolás korában színházasán játszott barátaival. Hogy az alaptőkét megszerezzék, friss vizet árultak a Népszínházban, virágot, cigarettát, sört vittek a színészeknek. 14 éves korában megszökött Székesfehérvárra, Kövesi Albert színtársulatához. Két évig mindenesként járta az országot, azután beállított Várady Antalhoz a Színiakadémiára. Azt füllentette, hogy akkor érettségizett. 21 éves korában a Magyar Színháznál játszott. Egyik este egy fiatalember mutatkozott be neki: „Roth Imre vagyok, a Projectograph vezérigazgatója.” Meghívta egy filmhez. (A film nagy baklövése a következő volt: Kertész eldobja a szalmakalapját és beugrik a Dunába. Amikor a halászok kifogják, a szalmakalap a fején van.) Ezután Dániába ment, a „Nordisk”hoz. Tíz hónap múlva képzett filmesként tért vissza Budapestre. Aztán jött a háború, és az útvonal: Bécs, Berlin, Milánó, Párizs — Hollywood. A Robin Hood, A csavargó király, a Casablanca és sok más film őrzi meg majd a filmművészet történetében Kertész Mihály — Michael Curtis nevét. —spé— KAFKA VILAQA KÉPEKBEN cytüj/jdlvj, őhhuuL mtléiíJkiűJljjtÁML A kortársak, az idősebb nemzedék elsősorban mint ismert, kritikus tollú karikatúristát tartja számon Szigethy Istvánt. Hogy festő is volt, arra bizonyság egy kései tárlat, az őszi évad egyik szép kiállítása, a váci Vak Bottyán Múzeumban — halálának negyedik évfordulóján — megnyílt emlékkiállítás. Dr. Solymár István, a Magyar Nemzeti Galéria helyettes főigazgatója, a művész barátja és tisztelője, meghatottan emlékezett az egykori vidéki színigazgató fiára, aki Szinyei növendékeként végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Gyors rajzkészsége az újságrajzolás felé terelte. Első önálló műve egy ex libris kötet volt, Kosztolányi Dezső előszavával. Fővárosi lapoknak dolgozott. A felszabadulás után Nagymaroson telepedett le — és a Dunakanyar szerelmese lett. A kiállítást rendező Vágó Zsuzsanna művészettörténész elmondta, hogy Szigethy élete utolsó percéig dolgozott. 1966 nyarán készült el 10 lapból álló művészportré-sorozata: a Karinthyt, Kosztolányit, Szomoryt, Móriczot, Tóth Árpádot, Szabó Dezsőt, Derkovitsot, Kassákot, Egryt, Kmettyt ábrázoló színes monotypiák. 1968-ban Prágában, majd Stuttgartban bemutatták a Kafka-sorozatot. A kritikusok azt írták, hogy a magyar festő remekül érzékelteti a prágai német író elidegenedését. A művész halála is egy kicsit kafkai: szívrohamot kapott kerékpározás közben és holtan esett le a járműről. Papp Rezső Képregény-változat: Jókai Mór: AZ ABANYEMBEB CS. HORVÁTH TIBOR—KORCSMÁBOS FAL J>ORMINAK KÖsJNy SZÖKIK A SZB*B&£ TJOTA , HO®y EZ A DOLGOK REND«*. 'sf TüwnáNiK az m*!r -több miwt FSÍL éyTIZEDB, MINDEN ESZTENDŐeB-l. MINDEN &5ZÖN ELMEG^, 3 CSAK A TAVASZ. HOZZA VISSZA CuBÓk . IDŐKÖZBEN 03) VAIAKJ ELKÖLTÖZÖTT, MÉGSEM FOe/ATKOZOT MBS A SBnKJ SZIGETE LAKÓ INAK SZAMA. EZEN A H^AkoN, amikor, az C*i eövavAvy, a 105 DÖDl HATODIK IJÓPET, IWIIMT TER^ZA ASBZÖNy.HANB* EZdnTAL NEMCSAK ANNT/IT MONO -niW<R,Hoey HLMES/, HOZZAérESZ. Més VALAMIT, s ez VISSZAVARÁZSOLJA a boldog mosol/t a ratal ASSZONy ARCÁRA. [Lelke MÉiyáN timXr. elmondhatatlan g^őtrelmeket a!u. ki . igaz, azzal tírt haza,mo®7 timg^t VISSZAA^AÍNDEIkOZZA ÖNMASa(naK. LEMONDANI RŐlA- ERRE ELSZAÍnTTA MAGAÍT.DE HOSty ElLOíuXk TÖlE ■? EZ RBLlAziTcIA.
