Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-11-14 / 23. szám

/láttuk, olvastuk, hallottuk...

Dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, az UNESCO XVI. közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség vezetője, október 22-én felszólalt az ülésszak általános vitájában. Felszólalása végén köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet az UNESCO Bartók Béla halála 25. évfordulójának méltó megünnepléséhez nyújtott. Bartók élete és műve példa arra — mondotta —, hogyan lehet a nemzetközi törekvések útján járva hozzájárulni az egész emberiség jobb és igazabb életének eléréséhez. Az UNESCO közgyűlésén egyébként a tájékoztatási és telekommunikációs bizottság elnökévé Boldizsárt Ivánt, a magyar küldöttség tagját választották.

*

„A hét” címmel új magyar nyelvű lap jelent meg Romániában. A Contemporanul testvérlapjának tekintett társadalmi, politikai, művelődési hetilap kiadója az állami művelődési és művészetügyi bizottság. A lap főszerkesztője Huszár Sándor. A bukaresti szerkesztőség munkatársait zömmel vidékről, főleg Kolozsvárról verbuválták. A 15 000 példányszámú lapot elsősorban a magyar nemzetiségek lakta megyékben terjesztik.

*

A párizsi Magyar Intézetben október 21-én berísőséges ünnepség keretében adta át Mód Péter nagykövet André Lwoff Nobel-díjas professzornak, a villejuifi rákkutató intézet igazgatójának a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagságáról szóló díszoklevelet.

*

A magyar alumíniumipar ötéves beruházási tervéről a Financial Times október 22-i számában közli budapesti tudósítójának jelentését. A lap megállapítja, hogy Magyarország 1975-ben 50 százalékkal több bauxitot és jóval több alumíniumtömböt fog termelni, mint jelenleg.

*

Móricz Zsigmond egykori lakóházát Prügy községben megvásárolta a Borsod megyei tanács. Az író 1885 és 1893 között lakott a nádtetős falusi házban. A műemlék jellegű épületet helyreállítják, s abban Móricz Zsigmond emlékszobát rendeznek be.

*

Sikert arattak a magyar élelmiszerek Nyugat-Európa legrangosabb nemzetközi élelmiszeripari vásárán, a münchenin. A változatos, gazdag bemutatóért a vásár igazgatósága ezüstéremmel és oklevéllel tüntette ki a Hungexpót.

>k

A könnyű acélszerkezetek korrózióvédelmének világszerte ismert francia módszeréről, a rilsanozásról rendezett kerekasztal-beszélgetést a budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ. A párizsi Aquítaine-Organico cég egyébként felajánlotta, hogy műszaki, pénzügyi és egyéb segítséget ad egy magyarországi kísérleti központ felállításához.

*

Dr. Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikust, címzetes egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia debreceni atommagkutató intézetének igazgatóját a lengyelországi Lublinban a Marie Curie-Sklodowska Egyetem diszdoktorává avatták.

*

A bajai kórház megalapításának 175. évfordulóját ünnepelték októberben. A jubileumi rendezvényen előadások hangzottak el a nagy múltú egészségügyi intézmény történetéről és érdekes dokumentum kiállítás nyílt meg. S egy másik évfordulóról: a Budapesti Műszaki Egyetemen száz évvel ezelőtt, 1870 októberében kezdte meg tevékenységét a kémiai technológiai tanszék, és ezzel megindult a felsőfokú vegyész-szakemberképzés Magyarországon.

>k

Hazánk külgazdasági kapcsolatairól és a magyar—svájci gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese a Zürichben megrendezett magyar gazdasági napokon.

*

Finn kutatók, a magyarul beszélő Kaarina Karemo finnugor nyelvész és Eira Penttinen etnográfus, Vas megyében tanulmányozta a földrajzi nevek gyűjtésének módszerét és a vasi tájszólást. Néhány községben népi szövegeket és népdalokat vettek magnószalagra. A két kutatónő a helsinki rádióban tart előadást tanulmányút járói.

M

Honthy Hanna Szabadkára utazott, az ottani színtársulat élén eljátssza Csiky Gergely Nagymamájának címszerepét.

*

Fejér megyében, a táci Gorsiumban befejeződött az idei feltárási év. A Capitoliumon a római katonai tábor barakkjának újabb gerendáira bukkantak, a Capitolium keleti oldalán pedig új épületcsoportot fedeztek fel a régészek. Folytatják a IV—V. századbeli temető feltárását is, eddig 385 sírt hoztak felszínre.

. *

A Fészek Művészklub vezetőségválasztó közgyűlésén a klub elnökévé ismét Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművészt választották meg. Alelnökök: Marton Endre, a Nemzeti Színház főrendezője, Csáki Maronyák József festőművész, Máriássy Félix filmrendező és Kadosa Pál zeneszerző.

KÜLÖNÖS ESET

— Nyugodjék meg, asszonyom, az ortopédián biztosan rendbehozzák .,.

s

Mr. Lynch ausztráliai bevándorlási minisztert a klubavató ünnepségen a hatéves Julie Ziegler köszönti (a felvétel a The Canberra Times október 5-i számában jelent meg)

Klubavatás

Canberrában

Mrs. Irene Jasso ausztráliai honfitársnőnk örömmel értesítette szerkesztőségünket, hogy a canberrai „The Hungarian Australian Club” elnevezésű klubhelyiségüket október 3-án ünnepélyesen felavatták. Az ünnepség a magyar és az angol himnusz dallamaival kezdődött, Potas Ervin beszéde után a bevándorlási 'miniszter úr, Mr. Lynch emelkedett szólásra. A klub magyar táncegyüttesének műsorát Major Béla zongoraszáma követte, majd Raáb Elly énekelt. Ezután ismét a táncegyüttes lépett porondra, végül Protár Béla cimbalomszólóját hallhatta a közönség. A megnyitó ünnep-Invitation

TO THE OFFICIAL OPENING OF THE HUNGARIAN-AUSTRALIAN CLUB DICKSON

Ezzel a szép meghívóval invitálták vendégeiket a canberrai magyarok a „The Hungarian Australian Club” felavatására

séghez utólag gratulálunk és sok sikert kívánunk a klub további működéséhez.

ÉVFORDULÓ

Húsz éve kezdte meg működését az Állami Balettintézet. A két évtized során a balettművészek nagyszerű gárdáját nevelte fel, a modern táncpedagögia és a világ balettkultúrájának minden eszközét felhasználva. Az Állami Balettintézet magas rangot elért művészeinek tudását — számos nemzetközi siker, díj kitüntetettjei is vannak köztük — az egész világ elismeri. Képünkön: ketten a legifjabb nemzedékből, Pongor Ildikó, az idei várnai táncfesztivál ifjúsági kategóriájának bronzérmese, és Bihal István, az intézet végzős növendékei.

(Mezey Béla felvétele)

BÖBE NINCS TÖBBÉ

Böbe, a veszprémi állatkert híres csimpánzmajma egy fertőzéses betegség következtében október végén elpusztult. Híre sok országot bejárt, hét évet töltött a veszprémi állatkertben. Az emberek barátjául szegődött és hű, tanulékony társként — „festett’», agyagot gyúrt, kérésre cselekedett — egy érdekes tudományos kísérlet résztvevője, alanya volt.

(88.)

„Csűreidért Európa irígyed”

Berzsenyi Dánielt, a kor neves költőjét idézi a cím. Elérkezett a napóleoni háborúk ideje. A francia forradalom hatására támadt magyar jakobinizmus elfojtása után a magyar nemesség és a Habsburg-ház két évtizedes együttműködésének ideje következett. Ez idő alatt majd egymillió katonát és több mint harmincmillió forintot adtak az uralkodónak hatalma megtartására — az adózó nép terhére. Igaz, négyszer a nemesség is fegyverfogásra készülődött, de harcra csak egyszer került sor, amikor Napóleon Győr alatt csúful szétzavarta az elébe álló nemesi sereget.

A kormány és a hazai birtokosok jó viszonyának egyik alapja a háborúkkal járó gazdasági fellendülés volt. A hadsereg élelmiszerfogyasztása a gabonatermelés és felvásárlás fellendülését, a gabonaárak emelkedését hozta: erre utalt Berzsenyi is versében. A birtokosok természetesen a terméshozam növekedésére törekedtek. Ez azonban költséges beruházásokat kívánt volna, így inkább a termőterületet igyekeztek kiterjeszteni, többnyire a jobbágyföldek kárára. A jobbágy viszont, kényszerű robotmunkájában csak tessék-lássék módon művelte meg földesura földjét. Mindezek ellenére, mivel a gyenge minőségű gabona is piacra talált, az árutermelő nemességre átmenetileg a bőség világa köszöntött. A nagybirtokosok kis csoportja jövedelmét majorságának korszerűsítésére fordította, a többség azonban kastélyába, uzsorakölcsönbe fektette, vagy egyszerűen fényűzésre költötte.

A konjunktúra a hazai iparra is hatással volt, noha a többszörös vám változatlanul bénítóan hatott. A magyar ipart éppen az utóbbi miatt a céhes és céhen kívüli kisipar jellemezte. A kisipar azonban nem tudta a bővülő piac fokozott igényeit kielégíteni, és a versenyt sem állotta az osztrák gyáriparral. Ráadásul a céhek nem azzal védekeztek, hogy igazodtak volna a korszerű követelményekhez, hanem elavult intézményeiket védelmezték. Nagyipari tőke helyett manufakturális ipar fejlődött ki. A gazdasági élet megélénkülésében főleg az ausztriai fogyasztók játszottak szerepet. A piaci kapcsolatok^ magyar mezőgazdaság és a Habsburg tartományok iparának egészségtelen vegyesházasságára épültek.

A francia forradalomtól megrémült birodalom minden erővel a feudális abszolutizmus bástyáit igyekezett megerősíteni. Elvetettek minden reformtörekvést. Egy jellemző példa: abból kiindulva, hogy a köznép ismereteinek bővítése veszedelmes lehet, az 1806-i oktatásügyi rendelettel kitiltották az alsóbbfokú iskolákból a természetrajzot, a mértant és a fizikát, a magyar nyelvet csak tanítási segédnyelvként engedélyezték, a hittant viszont kötelezővé tették a felsőoktatásban is. Ferenc egyébként 1804-ben a már értelmetlenné vált németrómai császári címet az osztrák császári címmel cserélte fel. 1814-től az államtanácsot a gyakorlatban a szükebb körű államkonferenciával váltották fel, s még ennek döntéseit is a szükebb, úgynevezett titkos kabinet írta elő. A nagy vagyonú földesurak, és banktőkések, az eladósodott államnak hitelt nyújtó külföldiek is, egyaránt a kormányzat és a birodalom épentartására törekedtek. Mindenfajta polgári, nemzeti, antifeudális törekvés elfojtására alakult Napóleon legyőzése után a Szentszövetség, amelyben Ferenc osztrák császár, Sándor orosz cár és II. Frigyes Vilmos porosz király egyesültek minden külső és belső forradalmi mozgalom elnyomására.

A jövőt képviselő erőknek Magyarországon egyetlen harci területe maradt: a magyar nyelv őrzése és megújítása, amely így politikai fontosságúvá emelkedett. A nyelv politikai jogaiért harcba szállt a nemesség is, mert tapasztalta, hogy a nyelvi elnyomás része lehet a nemesi szabadság korlátozásának éppen úgy, mint az ország önállósága megszüntetésére való törekvésnek. E nemesség nem tudta persze, hogy amikor rendi jogainak védelmében a magyar nyelv elismerését követeli, a polgári fejlődés útját egyengeti. Kialakult az a magyar nemesi értelmiség, amelyet birtoka eltartani már nem tudott, s ezért hivatalra pályázott; a konkurrensek eltávolításának legfontosabb eszközét a magyar nyelv hivatali monopóliumában találta meg. A hivatal birtoklása viszont egyet jelentett a hatalom birtoklásával. A magyar nyelv kizárólagos hivatali uralmáért való küzdelem így az országos hatalom birtoklásáért kezdett harc előfeltétele és egyben leplezője is lett. Később, a nemesség így polgárosodó része felismerte, hogy a nyelv az egy nyelvet beszélők mozgósításának eszköze is lehet.

A 19. század első két évtizedében a nyelvmozgalom még nem jutott a tudatosság e fokára, de a nemesi szabadságot védő feudális nacionalizmus fokozatosan kezdett átnőni polgári nacionalizmussá. Soknemzetiségű államban azonban a nyelvi monopólium a hazai más ajkúak ugyancsak polgárosodó erőinek ellenállását hívja ki. A nyelvmozgalommal induló magyar polgári nacionalizmus történetének első szakasza Így haladó és retrográd elemekből szövődött össze.

A szaporodó államadósságok nagymértékű papírpénzkiadást eredményeztek, amely inflációba torkollott. 1811-ben császári rendelet ötödére devalválta a papír- és rézpénz értékét, a kibocsátott 212 millió váltócédulából 100 milliónak a fedezését Magyarországra hárította, végül elő akarta írni. hogy a kölcsönöket az adós csökkentett összegű, devalvált pénzben fizesse vissza — egy inflációs kulcs alapján. A meggazdagodott és pénzét uzsorakamatra kihelyező nemesség tőkéjét devalvált pénzben, de eredeti névértékben szerette volna viszontlátni. Ebből súlyos konfliktus támadt a rendek és a császár között, amely a Szentszövetség idején megerősödött udvar újabb intézkedései nyomán csak tovább mélyült. Ferenc nem tartott több országgyűlést és 1816-ban újabb leértékeléssel sújtotta azokat, akik a pénz értékállóságában hittek 1811 után. Az ellenállást sok helyütt karhatalommal kellett letörni.

Csak a Szentszövetség gyengülése, a piemonti, nápolyi, spanyol és portugál forradalmak hoztak enyhülést. Ebben szerepe volt a fél évszázadon át nádor, nagy kultúrájú József főherceg erőszakot kerülő, egyezkedésre törekvő politikájának is. A polgári átalakulás szüksége — és részben igénye is — erősödött.

B. P.

<Következik: A válság mélyül...)

•J