Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-21 / 6. szám
/itAon, - QttÄiJny A MAGYAR NŐK HELYZETE egy jelentés tükrében NÉPMŰVÉSZET A DIVATBAN Budapesten külföldi és hazai kereskedelmi cégeknek érdekes divatbemutatóval egybekötött kiállításon mutatták be a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat idei árukínálatát, a magyar folklór gazdag színpompájával díszített női ruhákat, ajándéktárgyakat. A tavaszi-nyári divatban világszerte mind nagyobb hangsúlyt kap a stilizált népi hímzéselemek, a rátétes kézimunkák felhasználása. Budapesten nemcsak a nagy divatszalonok alkalmazzák modelljeiken az eredeti matyó, kalocsai vagy buzsáki kézi hímzést, hanem a konfekció is. A magyar divattervezők szívesen tesznek eleget a divatóhajnak és majd minden bemutatón szép számmal vonultatnak fel divatos vonalú, modern öltözékeket — népi hímzéssel. A skandináv országokban nagyon kedvelik azokat a magyar ruhákat, amelyek hófehér, átlátszó voál anyagból készülnek, hófehér népi hímzéssel. A. Német Szövetségi Köztársaság Kaufhof Aruház hálózatának üzleteiben pedig szívesen vásárolják a szűrrátétes fekete posztó pellerineket, a színes hímzésű mellényes-nadrágos kosztümöket. Az eredeti népi hímzésű alkalmi ruhák pedig eljutnak a párizsi Lafayette Áruház divat-boutique-jaiba is. De újabban svájci, angliai, kanadai és amerikai áruházak, divatcégek is érdeklődnek és szívesen vásárolnak a Hungarocoopon keresztül magyar divatújdonságokat. ajándéktárgyakat. A Hungarocoop divatbemutatóján láttuk ezt a fekete könnyű szövetből készült, színes matyó hímzéssel díszített tunikás. hosszúnadrágos együttest. A kép előterében Balogh Istvánné, az egyik Budapest környéki háziipari szövetkezet dolgozója mutatja be, hogyan készül a divatos ruhák hímzése Borsózöld jersey, maxi-hosszúságú ingruha, széles fekete lakkövvel, a ruha gallérján és a zsebeken szülés kalocsai hímzéssel, fekete rojt-díszítéssel A divatbemutató egyik legszebb modellje: fekete ottomán-selyem alkalmi ruha, a vállán gazdag matyó hímzéssel, az ujján széles fekete rojt-dísszel (MTI — Vitályos József felv.) A hagyományos hóvirágcsokrok és más apró figyelmességek az idén is ott díszelegtek a munkapadokon és az íróasztalokon, minden gyárban, üzemben, hivatalban, ahol nők dolgoznak, őket köszöntötték a férfiak március 8-án, az idei, sorrendben hatvanadik nemzetközi nőnapon. A kivilágított Parlamentben az ország vezetői kitüntették az élet különböző területein kiemelkedő munkát végzett lányokat és asszonyokat, s a nőmozgalom veteránjai — ha ugyan illő ezt a kifejezést használni — hangulatos találkozókon, klubesteken elevenítették fel az elmúlt huszonöt esztendő emlékeit. Ám az ünnepi évforduló nemcsak ünnepi percekben jutott kifejezésre. Kifejezésre jutott abban is, hogy egy, a nők helyzetét kendőzetlenül feltáró, rendkívül szerteágazó és sokrétűen elemzett jelentést tárgyalt meg a közelmúltban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Felszabadulásunk óta először foglalkoztak ezen a fórumon a nők helyzetének egyetemes vizsgálatával és a további feladatok kijelölésével. Amint azt Pullai Árpád, a KB titkára előterjesztésében elmondotta, a több mint egy évet igénybe vevő, hatalmas előkészítő munkában részt vett a többi közt a Magyar Nők Országos Tanácsa, á Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, s több mint száz választott testület. Az anyaggyűjtés során a vitakérdés az volt, hogyan ítélhető meg a női egyenjogúság szintje, az emancipáció folyamata, negyedszázaddal a felszabadulásunk után. A jelentésből kitűnik, hogy bár a nők politikai és közjogi egyenjogúsága biztosított, az életben ez még mindig nem valósul meg maradéktalanul. Távol állunk még attól, hogy mindenki magától értetődőnek tartsa: a társadalmi egyenlőséget nem lehet szortírozni. Hosszú, fokozatos, tudatos, szemléleti, gondolkodásbeli és gazdasági fejlődés eredményeként érünk majd el oda, hogy a nőkérdéssel nem kell külön foglalkozni. A maradi, retrográd nézetek mindkét nemnél megtalálhatók, de az igazság kedvéért be kell vallani, hogy a férfiak gondolkodásában erősebben hatnak. Legszembetűnőbb bizonyítéka a nőkkel szemben meglevő indokolatlan fenntartásoknak, hogy számuk a társadalomvezetésben nincs arányban sem képességükkel, sem rátermettségükkel. Itt nyilvánvalóan ellentmondás van — állapítja meg a jelentés. — Az egyik oldalon bizonyított, hogy növekszik a politikai és társadalmi munkában jártas, a különböző szakmákhoz értő, művelt, kulturált nők száma. A másik olfőbb ténye. Szocialista rendszerünk kétségtelen nagy vívmánya ez. A nők tömeges munkába állása hozzájárult a népgazdaság terveinek teljesítéséhez, a családok anyagi helyzetének a javításához. Kedvezően hatott a politikai, szakmai és kulturális fejlődésükre, egyúttal csökkentette vagy megszüntette kiszolgáltatottságukat. Ugyanakkor e nagy és kedvező változás új ellentmondásokat hozott létre. Átmenetileg nehezebb lett a nők helyzete, mert lényegében továbbra is rájuk hárul a család és háztartás ellátásának terhe. A nő kettős hivatásából fakadó gondjaival szembeni közömbösség sok feszültség és keserűség forrása. A nők tömeges munkavállalásának rendkívül gyors tempóját nem követte hasonló ütemben a szociális és szolgáltatási hálózat bővítése. A népgazdaság fejlődésének további periódusában és jelenleg sincs meg annak reális lehetősége. hogy az igényeket hiány nélkül kielégítsük. Ami á női dolgozók foglalkoztatottságát illeti: jelenleg 1,9 millió, ez azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők 40 százaléka nő. Kitér a jelentés arra is, hogy bár törvényesen kötelező az egyenlő munkáért egyenlő bér megállapítása, ezt a gyakorlatban sokszor megsértik. Mindez elég ok volt arra, hogy a nők helyzete magas politikai fórumon kerüljön napirendre. S bár megalapozott és helyes volt, hogy a nők között végzett munka szervezeti irányítását, koordinálását az elmúlt másfél évtizedben a Magyar Nők Országos Tanácsa végezte, a mai feladatok azonban már változásokat igényelnek. A nők társadalmi, politikai, gazdasági továbbfejlődésének útjába álló akadályokat a társadalom közös, együttes erőfeszítésével lehet csak elhárítani. Ebből következik, hogy a nők helyzetének megkönnyítése, javítása érdekében hozandó gazdasági döntések is egybehangolt, de konkrét intézkedéseket igényelnek. A jövőben tehát az egész társadalom ügyévé válik az, hogy a nők érdekeinek képviselete biztosított legyen minden olyan politikai, társadalmi és gazdasági szervben, ahol döntések születnek. A nőmozgalom tehát kiterebélyesedik, nőbizottságok alakulnak minden olyan munkahelyen, ahol lányok, asszonyok dolgoznak, s ezek a bizottságok közvetlen hatást tudnak gyakorolni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit hazánkban az eddiginél hatékonyabban biztosíthassuk. (Novotta Ferenc (elvétele) Az ország 2553 tanácselnöke közül 122, azaz 5 százalék a nő, míg a 2525 tanácstitkár közül 780. Társadalmilag, politikailag káros, hogy a lakosság több mint felét alkotó nők közül a vezetésben, a döntések meghozatalában érdekképviseletük ily csekély — állapítja meg jogosan a jelentés. Néhány egyéb adat. A kereső korú nők 65 százaléka dolgozik. A fővárosban és néhány nagyvárosban ez a szám 80 százalék fölött van. Rendkívül sokat mond az, hogy a lakosság számának lényeges változása nélkül, 1949-től 1968- ig 920 ezerrel nőtt a keresők száma, s ebből 770 ezer a nő. E számban sűrűsödik össze a nő felszabadításának legdalon pedig szinte megközelíthetetlen, bevehetetlen várként áll előttük az előléptetés, a vezetésben való részvétel nagyobb lehetősége. Íme, néhány példa: Az általános iskolák pedagógusainak mintegy 80 százaléka nő, az igazgatók közötti arányuk viszont 13 százalék. A textilgyárakban a dolgozók 68,3 százaléka nő. Ezzel szemben az igazgatótól a művezetőig bezárólag 7500 vezető közül mindössze 1220 a nő. A minisztériumi iparvállalatok 2317 irányító vezető posztján 144 a nő. Többségük gyáregységvezetői és gazdasági igazgatóhelyettesi beosztásban. Kürthy Hanna rajza CfjihL nlgln... WEÖRES SÁNDOR ... Falu végén van a házunk, De a cinke, ha leröppen, A bozótból ki se látszik, Küszöbünkön vacsorázik. RECEH0RG0LÁS0S TERÍTŐ Anyaga: 60-as horgolócérna. Recehorgolással és azsúrmintával készítjük. Körül a szélén 12 sor, a közepén 33X33 kocka átmérőjű kerek recemlnta van, a kettő között azsúrmintával töltjük ki ábra szerint. A rece készítése: az üres kocka 4 láncczem és 1 kétráhajtásos pálca váltakozása, a tele kocka 5—5 kétráhajtásos pálcával készül. Az azsúrmintát mindig tele kockasor fölött kezdjük: 7 láncszem után, a tizedik pálcára 1 kétráhajtásos pálca kerül. 3 láncszem után, az ötödik pálcára 1 rövidpálcát öltünk, 3 láncszem, és az ötödik pálcára Ismét 1 kétráhajtásos pálcát horgolunk, majd a leírtakat elölről ismételjük. A második sorban is azonos a minta, de a 2 háromszög mindig a hétláncszemes Ívbe kerül. A leszámolható vázlat szerint dolgozunk. Ha elkészült a terítő, a szélső lyuksort hurkoljuk körül rövidpálcákkal, majd minden harmadik lyuk (ölé öltsünk 2—2 egyszerre beíejezett egyiáhajtásos pálcát, köztük 13 láncemmel. A tizenhárom láncszemes íveket dolgozzuk be a következőképpen: 3 rövidpálca, 1 ötláncszemes pikó, 3 rövidpálca, 1 ötláncszemes pikó, 3 rövidpálca, stb. Keceltek KELT TÉSZTÁK KÉSZÍTÉSE Mielőtt a kelt tészlát bedagasztjuk, kovászt kell készítenünk. A kovászhoz — a tészta mennyiségétől függően — 1—2—3 deka élesztőt, kevés lisztet, langyos cukros tejet és csipetnyi sót használunk. Ezt a masszát tányérra tesszük és langyos helyen megkelesztjük. Amikor megkelt, gyúródeszkára rakjuk a megadott mennyiségű, előmelegített lisztet, és a közepén fészket formálunk. Ebbe helyezzük aztán a kovászt, a megadott mennyiségű tojást, zsiradékot (nem olvasztva), majd a cukrot, sót stb. A tésztát közepes keménységűre dagasztjuk, meleg, de nem túlságosan meleg helyen kelesztjük. Közepes hőfokú, előmelegített sütőbe rakjuk. Vigyázzunk, hogy sütés közben a tésza össze ne essen. Ezért a sütő ajtaját ne nyitogassuk. ARANYGALUSKA. A kovászhoz 15 deka lisztet, 3 deka élesztőt és 2 deci tejet használunk fel, s hozzá kevés sót és cukrot vegyítünk. 80 deka lisztből, a megkelt kovászból, mintegy 5 deci tejből, 8 deka vajjal, ugyanannyi cukorral és 3 tojássárgájával közepes keménységű tésztát dagasztunk. Ezután konyharuhával lefedve, langyos helyen kelesztjük. Közben 20 deka őrölt diót 10 deka cukorral összekeverünk. Amikor a tészta megkelt, kinyújtjuk, likőrös pohár nagyságú fánkszaggatóval kiszaggatjuk, és egy, vajjal vastagon kikent lábosban lerakjuk belőle az első sort. Ezt dióval hintjük be, és az előzőleg felolvasztott 15 deka vaj megfelelő részét is a tésztára öntjük. Mazsolát is szórunk közé. így folytatjuk a lerakást, míg a lábos vagy tepsi meg nem telik. A tetejére diót és zsemlemorzsát szórunk, és közepes hőmérsékletű sütőbe rakjuk. Bor-, esetleg vaníliásodéval vagy málnaszörppel tálaljuk. Sodó késztíése: 3 tojássárgáját 10 deka porcukorral habosra keverünk. Utána hozzáadunk 3 kávéskanálnyi lisztet. Közben 3 deci bort 1 deci vízzel, fahéjjal, 2—3 szem szegfűszeggel, reszelt citromhéjjal felforralunk. Forrás után, a tűzről levéve, az előkészített tojásmasszát folytonos keverés mellett, habverővel hozzáöntjük. Újra a tűzre rakjuk, folytonosan keverjük, nehogy a tojássárgája összefusson. Amikor kissé besűrűsödött, levesszük a tűzről, és a három tojás keményre vert habját — amibe két csapott evőkanál cukrot kevertünk — szintén hozzáadjuk. Melegen tálaljuk. TEJESKENYÉR BURGONYÁVAL. 50 deka lisztből 8 deka vajjal, ugyanannyi cukorral, 2 tojássárgájával, 2 deka élesztőből langyos tejben kelesztett kovásszal és végül 18 deka héjában főtt — burgonyanyomón áttört — burgonyával közepes keménységű tésztát dagasztunk. (A cukrot, a vajat és a tojássárgáját habosra keverjük, majd ebbe rakjuk a lisztet, a burgonyát, a kovászt.) Körülbelül egy—másfél órán át kelesztjük. Kuglófsütőt vagy őzgerinc formát kivajazunk, liszttel meghitünk, és belehelyezzük a tésztát, amit sütés előtt még mintegy negyedórán át a formában is tovább kelesztünk.
