Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-31 / 22. szám
Bo da Attila Ä „KULTÜRA” Montrealban”. Ezzel a címmel je- - lent meg lapunk szeptember 19-1 számának 7. oldalán egy rövidke tudósítás, amely a többi közt a montreali „Miniexpo” területén működött, nagy népszerűségnek örvendett KULTÜRA könyv- és hanglemezüzletről szólt. Egy helybeli honfitársunk küldte el az írást Budapestre, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalathoz, kérésükre szívesen leközöltük. Ám a téma bővebb terjedelmet igényel. Magától értetődő, ha a legilletékesebbet szólaltatjuk meg, Boda Attilát, a vállalat munkatársát, aki kolléganőjével együtt három hónapon át vezette az üzletet. Először a könyvekről — Magyar, angol és francia nyelvű könyveket árusítottunk. Jóleső meglepetés volt számomra, hogy az anyanyelvét kifogástalanul beszélő montreali magyarság a nKUL TÚRA nemcsak a klasszikusokra, Mikszáthra, Mórára, Móriczra emlékszik, nemcsak hogy eljutott Illyés Gyulához, Déry Tiborhoz, Németh Lászlóhoz, de pontosan tudja, miket írt Jókai Anna, Raffay Sarolta, Fejes Endre, Moldova György, Örkény István, és keresték is a műveiket. — Nagy sikere volt az angol és francia nyelven is kiadott műveknek. Elsőnek Madách Az ember tragédiája fogyott el. Magyarul megvették saját maguknak, az angol és francia nyelvű kiadást pedig a család angolul vagy franciául beszélő tagjainak. Népszerűségnek örvendett Mikszáth Szent Péter esernyője és Móricz Légy jó mindhalálig című regénye angol nyelven. Be kellett rendezkednünk ezek kiadására, hiszen azok a gyerekek, akik ugyan magyar iskolába járnak és tökéletesen beszélnek magyarul, hosszabb lélegzetű könyvet magyarul ma még nincs türelmük végigolvasni. A kis Nyilas Misi története sem rövid, a Szent Péter esernyője sem olyan nagyon rövid. A szülők is örültek, hogy megvásárolhatták gyermekeiknek ezt a két ismert és szép regényt. — Hogy milyen osztatlan lelkesedéssel fogadták a magyar és idegen nyelvű szakácskönyveinket, mondanom sem kell. Venesz József, Gundel Károly, Vízvári Mariska szakácskönyvét, Magyar Elek Inyesmesterét — a viszonylag magas árak mellett is — szinte elkapkodták. Másodszor a hanglemezekről Ami nem volt meglepő: o cigányzene-lemezek népszerűsége. Magyarok, angolok, franciák keresték ezeket, újra és újra akarták hallani a közeli magyar étteremben játszó Lakatos Sándor műsorát — most már Qualiton-hanglemezen is. Dr. Palló Imre lemezének is nagy sikere volt. A magyarokat az énekes lemezek vonzották, a franciákat, angolokat, nem értvén nyelvünket, inkább a hangszeresek. Persze volt érdeklődés a klasszikus magyar lemezek iránt is, és egy érdekes megfigyelés: határozott vásárlási szándékkal érdeklődtek élő zeneszerzőink művei iránt, nem különben itthoni karmestereink lemezeit reklamálták. Ez megint csak azt jelezte, hogy honfitársaink korántsem tájékozatlanok, nagyon is tájékozottak a magyar irodalomban, zenében egyaránt. Harmadszor az emberekről — Eddig az áruról beszéltem, arról, mit kerestek, mit adtunk el. Bár a gazdasági eredmények sem közömbösek, vállalatom vezetősége mégsem a gazdasági szempontokat tartotta elsődlegesen fontosnak a kis montreali üzlet felállításakor. Ennek a vállalkozásnak legfőbb eredményét viszont nehéz lenne dollárokban yagy deviza-forintokban kifejezni: nevezetesen azt, hogy találkozhattunk a montreali magyarokkal. És ez a találkozás jól sikerült. — Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy látogatóink örömmel kerestek fel minket. Első kérdésük volt: valóban magyarok vagyunk-e, a másik, honnan jövünk, az USÁ- ból vagy ez tán egy montreali kirendeltség? Akkor örvendeztek csak igazán, amikor megtudták: egyenesen Pestről repültünk ide. Többen megkérdezték, van-e vajon más elfoglaltságunk, és szinte megtiszteltetésnek vették a tényt: két ember pusztán azért utazott Montrealba, hogy nékik magyar könyveket, lemezeket árusítson. Az is meglepte őket — ehhez aztán végképp nincsenek hozzászokva —, hogy senkit nem unszoltunk vásárlásra, megelégedtünk egy kiadós beszélgetéssel. Beszélgettünk rendszeresen hazalátogatókkal, meg olyanokkal is, akik évtizedek óta nem jártak itthon. Ezernyi kérdésük volt. — A kora reggeltől késő estig elhúzódó ismerkedések, találkozások kapcsán — hiszen az üzleti órákon messze túlmenően nyitva tartottunk — mi is sokat megtudtunk montreali honfitársaink helyzetéről. A kint élő magyarok többsége fontos szerepet játszik az élet majd minden területén. Csak egyetlen példát említek: a két Margitszigetnyi területen, 1967-ben felépült világkiállítás világítóberendezését magyar mérnök tervezte... — Számos külföldi könyvkiállításon, árusításon volt alkalmam részt venni, de ilyen hosszú ideig még nem voltam távol az otthonomtól. Ám ilyen sok érdekes és megható élményben sem volt még részem. Mert meghatottak azok az idős házaspárok, akiket már a köszönésüknél meg lehetett ismerni: melyikük jött Palócföldről, ki Dunántúlról, a Tisza mentéről, Nógrád megyéből... Olyan gyönyörű tájszólással beszéltek, aminőt talán már itthon Magyarországon sem lehet hallani... H. M. f&élyeqsarok A szovjet űrkutatás legújabb eredményeinek emlékére négy darab kűlOnbOzO rajzú, 2,50 forintos bélyegblokkot bocsátott forgalomba a magyar posta. A Kékesi László grafikusművész rajza alapján készült Blokk felső sorában, a bal oldalt levő bélyeg, Illa háttérrel, az űrrakéta kilővő helyére történd szállítását ábrázolja, a jobb oldali bélyeg, sárgászöld háttérrel, a kilövés pillanatát mutatja be. Az alsó sorban bal oldalt levő bélyeg, kék háttérrel, a világűrben száguldó Szojuz—9 űrhajót ábrázolja, a Jobb oldali bélyeg — szimbolikusan — az űrkabin sblakában levő két űrhajós arcképét mutatja be, vörös háttérrel. A bélyeg bal oldalának közepén két sorban „424 ÓRA*’, az űrrepülés Időtartama olvasható. SZ0JUZ-9 «970. VI. 1 19. MAGYAR POSTA C Ft * SZOJUZ-9 A n 1976. VI. t - 19 \. • TW ^----1 OrrÉPÜLÉS IDŐTARTAM | VILÁGREKORDm MAGYAR POSTA Fi Képünk a KULTÜRA Külkereskedelmi Vállalat egy másik könyvkiállítását mutatja be. Dél-Amerika kulturális életének első blenálján, SSo Pulóban százezres tömegek érdeklődését vonta magára a magyar és Idegen nyelven megjelent tudományos, szépirodalmi és művészeti könyvbemutató CaaKUSyAN NEM ÖRÜLNEK , DK KRJSEryXN -TÖCORT BZ. A LEGKEVÉSBÉ sem zavarba, dől belőle a sző. euDiesEKSZJPC,HO®y MARAMBU.I, A HÍRES TRIESZTI HAelóÉP'-TÖ CÉG lieyNÖKE LETT.
