Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-31 / 22. szám
é b tá ff m eM etfi kh BESZÉLGETÉS A LÁBADOZÓ ZSOLDOS ANDORRAL EMLÉKEZÉS VISKI KÁROLYRA Az elmúlt hetekben ismét kedves vendéget hozott a repülőgép, a régi pesti újságírót, filmproducert és írót, Zsoldos Andort, a huszonkét év óta Los Angelesben élő magyar költőt. Felkereste a temetőben egykori társai, Kellér Bandi, Stella Dóri, Forró Pál, Földes Imre és Rózsahegyi Kálmán sírját. S utána ifjúsága kedvenc helyére, a Fészek Klubba sietett, hogy megölelje Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Boross Elemért, Pánczél Lajost, Fenyő Emilt, Sas Lászlót és a Fehér Hollók többi tagját. Nagy szeretettel várták. A viszontlátás öröme, izgalma azonban megtréfálta a költő szívét és hazaérkezése másnapján a Szeretetkórházba kellett vinni. Most már látogatókat is fogadhat. Rengetegen keresték fel. Honthy Hanna is. Elvitte a volt színházi újságírónak a szeretet virágait. Betegágyában is friss izgalommal, csillogó szemmel beszél Zsoldos Andor a múltról és a jövőről. Túl a hetvenen is tele van vággyal, tervvel és új versekkel. Élete ezer szállal köti ide. Büszke rá, hogy Miskolcon, a réges-régi avas! temetőben nyugszanak az ősei, akik közül többen a 48- as szabadságharc katonáiként küzdöttek. Büszke régi iskolájára, amely nevelte. Most azért jött, hogy részt vegyen az érettségi találkozón, és alig várja, hogy elhagyja a betegágyat, mert tizenhárom volt diáktársával — ennyien maradtak — el akar zarándokolni egykori tanáruk, Fáber Oszkár emlékművéhez. És büszke arra is, hogy az érettségi előtt, mint önképzőköri elnök különböző irodalmi pályázaton kilenc aranyat nyert, pedig ahogy mondja, osztályában nem ő volt az egyetlen irodalmár, hiszen együtt érettségizett Kellner Sándorral, a későbbi Sir Alexander Kordával. 1955 végén utazott gyermekeihez és unokáihoz Los Angelesbe, azóta ott él. — Akkor már túl voltam a hatvanon — emlékezik — és tudod, hatvanon túl az ember már sehol nem tud gyökeret verni, és különösen nem karriert csinálni. Mégis büszke vagyok az ottani munkásságomra, mert a filmhez ugyan hűtlen lettem, ma már nem írok forgatókönyveket, de visszatértem a költészethez. S beszél Beregi Oszkárról, amerikai élete legjobb barátjáról — bizony már öt esztendeje, hogy nem él —, aki egyszer a Nemzeti Színházban egy versét szavalta. Mutatja Beregi levelét: „Kedves Zsoldos Bandi, nemsokára negyven éve lesz, hogy igazgatói megbízásból a Nemzeti Színház színpadáról a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség előtt elnzavaltam akkor aktuális versedet. Most megjelent versed, a Szó örök időkig aktuális marad. Én berámáztattam, üveg alá tettem, itt van előttem. Bár minden ember megfo-Zsoldos Andor gadná a tanácsodat. Szebb volna a világ. Szeretettel köszöntelek Beregi Oszkár.” És az öreg költő a betegágyon csendesen elmondja a Szó-t: A szó, ha elteszed emlékbe, Édes lehet, mint égi béke. Melengető, simogató. Mint nyári szélcsendben a tó. A szó, ha elteszed emlékbe, Szívedbe, mintha mécses égne. Kis sárga láng, pislákoló, Sebet szelíden ápoló. A szó, ha elteszed emlékbe, Gonosz lehet, mint kígyó mérge. El is pusztít, mint azt, akit A kígyóméreg megvakít. Ha jó akarsz lenni szíveddel: Emlékbe csak a jó szót tedd el. A rosszat dobd az útra ki, Hogy rátaposson valaki. — Látod, az ilyen levél az én legnagyobb irodalmi kitüntetésem — fűzi hozzá, aztán elmondja, hogy Los Angelesben esténként két könyv van ágya mellett, két verskötet. Az egyik Petőfi, a másik Arany. Zsadányl Oszkár Az évfordulók évét éljük. Mégis, a nagy ünneplések • árnyékában sem szófiád megfeledkeznünk a keveéebbek által ismert, de tisztelni valóan szorgalmas, becsületes és tehetséges emberekről. szavakat, kifejezéseket, amelyeket a költő az egyszerű parasztemberektől hallhatott. Szótárt szerkesztett, s az nagy segítséget nyújtott a későbbi Arany-kutatóknak. Az első világháború után már kis etnográfiai gyűjteménnyel rendelkezett. Az akkori Iparcsarnokban tudta elhelyezni ezt a gyűjteményt. Egy Néprajzi Múzeum megnyitását tervezte, később valóban vezetője lett a népligeti nagy Néprajzi Múzeumnak. Mint múzeumigazgató igyekezett istápolni az ország kisebb gyűjteményeit, múzeumait. Rábízták végül valamennyi vidéki múzeum és gyűjtemény irányítását. Ezt a munkát végezte nagy szorgalommal mindaddig, amíg vissza nem térhetett az Alma Materhoz. Kolozsvárott és a budapesti egyetemen tanított. A háború azonban keresztezte szakmai és pedagógiai terveit. A megpróbáltatások aláásták egészségét. Mikor már teljes hittel, lelkesedéssel dolgozhatott volna, 1945. szeptember 3-án meghalt. A néprajztudomány szívós és szorgos munkása volt. Még múzeumigazgató korában is gyűjtötte az apró részleteket, motívumokat. Sok cikkben jelentette meg megfigyeléseit. Nagyobb müvei, például a Magyar Táncok, az Etnikai csoportok, vidékek és A magyarság néprajza ma már a magyar etnográfia alapjához, kincs - gyűjtéséhez tartoznak. Jól ismerte a kézműves szakmákat, igen sok cikket jelentetett meg az egyes vidékek asztalos-, fazekasművészetéről, a tájakra jellemző díszítő motívumokról. Néprajztudományunk egyik formálóját, kiváló tudósát tiszteljük benne. (SP) Vlskl Károly professzor. (A felvételeket a Néprajzi Múzeum archívuma bocsátotta rendelkezésünkre.) Vlskl Károly rajza egy székely kopjasfrról Viski Károly professzor ilyen ember volt. Nevét túlnyomórészt csak a szakmabeliek, a néprajztudományban járatosak ismerik. Erdélyben született, 1882- ben. A néprajztudománnyal kolozsvári egyetemi évei alatt ismerkedett meg. Kolozsvár után Nagyszalontán élt egy darabig, az egykori jegyző, Arany János után fennmaradt emlékeket kutatva. Gyűjtötte azokat a Képregény-változat: Jókai Mór: AZ ARANYEMBER CS. HORVÁTH TIBOR—KORCSMABOS PÁL ÉrtaiEL ni KM c|6n ALOM A PÉRPI SZKMÉRE . ElémzBft. MONDTA NEKI VALAKI, nOGy SERE II. MINTHA Üld VI L*(G TÁRULNA FEL EUÜfTE ■ MINDENT MEGNYERT IVVkR ElÄBB, hírnevet; 6AZDAS5AÖOT, CSAK A SZERELEM NEM YOITT SZAÍvtAÍíRA, SEHCl- , MOST AZT 15 MEGTALAClTTA. » Boldog / szeretnek /» - gonoouia , de Aztán est mxs han® ezt sixroseiA cnr »BŰÜL I NINES «JOGOD ELFOGADNI NOÉMI AOTCATLAN SZIVÉT, HISZ KÖTVE VAS/ / HA MÉGIS ELFOGADOD, liiAAWB CSALAÍET, tolvaj last Követsz el! NEM, EZT NSM SZABAD MEGTENNED ! MENEKÜLJ INNÉT l » PIÁM ! ÉN -tudom , mit Erez irKntai NOEMI ! lEvetincre utazik , béreit birtokaira . mun - «XBA -TEMETKEZIK. HETEK MUWÁN ITT ÉRJ EL két levél, minOkktöben pesséitbl euXtot ÍrXs . AZ ESTIKET BÉCSI, A SV<»IKAT SÖAMBULI CKBysiÖKB KOLDTE . „ HA MAÍR Én BOLDOSTALAN VASKÓK , LEGALAÍB© maísnak saaweoeM mbs a eoldcxeS'^eot.' 11 -SZ. A GONDOLAT VISSZAADJA ÉLETKEDVÉT, PELÖLTI RÉGI, 1-AdóBiZTCíSi B8y*NRMH*<ílXT, ZSEBRE iD ISMÉT dr teszi az iratokat, maad d/TRA KEL .
