Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-10-03 / 20. szám

/itA x y n s-Q ttA a n s Hogyan gondozzuk a szívünket ? Cseppet sem csodálkoznék azon, ha az olvasó fanyalogva venné kezébe az orvosi tanácsokat tartalmazó írást. Az em­berek húzódozása és gyanakvása onnan ered, hogy az or­vosok folyton tiltanak valamit, és ezért bizonyos megszorí­tásokat kell bevezetniük életük megszokott rendjében. Ami a tilalmakat illeti, régebben csakugyan a tilalomfáit erdejét állították például a szegény öregek elé. Ma azonban ez az irányzat lényegesen megváltozott. A tudomány hala­dása sok, eddig ijesztőnek tartott betegséget „szelídített meg”, miután kiderült, hogy nem is olyan veszedeímesek, mint azt régebben hitték. A különböző szívbajok, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, eddig félelmetesnek tartott betegségek megítélése az utóbbi években sokkal kedvezőbb, mint az­előtt. Nem mond annak ellent az sem, hogy a szívbetegség­ben elhaltak száma az utóbbi évtizedek folyamán megnö­vekedett, és a halált kiváltó okok sora közül sorrendben az első helyre került. Érthető tehát, hogy az emberek érdeklődéssel fordulnak meggyötört és sokat hajszolt szívük működése felé. És ez így van rendjén. Nincs még egy szervünk, amely megállás nélkül éjjel-nappal olyan kemély munkát végezne, mint a szívünk. Nincs még egy szervünk, amely ellen nap mint nap annyit vétkeznénk, mint a szívünk ellen. Szerencsére a szív bámulatos tartalékerővel rendelkezik. Ez a tartalékerő kor szerint változik. Fiatalok szíve sok fizikai megterhelést el­bír, de idősebb ember szívizomzata már fáradt, így teljesí­tőképessége csökken. Idős korban helyes, ha beteg szív he­lyett fáradt szívről beszélünk. Üjabb kutatások szerint az öregedő szív még kifogástala­nul elviseli az élettani terheket, amelyeket a mindennapi élet ró rá, de a kellemetlen izgalmakat, a túlhajszolást már nehezen bírja. És az erek? Az ugyancsak félelmetesnek ismert érelmeszesedés bizo­nyos fokig természetes folyamatnak is tekinthető. Valójá­ban nem más, mint az idősödő ember élettani folyamata. Lényege az ütőerekben mutatkozó kopás, elhasználódás. Az érfalak rugalmassága csökken, így a szívre több munka há­rul. Kövér, elhízott emberek hajlamosabbak erre a beteg­ségre, amelyről kimutatták, hogy bizonyos mértékben örö­kölhető. Régebben a húsevést okolták az érelmeszesedés kifejlő­déséért. Viszont Japánban, ahol a lakosság nagy része nö­vényevő, ugyanannyi ilyen beteg van, mint a húsevő Ang­liában. A koszorúerek elmeszesedése váltja ki az úgynevezett anginás panaszokat. Az ilyen megbetegedésben szenvedőkre káros hatással van az alkohol és a nikotin, mert alkalmasak arra, hogy anginás rohamot okozzanak. A túlterhelt, megöregedett, elmeszesedett erek következ­tében minden kedvezőtlen befolyás katasztrófához vezethet. De ha elkerüljük a keringés felesleges gyorsítását, az erek szűkítését, akkor nem kell aggodalmaskodnunk. Súlyos krí­zis esetén is néhány napos fekvés, a kellemetlen izgalmak ke­rülése, a munkából való kikapcsolódás meglepő jó ered ménnyel jár. Mi a magas vérnyomás? A vérnyomás az áramló vér nyomása az érfalakra, úgy is mondhatjuk, hogy az ütőerekben uralkodó nyomás. Megkü­lönböztetünk a szív összehúzódásakor keletkező, szisztolés vérnyomást, és egy alacsonyabb, úgynevezett diasztolés vér­nyomást, amely a szív elernyedésekor keletkezik. A vérnyo­más értéke napszakoknak megfelelően változik, legalacso­nyabb az éjszakai pihenés idején. A vérnyomás normális értéke a szisztolés vérnyomásnál 100—140-ig, a diasztolésnél 60—90-ig. Idősebbeknél a 160/95 Hg. mm még normálisnak számít. Ha a vérnyomás ezeket az értékeket túllépi, akkor beszélhetünk magasabb vérnyomás­ról. Gyakori a primér vagy esszenciális vérnyomás, amely legtöbb esetben a 40.-ik életév körül lép fel: szédüléssel, fej­fájással, az arc kivörösödésével, szívdobogással, hőhullámok­kal, csökkent teljesítőképességgel jár Kórosan magas vérnyomás heveny vagy idült vesegyul­ladás vagy más betegség kísérője lehet. Keletkezésében az idegrendszernek is nagy szerepe van. Elsősorban olyanok szenvednek tőle, akik zaklatottan, idegfeszültségben élnek. A magas vérnyomás idővel megterheli a szívet, a bal kamra kitágul, majd szívelégtelenség léphet fel. Az utóbbi években sok kitűnő gyógyszer jelent meg, ami a kórosan magas vérnyomást alacsonyabb szinten tartja. Ezeket a gyógyszereket viszont állandó orvosi ellenőrzés mellett sza­bad szedni. Legfontosabb tennivaló az életmód rendezése, amivel a betegséggel járó veszélyek elkerülhetők. Mi hát a teendő? Mindenekelőtt tisztáznunk kell azt a téves felfogást, hogy a szívbetegek legjobb gyógyszere a pihenés. A túlzott pi­henés következtében meghízunk, a hízás pedig károsan hat a szívre, mert megnehezíti a munkáját. Óvatos reggeli tor­nára megjavul a vérkeringés, a szívizom munkaképessége fo­kozódik. Eredmény az, hogy az ember kevésbé fárad, és gyorsabban piheni ki magát. A reggeli tornát egészítsük ki egy-két órai esti sétával, ami javítja szervezetünk általános állapotát, erősíti szívizmunkat és véredényeinket. Ügyeljünk arra, hogy' elalvás előtt 1—2 órával ne végezzünk még szellemi munkát sem, pontos időben feküdjünk és keljünk. Ajánla­tos télen-nyáron nyitott ablak mellett aludni, hogy a szív jó oxigénellátását biztosítsuk. A szív és az erek megbetegedéseiben szenvedőknél lénye­ges tényező a táplálkozás rendezése, és amint már említet­tük, az elhízás elkerülése. Ne fogyasszunk zsírban, szénhid­rátokban gazdag ételeket, kerüljük a kávé és a tea idegiz­gató anyagait, és iktassuk ki étrendünkből az erős fűszere­ket. Mindez azonban nem elég. Kerülni kell a túlhajszolt mun­kát, és ne vállalkozzunk erőnket és képességeinket megha­ladó feladatok elvégzésére. Ne éjszakázzunk, mert megrö­vidül alvási időnk, amire pedig a szervezetnek szüksége van. Legyünk optimisták és vidámak, amivel a hosszú életet biztosíthatjuk magunknak. Dr. Marék Antal rókaSlijd Róka koma mit gondol mit nem, egy szép napo meghívta Gólyánét ebédri Gólyáné asszonyság felvett, legszebb ruháját, és déltáj\ ban elsétált Róka komához. Ravaszdi nagyon szívesen fogadta, azt sem tudta hová/ ültesse. Telt, múlt az idő, s Gólyáné már erősen megé­hezett, amikor végre asztal-1 hoz ültek. Hej, szegény Gólyáné, mi­lyen nagy volt a megrökö­nyödése, amikor az ételt fel­szolgálták! A huncut Róka ék lapos tálban híg húslevest adtak ebédre, és Gólyáné asszonyság hosszú csőrével egy cseppet sem tudott belő­le enni. Korgó gyomorral, rosszkedvűen ment haza. Nagyon mérges volt, megfo­gadta, hogy visszaadja a köl­csönt. Telt, hiúit az idő. Egyszer meghívást kapnak Rókáék, hogy jöjjenek el Gólyánéhoz ebédre. Fenték a fogukat, örültek a jó ebédnek. No, ha örültek, bizony rosszul tették. Gólyáné asszonyság, hosszú, szűk palackokban apró húsdarabokat adott abédre. Róka koma egyetlen falatot sem tudott elérni. Gólya néni egyre kínálgatta őket: no, miért nem eszik, Hjianna rajza le komám uram? Talon bipem ízlik a foztom. Ejje restellem.. -koma és csaladja konyomorral, szegye kei ballagott hazafele, Gó pedig nagyszerűen mu azon, hogy tulja a rtdi eszén. Rejtvény gyerm^nek SZÁMJÁTÉK Rendezzétek át a számokat az ábrában úgy, hogy a számje­gyek összege minden vízszintes és függőle­ges sorban, valamint a két átlóban egyfor­mán 150—150 legyen. 1D\0\ 30 I 40>o bo | 70 EDI 90 | KÖTÖTT OJDONSAQOK A BUDAPESTI DIVATBAN A kötött divat diadalmaskodott minden más divat fölött. Valamikor csak a téli, nagy hi­degben viseltek a nők pulóvert, kardigánt, meleg kötött ruhát. Ma, ha megnézzük a di­vatkirakatokat vagy lapozgatjuk a külföldi és a hazai divatlapokat, minden évszakban — így nyáron is —, sok-sok kötött modellt fe­dezünk fel. A kötött, illetve a jerseyanyag, nem feltét­lenül meleg. Sokat változott a kötés techniká­ja is. Az anyag könnyű, vékony, műszállal ke­vert gyapjú, vagy fémszállal kevert műszál, vagy csakis műszál. Formatartó és könnyen tisztán tartható. Most a legújabb kötött kollekcióból három különleges modellt mutatunk be. Az első képen az őszi divat egyik érdekes­sége mutatkozik be: narancsszínű jersey, uj­jatlan hosszú mellény, színes, csíkos mintás kötéssel. A mellény alját hosszú sárga rojt dí­szíti. Alatta narancsszínű kétrészes bükié jersey miniruhát visel a meneken. Amint a tervező, Manninger Mária mondja, a fiatalok alighanem nehezen mondanak le a miniruhá­ról, ezért tervezte ezt a mini-midi együttest. A második modell tervezőjét, Kozma Verát a garamvölgyi cigányruha ihlette meg. Gyö­nyörű alkalmi ruhát tervezett búzavirágkék szinben, piros-sárga-fekete csíkmintával és aranyszál beszövéssel. A ruhához aranyrojtos. aranyszálas háromszögletű kendő is készült. S végezetül nézzük a harmadik képet. Egy­szerű, de igazán különleges homokszínű, kö­tött ingruha. A szoknyarész — amely midi hosszúságú — simakötésű, a felsőrész mintá­sán kötött. A ruhát fémcsatos barna bőröv és a gallért finom, ötvösókszer díszíti. Ezt a modellt is Kozma Vera tervezte. A legújabb kötött kollekció nagy sikerrel mutatkozott be a legutóbbi margitszigeti di­vatbemutatón. A helyszínen fényképeztük. (f. b.) (Komlós Lili felvételei) Kétszálas vékony műszálfonalból készítjük, 2'/2-es horgoló Minta: a kezdő láncszemsorra rövidpálcákat horgolunk, majd a következő sorban minden 5. szembe 2—2 egyráhai­­tásos pálcát öltünk, közöttük 2 láncszemmel, majd a követ­kező 5. szembe láncszem nélkül öltünk át. A következő so­rokban ezt a mintát ismételjük, de itt a 2X2 egyráhajtásos pálca mindig az előző sor kétláncszemes ívébe kerül. Aía a darabok elkészültek összeállítjuk őket, majd a szé­leket 4 sor rövidpálcával körülhorgoljuk. Keceltek Vagdalt húsok FAStROZOTT —>ok. 15 deka sertés-, 15 deka so­vány marhahús, 1 egész tojás, 1 zsemle, kevés hagyma, só, bors, liszt vagy morzsa, 1 dl olaj a kisütéshez. — A húso­kat hártyáitól jól megtisztít­va, vékony csíkokra vágjuk, ledaráljuk. A zsemlét vagy kenyeret vízben megáztatjuk (de csak annyira, hogy köny­­nyen morzsolható legyen), kicsavarjuk, a húshoz adjuk és 1 egész felvert tojással, gyengén megpirított hagy­mával, sóval, borssal fűsze­rezve, jól kidolgozzuk. Liszt­tel vagy morzsával meghin­tett deszkán egyforma lapos vagy gömbölyű pogácsákat formálunk, és forró olajban, nem túl gyorsan, mindkét ol­dalát megsütjük. Vigyázzunk, hogy túl ne süssük, kivált a lapos pogácsákat ne szárít­suk ki. Melegen, köretekkel, salátákkal vagy főzelékre fel­tétnek tálaljuk. Hidegen is íz­letes. VAGDALT HÜS MARHA­HÚSBÓL, EGYBEN SÜTVE. Hozzávalók: 40 deka sovány marhahús, 1 deci tej, 1—2 zsemle, 1—2 egész tojás, 10 deka szalonna, hagyma, 1 deci olaj a kisütéshez, ’ só, bors, ízlés szerint citromhéj, majoránna, szerecsendió, zöldpetrezselyem. — A húst a szalonnával együtt kétszer ledaráljuk, hozzáöntjük a te­jet, amivel jól eldolgozzuk, mint egy tésztát, és egy óráig pihentetjük, mialatt a tej a húst jól átjárja. Ezután bele­morzsolunk a tejbe áztatott és jól kicsavart zsemlét, egy kis fej apróra vágott, gyen­gén megpirított hagymát, á felvert tojást, ízlés szerint fűszerezzük, és nagyon jól el­dolgozzuk. Lisztezett deszkán henger alakúra formázzuk, a tepsit fagyos zsírral vastagon megkenjük. A húst belehe­lyezzük, tetejét tojással meg­kenjük, és nem túl forró sü­tőben kb. 50—60 percig süt­jük. Vigyázzunk, hogy ki ne száradjon! Mielőtt felvágjuk, pár percig pihentetjük. Készíthetjük a Stefánia­­sülthöz hasonlóan. A kidol­gozott darált húst lisztes deszkán szétterítjük, köze­pére 2—3 keményre főtt to­jást helyezünk, felcsavarjuk, és tepsiben vagy fagyos zsír­ral vastagon megkent őzge­­rincformában megsütjük. Me­legen vagy hidegen egyfor­mán ízletes és gazdaságos. LABDAPECSENYE OLASZ MÓDRA. Az előző leírás sze­rint elkészítjük a vagdalt hús masszáját és pogácsákat sü­tünk belőle. A kisült pogá­csákat a zsírból kiszedjük és a visszamaradt pecsenyezsír­ból citrommártást készítünk. A zsírban eyg kanál lisztet zsemleszínűre pirítunk, s ezt 2—3 deci vízzel vagy húslével felengedjük. Sóval, fél reszelt citromhéjával, 2—3 szem szegfűszeggel ízesítjük, jól át­forraljuk, s tűzről levéve, cit­romlevet és 1 deci tejfölt adunk hozzá. A húspogácsá­kat a mártásba tesszük, cső­tésztával, vagy burgonya­fánkkal tálaljuk. MARINtROZOTT VAG­DALT. Apróbb, gömb alakú pogácsákat sütünk. A vissza­maradt pecsenyezsírból 1 ka­nál liszttel, 1 kis fej hagy­mával rántást készítünk, 2 deci paradicsomlével felen­gedjük. Ízesítjük sóval, 2—3 cikk apróra vágott fokhagy­mával, pár szem borssal, 1 szál babérlevéllel, 1 kanál ecettel. Jól forraljuk at és a pogácsára rászűrjük 5—10 percig csendesen forraljuk, azután apróra vágott zöld­petrezselyemmel meghintjük, rizskörettel tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents