Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-03 / 20. szám
Csaknem valamennyi Anonymus-kutató a legkézenfekvőbbnek látszó oknyomozási lehetőséget választotta: a kézirat tényei al&pr ján következtetett a szerzőre. Tudományod körökben 220 éve tart a vita arról, ki volt a „néhai boldog emlékű Béla király” és az Anonymusnak nevezett szerző? Az évszázados vitában többen „gyanúba” keveredtek, de eddig egyetlen jelölt sem volt túlságosan „hoszszú életű”. Az Irodalmi Lexikon szerint Anonymus — a legnagyobb valószínűséggel — III. Béla jegyzőjével, Péter mesterrel, későbbi esztergomi főegyházi préposttal azonosítható. Négy évvel ezelőtt az Irodalomtörténeti Közleményekben jelentek meg ifjú Horvát János és Sólyom Károly nagy feltűnést keltett tanulmányai, amelyekben a kutatók arra a követr keztetésre jutottak, hogy P. mester Péter győri püspök lehetett, aki II. András kíséretében járt a Szentföldön és ott is halt meg. Két esztendővel később a Magyar Könyvszemle 1968. 1. számának különlenyomataként adta közre dr. Karsai Géza irodalomtörténésznek azt a kutatási beszámolóját, amelynek végeredményeként papírra veti: Anonymus IV. Béla király jegyzője volt, Pósa püspökkel azonos. Győrffy György viszont az Irodalomtörténeti Közlemények legújabb számában megjelent tanulmányában így összegez: „Ha az Anonymus helyismeretéből és a királyi jegyzők sorából levont kövétkeztetés helytáll, ez azt jelenti, hogy P. mester volt a budai prépost...” „Pósa, akit püspöknek neveznek.. Csak az utóbbi 10 esztendőben tehát négyen kerültek „gyanúba”: Péter, esztergomi főegyházi prépost; Péter, győri püspök; Pósa, boszniai püspök; és végül a XII. század fordulóján élt, névtelen budai prépost. Anonymustól tehát ismét a névtelenig jutottunk. Valójában azonban „a névtelen” — ismert, elég segítségül hívni a korszerű technikát. Dr. Karsai Géza ezt^líie, amikor palimptszesztfelvétel segítségévei kivallatta az Anonymus-kódex első levelét, amelyet teljesen kivakartak, s szabad szemmel ma is üresnek látni. Nehéz munkával sikerült rekonstruálnia a Gesta eredeti ajánlásának szövegét, amely a következő: „Pósa, akit püspöknek neveznek, a hittudomány magisztere és az egyházjog doktora, egykor Ugrin kalocsai érsek teljhatalmú megbízottja, a boldog emlékű legdicsőségesebb Béla király belső titkára, Ugrin spalatói érseknek, az írástudás kedvelőjének, a hittudomány magiszterének üdvözletét és kérése eredményét küldi.” — Ez az ajánlás szinte megdönthetetlen és legkézenfekvőbb bizonyítéka annak, hogy ki volt Anonymus, mikor élt, és kinek ajánlotta munkáját — mondta dr. Karsai Géza irodalomtörténész, amikor felkerestük Pannonhalmán. — Az idézet szerint a művelt Pósa püspök írta néhai iskolatársa, Csák Ugrin, a Anonymus szobra Budapesten, a Városligetben (Ligeti Miklós műve) (Novotta Ferenc felv.) későbbi spalatói érsek kérésére és számára. A körülmények és a személyek változása miatt — idősebb és ifjabb Csák Ugrin érsek, majd IV. Béla halála — sok a változtatás, a törlés az ajánlásban. A korán elhunyt címzett (Ugrin) helyére utódja, Rogerius (1249—1266) spalatói érsek neve és címei kerültek. Az 1270-ben meghalt IV. Béla neve elé betoldották a „quondam bone memorie” (néhai boldog emlékű) szavakat. — A palimptszeszfelvételekről készült nagyítások „láthatóvá” tették a kivakart oldal bal szélére rajzolt képeket is — folytatta a kutatási eredmények sorolását dr. Karsai. — Két rétegben is fellelhető a P. kezdőbetű, domonkos jelképekkel Pósa püspök. Lejjebb az ajánlási kép: egy hajkoronás pap ívrétű könyvet nyújt át a királynak. Egészen a bal alsó sarokban a Ladislaus név első betűibe rajzolva egy ifjú uralkodó jelképe, ez alatt viszont Pósa temetése látható. Jól kivehető a koporsó, rajta a Pousa név, alatta az eps rövidítés. A koporsó előtt püspöksüveges pap végzi a szertartást. Mindebből arra következtettem, hogy Pósa püspök IV. László uralkodása idején. 1272 után hamarosan meghalt. IV. Béla bizalmas embere — Mit tudunk Pósáról? — Pósa nemes ember volt, az Aranybulla első kormányában (1222) rövid ideig országbíró. Azonos azzal a Pósával, aki a Győr nembeli Pót — más néven Pata — családból származó nőt vett feleségül, három gyerekük született. (A legrégibb, Győr városát ábrázoló térképen, a Hufnágel-féle metszeten — amely 1594-ben készült — jól kivehető Révfalu és az attól jobbra levő Potháza házsora.) Ebben az időben nem volt ritkaság az, ha az előkelő származásúak családalapítás után léptek papi pályára. Így tett Pósa is, aki Párizsban teológiát hallgatott — ifjabb Csák Ugrinnal együtt —, majd a jogtudomány doktora címet Bolognában szerezte meg. — Pósa domonkosként tért vissza Magyarországra, majd 1238-ban boszniai püspök, Djakovár székhellyel. A Kálmán herceg által adományozott birtokokat — Djakovár körül — IV. Béla erősítette meg. E birtoklevélből kiderül az is, hogy Pósa nemcsak járatos a királyi udvarbah, hanem IV. Béla bizalmas belső embere, titkos jegyzője. Több bizonyíték is van arra, hogy a Gesta keletkezési ideje a XIII. század közepére, és azutáni évekre tehető. A szövegkezdő P iniciálé jelképei ugyanis mind Szent Domonkos életére, csodáira és rendjére vonatkoztak. Az iniciálét díszítő tíz domonkos-jelképből (tűzből kirepülő könyv; liliom; csillag világtérképpel; kutya fáklyával és világtérképpel; létra, gyertyát tartó majom; kétfejű óriásgyík; macskához hasonló szörnyeteg; V és P betű, könyv és bot; magvak; pogányfejek, szerzetes fejek, csillagok) a XIII. század eleji könyv- és oklevél-iniciálékon legfeljebb három-négy fordul elő. Korabeli igazolás a modern rekonstrukcióhoz A Gesta Hungarorum tartalmi vonatkozásai is a XIII. század második felének történelmi eseményeire utalnak. Pósa (Anonymus) annyira jól ismeri a tatárjárás, általában a mongol hódítás részleteit is, annyira fölényes biztonsággal építi be azt munkájába, hogy művét feltétlenül a tatárjárás után kellett írnia. A magyarok őshazáját például egészen Távol-Keletre, Góg és Magóg bezárt népeinek nyugati szomszédságába helyezi. De ki tudhatta mindezt Julián előtt? Ugyanis Julián hozott hírt leghamarabb első útjáról visszatérőben a tatárok mozgolódásáról, hogy elérték már az Etilt (Volga). Világtörténelmi adat, hogy csak Julián útját követően fordul elő a Volga török neve (Etil) a nyugati forrásmunkákban. Batu 1237 novemberében kelt át a befagyott Volgán — s ezt az átkelést, valamint a Juliántól származó adatokat tükrözi a Gesta 7. fejezete. A.m Pósa nemcsak azáltal tudott a történelmi sorsfordulókról, hogy IV. Béla belső titkára, bizalmas embere volt és a király révén ismerte a követek jelentéseit. A legfrissebb, és a hazarSAnonymus-kutatástól teljesen független közlés dr. Karsai Géza sokoldalú elemzésének helyességét igazolja: a Fehér Mátyás Jenő által szerkesztett, New Yorkban megjelenő Hungarian Historical Review című folyóirat (1970. február, I. évfolyam, 2. szám) megkezdte a Fehér által 1944-ben felfedezett Kassai Kódex szövegének közlését. Az eddig megjelent szövegrészek teljes mértékben igazolják a levakart első oldalról rekonstruálj, ajánlást. Ez is megerősítette dr. Karsai Gézát, hogy helyes úton járt. Csaknem bizonyosra vehetjük, eldöntött egy 220 év óta folyó vitát. Az ismeretlennek, Anonymusnak neve van: Pósa püspök! Szabó Zsigmond (Megjelent a Népszava június 14-1 számában). Képregény-változat: Jókai Mór: AZ ARANYEMBEB CS. HORVATH TIBOR—KORCSMAROS PÁL ELÓB& ESy ODÚBAN HdCTJK MBS VWSJNKAT. VAÜQíOMÖUlS, MAQatKTOaAS VOCT AZ ELeOELÜNK. í VEK TELTEK EU , S eZALACtT EÍrJ Aü&L-MAPPAA. ■DOLGOZTAM.
