Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-09-13 / 19. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK DR. GOTH ARP AD, a svábhegyi Tüdőszana­­tórlum volt főorvosa családjával (felesége, Perl Katalin és kisleánya, Zsuzsi) 1956-ban Ausztráliába távozott (Sydney). Utolsó buda­pesti címük: VI., Népköztársaság útja 54. sz. Keresi őket nagynénjük, Párizsból. KELLER JANOS (született Somogybükkös­­dön 1906-ban, anyja neve Kálmán Éva) 1949- ben Ausztráliába vándorolt. Keresi leánya Parragszentpálról, aki 1954 óta nem tud édes­apjáról. PÜSÖK GYULANÉ (született Hajdúszobosz­lón 1908. január 11-én, anyja neve Kaszás Er­zsébet) 1956-ban Ausztráliába távozott. Keresi fia, Lajos Budapestről, aki 1964 márciusa óta nem kap édesanyjáról hírt. MENYHÁRT BÉLA (született Hajdúdorogon 1928. október 23-án) 1957-ben Argentínába ván­dorolt. Keresi testvére Budapestről, akinek 1966 óta nem Irt. HELLERNE, leánynevén DIAMANT DÓRA (született 1894-ben Perjén, anyja neve Stern Mari) és két gyermeke (mindkettő perjel szü­letésű, egyik fiú, másik leány), valamint DIAMANT HELEN (anyja Stern Mari, szüle­tési helye és ideje: Perje, 1896) 1920-ban kül­földre vándoroltak. 1944 óta nem adnak élet­jelt magukról. Keresi unokatestvérük, Frida Budapestről. FRIED SAMUEL (született Tokajon 1897- ben, anyja neve Lőwi Lotti) 1929-ben Tokajról külföldre vándorolt. Keresi unokaöccse, Fried Andor Budapestről. TAUBER EVA (született 1920 körül Budapesten, édesapja, Tauber Emil gimnáziumi igazgató volt) 1938 vagy 1939-ben Ausztráliába távozott. Ke­resi gyermekkori barátnője, hogy meghívja őt Budapestre. KOVÁCS ÉVA (Pakson született, anyja neve Németh Rozália) az 1918-as években Kanadában telepedett le. Keresi nagynénje Budapest­ről. STRICKER MED! (született 1929-ben Szombathelyen, édesapja ottani cipőgyáros volt) 1938-ban Angliába került. Keresi gyermekkori, Lenke nevű barátnője Budapestről. KING (KIRÁLY) BERTÁT keresi gyermekkori barátnője Kanadából. A keresett 1956-ban a kecskeméti Tanítóképzőben tanult. Ennek kollé­giumából távozott Amerikába. 1959 óta nem tudnak róla, addig rokon­ságával tartotta a kapcsolatot. Utolsó levelét Kansas Cityből írta. ROSSI VINCÉNÉ (anyja neve Simon Irén, születési helye és ideje Budapest, 1945. március 19.) 1965-ben az USA-ba vándorolt. Keresi édes­anyja, akinek 1969 áprilisában irt utoljára levelet. BARAT 1STVANNE (New York-i lakos) jelentkezését Is kérjük, aki egy ízben már adott fel­világosítást az aggódó édesanyának Rossiné egészségi állapotára vo­natkozóan. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keres­­tctőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292. BUDAPEST 62. Olvasóink fiq.y£lmélw A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schüllng, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia: 28 shilling. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglal­tatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Brltannla. Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfoga­dunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek min­denütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján Is: ANGLIA: Collet's Holdlns Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. — The Danubla Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTÍNA: Juan Horváth Lavalle 361 Entreplso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Kil­­da, Vic. — A. Keeslng, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE Hun­garian Bookshop, 173 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vortrieb Ausländischer Zeitschriften, Höchstfldtplatz 3., A—1200 Wien. — Morawa et Co., Postfach 159, A—1011 Wien L — Rudolf No­wak GmbH. KÖllnerbofgasse 4. A—1011 Wien I. — BELGIUM: Du Monde Entler, 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mme Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. La Centrale de la Cambre S. p. r. 1. 31 rue G. et J. Mar­tin, Bruxelles 15 R. C. B. 336.344. — BRAZÍLIA: Llvrarla Bródy Ltds. Rua Cons. Crispinlano 404—30, Sao Paulo. — Llvrarla D, Landy, Rua 7 de Abril 252 5’ e/53, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37 2880 Bagsward. — FINNORSZÁG: Akateeminen Klrjakauppa Keskuskatu 2., Helsinki — 10. — FRANCIAORSZAG: Société Balaton, 12, rue de la Grange-BateUére, Paris 9°. — HOLLANDIA: „Librex” Agenturen, Pallleterstraat 57. Amstelveen. — „Club Quallton”, Prln­­senstraat 26, Amsterdam C. — JAPAN: Maruzen Company Ltd., 6. Torl-nlchome Nihonbashi, Tokyo Central. — KANADA: Déli­báb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europe Agency, 206 Burns Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Books. 2, Spadina Road Toronto 4. (Ont.) — NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schllessfach 68., B München 34. — Dr. Georges Milotay, Elbe Str. 73. 7 Stuttgart- Münster. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — Üjváry, Titurelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tid­­sakrlftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Os­lo, 1., Ka 1 Johansgt. 11/43. — A/S Narvesens Litteratur, Tjenelte, P, O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Glole 24., 00199 Róma. Llbreria Commisslonaria Sansoni, Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordlska Bok­­handeln, Drottnlnggatan 7—9. Stockholm, 1. — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropelska Avdelningen, Brahegatan 3., Stockholm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Blnningerstr. 55., Allschwlll. — Plnkus et Co., Froschaugasse 7., Zürich 1. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road, Cleveland, Ohio 44120. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y. Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla, Edif. VUloria Apto 21., Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÜBA cégnél Is, amelynek elme: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbltések közlését Is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek elme: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20,00-tól 20.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2. 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.S0-lg) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-Ig) és a nyugati partvidéken (helyi Idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30.5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerlkában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi Idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhul­lámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelies Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke; BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanál. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 Dr. Goth Arpádné és leánya Keller János Olvasóink írják Amikor a Ford Williamban élő K. J. honfitársunk levelét kezemben tartom, éppen megkezdődik Magyarországon az anyanyelvi konferencia. K. J. honfitárs sorait szintén az anyanyelv iránti szeretet sugallta, így a magyar nyelvet érintő kérdéseket sokoldalúan tárgyaló tudományos konferencia idő­szakában mintegy dokumentumjelleget kap minden levél, amely azt példázza, hogy a határainkon kívül, a más nyelv­­területen élő honfitársaknak is milyen fontos és drága a magyar nyelv. Íme, mit ír erről K. J. honfitárs: „Szeretném tudatni, hogy a Magyar Hírek c. lapot mindig érdeklődéssel olvasom, s ha nem haragszanak meg a kritikáért, azt szeret­ném ellenezni, hogy az utóbbi pár évben, főleg 1965 után, a magyar nyelv »elidegenedett«, vagyis rengeteg idegen szót vett át a mindennapi nyelvben is. Sajnos, úgy érzem, hogy a Magyar Hírek sem -szolgálja« a magyar nyelvet olyan hűen, mint azt látni szeretném, s úgy érzem sokszor, hogy az új idegen kifejezések — amik egyszerű, zamatos és igazi magyar szavakat szorítanak háttérbe — meggátolnak a cikk vagy olvasmány teljes és pontos megértésében. Természete­sen, ugyanez a helyzet minden más újságban is, s nem óhaj­tom csak a Magyar Híreket kritizálni. Azt is beismerem s elfogadom, hogy minden nyelv módosul az idők folyamán... Az utóbbi időben, főleg egy-két fiatal magyar író művében találkoztam olyan fejezetekkel, amelyekből semmit sem értet­tem meg, éppen az utóbbi időkben idegenből átvett szavak s kifejezések miatt. Ugyanez a véleménye néhány magyar' barátomnak is, akikkel levelezést folytatok. Jó lenne — ha nagy munka is — -hadjáratot« indítani a szép magyar nyelv elpusztítása ellen, s még jobb lenne, ha éppen a Magyar Hírek című kiadványuk vállalná el a szerepet, s mutatná az utat anyanyelvűnk megóvásában." K. J. honfitársunk bírá­latában bizonyára van igazság, de talán nem szerénytelenség részünkről, ha a magyar nyelv tisztaságáért folytatott harcot illetőleg elfogadjuk „megbízatását". Ügy véljük, ha csakugyan érdeklődéssel olvassa lapunkat, felesleges utalnunk a sok cikkre, tanulmányra, amelyet anyanyelvűnkről közöltünk magyarországi és külföldi magyarok — tanárok, nyelvtudósok — tollából. Az augusztusban megrendezésre kerülő anya­nyelvi konferencia — melyről ugyancsak sokat olvashat majd lapunkban — e közös, szép gondunk jegyében kerül megren­dezésre. Szívélyesen üdvözöljük. Ezt a kedves képet Gellért Imre honfitársunk küldte Los Angelesből. Kétoldalt: Gellért Imre és felesége. Aki pedig középütt áll, azt hiszem, be sem kell mutatnunk, az egész világon ismerik: Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kossuth-díjas szobrászművész, látogatóban az Egyesült Államokban. Kedves Sao Paolo-i honfitársnőnk, H. Z. vidám és szomorú eseményekről tudósít levelében. Először is gratulálunk az örömteljes hírhez: fia, Estevan Pereira Bálint ez év augusz­tusában vezeti oltár elé Ana Lucia Pintért. Mint a levél írója közli, „félhonfitársnő". Szívből kívánunk sok boldogságot az ifjú párnak, és — amint sajnos az életben is öröm és szomo­rúság egymás mellett fakad — a levélben néhány sorral arrébb ezt olvashatjuk: „Vásárhelyi Imre, aki közszeretetnek örvendett a Sao Paolo-i magyarság körében, elhunyt. 77 évet élt, ebből mintegy 50 évet az emberi haladás szolgálatában töltött.” Kedves, idős honfitársnőnknek, aki minderről tudó­sit, több autóbalesete volt, így bottal jár, nehezen mozog, de szelleme friss, erős és teljes leikével leánya gyermekeit, kis unokáit oktatja a magyar nyelvre. Ehhez a szép feladathoz kívánunk jó egészséget és sok szeretettel üdvözöljük. Aki az alábbi sorokat eljuttatta hozzánk, nem „szabály­­szerű” olvasónk, azaz nem külföldön élő magyar, csak át­menetileg az. Dr. Greguss Pál ugyanis jelenleg a New York Medical College szemészeti tanszékének meghívott vendég­­professzora, s éppen ebből az alkalomból kért levélben helyre­­igazítást. Ugyanis a közelmúltban édesapja nyolcvanadik születésnapja alkalmából cikk jelent meg lapunkban, s ebbe az ő személyét illetőleg kis tévedés csúszott. „Én ugyanis — írja dr. Greguss Pál — nem mint Ford-ösztöndíjas dolgozom és tanítok itt, hanem a New York Medical College szemészeti tanszékének meghívott professzoraként (visiting professor) irányítok kutatómunkát és tartok előadásokat.” Kiigazítását így fejezi be:......a magyarok tehát nemcsak tanulni járnak a polgári országokba, hanem tőlük is lehet tanulni." * Nyilasi Tibornak, a kanadai Ontario állam Hamilton váro­sában élő festőművész-grafikusnak munkásságával már több cikkünk foglalkozott. Ezúttal Nyilasit nem mint cikkalanyt, ha­nem mint kedves olvasónkat idézzük, aki szerkesztőségünk­höz címzett levelében fametszetei, litográfiái, akvarelljei ki­állításáról tudósít, majd Magyarországon tett nyár végi láto­gatásáról ír. „Köszönöm a szentendrei és visegrádi túrát, amellyel 1969 nyarán meglepett a Magyarok Világszövetsége, az ott sütött lángos jó ízét még most is érzem, s érzem Szent­endre idő marta tornyainak szépségét." (^zeikeiztőj „(őrmakmiái ’ Valóban, ezúttal „formabontók” vagyunk. Nem szoktunk beküldött verseket közölni, noha érkeznek hozzánk versek a határainkon túlról, mindig jószándékú, de többnyire nem hivatásos toliforgatás termékei. Ezúttal más a helyzet. Hivatásos vagy nem hivatásos költőnő az HletőT Nem tudjuk. Mindössze ennyit tudunk: magyar származású, Szera Fcldmarnak hívják, megjárta Auschwitz poklát, majd Svédországban talált új hazát, de igazi megnyugvást ott sem. És még valamit tudunk róla: hogy megindltóan szép verseket ír, mert viszonylagos lelki eny­hülést csak a szavak nyújtanak számára. Fogadják hát szeretettel olvasóink Szera Feldmar „Szavak” című rövid költeményét. SZAVAK Kicsiny szavak szeretnélek hanggá varázsolni, hogy minden szívhez beszéljetek. Kicsiny szavak tűzbe öltöztetnélek, hogy lángnyelveltek olvasszák a sziveken a jeget. Marion Székely-Freschl a Margitszigeten (Laczkovich László felv.) f4í40<ozor/ Marion Székely-Freschlt a zene világában úgy emlegetik, hogy egyike a legkiválóbb énekmestereknek, professzora az egyetemi rangú, doktori diplomát adó New York-i Juilliard zeneiskolának, ugyanott, ahol a zongora tanszak művész­képzős növendékeit Kabos Ilonka tanítja. Marion Székely-Freschl negyven év óta most jár először Magyarországon. Szép, plasztikus magyar beszédében nyoma sincs az idegenes akcentusnak. Első külföldi szerződését — még az első világháború előtt — Berlinben, az akkori Királyi Operánál — a későbbi Staatsopernál — írta alá, és rögtön a nagy operaszerepek következtek. Európa-szerte énekelt, ün­nepelt énekesnője volt a milánói Scalának és csaknem vala­mennyi nagy német színpadnak, de vendégszerepeit Ausztrá­liában, Űj-Zélandban, az Egyesült Államokban. — A háború kitörése után végleg Amerikába költöztem. S Philadelphiában megint összekerültem egykori zeneakadé­miai társammal, Ormándy Jenővel, aki azóta is testvéri jó barátom. Néhány évig otthon tanítottam, majd 1945-ben a Curtis Institute szerződtetett. Aztán 1950-ben Ormándy rá­beszélt, fogadjam el a Juilliard Zeneiskola meghívását, azóta is ott vagyok... Szenvedélyes tanár. „Az én énekesi karrierem ideje lejárt már, engem ma már csak a növendékeim sorsa izgat...” Tanítványom volt a kiváló Camilla Williams, ö volt a leg­első fekete bőrű énekesnő, aki egy fehér bőrű társulattal lépett föl, a Pillangókisasszonyt énekelte annak idején Halász László vezényletével, a City Center Opera színpadán. Húsz növendéke van a Juilliard Zeneiskolában, és ötöt tanít a lakásán. Mi a legfőbb tanítási elve? — Az, hogy jó technika nélkül még egy Stradivari-hegedűn se tud senki szépen játszani. Kicsiszolt technikai tudás nélkül nincs jó énekes, és nincs hosszú karrier. A másik fontos kel­lék: a stílustudás. Mozart legyen Mozart, és ne Donizetti. A stílusok különbözőségében az árnyalatok is fontosak. Erről eszembe jut, hogy annak idején Truman lánya is jelentkezett nálam, tanulni akart. Nem vállaltam. Már csak azért sem, mivel azt mondta: szereti Mozartot, mert operáiban olyan szép ruhákat viselnek a női szereplők. „Látja — mondtam neki —, már ezért az egy mondatáért is eltanácsoltam vol­na ...” — Találkozott-e Bartókkal Amerikában? — A 40-es évek elején Agatha Fassett, a magyar szárma­zású Illés Ágota vermonti házában találkoztam Bartókkal és feleségével. Ott volt Balogh Ernő is, Bartók és Kodály egy­kori növendéke, aki ugyancsak Amerikában él. Bartók nemes metszésű arca átszellemült volt: szemmelláthatóan betegség gyötörte, de örült, hogy a társaságban mindenki magyarul beszélt. Vágyódott nagyon haza Magyarországra. Ágota nagy erkélyén elérzékenyülten nézte a tájat. „Tudod, Mária, ez majdnem olyan szép, mintha otthon volna ...” Elgondolkozón folytatja: — Kodály is járt nálam, feleségével, Emmával, a háború után, Philadelphiában. Meghívtam a Curtis Institute-ba, és megmutattam a könyvtárat, valamennyi művét ott láthatta a polcokon. Persze. Bartókét is. Büszke voltam rá, hogy sike­rült beszereznem őket csakúgy, mint most a Juilliard Zene­iskolában. Egyébként növendékeimet sok Bartók- és Kodály­­dalra tanítom, mondanom sem kell, hogy magyar szöveggel éneklik. Bámulatos, hogy a fiatalok milyen könnyen sajátít­ják el a jó magyar kiejtést. Talán azért, mert megszokták, hogy mindent eredeti nyelven énekeljenek. Hallom, itt a Zeneművészeti Főskolán egy külön tanszék alakult arra, hogy a fiatal énekesnövendékeket az idegen nyelvű szövegének­lésre is megtanítsák. Örülök, hogy meghallgathattam az Erkel Színházban az opera szakosok vizsgaelőadását. Sok a tehet­ség közöttük. Mindenekelőtt Forgács Júlia és Csengery Ad­rienne produkciója tetszett nekem. Mindenről beszél, csak azt hallgatja el szerényen, hogy két egyetem, a philadelphiai és a Long Island-i, díszdoktorrá avatta eddigi kiváló munkásságáért. Gách Marianne A „KULTÚRA” Montrealban Székely-Molnár Imre honfitársunk írását kaptuk meg a minap, mely­ben a montreáll „Minlexpo” területén levő magyar kiállításról tudósít. Mivel a magyar nyelv és kultúra terjesztése mindannyiunk szívügye, örömmel közlünk néhány részletet a beszámolóból. ... A vásár rengetegében nehéz rátalálni a magyar pavilonra, pláne a Kultúra és Népművészeti Boltra. Képek, illusztrációk, szemléltető lát­ványosságok mutatják a magyarság csodálatos fejlődését és a gazdag történelmet. Büszkeségeink: a költők eredeti kézírásaikkal; itt vannak zenetitánjainknak a kottái, Bartók, Kodály ... az egyik szekrényen ott áll az öreg fonográf masina, amellyel végigjárták az országot és beleénekeltették az öreg parasztokkal az ősrégi dalokat, halotti éneke­ket, a vőfélyek lakodalmas rigmusait. Petőfi, Kossuth proklamáció! mellett üvegbüra alatt láthatók a 48-as szabadságharc fegyverei. Külön üvegbüra őrzi a vértesszölősl ősember koponyáját és ki van itt állítva Mátyás király egyik korvinája. És igazán remek ötlet volt elhozni az olimpiai aranyérmeket. A magyar atléták, sportolók gigászi küzdelmei­nek az eredményeit. A hatalmas, gömb alakú üvegburában csüngnek ezek a látványos medáliák. A „KULTÚRA” kis üzlete állandóan teli van, veszik, viszik, dajkál­ják a könyveket. Az egyetlen, hűséges, igaz barátot, akiben nem csalat­kozhatunk. A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok, Az aranyember Tímár Mihályát emlegetik. Külön okos gondolat volt, hogy rengeteg angol és francia nyelvre le­fordított könyvet hoztak magukkal. A másod- és harmadgenerációs ma­gyarok olvashatják és büszkék lehetnek a származásukra. És odaad­hatják ajándékba angol vagy francia barátaiknak. A helyiségben hanglemezről állandóan szól a magyar zene. Kapósak a Bartók- és a Kodály-lemezek. A szomszédos helyiségben szőtteseket, csecsebécséket árusítanak. Elhozták népművészetünk remekeit. De itt vannak a herendlek Is, és a kerámiák! Gorka, Kovács Margit remekei. Székely-Molnár Imre „Könyvek, kották, hanglemezek” (Részlet a „KULTÚRA" montreali pavilonjából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents