Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-08-20 / 17. szám
1969-1970 XX VII. A könyv és olvasói DERCSÉNYI DEZSŐ 60 ÉVES A kislány már fél ötkor a könyvtár küszöbén ült, holott a kölcsönzés csak ötkor kezdődött. Nyitás után aztán egymás kezébe adták a kilincset Kovács Jánosné ,,ügyfelei”, főleg az iskolások. Valamennyi személyes ismerőse a könyvtárosnőnek, és nemcsak innen, a könyvtárból, hanem az iskolából is, hiszen Kovácsné „civilben” pedagógus. Ülök mellette, jegyzem, mit visznek ki az olvasók, s közben azt is, mint mond róluk a könyvtáros, s mit mondanak ők maguk, de egy ideig nincs mit jegyeznem, mert a könyvválogatás időigényes szertartás: a gyerekek, majd a később érkező felnőttek is, jó 10—20 percig járkálnak a szabad polcokra rakott kötetek között, belekóstolnak ebbe is, abba is, ízlelgetik a betűt, a történetet, az elejéről, a közepéről, a végéről, s végül a felfedezés izgalmával maradnak meg egynél-egynél. A kisebbek néha teljesen elfeledkeznek arról, hogy csak könyvet választan i és nem olvasni jöttek ide; letelepszenek a szőnyegre, olyik-olyik még ujját is szájába veszi, s olvasnak-olvasnak elmerülten, amíg csak Kovácsné szava a mesék világából a való világba nem riasztja őket: — Na, mutasd csak, Irén, mit választottál! És Irén mutatja. Négy könyvet visz. A könyvtárosnő elkönyveli, s közben odasúgja nekem: — ö a legrendszeresebb kedd-csütörtöki olvasóm! Nini, egy ismerős! A tanácselnök kislánya, Szegedy Szilvia. Négy könyvet irat be, szintén, s ő is megkapja a rangos elismerést: — ö is a legrendszeresebb olvasóm! Lakatos Irén járul most a kölcsönző asztalhoz. Megint négy könyv. — Másodikos kora óta jár ide, apja gáz- és vízvezetékszerelő. Hajdú Julianna (harmadikos, apja fúrómunkás): — Én vagy hatszor elolvasok minden könyvet. Anyukámék haragszanak is érte, mert este is olvasok, reggel is olvasok. Nem tudok ellenállni az olvasásnak (szószerinti), otthon is van 13 könyvem. Hajdú Katalin, másodikos, Juli testvére, nehogy elmaradjon nővére mögött, fölágaskodva diktálja: — Tessék beírni, hogy én is nagyon szeretek olvasni ! Felnőtt következik, Tóth Margit, erdőgazdasági dolgozó. A zsákmány 10 kötet könyv. — Margit az egész családot ellátja — magyarázza Kovácsné. A családnak „szállít” Papp János harmadikos is. Téesz-tag apjának és anyjának például egy Kassákregényt visz, de amikor megkérdem, ki olvas hármójuk közül legtöbbet, büszkén rávágja: — Én! Ismét két felnőtt következik: Pelyhe András hegesztő és Dohai József rakodó segédmunkás... És ez így megy, amíg csak nyitva tart a könyvtár. Olvasom, hogyan folyt a kölcsönzés Szabó Zoltán itt jártaikor: ..... „A könyvtár az egyik tanteremben porosodik egy szekrényben, összeállítása lényegesen jobb, mint átlagos népkönyvtárainké. De az iskolába csak gyerekek járnak, ami annyit jelent, hogy csak ők visznek el könyvet, az öregek nehezen veszik erre útjukat a sárban. A könyvek kikölcsönzése nehézkes, sok topogásba, várakozásba kerül, az embert könnyen visszaküldik, hogy jöjjön máskor. A könyvtár forgalma ilyen módon ugyancsak kicsi. 1934-ben mindössze 69-szer vettek ki könyvet... A leventekönyvtár forgalma még a népkönyvtárénál is jóval kisebb ...” A mai statisztika: a könyvtár állománya 3741 kötet, ebből 1477 kötet a szépirodalom, 956 az ifjúsági mű, a többi szakkönyv, politikai vagy ismeretterjesztő irodalom. A beiratkozott olvasók száma 346. Megoszlásuk, kor szerint: 14 évesig 14—20 éves 20—25 „ 25 éven felüli A tavalyi első félév kölcsönzési adatai: 14 éven aluliak: 1716 alkalommal 6261 kötetet vittek 14 éven felüllek: 915 „ 3043 „ „ Van még egy könyvtár Tardon, az iskolai. Ennek azonban elsősorban a tananyaghoz szükséges úgynevezett kötelező könyvek kölcsönzése a feladata. Nehéz volna ezek utón a könyvtárból kivett könyveket fölsorolni, amint azt Szabó Zoltán tette a hatvankilenccel. A könyvtári statisztikából azonban kiderül, kik a legkedveltebb szerzők. Jókai és Gárdonyi — akárcsak 35 éve, de akadnak szép számmal újabbak is; elsősorban Berkes!, Mesterházi, Galambos Lajos, Galgóczy Erzsébet... A könnyen olvasható, regényes, kalandos, izgalmas történeteket keresik tehát elsősorban a tardi olvasók, a nehezebb vagy inkább fajsúlyosabb művekig még nem jutottak el. Néhány írót személyesen is megismerhettek: járt itt író—olvasó találkozón Fábián Zoltán, Kalász László, Mátyás Ferenc és néhányan mások is. Az olvasás tehát többféleképp is irányított. Részben úgy, hogy a szabad polcokon kínálkozó könyveket a könyvtárosnő válogatja ki, a választék pedig meghatározza az olvasást; másrészt úgy irányított, hogy a pedagógusok, valamint az iskolai tananyag ébreszti föl a gyerekek — és az ő révükön a szülők — érdeklődését bizonyos művek iránt; harmadrészben úgy, hogy a könyvtárosnő a kölcsönzés alkalmával tanácsol, rá- vagy lebeszél, elsősorban azt tartva szem előtt, hogy ki-ki életkorának, érdeklődésének megfelelő művet vegyen ki. 149 olvasó 25 „ 15 ., 157 „ Ennek ellenére, fél kezemen összeszámolhatnám, hogy az értelmiségieket kivéve hány olyan felnőtt van még Tardon, mint Pelyhe András hegesztő, aki A barokk című művészettörténeti-esztétikai művet kölcsönözte ki, vagy olyan, mint Gaál János, az ifjúsági klub vezetője, az egyik mezőkövesdi bolt eladója, aki 300 kötet könyvet vallott sajátjának (ha netán túlzott volna is, akkor sincs baj: a szám az igényt, vagy legalább a társadalmi „nyomás” érzékelését jelzi!). «sw*. A kislány már fél ötkor a könyvtár küszöbén ült Mindezek után föltehető a kérdés: olvasó nép-e a tardi? A válasz: az iskolások fele, a fiatalok és felnőttek 10—20 százaléka állandó olvasó. Olvasó nép lesz-e? Ez attól függ, hogy az iskolásokat, a mostaniakat és a jövőbenieket, sikerül-e megtartani a könyvtár vonzókörében. Garami László Dr. Dercsényi Dezső (MTI felv.) A Népköztársaság Elnöki Sí. Tanácsa 60-ik születésnapja alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjasnak, a művészettörténeti tudományok kandidátusának, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettesének a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Harminc évet töltött a magyar műemlékvédelem szolgálatában. A restaurált Várnegyed, Sopron, Eget helyreállított belvárosa, a Balaton-környék megújított középkori romjai, a Dunakanyar központjai, Esztergom, Vác műemlékeinek megszépített sora — a Dercsényi irányította lelkes tudós- és építészgárda munkájának eredménye. Negyvennégy éves korában lett Kossuth-díjas. Mint a hazai műemlékvédelem teremtő, alkotó tagját, az UNESCO műemléki szervezete is a végrehajtó bizottságba választotta. 196ő-ban Herder-díjat kapott. P.R.
