Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-08-20 / 17. szám
Arcképek a mából Aehxidl Qó-zsejf, A MAQYAR OPTIKAI MÜVEK SZAKMUNKÁSA Nyári hangversenyek Foton RIPORTER: Hány éves és hány éve dolgozik? SCHADL JÖZSEF: Harmincegy. A szakmában tizennégy éve dolgozom. UPORTER: Szakképzettsége? ICHADL JÓZSEF: Esztergályos. UPORTER: Milyen munkafolyamatokat végez? ICHADL JÓZSEF: Automata esztergapadokon dolgozom, mint beállító. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az üzemben működő modern svájci gyártmányú automata gépsoron, különböző alkatrészek nagy pontosságú méretre való beállítását, az ehhez szükséges szerszámok élezését, kialakítását és gépbe helyezését végzem. Továbbá, a már működő gépsor munkáját ellenőrzőm. RIPORTER: Érdekli-e önt az üzem egészének tevékenysége? Ha igen, ismeri-e? Ha nem, miért nem? SCHADL JÓZSEF: Nagy vonalaiban ismerem az üzem tevékenységét, habár az meglehetősen szerteágazó. Rengeteg műszert és a műszeriparhoz tartozó egységet gyártunk. Konkrétan: a szakterületemhez tartozó tehát a forgácsolással előállított termékeket ismerem. Az üzem egyéb irányú tevékenységét pedig azért, mert évekkel ezelőtt vállalati szinten, mint ifjúsági vezető dolgoztam, jelenleg pedig választott szakszervezeti funkcionárius vagyok. Üzemen belüli társadalmi tevékenységem révén áttekintésem van a vállalat egészének működéséről is. RIPORTER: Milyen érzéssel indul munkába? Pontosabban: a várható unalom, vagy a jóleső tevékenység tudatával kezdi a napját? Érdekelne az is, hogy ez a hangulata az évek során javult-e vagy romlott? SCHADL JÓZSEF: Általában a megoldandó feladatok tudatával indulok munká-Schadl József ba. Munkám jellege olyan, hogy nem beszélhetek unalomról, mert a feladataim egyre magasabb színvonalon jelentkeznek. Gyakorlatilag minden két évben új, természetesen korszerűbb gépeket kapunk, amelyeken dolgozni egyre magasabb szakmai tudást igényel. A változatosság és aszakmai fejlődés lehetősége, sőt szükségessége megóvott az unalomtól és elfásulástól. RIPORTER: Hogyan alakult keresete az utóbbi tíz évben. A tendencia és nem a konkrét összeg érdekelne. Az is, milyen további anyagi előmenetelre van kilátása? SCHADL JÓZSEF: Tíz év alatt pontosan megduplázódott a keresetem. Annak, hogy az átlagnál jobban alakult a keresetem — több oka van. Itt szabadultam azóta más munkahelyem nem volt, vagyis törzsgárdatag vagyok. Szakmai oktatásokon vettem részt, nem féltem az új technikai fogások elsajátításától. Mindig vállaltam az újjal járó kockázatot és a többletmunkát. Ezenkívül, a Magyar Optikai Művek gyorsan fejlődő műszeripari üzem. Magas órabéremmel elértem az ez idő szerinti maximumot. Keresetem ezután csak a termelékenység és a technikai színvonal emelkedésével arányosan növekedhet. Évről évre valóban növekszik is. RIPORTER: Hány órát dolgozik hetenként? SCHADL JÓZSEF: Hetenként negyvennégy órát dolgozom, amely úgy adódik, hogy minden második szombat szabadnap. RIPORTER: Melyek a munkán kívüli fő foglalatosságai? SCHADL JÓZSEF: Elsősorban is a „csináld magad" mozgalom híve vagyok. Ami azt jelenti, hogy a lakásomban előforduló javításokat — a festést is beleértve — magam végzem. Szabad időm nagy részéta napilapok és a klasszikus irodalmi művek olvasása tölti ki. Rendszeresen olvasok szakmai tárgyú könyveket is. Ezenkívül megnézem a televízió jobb műsorait. Fennmaradó időmet két hobbymnak, a modellvasútnak és a bélyeggyűjtésnek szentelem. RIPORTER: Ha munkaideje 10—15 százalékkal csökkenne, módosítaná-e ez a szabad időben folytatott tevékenységét? SCHADL JÓZSEF: A szabad idő növekedését arra fordítanám, hogy többet járnék úszni és kirándulni. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Júniusban Fóton — nyolc kilométerre Budapesttől — a Fáy-présháznál felavatták Németh Kálmán helyi szobrászművész új alkotását: a Fóti dal születését ábrázoló falitáblát. A művész azt a pillanatot örökítette meg. amikor Vörösmarty Mihály Fáy András fóti szőlőjében felolvasta 1842 október ötödikén írt alkalmi versét, a Fóti dalt. Az asztalfőn a költőt látjuk; a terítékek mellett Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Fáy András, Bajza József és Czuczor Gergely foglal helyet. A présház irodalmi emlékeket őriz, a kéttornyú, rózsaablakos templom zenei krónikánkban szerepel. A templomot Károlyi István, az 1848-as magyar szabadságharc egyik résztvevője építette feleségének, Eszterházy Franciskának emlékére. Tervezését az akkor még fiatal Ybl Miklósra bízta. 1854 tavaszára készült el "az épület, amely azóta szélesedő hírnévnek örvend. A templom érdekessége a salzburgi Moser mester készítette orgona. Károlyiéknál jártakor Liszt Ferenc is több alkalommal játszott rajta. Tavaly „felfedezték”. Főtől Három orgonahangversenyt rendeztek itt. nagy sikerrel. Az idén július 19-én Sebestyén János orgonaművész adott hangversenyt Sándor Judit operaénekes közreműködésével. Most kerül sor Kárpáti József és Pécsi Sebestyén orgonahangverse nyére (Barlay Zsuzsa é- Werner Mária lesz a két közreműködő). Papp Rezső Salamon Pál A 1 Ili éves fóti templom (Pászlhury Lóránt felvétele) )| I i'JIi | uni. olt i ln l Képregény-változat: Jókai Mór: AZ ARANYEMBER ES. HORVATH TIBOR—KORCSMAROS PÁL PÉRCJ& eu5QNOOL.KOZ.VA. Néz MASA ELÉ , AZTAN FOLYTATJA E LSESZé Lé S^T,,. VRlSOTyÁe. TÓDŰR VÁRATLAN FELBUKKANÁSA UGYANCSAK FELBOLYGATTA BOLDOG. BEkESSE - GES éLETÜKJET. VALAHA KEDVES eleven esző gvetímek volt. aztán Ed es-»jaja ALJASUL SORSÁRA HAGYTA . NEM CSODA, HOOy MIRE PElCSEPERECET, SZÁZSZOROSÁN NyOMORjuirr EMBER let BELŐLE. CSAVARGÓ. TALÁLKOZTAK VELE LENGYELORSZÁGBAN, ITÁLIÁBAN , MA TÖRŐK, HOLNAP SÖRÖS, ESvSZER KATONA , MÁSSZOR KERESKEDŐ. VOLT, AMIKOR. rongyosán botlott be ide HOZZÁNK, IDE , A SZISETRE , MÁSKOR FéNyES ÖLTÖZÉKBE FESZÍTETT, D& MINDIG EGYET AKART...
